Magyarság, 1940. augusztus (21. évfolyam, 167-191. szám)
1940-08-01 / 167. szám
2 fontos külpolitikai elhatározásokkal kapcsolatosak — egészen rövidesen tényekben is kifejezésre fognak jutni. (RH) MANOILESCU KÜLÜGYMINISZTER ROMÁN IGAZSÁGON ALAPULÓ BÉKÉT AKAR Bukarest, július 31. Manoilescu román külügyminiszter a sajtő képviselői előtt nyilatkozatot tett a salzburgi és a római tárgyalásokkal kapcsolatban. Kijelentette a külügyminiszter, hogy a jövőben egy olyan Románia alakul ki, amelynek békés élete és jóléte biztosítva van. Románia sorsát illetően a szálak vezetése és útjuk meghatározása teljesen saját kezünkbe van letéve. Románia politikai és gazdasági függetlensége az új délkeleteurópai rendszerben tökéletes. Ez az új rendszer megalkotás előtt áll. — Békét akarunk — mondotta ezután de egy román igazságon alapuló békét. Az akarjuk, hogy mindenki tudja megúgy idebent, mint külföldön, hogy azok az események és helyzetek, amelyeket Románia az utóbbi időben átélt és amelyeket bizonyos, teljesen egyedül álló körülményeknek köszönhet, nem fognak megismétlődni soha. A románok tudnak áldozatot hozni a békéért, de csak akkor, ha ezek bizonyos határokig mennek. Amint ezeket a határokat átlépték, tudnak elindulni más utakon is. Manoilescu ezután hangoztatta, hogy egyes külföldi sajtótermékek nem a valóságnak megfelelően írnak azokról a délkeleteurópai problémákról és ezeknek méreteiről, amelyek Románia és szomszédai, a magyarok és a bulgárok között fennállanak. A román kormány azt hiszi, hogy saját kezdeményezéséből, amelyet a tengelyhatalmaknak is tudomására hozott, leszögezheti, hogy elérkezett a pillanat, amikor jószándékairól mégegyszer bizonyságot adhat abban a tekintetben, hogy a békés együttélést szomszédaival kihangsúlyozza. Utalt a külügyminiszter arra is, hogy a román kormány a kisebbségi probléma legradikálisabb megoldására törekszik. Ennél a radikális megoldásnál alkalmazni fogják az új idők módszerét, különösen a lakosságcserét, amely különböző helyeken igen hatásosnak bizonyult. Elhatározta a kormány a határokon túl élő románok visszatelepítését is, hogy így a többségi lakosság között az összefüggés minél nagyobb legyen. Kijelentette végül, hogy a zsidókérdést a kormány teljes erővel igyekszik megoldani és a legkomolyabb intézkedések foganatosítására már folyamatban van az előkészítő munka. Még nincs döntés hol és mikor indulnak meg a magyar-román tárgyalások Róma, július 31. A Messaggero budapesti jelentése szerint mértékadó magyar körökben hangoztatják, hogy korai minden találgatás a magyarromán tárgyalások helyéről és időpontjáról Ugyane körök hangoztatják, hogy Magyarország teljesen meg van elégedve az események alakulásával. A Stampa és a Popolo di Róma budapesti tudósítója a többi között ezeket írja: Gigurtu és Manoilescu Rómából való visszatérésük után kijelentették, hogy bizakodással tekintenek a jövőbe. Ugyanakkor olyan nyilatkozatokat tettek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy hajlandók területi engedményeket tenni Magyarországnak és Bulgáriának. Ezekből a jelenségekből arra következtetnek, hogy a tengelyhatalmaknak sikerült megértetniük Romániával a Magyarországgal és Bulgáriával való megegyezés szükségességét. Immár biztosra lehet venni, hogy Bulgária nemsokára visszafoglalja Déldobrudzsát és lemond Északdobruzsáról, hogy ne vágja el Romániát a Fekete-tengertől. Az északdobruzsai bolgárok délre költöznek, ahonnan viszont a románok északra költöznek át. A Szófia és Bukarest közötti tárgyalások közvetlenül küszöbön állanak. A Budapest és Bukarest közötti tárgyalások az anyag rendkívül bonyolult volta miatt alighanem nehezebbek lesznek. Magyar kormánykörökben egyelőre nem tudják, hogy hol és mikor kezdődnek meg ezek a megbeszélések és azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a megbeszélések az egyik erdélyi városban lesznek, amelyet jelképesen kiürítenek, nem erősítik meg. Az egyik hírügynökség értesülése szerint mindamellett úgy látszik, hogy a román és a magyar kormány közötti megbeszélések a Salzburgban és a Rómában megállapított alapokon már a közeli napokban megkezdődik. MUMRSlfi Budapest, 1940. augusztus 1 A magyaroknak a legfontosabb ipa az, hogy Románia elismerte, hogy területeket kell átengednie. A magyar sajtó ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy el kell kerülni minden felesleges időveszteséget. A magyarok lapok meggyőződése az, hogy ha nem sikerül közvetlen tárgyalásokkal eredményt elérni, a tengelyhatalmak megfelebbezhetetlen döntéssel lépnek közbe. A Délkeleteurópai államoknak egymás között kell megtalálni a közeledést Bukarest július 31. A „Romania” berlini jelentést közöl, amely szerint a délkeleteurópai államoknak az új dunai élettérben saját maguknak kell megtalálniuk az együttműködés lehetőségét és az együttéléseknek olyan szilárd alapját, amely számukra mind gazdasági, mind kulturális téren a legnagyobb szabadságot és megelégedést biztosíthatja. A délkeleteurópai államok kormányférfiaival való megbeszélések során kifejezésre jutott az a német és olasz kívánság, hogy a délkeleteurópai kérdések rendezése során elkerüljék a nagyhatalmak bármiféle nyomását és hogy ezek az államok önmaguk kíséreljék meg az egymásközötti közeledést. A tengelyhatalmak különben kizárólag baráti tanácsra szorítkoznak s egyáltalán nem akarnak befolyást gyakorolni. A lap szerint Berlinben úgy vélik, hogy Délkelet-Európában bizonyos kibontakozás máris észlelhető és az érdekelt államok az összes problémákat megvitathatják. Az „Universul” szerint Gigiurtu és Manoilescu salzburgi és római látogatásának eredménye az, hogy mindkét tengelyhatalom rábírta őket a balkáni (a lap csak „balkáni” kérdésekről ír) kérdéseket megoldják, s ezzel a tisztességes együttműködés jövőjét készítsék elő. A tengelyhatalmak ilyenformán a legfőbb igazság szellemében akarják, hogy a kérdések megoldást nyerjenek. Ugyanekkor azonban a lap az etnikai határok kérdéséről írva megállapítja, hogy a lakosságcsere oly kitűnő módszer, amelyet az utóbbi időben igen sokszor alkalmaztak és amely szilárd etnikai határok megalkotására feltétlenül jó. Románia jancsibankokkal akarja kifizetni a régi magyar postatakarékpénztári betéteket Bukarest, július 31. Néhány hónappal ezelőtt hivatalosan közölte a posta, hogy április elején megkezdi a régi magyar postatakarékpénztári betétek kifizetését. A betétek 65 és félmillió lejt tesznek ki. A pénzügyminiszter az elmúlt évek során a magyar államtól átvett értékek nagy részét befizette már a postának. A posta most úgy döntött, hogy nem készpénzben, hanem értékpapírokban fizeti ki a betétet. A posta e határozatával szemben Bartha Ignác, képviselő ellenvetéssel élt s rámutatott arra, hogy az 1922-i budapesti egyezmény értelmében a betéteket készpénzben kell kifizetni. A magyar állam a betét aranyfedezete fejében még 1922-ben 21 millió lej készpénzt utalt át a román kormánynak s végül rámutatott arra is, hogy a régi bécsi postatakarékpénztár bukovinai betéteit hét évvel ezelőtt szintén készpénzben fizették ki. Mind nagyobb román kőolaj mennyiségek állanak a tengelyhatalmak rendelkezésére Róma, július 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Giornale d'Italia bukaresti jelentése szerint Romániában egyre nagyobb mennyiségű kőolajkészletek állanak a tengelyhatalmak rendelkezésére. A július folyamán Németországba irányuló román kőolaj-kivitel meghaladta a 200.000 tonnát. A tengelyhatalmak országaiba irányuló kőolajkivitel még nagyobb arányokat fog ölteni. Óriási készletek állnak majd rendelkezésre, amelyeknek elszállítása a szállítási lehetőségektől függ. Milano, július 31. A Popolo d’Italia bukaresti tudósítója Románia petroleum termeléséről hosszabb cikket közöl és rámutat arra, hogy Románia július hónapban kétszázezer tonna benzint szállított repülőgépek számára. A petroleumkiviteli kontingens növelése céljából német és olasz mérnökök érkeztek Romániába, akik egyrészt a további kiaknázási lehetőségeket tanulmányozzák, másrészt az üzemeket fogják racionalizálni. (K. H.) „A revízió nélkülözhetetlen feltétele a tartós békének“ Róma, július 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti. A Piccolo budapesti tudósítója szerint budapesti diplomáciai és politikai körökben befejezett ténynek tekintik, hogy Románia a németországi és olaszországi megbeszélések során kötelezettséget vállalt a Magyarországgal és Bulgáriával való határok revíziójára. A magyar közvélemény nyugalommal és bizakodással tekint a jövőbe és biztos abban, hogy békés úton sikerül a revíziót megvalósítani, amely nélkülözhetetlen a tartós és a biztos békének. A Telegráfo budapesti tudósítójának jelentése szerint Magyarországon szilárdan hiszik, hogy Romániát felszólították arra, hogy a magyar és a bolgár követelések irányában tanúsítson engedékenységet. A tengelyhatalmak a békeszerződések felülvizsgálásával meg akarják szabadítani Romániát a felesleges terhektől. Most majd meglátjuk — mondják Budapesten, váljon Románia politikailag eléggé érett-e arra, hogy megszívlelje a kapott tanácsokat és elfogadja-e a feléje nyújtott kezet. Japán területi engedményeket tesz a Szovjetnek, hogy szabad kezet nyerjen a Távolkeleten Róma, július 31. A Messaggero tokiói jelentése szerint ottani diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a külföldiek, nevezetesen angol állampolgárok, tömeges letartóztatása Japán részről, nagyobbszabású akció előjele. E nagyobb súlyú politikai fellépés Japánt még közelebbi viszonyba hozná a tengelyhatalmakkal és a Távol- Keleten növelné ellenségeskedését Nagybritanniával. Egyes japán lapok nyíltan követelik a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Angliával. A Messaggero sanghaji táviratot is közöl. Eszerint ottani egyes magasrangú japán katonai személyek nyilatkozatából arra következtetnek, hogy Japán esetleg megegyezést létesít Szovjetoroszországgal. E megegyezés értelmében Japán bizonyos területi engedményeket tenne Szovjetoroszországnak, amivel biztosítaná neki Vladivosztok kikötő birtokát, ennek ellenében pedig Szovjetoroszországtól teljes cselekvési szabadságot kapna a dél felé való terjeszkedésre. Ugyane megfigyelők szerint a japánok megszállta kínai területen állandóan fokozódik Japán ellenséges magatartása az amerikaiak iránt és számolni lehet amerikai állampolgárok letartóztatásával is. AZ ANGOL TILTAKOZÁST JAPÁN NEM VESZI FIGYELEMBE Tokió, július 31. A japáni külügyminisztérium sajtótájékoztatója az angolok letartóztatása miatt állítólag küszöbön álló nagy tiltakozó jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, hogy a japán kormány lépése teljes mértékben jogos volt. A japán kormánynak ugyanis az a célja, hogy, Japánban megakadályozzon minden kémkedést. Az esetleges angol tiltakozó jegyzéknek nincs semmiféle alapja. A japán kormány a tiltakozást mindaddig nem veszi figyelembe, míg Sigemicsu és Halifax megbeszéléséről nem kap részletes jelentést. A sajtótájékoztató végül visszautasította azt az állítást, hogy a letartóztatások kellő bizonyítékok hiányában történtek. A hatóságok kezében — mondotta — kellő bizonyíték van. Erről azonban nem lehet még nyilatkozni, mert a vizsgálat folyik. A helyi hatóságok Tokió utasítására egyébként már Észak-Kínában is szigorúan ellenőrzik az idegeneket, különösen az angolokat. Az intézkedések az angolok japáni és koreai kémtevékenységének felfedezése- Véget értek a szovjet-román tárgyalások A kiürített terület vasúti anyagának átadásáról három hét óta folyt szovjet-román tárgyalások befejeződtek s a román bizottság hazatért. Az egyezményt Odesszában fogják parafálni. A román bizottság már el is utazott Odesszába, Mussolini és Teleki Pál gróf miniszterelnök táviratváltása Teleki Pál gróf miniszterelnök Benito Mussolini 57. születésnapja alkalmából az alábbi táviratot intézte az olasz kormány fejéhez: Beníto Mussolini kormányfő őnagyméltóságának Róma. Boldogan élek az örömteljes alkalommal, hogy Nagyméltóságodnak születése napjára kifejezzem legmelegebb jókívánságaimat, valamint a magyar királyi kormány mélyen átérzett szerencsekívánatait. Mussolini miniszterelnök e táviratra a következő választ küldte: Gróf Teleki miniszterelnök őnagyméltóságának Budapest. Jókívánságait kifejező távirata nagy örömet szerzett nekem. Köszönetemet fejezem ki Nagyméltóságodnak és a magyar kormánynak a szíves megemlékezésért. Erélyes német cáfolat, az osztatlan Románia legendájáról Berlin, július 31. A birodalmi külügyminisztériumhoz közelálló „Süd-Ost-Echo” igen éles hangon támadja a ,Journale de Geneve” által terjesztett azon angol leleplezést, amely Hitler állítólagos délkeleti tervéről szól. A ,Journale de Geneve” szerint Hitler nem akarja felosztani Romániát. Ezzel szemben ez az állam köteles angliai exportját beszüntetni, hadseregét német befolyás alá helyezni és egészen a legmagasabb helyekig az angolbarát elemeket eltávolítani, más szóval szakítsa meg viszonyát Londonnál éppúgy, mint Budapest. A svájci lap ezen hírére a „Süd-Ost-Echo” nyilvánvalóan felsőbb helyről sugalmazott cikkben a következő választ adja: Már mi csodálkozunk azon, hogy azok a gondolatok, amelyeket Londonban propagandára alkalmasnak tartanak, napról-napra butábbak lesznek. Ez a rosszindulatú butaság ugyanis épolyan tempóban növekszik, mint London félelme. Amin azonban nagyon csodálkozunk, az az a tény, hogy egy svájci, tehát kontinentális lap egy ilyen angol propaganda terjesztésére odaadja magát, ami csak azért nem fog mételyezően hatni, mivel ahhoz túlságosan buta. is— — A polgári lakosság elhagyta Gibraltárt A polgári lakosság utolsó csoportjai is elhagyták Gibraltárt. Igen sok menekült érkezett Tangerba, akik kijelentették, hogy az erődítmény területén lehetetlennévált az élet, részben az olasz légitámadások borzalmas hatása, részben élelmiszerhiány, részben pedig az angol hatóságok növekvő fejvesztettsége miatt. A hatóságok mindenütt ellenséget látnak és közismert embereket is letartóztattak annak a gyanúnak az alapján, hogy a Mosley-párthoz tartoznak, vagy a képzeletbeli „ötödik oszlop" tagjai, csupán azért, mert tiltakozni mertek az erőszakos kiürítés ellen. Amerika elhalasztotta a döntést a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről A szenátus katonai bizottsága elnapolta a döntést Burke-Wadsworth törvényjavaslata tárgyában, amely a kötelező katonai szolgálat bevezetésére vonatkozik és azt indítványozta, hogy a 18. és 61. évi korhatár között össze kell írni mintegy 1t millió embert. A bizottság úgy döntött, hogy tanulmány tárgyává teszi azt a rendszabályt, amely felhatalmazná Rooseveltet a „nemzeti gárda” felállítására. A bizottság ideiglenesen már magáévá tette az összeírási törvényjavaslat főbb pontjait, de bizonyos jelek vannak arra, hogy e rendszabállyal szemben egyre növekedő ellenzéki hangulat érvényesül mind a kongresszusban, mind a kongresszuson kívül. (MTI.) Egyre erősödik a függetlenségi mozgalom Egyiptomban Egy Egyiptomból most ideérkezett újságíró beszámol arról, hogy az egyiptomi nép körében napról-napra nő a nyugtalanság. Az egyiptomi nemzeti mozgalom mindinkább terjed és egyre erősödik az Egyiptom teljes függetlenségét követelő mozgalom. Az angolok már nem bíznak az egyiptomi népben, sőt attól tartanak, hogy a bennszülöttek fellázadnak. Több hajó-összeköttetés megszakadt és ennek következtében az országban nagyfokú nyersanyaghiány van. A gazdasági életben roppant nagy a válság. A szeretetintézményeket többezer munkanélküli és koldus lepte el. Az egyiptomiaktól mégis mindegyre újabb adókat követelnek és ez a nép elégedetetlenségét méginkább fokozza. Egy bizonyos idő óta csak korlátozásokkal lehet Egyiptomból Palesztinába utazni, mert az angolok attól tartanak, hogy Palesztinában fellázadnak az arabok és ebben az esetben az egyiptomiak az arabokkal közösen járnának. «.