Magyarság, 1940. szeptember (21. évfolyam, 192-214. szám)

1940-09-01 / 192. szám

HÁZIPÉLDA*T­ ■UDATiIUJVOMHi magyarság lapkiadó *t A A MAGYAR •gk macs SZERKESZTŐ­­ elnök-vezérigaz­ató NEMZETISZOCIALISTA »*tt**g­i. iáim** MN. V R S 3LOGI RUPPRECHT OLIVÉR DR. MOZGALOM NAPILAPJA *SAS I S T V A I* Budapest, 1 940 ______—m————a—^Mwmmwmmrr- ' 1 XXLé v t o l y a m Szeptember 1. Vasárnap ________________________________________________________________j__/P2__^_g_g^_J_^z_n_m Óvataosan rizs­k:­­ Szeptember 3-án megkezdődik a fokozatos leszerelés A tengely résztvesz a magyar nép örömében Angliát lesújtotta a bécsi döntés 1500 repülőgép támadta Londont Már a Vörös-tengeren is támadnak az olaszok . (K. B. K.) A politikai front. Az európai sajtó, különösen a ten­gelyhatalmak sajtója, szombaton igen részletesen foglalkozott a bécsi döntőbírósági ítélettel, amely újból meg­változtatta az európai térképet. A tengely­­hatalmak vezető lapjai kihangsúlyozzák azt, hogy a rendezés egy igazságtalansá­got tett jóvá, a trianoni igazságtalansá­got. Kiemelik annak jelentőségét, hogy európai érdek volt ez a régen esedékes rendezés, aminthogy európai érdek volt a tengelyhatalmak háborús erőfeszítése egy új európai egyensúly megteremtése ér­dekében. És ők a háború súlyos áldozatait vállalták, a Bécsben szembenállott felek pedig a kölcsönös engedékenység áldoza­tát kellett, hogy vállalják. Mindkét fél hozott áldozatot, nem is lekicsinylendőt, de erre szükség volt, mert ez bizonyult az egyetlen járható útnak adott körü­­mények között. A nagytekintélyű német lap, a Deutsche Allgemeine Zeitung meg­állapítja, hogy Románia még így is töb­bet tarthatott meg magának, mint ameny­­nyit normális körülmények között 1919- ben a békecsinálók akkori győzelmi má­mora nélkül remélhetett volna. A német birodalmi hivatalos pártlap a Völkischer Beobachter arra mutat rá, hogy a bécsi döntés lényegében a tengelyhatalmak bé­keműve volt, amely a dunai térség jól felfogott érdekeit szolgálja. Az a világ­­történelmi jelentőségű harc, amelynek döntő stádiumához most érkeztek el a tengelyhatalmak, ő szinte megkövetelte, hogy Európa e részében a béke lehetősé­gét megteremtsék a tengelyhatalmak.­­ A külpolitikai események szombati torlódása során közvéleményünk aligha kísérte kellő figyelemmel a döntőbírósági ítélettel egyidőben aláírt úgy­nevezett kisebbségvédelmi szerződéseket. Lapunk szombati számában teljes szövegé­ben közöltük a német-magyar kisebbségi szerződést. A Bécsben aláírt kisebbségi szerződés jótékony hatása kétség kívül jelentkezni fog, mert az any­­nyira részletesen és pontosan szabályozza a kisebbségi kérdés­halmazt, hogy hazai német kisebbségünk minden életérdeke biz­tosítva van.­­ A háború frontja, London nagy­mérvű légi bombázása harmadik napja tart: pénteken ismét közel hétórás légiriadó volt Londonban, amely idő alatt teljesen megállt az üzleti, hiva­­tali és műhelyi élet, szombaton reggel, új­ból légiriadó volt Londonban. Ezek a többórás riadók lassan megbénítják az an­gol szigetország központi agyrendszerének, Londonnak működését. A munkanap felét az óvóhelyeken töltik az angolok. Meddig lehet ezt elviselni? A híres angol jó ide­geket most igazán próbára teszik a német repülőtámadások, most válik el, hogy csakugyan olyan flegmatikus-e az angol, mint ahogy az közmondásossá vált. Erős a gyanúnk, hogy nem. Elvégre a félfleg­ma is más és az ekrazitbomba robbanása is. Pénteken 96 repülőgépet veszítettek az angolok. A szombati napon már hajnal­ban újabb támadás érte a szigetországot. Lehetetlen nem látni ebben a három hete tartó rendszeres és szakadat­ém német légi offenzívában a végső célt: összetörni a szi­getország ellenálló erejét, idegeit, gazda­sági tevékenységét és kereskedelmi forgal­mát.­­ Nem maradtak tétlenek az an­gol repülők sem: pénteken újból néhány gépük Berlin fölé jutott és újból csak pol­gári negyedet, templomot és temetőt bom­báztak.­­« Érdekes, de igen jelentőségteljes­­ a hír a tengerentúlról: az Egyesült­­ Államok tárgyalásokat folytatnak Ausztráliával, amely — mint tudjuk — brit dominium. Arról van szó, hogy Ausz­trália átengedi az Egyesült Államoknak tengeri és repülő flottatámaszpont céljaira két legnagyobb kikötőjét, Sidneyt és Dar­wint. Különösen érdekes és jellemző Sid­ney átengedése hiszen ez a megerősített öböl az ausztráliai flotta támaszpontja ma. Egy hét előtt a kanadai kormánnyal (Kanada szintén angol dominium) kötött elvi megállapodást az USA arra vonatko­zólag, hogy csapattesteket tarthat ott. Egy óriási méretű és világtörténelmi jelentő­ségű új angolszász berendezkedésnek va­gyunk a szemtanúi, mert másnak nem mi­nősíthetjük ezt az egyre határozottabb for­mában jelentkező amerikai-angol együtt­működést. Világfrontok alakulnak ki a szemeink előtt és egyik jellemzője a fron­tok új kialakulásának az, hogy megszer­veződik a kb. 200 millió lélekszámra tehető angolszász fajta, latba veti egész politikai és gazdasági hatalmát, hogy vezető szere­pét megtarthassa a földön. Kiváltotta ezt a hallatlan erőfeszítést a tengelyhatalmak európai győzelme, amellyel az európai kontinens életéből kiszorították az angol impériumot A fegyergyakorlatra behívónak leszerelése A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hivatalosan közlik, hogy a magyar királyi honvédség a rendkívüli fegyver­­gyakorlatra behívottak fokozatos leszerelését szeptember hó 2.-án megkezdi. Félhivatalos német nyilatkozat: „becsben a Dunavölgy utolsó és legnehezebb revízióját hajtották végre" A küldöttségek körében rámutattak arra, hogy a tengelyhatalmak által pén­teken 110 órakor az új román-magyar határ ügyében hozott ítélet azért vált szükségessé, mert Románia és Magyar­­ország nem volt képes közvetlen tár­gyalások alapján megállapodni a közöt­tük fennálló nehéz kérdésben. Magyar­­ország és Románia éppen ezért szüksé­gesnek látta felkérni a tengelyhatalma­kat, hogy döntőbírósági ítéletet hozza­nak Az ítéletről itt általában az a véle­mény, hogy az a lehető legjobb a terü­leti követelések és a néprajzi követel­mények között. Ezt a döntést például lehet felállítani arra nézve, hogyan le­het észszerű és igazságos megoldást ta­lálni az esztelen és rákényszerített hely­zetekben. Ez a megoldás ennélfogva al­kalmas arra, hogy Románia és Magyar­­ország között most már a jó viszony helyreálljon. Minthogy Szovjetorosz­­ország Romániával szemben fennálló revíziós követelései teljesültek s a ro­mán-bolgár tárgyalások befejezés előtt állanak, ez a döntőbírósági ítélet vég­rehajtotta az utolsó és bizonyára a leg­nehezebb revíziót a Duna völgyében. Te­kintettel arra, hogy ezzel az utolsó re­vízióval a román határokra vonatkozó kezesség és a román állam és sérthetet­lensége is velejár, ez biztosíték arra, hogy a rendezés határtalan időre szól. Ez a megoldás formájában és tartal­mában valóságos forradalmi diplomáciai tény és mivel Németország, Magyar­ország és Románia között kisebbségi megállapodás is jött létre, alkalmas ar­ra, hogy a kisebbségi kérdésben is meg­­békülést teremtsen. (MTI) Illetékes olasz nyilatkozat a bécsi döntés jelentőségéről Róma, augusztus 30. Illetékes olasz politikai körökben ma dél­ben a következőket mondották a bécsi döntő­bíráskodással kapcsolatban: A bécsi döntés a délkeleteurópai népek életében lezárja a versengés, és az ellenté­tek korszakát és új korszakot nyit meg, amelyet a termékeny és építő béke fog jel­lemezni. Olaszország, amelynek Ducéja már húsz év óta hirdeti a békeszerződések reví­ziójának szükségességét, a bécsi eseményben régi és mélységesen emberi politikájának győzelmét látja és ezért különös örömmel és büszkeséggel tölti el a bécsi eredmény. Az események lefolyását megvizsgálva egyébként a következőket állapíthatjuk meg: 1. A tengely tökéletesen működött és megmutatta, hogy milyen hatalmas politikai erőt képvisel. Ciano gróf , Ribbentrop hu­szonnégy óra alatt elvégeztek egy olyan munkát, amelynek elvégzése — és valószínű­leg sokkal rosszab elvégzése — a népszövet­ségnek évekbe került volna. 7. A bécsi döntés után összeomlanak mindazoknak a reménykedései, akik még ab­ ARA: 20 FILLÉR ban bíztak, hogy az erdélyi kérdés meg fog­ja zavarni Délkelet-Európa békéjét. 3. Nincs semmi ellentmondás a döntő­­bíráskodás ténye és amaz előzőleg tett kije­lentés között, hogy a tengelyhatalmak nem akarják rákényszeríteni az érdekeltekre aka­ratukat. Nincs pedig ellentét a következő okokból: a) A tengelyhatalmak már az előző he­tekben kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy az érdekeltek közvetlen és méltányos megegyezés útján maguk rendezzék az őket elválasztó kérdéseket. b) Olaszország és Németország külügy­miniszterei csak akkor hívták meg Bécsba az érdekelt államok képviselőit, amikor ki­tűnt, hogy a közvetlen megegyezés lehetet­len vagy legalább is rendkívül nehezen ér­hető el; c) Bécsben a magyar és a román minisz­terek belátták az ő érdekeiknek is legjobban megfelel az, hogy a­helyett, hogy tovább­folytatnák a közvetlen megbeszéléseket, in­kább elfogadják a tengelyhatalmak döntő­bírói ítéletét. A döntőbíráskodásra tehát a két fél kérésére került sor. 4. A két érdekelt hatalom engedékeny, megértő szellemről és nagy felelősségérzetről tett tanúságot. A tengelysajtó részt vesz a magyar nép örömében Berlin, augusztus 3. (A Német Távirati Iroda) „A tengely békeműve a Duna terében” és hasonló címek alatt számol be a né­met sajtó feltűnő szedésben a bécsi dön­tésről, amelyre, mint a lapok egyöntetűen megállapítják, a román és a magyar kor­mány kérte fel a birodalmi és az olasz kormányt A Berliner Börsenzeitun” írja: Ma­gyarország igényei messzemenően kielé­­gíttettek. A Duna terének valamennyi ha­talma és ezekkel együtt egész Európa élvezheti a Duna terének véglegesen meg­valósított megbékítéséből származó elő­nyöket A Hamburger Freradenblatt berlini tu­­dósítója is hangoztatja, h­­gy felbecsülhe­tetlen az általános politikai jelentősége annak a szolgálatna­k, amelyet a tengely-

Next