Magyarság, 1940. július (21. évfolyam, 141-166. szám)

1940-07-02 / 141. szám

2 piMaamifi Budapest, 1940. július % ,,A közeljövőben rettenetes támadás érti az angolokat“ London, július­­ Harold Nicol­son, a tá­jék­oz­tató minisztérium államtitkára­ vasár­nap este Shrewsbury-ban beszédet mondott. Figyelmeztette­­hallgatóit, hogy csárnodnak kell azzal az eshe­tőséggel, hogy a közeljövőben rette­­netes támadás éri az angolokat. O­lyan támadással kell szembenél­­niök, aminővel kilencszáz év óta nem volt dolguk. (MTI.) NÉMET REPÜLŐK VASÁRNAP TONNA­SZÁMRA DOBTÁK LE ANGLIÁRA A ROBBANÓANYAGOT San Sebasztian, július 1. A német bom­bavetők vasárnapi éjsza­kai támadásáról Londonból a következő részleteket jelentik: A német repülőgépek nagy magasság­ban szálltak el Anglia különböző vidékei felett és több délnyugati és északkeleti helységre tonnaszámra dobtak le robba­nóanyagot. Hatalmas robbanó és gyújtó­­bombákat vetettek le repülőterekre és üzemanyagraktárak­ra.­­ Hétfőn a kora reggeli órákban német repülő­ kötelékek Wales vidéke felett nagy eredménnyel bombáztak katonai berendezéseket, repülőtereket és benzin­raktárakat. Öt nap óta minden hajnalban megjelennek a német repülőgépek Wales katonai célpontjainak bombázására. (MTI) CHAMBERLAIN A VÉGSŐ PUSZTULÁSIG MENŐ HARCOT HIRDET London, július 1. Chamberlain volt miniszterelnök vasár­nap este rádióbeszédet mondott és kijelen­tette, hogy a bit kormány egységes ab­ban az elhatározásban, hogy mindvégig el­­lentáll a német uralmi kísérletnek. — Lehetséges — mondta végül, — hogy az ellenségnek itt-ott sikerül beha­tolnia. Ebben az esetben szembeszállunk vele minden úton, minden községben, min­den házban, míg vagy az ellenség, vagy mi, teljesen el nem pusztulunk. * A NÉMETEK BIRTOKBA VETTEK KÉT ANGOL SZIGETET A CSATORNÁBAN Berlin, július 1. A német légi haderő részei vasárnap bir­tokba vették a csatornában fekvő Guersney angol szigetet. Ennek során egy német fel­derítő repülőgép légi csatában lelőtt két Bristol-Blenheim gyártmányú angol harci repülőgépet. Hétfőn hasonló módon sikerült elfoglalni a csatornában fekvő Jersey angol szigetet. (MTI.) A SVÁJCI VEZÉRKAR JELENTÉSE AZ ANGOL REPÜLŐK BOMBA­­TÁMADÁSAIRÓL Bern, július 1. A Svájci Távirati Iroda közli a svájci vezérkar jelentését a vasárnapra virradó éjjel történt angol bombatámadásról. A jelentés azt mondja, hogy a repülőgép­megfigyelő- és jelentő­szolgálat megálla­pítása szerint június 30-án az első reggeli órákban két repülőgép szállt el Svájc északi része felett és nagy magasságban keringett. Hajnali egy órakor Svájc belső részén bombákat dobtak le. A felső-ageri Weissenbach mellett nyolc, a rotenturmi Altmatt mellett­ pedig tizennégy, esetleg tizenhat becsapódást állapítottak meg. A ledobott bombák 25 fontos angol bom­bák, részint a legújabb keletűek. Az oko­zott kár csekély, mert sok ledobott bom­ba nem robbant fel. Bern, július – A svájci vezérkar közlése szerint angol repülőgépekről a szombatról vasárnapra virradó éjjel a Jurában is dobtak le bom­bákat. A Cemeux-Godat (Les Bois-tarto­­mány) melletti La Banne nevű félreeső kis tanyán a berni Jura nyugati részén 12 bombalecsapódást állapítottak meg. A bombák angol eredetét bebizonyítot­ták. . . _ Német és olasz hivatalos jelentéseit: MEGÉLÉNKÜL A HARCI TEVÉKENYSÉG A TENGEREKEN ÉS FOKOZÓDIK A LEVEGŐBEN A véderő főparancsnoksága közli: Franciaországban nem történt különösebb esemény. Egy búvárnaszád 23­ 000 tonnányi ellenséges hajóteret elsüllyesztett és egy az „Orion’ osztályhoz tartozó cirkálót Bresttől délre megtorpedózott. Két elsüllyesztett gőzöst egy erősen biztosított hajókaravánból lőtt ki. Prien kapitány az utóbbi napokban újabb ellenséges kereskedelmi hajókat süllyesztett el. Ezzel a Prien kapitány naszádja által el­süllyesztett hajók ton­tartalmának mennyi­sége — szemben azzal a számmal, amelyet a véderő főparancsnokságának június 28-i jelen­tése említett — 51.086 tonnára emelkedett. Német harcirepülőgépek a július 1-ére virradó éjjel újból támadásokat intéz­tek Kelet-Skócia, valamint Anglia ke­leti és nyugati tengerpartján fekvő több kikötője ellen. A repülők jó talá­latokat értek el. Egy kilenc angol Blenheim-mintáju­ harci­­repülőgépből álló repülőgéprajt, amely va­dászgépek védelme alatt június 30-án délben támadást akart intézni a Lille melletti Mer­­ville—Lestrem repülőtere ellen, légelhárító ágyúink már odarepülés közben szétszórtak, majd vadászgépeink heves légi ütközetbe bocsátkoztak ezzel a repülőrajjal. Az ütközet során sikerült hat Blenheim-repülőgépet, va­lamint három angol vadászgépet lelőnni. Ellenséges repülőgépeknek július 1-ére virradó Észak-, Nyugat- és Délnémetország­ban nem­ katonai célok ellen intézett táma­dásai csak csekély anyagi kárt okoztak. Június 30-án összesen 18 angol repülőgé­pet lőttünk le, közülük 0-et légiharcban, hetet légelhárító ágyúkkal Egy német repülő­gép eltűnt. (MTI.) Berlin, július 1. Az az angol cirkáló, amelyet az egyik német tengeralattjáró megtorpedózott, az Orion-osztályba tartozik. Az ebbe az osz­tályba tartozó hadihajókat 1931 és 1934 között bocsátották vízre. E hajók órán­­ként 32,2 tengeri mérföldet tesznek meg, tehát igen nagy sebességűek. E 7000 ton­nás hajók el vannak látva nyolc darab 15,2 cm-es löveggel, nyolc 10,2 cm-es lé­gelhárító ágyúval, nyolc torpedócsővel és két repülőgéppel. E hadihajók közül há­rom az ausztráliai, kettő pedig az újzé­­landi haditengerészethez tartozik. Ebbe az osztályba tartozik az Ajax és Achilles hadihajó is, amelyet a La Plata torkolata előtt az Admiral Graf Spee páncélos hajó lövéseivel megrongált.­­ A cirkáló legénysége 550 ember volt. (MTI.) GRAZIANI TÁBORNAGY ÁTVETTE AZ AFRIKAI OLASZ HADERŐK FŐPARANCSNOKSÁGÁT. Valahol Olaszországba, július 1. Az olasz főhadiszállás SI. közleménye: Graziani, Olaszország tábornagya, légi úton már megérkezett Líbiába és átvette az összes északafrikai haderők parancsnokságát. Egy torpedónaszádunk megtámadott és bombákkal eltalált egy ellenséges tenger­alattjárót, amely elsüllyedt. Egy tengeralatt­járónk lelőtt egy négymotoros angol repü­lőgépet. Az Espere olasz torpedóromboló, amely hősies harcot vívott három angol cirkálóval és több torpedórombolóval, nem térti vissza kiindulópontjára és elveszettnek kell tekin­teni. Észak-Afrikában az ottani különítmé­nyeink és ellenséges páncélos alakulatok kö­zött lefolyt harc ránk nézve kedvezően vég­ződött; több ellenséges páncélos gépkocsit és középnagyságú harckocsit harcképtelenné tet­tünk. Légi kötelékeink sikeres bombatámadáso­kat intéztek Solium, Sidi Omar és Sidi Bar­ron között egy páncélos gépkocsi-osztag, egy gépkocsiszín és különböző csapatok ellen. A légvédelem egy ellenséges repülőgépet lelőtt. A vasárnapi közleményben jelentett négy ellenséges repülőgépen kívül biztosan lelőttünk még egy és valószínűleg még másik két repülőgépet. Kelet-Afrikában bombavető repülőgépeink hathatós éjszakai­­támadást hajtottak végre Et-Ter pályaudvara, valamint Aden és Port Sudan légi és tengerészeti támaszpontjai el­len. Egy repülőgépünk nem tért vissza kiin­dulópontjára. Az ellenség bombázta Barrar párosát. (MTI.) Megszűnt Romániában a postai és vasúti forgalom Bukarest, július 1. A legutóbbi események mélyen megren­dítették a román közvéleményt., Rémhírek és hamis értesülések példátlan tömegét ter­jesztik és úgyszólván minden félórának meg van a maga riadalomkeltő híre. Fokozza a fejetlenséget és a riadalmat, hogy az általá­nos mozgósítás elrendelésének pillanatában a posta- és vasúti magánforgalmat teljesen beszüntették és ily módon nincsen semmi le­hetőség meggyőződni a híresztelések valódi­ság­áról Román álhírek magyar-román batáti ad­vensekről­ ­ Magyar Távirati Iroda jelenti: Bukaresti forrásból azt a hírt terjesztették, hogy az éjszaka folyamán a magyar-román és román-bolgár határon összetűzésekre került sor. A magyar oldalon állítólag Máramarossziget környékén történt volna az incidens. Magyar hivatalos helyen kijel­entették, hogy ez a beállítás nem egyéb fantasztikus kitalálásnál, amelyből egy szó sem igaz. Légből kapott termés­ze­­te­sen az egyes költött összecsapások során elszenvedett veszteségek híre is. Öj lövést tett egy román járőr a magyar honvéd­örsparancsnokra Húsát, július 1. Június hó 30-án 18 óra 30 perckor a Visk fürdői honv­édőrsparancsnok ellenőrző szol­gálata során román járőrrel találkozott. A román járőr minden ok nélkül két, majd kis idő múltán újból három lövést adott le. A fegyveres határsértést honvédjárőr visz­­szautasította. Sebesülés nem történt. A r­o­­mán járőr tűzéive visszavonult. Egyéb részletek még ismeretlenek. A magyar kormány az incidens miatt tiltakozott a román kormánynál és felhívta a figyelmét, hogy milyen kellemetlen következményei lehetnek ennek a helyzetnek, hogy a ro­mán csapatokat egészen a magyar határig tolták előre. Román puskalövések Feketegyarmatnál Mátészalka, július 1. Június 30-án 14 óra 43 perckor három feketegyarmati lakos Ant-Kőszeg­től dél­re a 90-es magassági pontnál átlépték a határt. Amikor magyar területen 150 mé­terre értek, négy puskalövést hallottak. A hangból megállapították, hogy Ant- Kőszeg széléről román területről adták le a lövéseket. A lövedékek fejük felett süvítetek el és magyar területen csapód­tak le. Részletek még ismeretlenek. A besszarábiai kérdés rendezésével ve­­reséget szenvedett Délkel­et-Európában az angol politika Berlin, július 1. Külföldi újságírók az iránt érdeklődtek, vajjon nem érinti-e Németország gazda­sági érdekeit a besszarábiai kérdésnek most történt elrendezése. Beavatott német körökben azt felelték, hogy ez nem vár­ható és ettől nem kell tartani, annál is kevésbbé, mert Németország tudvalévően mindig értett ahhoz, hogy gazdasági ér­dekeit megfelelő módon képviselje Dél­­kelet-Európában. Magukkal a lejátszódott eseményekkel kapcsolatban, amelyek — mint kiemelik­­— a nyugalom minden megzavarása nélkül mentek végbe a Balkánon, ez idő szerint még nem történt sem hivatalos, sem félhi­vatalos állásfoglalás. Politikai körökben azonban azt a felfogást hangoztatják, hogy a besszarábiai kérdésnek a mostani formá­ban történt megoldása észszerű rendezést jelent. Nyilvánvaló, hogy Bukarestben ismerték fel idejében az angol befolyás ve­szélyes és ártalmas voltát. Berlinben visz­­szaemlékeznek arra, hogy a román parla­mentben egyes csoportok annak idején milyen tapssal fogadták az angol szavatos­sági ajánlat elfogadását, amely ajánlat tudvalevően egyoldalúan Németország el­len irányult. Ma Románia bizonyára maga is felismeri, hogy az angol politika Délke­­let-Európában vereséget szenvedett. A román kérdésnek még csak az elején vagyunk London, július 1. Garvin az Observer című lapban eze­ket írja: A román kérdésnek még csak az elején vagyunk és nem lehet tudni, hogy ez a szövevényes dráma mikor érkezik el a nyugvóponthoz, mert valószínűleg több felvonása és felvonásköre lesz. Oroszország tekintette távoli célokra irányul. Semmi­­kép sem érdeke, hogy akár a jelenben, akár pedig később háborúba keveredjék. Az orosz politikának most más gondjai vannak. A Balkán sokkal veszedelmesebb talaj, mint a Baltikum. Románia és a balkáni országok — beleértve Görögországot is — olyan érdekterület, amely Olaszországot, Németországot és Oroszországot egyaránt érdekeli; mindegyik hatalomnak vannak ott egymással szembenálló külön érdekei. Semmi jel nincs arra, hogy ezeket az ér­dekeket egy meglevő felosztási terv alap­ján már körülhatárolták volna, azonban kétségtelen, hogy ilyen terv felmerülhet a jövőben. A vasgárdisták Károly király lemondását követelik Genf, július 1. A Magyarság tudósítója jelenti telefonon: A román vasgárdának, mint ismeretes, keményebb és elvhűbb része nem tett ele­get a román király felhívásának és semmi­féle módszerrel nem engedte magát haza­csalogatni.­­Ennek a magatartásnak az alap­ja az volt, hogy ezek az intranszrgens vasgárdisták nem akarták átvenni a fele­lősséget annak a politikának a következ­­m­ényeiét, amely ellen éppen ők küzdöttek a legélesebben. Feltétlenül jól informált helyről származó értesülés szerint ezek a külföldi vasgárdisták, de velük együtt a Romániában tartózkodó vasgárdisták is már szombaton állást foglaltak az új hely­zettel kapcsolatosan. Az állásfoglalás lé­nyege az, hogy személy szerint Károly ki­rályt teszik felelőssé azért a katasztrofális politikáért, amely odáig juttatta az orszá­got, hogy nem tudott rendes megoldást ta­lálni a besszarábiai kérdésben, illetve, hogy a megoldás minden lehetőség elől hosszú esztendőkön keresztül kitért. Károlyt teszik felelőssé az ország mostani súlyos helyze­téért és a király azonnali lemondását kö­vetelik. Abban a tekintetben még nincsen döntés, hogy ez a lemondás a dinasztiára vonatkozik-e, vagy csak a király szemé­lyére. "\ _ Chamberlain harcias nyilatkozata pusztítiló csak teszi ki az angol népet Berlin, július 1. A Magyarság berlini tudósítójának tele­­f­onjelentése: Az összes újabb hadijelentések arra mutatnak, hogy Németország most mind erősebben és erősebben központosítja fegy­vereit Anglia ellen. Főleg két fegyvernem dolgozik most láthatóan nagy eredmények­kel: így elsősorban a német légihaderő, amely Dél-, Közép- és Észak-Anglia egész légi területét uralma alá hajtotta és bor­zalmas csapásokat mér Angliára s renge­teg légi kikötő és tengeri kikötő, valamint hadászati szempontból végtelenül fontos gyárvállalat elpusztítása révén. Hasonlóan erős aktivitást mutatnak a különböző né­met tengeri egységek is. Különösen a né­met búvárnaszádok fejtenek ki nagyon élénk tevékenységet, mégpedig Anglia nyu­gati partvidékén is. Nem túlzás, ha meg­állapítjuk, hogy a német tengeralattjárók most már tényleg blokád alá vették az angol szigetet. Ugyanakkor mind gyengébbek lesznek Anglia ellenintézkedései. Nem megoldás és nem segítség Anglia számára az, ha eb­ben a helyzetben nagyhangú rádiószónok­latok hangzanak el, így például Chamber­lain rádióbeszédét német politikai körök­ben szülte mosolygással fogadták csak. A nagyhangú krijelentések semmiféle­ hatással nincsenek a­ németekre, és Anglia szempont­jából mérhetetlenül súlyos jelentőségű Chamberlain beszédének az a mondata, amely szerint „az összes fegyvernemek, beleszámítva a polgári lakosságot is” vesz­nek majd részt a német invázió elleni harc­­ban. Ezzel a mondattal ugyanis Chamber­lain az egész világ előtt hivatalosan is be­jelentette, hogy angol részről komitázsi háborúra készülnek és hogy nincsen helye semmiféle kíméletnek. Az ilyen rádióbeszédek korszaka lejárt. Németország minden vonatkozásban kezé­ben tartja az események irányítását és azt teheti a német haderő, amit akar. Ha úgy akarják a németek, akkor gyors katonai intézkedéseket a legrövidebb idő alatt meg­semmisíthetik az angol szigetországot, ha viszont úgy akarják, akkor lassú blokád révén kiéheztetéssel kényszeríthetik térdre Angliát. Mindenképen a német véderő kezé­ben van az iniciatíva. A nyilasi hadszíntér új térképe megjelent. 18 színben nyoma­tott térkép. Nagyság* 50X?0 centiméter. DARABJA: P. 1./ Kapható a „Magyarság" könyvosztályában, II., Hunyadi János­ út 2. — Vidékre is szállí­tunk az ár és 12 fillér portaköltség előzetes beküldése után. ./

Next