Magyarság, 1940. szeptember (21. évfolyam, 192-214. szám)

1940-09-11 / 200. szám

Budapest, 1910. szeptember 14 .&CT&RSK­. S­ZÍNHÁZ Átmenetileg jótszlkszíneik az erdélyi magyar színtársulatok A jövő héten dől el hogy állami színház lesz-e a Kolozsvári Nemzeti Színház A felszabadult Erdélyben, amint A MAG­­YARSÁG munkatársa értesül, a katonai köz­­igazgatás vezetői átmenetileg engedélyt adtak a korábban is erdélyi városokban működő ma­gyar színtársulatoknak további előadások tar­tására. Természetesen ez csak rövid ideig tartó állapot lehet, mert a kamarai törvényes rendelkezéseket, úgyszintén a zsidótörvény rendelkezéseit itt is rövidesen végre kell haj­tani. Az erdélyi színházi helyzet tisztázása és a kamarai szervezés ügyében utazik rövide­sen, talán már a jövő héten Erdélybe Cselle Lajos, a Színművészeti Kamara főtitkára. Az átmeneti engedély alapján a kolozsvári magyar színtársulat is tovább játszik és teg­nap a közönség nagy lelkesedése közepette adta elő a „János Vitéz”-t. A lelkesedés ak­kor hágott tetőpontjára, amikor a színdarab huszárszereplői a magyar lobogóval bevonul­tak. A két évtizeden át üldöztetésben része­sült nemzeti színek láttára a közönség per­cekig tapsolt és éljenzett Egyébként az elő­adást a rádió­ig közvetítette. Egyes napilapok­­azt a hírt közölték, hogy a kolozsvári nemzeti színház igazgatójának kinevezése megtörtént, sőt már az új igaz­gató nevét is tudni vélték. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak közlésére, hogy ez a hír nem felel meg a vatóságnak, mivel a ko­lozsvári nemzeti színház igazgatói állásának betöltésére vonatkozólag mindezideig döntés még nem történt. Bécsi történetek Az Uránia bemutatójával kapcsolatosan mindenekelőtt a híradókról kell szólnunk: az UFA és Magyar Híradó egyaránt szép felvé­telekben mutatják be a magyar honvédek, élükön a kormányzó erdélyi bevonulását, örömkönnyes, mámoros ünneplését. A közön­ség végiglelkesedte és tapsolta ezeket a nagy­szerű, lélekemelő jeleneteket. __ A „Bécsi történetek” című német filmben, amely Bol­­váry Géza kitűnő rendezésében került elénk, a múlt századvégi Bécs kedélyessége elevene­dik meg, a földetseprő szoknyában járt höl­gyekkel, az állat felpeckelő, magasgalléros urakkal és sok-sok kedves valcerrel. A régi Bécs kávéházi élete adja a darab keretét. Otthontalan emberek élete rajzolódik ki, olya­noké, akik a kávéházban találák csak meg otthonukat. A csinos özvegy tulajdonosnő és a két főpincér vigyáz arra, hogy gondos ki­szolgálásukkal pótolják a hiányzó otthont. Az özvegyért hevül a két főpincér, de egy elő­kelő semmirevaló is szédíti az asszonyt. A mellék­szereplők története sem érdektelen,­­ a kislányé, akiből társa­ kotrónő lett , akit sú­lyos helyzetbe hoz a hamiskártyássá és ék­szertolvajjá vált előkelő ifjú, a szerelmes ze­neszerzőé és a többié, — de mindez csak kí­sérője a szép özvegy kezéért folytatott ver­sengésnek. Marte Haren olyan bájos, hogy a túlmenő kávéház nélkül is indokolttá tenné a kezéért vívott küzdelmet. Hörbiger Pál igen szimpatikusan, értékes művészettel formálja a fiatal „főurat" aki különböző akadályok után győz. A mindenkinek szolgálatára álló, ügy buzgalmában sok­szor melléfogó öreg ,,fő­úr" szerepében Hans Moser nyújt briliáns alakítást. Az érzelmek skáláján játszik, s annyi Úszta örömet, jókedvet ad a nézőnek, hogy a közönség nem győz eléggé tapsolni. A bemutatón személyesen is megjelent az Urá­niában Hans Moser s a tapsokat a színpadról köszönte meg. A közönség hosszan és lelke­sen ünnepelte a kiváló német színészt, aki­nek az utolsó előadáson Bernard Béla, az Urá­nia igazgatója babérkoszorút nyújtott át. A Rohanó élet és A postamester Az Uránia filmszínház szakmai bemutatói során csütörtökön és pénteken két UFA-fil­­met mutattak be, az első „Rohanó élet”, a másodikat „A postamester" címmel. Utóbbi Puskin hasonló című híres regényének filmváltozata. — Azt hisszük, nem tévedünk, amikor megjósoljuk, hogy az idei, egyébként is dús programú műsornak kiemelkedő sikerei lesznek ezek a filmek. A „Rohanó élet” anél­kül, hogy a legcsekélyebb mértékben alá volna is húzva, a nemzetiszocializmus tiszta erkölcsi felfogását tükrözteti vissza, míg a „Postamester" a cári Oroszország arisztokrata köreinek mélységes zülöttségét tárja elénk. A Rohanó élet kedves bécsi riportfilm, pillanatig nem lankadó érdekes mesével. A Postamester grandiózus nagy film, amely nemcsak szóra­koztat, hanem a legmagasabb művészi élve­zetekben részesíti a közönséget. Paris leghíresebb színháza, a Comédie­ Francaise újra megnyílt A franciák leghíresebb színháza, a Comédie Francaise, amely a nagy német offenzíva alatt beszüntette működését, újra megnyílt Ez a színház volt a francia színjátszás egyik leg­nagyobb nevezetessége, hiszen a legkiválóbb francia színészek e színház deszkáitól szerez­ték meg a világsikert Mivel Eduard Bourdet, a színház igazgatója betegsége miatt nem ve­het részt az újjászervezésben, Jacques Copeau titkár vezeti a közelmúltban megnyílt színhá­zat. A megnyitás ünnepélyes körülmények kö­zött történt A bécsi filharmónikusok a budapesti Operaházban A téli zenei életnek mindig kiemelkedő ese­ménye volt, amikor Budapestre látogattak a bécsi filharmonikusok világhírű karmesterük­kel Furtwängler Wilhelmmel. Furtwängler az új utóbbi években többször vezényelte a magyar­­ Filharmóniai Társaság hangversenyét s idén­­ a nagyszerű bécsi zeneipar élén áll a pesti B közönség elé. Furtwängler és a bécsi Filhar­u­mónia idén ezúttal először szerepel az Opera-­ házban a Magyar Filharmóniai Társaság ren­ H­delésében a nyolc bérleti hangverseny kere­­­tében. Furtwängler most állítja össze e hang-B versenyének műsorát, amely a régi és újabb német zenét reprezentálja. Szilágyi Szabó Eszter az új filmcsillag A magyar filmgyártás mind témakiválasz­­tásban, mind a szereplők össze­válogatásában hosszú időkön keresztül nagy bajokkal küz­dött. A panaszok, amelyek az új, fantáziadús és friss szereplőgárdát kívánták, jogosan hangzottak el. A vállakozók nem számoltak a közönség ízlésével és tucatszám­ra gyártották a sablonos történeteket, amelyeket a mozilá­­togatók unott képpel és csalódottan néztek végig. Orsy Mária filmje, a „Mária két éjsza­kája” szakít a régi rendszerrel és valóban új témájú, az élettel kapcsolatot tartó történet­tel lép a közönség elé. A film főerössége, hogy az érdekes téma mellett új főszereplővel ismerteti meg a közönséget. Szilágyi Szabó Eszter a film új felfedezettje, aki egy vergődő, vágyai miatt elkallódni készülő fiatal festő­­művésznőt jelenít meg a vásznon. Tévelygő nőt alakít, akit a sora különös szeszélye vá­ratlan jóléthez juttat, de a jólétet csak szi­gorú kikötésekkel érheti el. Le kell mondania a szerelemről, mert amint beleszeret valakibe, ott kell hagynia a gazdagságot. Kísértő akad bőven, megjelenik a frakkos mefisztó, az ál­modozó ifjú, az örökké bohém művész. Nem tud választani, vergődik, már-már enged, de az utolsó pillanatban mégis győz a becsület. Az egész történet a fiatal művész vállain nyugszik, aki azt a tipust képviseli, aki nyu­godt úri ízléssel, sohasem­ túlzó, mértéktartó játékkal a jó színésznő minden kellékével rendelkezik. A fiatal művésznő, Szilágyi Szabó Eszter vidéken kezdte el művészi pályafutá­sát. Szeged, Debrecen, Kassa voltak nevezete­sebb állomásai, amely helyeken a Hódmezővá­sárhelyen született művésznőt mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták. Minden­esetre az új film főszerepe egészen új oldal­ról mutatja be a fiatal filmcsillagot, akinek filmjéről még beszélni fognak. Mária két éj­szakáját a Radius Filmszínház mutatja be. A berlini Schillertheater vendégszereplése Budapesten Az új játékidényben a berlini Schillertheater egy „északi héten” kívül kultúrcsere-vendég­­játékai során Stockholmba, Koppenhágába, Budapestre, Belgrádba, Bukarestbe, Szófiába és Athénbe látogat el. Strauss Richard két új operája Alg készült el Strauss Richard „Danne" című új dalműve, a hetvenhat éves kompo­nista máris új alkotásba fogott. Mostanában egy derűs hangulatú operán dolgozik, amely a költészet és zene testvéri viszonyáról szól. Finom, előkelő, elegáns, művészi magyar film! Uj, remek filmprima­donna: Szilástul Szabó Eszter Ragyogó férfi gárda: Drag Tivadar, Grenuss ZoMA’JI, Csortos, Pataki Jenő, Jalabar Kálmán Mária két éjszakája M­átóls^ P­ied­miS'IIm­m­mmmmmmmmmm 9 A középeurópai gazdasági napot a bé­csi vásárral kapcsolatosan e hó 6.-án tar­tották meg. hl gazdasági napon dr. Max Ilgner, az I. G. G­arbenindustrie vezetőségi tagja tartott előadást. A keleteurópai ál­lamok termelésének belterjesebbé tétele és­­Námetország címen. A közérdeklődésre szá­mot tartó előadásnak kivonatos szövege a következő: A kevé­bbé fejlett keleteurópai agrár­­országoknak támogatása, az iparilag igen fejlett államok részéről, az utóbbiak szá­mára nemhogy kárt, de végeredményben előnyt jelent. Azoknak az állomoi­nak iparosítása, amelyek eddig a szükséges iparcikkeket külföldről hozták be, termé­szetesen a most már az országban magában előállított iparcikkek behozatalának csök­kentését jelenti ugyan, azonban egyidejű­leg növekszik az iparosodó országokban az iparágak fejlődésével együtt a vásárló­erő is, Einnek következtében ezek az or­szágok mind nagyobb mértékben tud­nak olyan különleges és finom ipar­cikkeket vásárolni, amelyeket csak egy a felfelé törekvő keleteurópai államok meg is és így nem érnék el a vásárló erő növekedésének megkívánt mértékét. Az ipa­rosodás előmozdításának és a gazdálkodás belterjesebbé tételének nem abban a for­mában kell megtörténnie, amint az eddig általában Anglia és Franciaország részéről történt, amely államok első­sorban a nagy jövedelmet biztosító iparágakra vetették magukat, hanem az egész gazdasági életet belterjesebbé kell tenni. Az ipari államok és az agrár- és nyers­anyagot szolgáltató államok­­ eredményes együttműködésének a bizalom az előfallér­zete. Ahol technikai tanácsadásra és segít­ségre van szükség, ott igen sokszor szük­ségesnek fog mutatkozni, hogy a technikai vezetést is a külföld vegye át. Bizalmas együttműködés esetén feltétlen lehet olyan alapot találni, hogy egyik fél­nek sem kell saját érdekeit, vagy éppen nemzeti érdekeket kockára tenni Termé­szetesen különféle nézőpontokból tekintik a különböző ipari államok az agrár- és nyersanyag szolgáltató országoknak fejlő­dési lehetőségeit, aszerint, hogy milyen az érdeklődésük az egyes államok különleges problémái iránt. Itt szerepet játszik a föld­rajzi fekvés és az államok egymást ki­egészítése. Németország gazdasági kapcsolatai a keleteurópai államokkal a nagy Német Birodalom külpolitikájának keretében mo­zognak. Ezek a kapcsolatok abból a hely­zetből adódnak, amelyet Németország és európai gazdasági térben elfoglal. A keret elég pontosan meg van határozva és első­sorban a mezőgazdasági­ és nyersanyag, termelésnek belterjessé tételét foglalja magában, amely termelési ágaknak feles­­legeit Németország és a többi európai kon­­tinentális állam akadály nélkül felveheti, másodsorban pedig magában foglalja a keleterópai államok vásárló erejének nö­velését, mert ez az előfeltétele a német iparcikkek erősödő ütemű vásárlásának is ezekben az államokban. A Nagy-Német­­ország nemzeti jövedelme jelenleg 90 mil­liárd birodalmi márka, míg a keleteurópai államoké összesen csak mintegy 15 milliárd márka. Németország összes behozatala ke­reken 6 milliárd márka, Kelet-Európáé 1.4 milliárd márka, így Németországban az egy főre eső nemzeti jövedelem 1.100 márka, Kelet-Európában pedig csak, mintegy 225 márka, míg a behozatal céljaira rendelke­zésre álló vásárló­erő a keleteurópai álla­mokban jelenleg 25 márka fejenként a né­metországi 80 márkával szemben. Hogyha a keleteurópai államokban a behozatal cél­jaira rendelkezésre álló vásárló­erőt a né­­met fejkvóta felére, vagyis 40 árkára emelnék, ak­kor a keleteurópai ármok az eddiginél egy milliárd márkával többet hozhatnának be külföldről. A keleteurópai államok vásárló erejének növelését elsősorban­­azoknál a gazdasági ágaknál kell majd kezdeni, amelyeknek fejlesztéséből lehetőleg az egész gazdag­sági élet hasznot húz. A keleteurópai álla­mok tőkeszegénysége miatt mindenekelőtt azokat a termelési ágakat kellene fejlesz­teni, amelyek aránylag kevés tőkét, de sok munkaerőt igényelnek. Az első és döntő kö­vetelmény a mezőgazdaság belterjessé téte­le. Hogy itten milyen lehetőségek mutat­koznak, az a következő számadatokból tű­nik ki: , A kelet európai­, államok átlagos gabona­feleslege jelenleg, mintegy másfél millió tonna kenyérgabona és másfélmillió tonna takarmány gabona úgy, hogy ha a mezőgazdasági termelés belterjessé tétele kapcsán és az olajos magvak vetési terü­letének kiterjesztésével a kiviteli felesleg a jelenleginek többszörösére nőne, ezt is minden további nélkül át tudná venni Né­metország és nyugat- és keleteurópai szom­szédai. A keleteurópai államok nemzeti jövedelme a termésátlagok növelésével legalább négy milliárd márkával fokozható lenne, ami viszont lényegesen növelné ezek­ek az államokak vásárló erejét és behoza­talát is. Németország : a keleteurópai államok kölcsönösen kiegészítik egymást és Olasz­ország érdekeinek egyidejű figyelembevéte­le mellett ugyanazon élettérhez tartoz­nak. filjJÁmsjÓ ELET A keleteurópai államok termelésének belterjesebbé tétele és Németország Növelni kell a keleteurópai államok termelését és vásárlóerejét Előkelő külföldi látogatók megjelenése az Őszi Vásáron komoly gazdasági lehetőségeket készít elő a jövő számára Már csak három napig tart az őszi Lak­­berendezési Vásár. Az első kilenc nap eddig páratlan forgalommal bonyolódott le. Nem­csak a látogatottság és annak keretében az idegenforgalom, hanem a kiállítók üz­letkötései is olyan széles kereteket értek el, amelyek bizonyítékai az ország gazda­sági fellendülésének, főképen pedig az Er­dély hazatérte óta a magyar lakosságban élő erőteljes optimizmusnak. Az őszi Vásárt ez évben nagy számmal keresték fel magyar és külföldi előkelősé­gek is. Köztük szerepeltek a magyar mi­niszterek, államtitkárok, állami intézmé­nyek, a főváros és a törvényhatóságok ve­zető személyiségei csak­úgy, mint a ma­­gyar gazdasági élet számos elismert repre­zentánsai is. A külföldiek — a nagy utazási nehézsé­gek ellenére — ebben az évben nagyobb számmal érkeztek meg a vásárra, mint ta­valy. Szerepeltek köztük jugoszláv, bolgár és szlovák tanulmányi bizottságok és felke­resték a vásárt a szomszédos országok nagy árumintavásárainak vezetői is, így megte­kintették az őszi Vásárt Ludwig Fichte a lipcsei vásár elnöke és Günther Hirschmann a lipcsei vásár igazgatója. Kint járt az Iparcsarnokban Hans Rehbeck, a Wiener­­Messe igazgatója Franz Lehmann bácsi vésszigazgató kíséretében. A szombati nap­ra várják a pozsonyi Dunavásár elnökségé­nek és vezető igazgatójának érkezését A külföldi vásárok vezetőinek sorozatai budapesti látogatásából beavatott helyen arra következtetnek, hogy az ősz folyamán Magyarországon, Németországban, Szlová­kiában és Jugoszláviában, nemkülönben a Cseh-Morva Portektorátusban szinte egy­­időben rendezett hét vásár között a béke és ezzel újból akadálytalanná váló utas­­forgalom helyreállításával hasznos idegen­­forgalmi együttműködés fog létrejönni. Az elmúlt évben 15 százalékkal emelkedett a magyar • textilipari termelés A magyar textilipar termelése tavaly 15 százalékkal emelkedett, ez azonban nem je­lenti mindenütt az egyes üzemek nagyobb fog­lalkoztatását, mert ugyanakkor e gyárak­­ter­melési kapacitása is nagyobbodott. A pamut­­fonó iparban az orsók száma négy százalékkal, a fésüsfonó iparban IS százalékkal emelkedett. A textilipari munkásság létszáma 7,1 százalék­kal emelkedett és elérte a 75.000 főt. A meg­nagyobbodott termelés természetesen nagyobb nyersanyag behozatallal járt. A textilipari nyersanyagimport 14, a félgyártmányoké 47 a készáruké 33 százalékkal emelkedett az előző évhez képest

Next