Magyarság, 1940. szeptember (21. évfolyam, 192-214. szám)
1940-09-11 / 200. szám
Budapest, 1910. szeptember 14 .&CT&RSK. SZÍNHÁZ Átmenetileg jótszlkszíneik az erdélyi magyar színtársulatok A jövő héten dől el hogy állami színház lesz-e a Kolozsvári Nemzeti Színház A felszabadult Erdélyben, amint A MAGYARSÁG munkatársa értesül, a katonai közigazgatás vezetői átmenetileg engedélyt adtak a korábban is erdélyi városokban működő magyar színtársulatoknak további előadások tartására. Természetesen ez csak rövid ideig tartó állapot lehet, mert a kamarai törvényes rendelkezéseket, úgyszintén a zsidótörvény rendelkezéseit itt is rövidesen végre kell hajtani. Az erdélyi színházi helyzet tisztázása és a kamarai szervezés ügyében utazik rövidesen, talán már a jövő héten Erdélybe Cselle Lajos, a Színművészeti Kamara főtitkára. Az átmeneti engedély alapján a kolozsvári magyar színtársulat is tovább játszik és tegnap a közönség nagy lelkesedése közepette adta elő a „János Vitéz”-t. A lelkesedés akkor hágott tetőpontjára, amikor a színdarab huszárszereplői a magyar lobogóval bevonultak. A két évtizeden át üldöztetésben részesült nemzeti színek láttára a közönség percekig tapsolt és éljenzett Egyébként az előadást a rádióig közvetítette. Egyes napilapokazt a hírt közölték, hogy a kolozsvári nemzeti színház igazgatójának kinevezése megtörtént, sőt már az új igazgató nevét is tudni vélték. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak közlésére, hogy ez a hír nem felel meg a vatóságnak, mivel a kolozsvári nemzeti színház igazgatói állásának betöltésére vonatkozólag mindezideig döntés még nem történt. Bécsi történetek Az Uránia bemutatójával kapcsolatosan mindenekelőtt a híradókról kell szólnunk: az UFA és Magyar Híradó egyaránt szép felvételekben mutatják be a magyar honvédek, élükön a kormányzó erdélyi bevonulását, örömkönnyes, mámoros ünneplését. A közönség végiglelkesedte és tapsolta ezeket a nagyszerű, lélekemelő jeleneteket. __ A „Bécsi történetek” című német filmben, amely Bolváry Géza kitűnő rendezésében került elénk, a múlt századvégi Bécs kedélyessége elevenedik meg, a földetseprő szoknyában járt hölgyekkel, az állat felpeckelő, magasgalléros urakkal és sok-sok kedves valcerrel. A régi Bécs kávéházi élete adja a darab keretét. Otthontalan emberek élete rajzolódik ki, olyanoké, akik a kávéházban találák csak meg otthonukat. A csinos özvegy tulajdonosnő és a két főpincér vigyáz arra, hogy gondos kiszolgálásukkal pótolják a hiányzó otthont. Az özvegyért hevül a két főpincér, de egy előkelő semmirevaló is szédíti az asszonyt. A mellékszereplők története sem érdektelen, a kislányé, akiből társa kotrónő lett , akit súlyos helyzetbe hoz a hamiskártyássá és ékszertolvajjá vált előkelő ifjú, a szerelmes zeneszerzőé és a többié, — de mindez csak kísérője a szép özvegy kezéért folytatott versengésnek. Marte Haren olyan bájos, hogy a túlmenő kávéház nélkül is indokolttá tenné a kezéért vívott küzdelmet. Hörbiger Pál igen szimpatikusan, értékes művészettel formálja a fiatal „főurat" aki különböző akadályok után győz. A mindenkinek szolgálatára álló, ügy buzgalmában sokszor melléfogó öreg ,,főúr" szerepében Hans Moser nyújt briliáns alakítást. Az érzelmek skáláján játszik, s annyi Úszta örömet, jókedvet ad a nézőnek, hogy a közönség nem győz eléggé tapsolni. A bemutatón személyesen is megjelent az Urániában Hans Moser s a tapsokat a színpadról köszönte meg. A közönség hosszan és lelkesen ünnepelte a kiváló német színészt, akinek az utolsó előadáson Bernard Béla, az Uránia igazgatója babérkoszorút nyújtott át. A Rohanó élet és A postamester Az Uránia filmszínház szakmai bemutatói során csütörtökön és pénteken két UFA-filmet mutattak be, az első „Rohanó élet”, a másodikat „A postamester" címmel. Utóbbi Puskin hasonló című híres regényének filmváltozata. — Azt hisszük, nem tévedünk, amikor megjósoljuk, hogy az idei, egyébként is dús programú műsornak kiemelkedő sikerei lesznek ezek a filmek. A „Rohanó élet” anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben alá volna is húzva, a nemzetiszocializmus tiszta erkölcsi felfogását tükrözteti vissza, míg a „Postamester" a cári Oroszország arisztokrata köreinek mélységes zülöttségét tárja elénk. A Rohanó élet kedves bécsi riportfilm, pillanatig nem lankadó érdekes mesével. A Postamester grandiózus nagy film, amely nemcsak szórakoztat, hanem a legmagasabb művészi élvezetekben részesíti a közönséget. Paris leghíresebb színháza, a Comédie Francaise újra megnyílt A franciák leghíresebb színháza, a Comédie Francaise, amely a nagy német offenzíva alatt beszüntette működését, újra megnyílt Ez a színház volt a francia színjátszás egyik legnagyobb nevezetessége, hiszen a legkiválóbb francia színészek e színház deszkáitól szerezték meg a világsikert Mivel Eduard Bourdet, a színház igazgatója betegsége miatt nem vehet részt az újjászervezésben, Jacques Copeau titkár vezeti a közelmúltban megnyílt színházat. A megnyitás ünnepélyes körülmények között történt A bécsi filharmónikusok a budapesti Operaházban A téli zenei életnek mindig kiemelkedő eseménye volt, amikor Budapestre látogattak a bécsi filharmonikusok világhírű karmesterükkel Furtwängler Wilhelmmel. Furtwängler az új utóbbi években többször vezényelte a magyar Filharmóniai Társaság hangversenyét s idén a nagyszerű bécsi zeneipar élén áll a pesti B közönség elé. Furtwängler és a bécsi Filharumónia idén ezúttal először szerepel az Opera- házban a Magyar Filharmóniai Társaság ren Hdelésében a nyolc bérleti hangverseny keretében. Furtwängler most állítja össze e hang-B versenyének műsorát, amely a régi és újabb német zenét reprezentálja. Szilágyi Szabó Eszter az új filmcsillag A magyar filmgyártás mind témakiválasztásban, mind a szereplők összeválogatásában hosszú időkön keresztül nagy bajokkal küzdött. A panaszok, amelyek az új, fantáziadús és friss szereplőgárdát kívánták, jogosan hangzottak el. A vállakozók nem számoltak a közönség ízlésével és tucatszámra gyártották a sablonos történeteket, amelyeket a mozilátogatók unott képpel és csalódottan néztek végig. Orsy Mária filmje, a „Mária két éjszakája” szakít a régi rendszerrel és valóban új témájú, az élettel kapcsolatot tartó történettel lép a közönség elé. A film főerössége, hogy az érdekes téma mellett új főszereplővel ismerteti meg a közönséget. Szilágyi Szabó Eszter a film új felfedezettje, aki egy vergődő, vágyai miatt elkallódni készülő fiatal festőművésznőt jelenít meg a vásznon. Tévelygő nőt alakít, akit a sora különös szeszélye váratlan jóléthez juttat, de a jólétet csak szigorú kikötésekkel érheti el. Le kell mondania a szerelemről, mert amint beleszeret valakibe, ott kell hagynia a gazdagságot. Kísértő akad bőven, megjelenik a frakkos mefisztó, az álmodozó ifjú, az örökké bohém művész. Nem tud választani, vergődik, már-már enged, de az utolsó pillanatban mégis győz a becsület. Az egész történet a fiatal művész vállain nyugszik, aki azt a tipust képviseli, aki nyugodt úri ízléssel, sohasem túlzó, mértéktartó játékkal a jó színésznő minden kellékével rendelkezik. A fiatal művésznő, Szilágyi Szabó Eszter vidéken kezdte el művészi pályafutását. Szeged, Debrecen, Kassa voltak nevezetesebb állomásai, amely helyeken a Hódmezővásárhelyen született művésznőt mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták. Mindenesetre az új film főszerepe egészen új oldalról mutatja be a fiatal filmcsillagot, akinek filmjéről még beszélni fognak. Mária két éjszakáját a Radius Filmszínház mutatja be. A berlini Schillertheater vendégszereplése Budapesten Az új játékidényben a berlini Schillertheater egy „északi héten” kívül kultúrcsere-vendégjátékai során Stockholmba, Koppenhágába, Budapestre, Belgrádba, Bukarestbe, Szófiába és Athénbe látogat el. Strauss Richard két új operája Alg készült el Strauss Richard „Danne" című új dalműve, a hetvenhat éves komponista máris új alkotásba fogott. Mostanában egy derűs hangulatú operán dolgozik, amely a költészet és zene testvéri viszonyáról szól. Finom, előkelő, elegáns, művészi magyar film! Uj, remek filmprimadonna: Szilástul Szabó Eszter Ragyogó férfi gárda: Drag Tivadar, Grenuss ZoMA’JI, Csortos, Pataki Jenő, Jalabar Kálmán Mária két éjszakája Mátóls^ PiedmiS'IImmmmmmmmmmmm 9 A középeurópai gazdasági napot a bécsi vásárral kapcsolatosan e hó 6.-án tartották meg. hl gazdasági napon dr. Max Ilgner, az I. G. Garbenindustrie vezetőségi tagja tartott előadást. A keleteurópai államok termelésének belterjesebbé tétele ésNámetország címen. A közérdeklődésre számot tartó előadásnak kivonatos szövege a következő: A kevébbé fejlett keleteurópai agrárországoknak támogatása, az iparilag igen fejlett államok részéről, az utóbbiak számára nemhogy kárt, de végeredményben előnyt jelent. Azoknak az állomoinak iparosítása, amelyek eddig a szükséges iparcikkeket külföldről hozták be, természetesen a most már az országban magában előállított iparcikkek behozatalának csökkentését jelenti ugyan, azonban egyidejűleg növekszik az iparosodó országokban az iparágak fejlődésével együtt a vásárlóerő is, Einnek következtében ezek az országok mind nagyobb mértékben tudnak olyan különleges és finom iparcikkeket vásárolni, amelyeket csak egy a felfelé törekvő keleteurópai államok meg is és így nem érnék el a vásárló erő növekedésének megkívánt mértékét. Az iparosodás előmozdításának és a gazdálkodás belterjesebbé tételének nem abban a formában kell megtörténnie, amint az eddig általában Anglia és Franciaország részéről történt, amely államok elsősorban a nagy jövedelmet biztosító iparágakra vetették magukat, hanem az egész gazdasági életet belterjesebbé kell tenni. Az ipari államok és az agrár- és nyersanyagot szolgáltató államok eredményes együttműködésének a bizalom az előfallérzete. Ahol technikai tanácsadásra és segítségre van szükség, ott igen sokszor szükségesnek fog mutatkozni, hogy a technikai vezetést is a külföld vegye át. Bizalmas együttműködés esetén feltétlen lehet olyan alapot találni, hogy egyik félnek sem kell saját érdekeit, vagy éppen nemzeti érdekeket kockára tenni Természetesen különféle nézőpontokból tekintik a különböző ipari államok az agrár- és nyersanyag szolgáltató országoknak fejlődési lehetőségeit, aszerint, hogy milyen az érdeklődésük az egyes államok különleges problémái iránt. Itt szerepet játszik a földrajzi fekvés és az államok egymást kiegészítése. Németország gazdasági kapcsolatai a keleteurópai államokkal a nagy Német Birodalom külpolitikájának keretében mozognak. Ezek a kapcsolatok abból a helyzetből adódnak, amelyet Németország és európai gazdasági térben elfoglal. A keret elég pontosan meg van határozva és elsősorban a mezőgazdasági és nyersanyag, termelésnek belterjessé tételét foglalja magában, amely termelési ágaknak feleslegeit Németország és a többi európai kontinentális állam akadály nélkül felveheti, másodsorban pedig magában foglalja a keleterópai államok vásárló erejének növelését, mert ez az előfeltétele a német iparcikkek erősödő ütemű vásárlásának is ezekben az államokban. A Nagy-Németország nemzeti jövedelme jelenleg 90 milliárd birodalmi márka, míg a keleteurópai államoké összesen csak mintegy 15 milliárd márka. Németország összes behozatala kereken 6 milliárd márka, Kelet-Európáé 1.4 milliárd márka, így Németországban az egy főre eső nemzeti jövedelem 1.100 márka, Kelet-Európában pedig csak, mintegy 225 márka, míg a behozatal céljaira rendelkezésre álló vásárlóerő a keleteurópai államokban jelenleg 25 márka fejenként a németországi 80 márkával szemben. Hogyha a keleteurópai államokban a behozatal céljaira rendelkezésre álló vásárlóerőt a német fejkvóta felére, vagyis 40 árkára emelnék, akkor a keleteurópai ármok az eddiginél egy milliárd márkával többet hozhatnának be külföldről. A keleteurópai államok vásárló erejének növelését elsősorbanazoknál a gazdasági ágaknál kell majd kezdeni, amelyeknek fejlesztéséből lehetőleg az egész gazdagsági élet hasznot húz. A keleteurópai államok tőkeszegénysége miatt mindenekelőtt azokat a termelési ágakat kellene fejleszteni, amelyek aránylag kevés tőkét, de sok munkaerőt igényelnek. Az első és döntő követelmény a mezőgazdaság belterjessé tétele. Hogy itten milyen lehetőségek mutatkoznak, az a következő számadatokból tűnik ki: , A kelet európai, államok átlagos gabonafeleslege jelenleg, mintegy másfél millió tonna kenyérgabona és másfélmillió tonna takarmány gabona úgy, hogy ha a mezőgazdasági termelés belterjessé tétele kapcsán és az olajos magvak vetési területének kiterjesztésével a kiviteli felesleg a jelenleginek többszörösére nőne, ezt is minden további nélkül át tudná venni Németország és nyugat- és keleteurópai szomszédai. A keleteurópai államok nemzeti jövedelme a termésátlagok növelésével legalább négy milliárd márkával fokozható lenne, ami viszont lényegesen növelné ezekek az államokak vásárló erejét és behozatalát is. Németország : a keleteurópai államok kölcsönösen kiegészítik egymást és Olaszország érdekeinek egyidejű figyelembevétele mellett ugyanazon élettérhez tartoznak. filjJÁmsjÓ ELET A keleteurópai államok termelésének belterjesebbé tétele és Németország Növelni kell a keleteurópai államok termelését és vásárlóerejét Előkelő külföldi látogatók megjelenése az Őszi Vásáron komoly gazdasági lehetőségeket készít elő a jövő számára Már csak három napig tart az őszi Lakberendezési Vásár. Az első kilenc nap eddig páratlan forgalommal bonyolódott le. Nemcsak a látogatottság és annak keretében az idegenforgalom, hanem a kiállítók üzletkötései is olyan széles kereteket értek el, amelyek bizonyítékai az ország gazdasági fellendülésének, főképen pedig az Erdély hazatérte óta a magyar lakosságban élő erőteljes optimizmusnak. Az őszi Vásárt ez évben nagy számmal keresték fel magyar és külföldi előkelőségek is. Köztük szerepeltek a magyar miniszterek, államtitkárok, állami intézmények, a főváros és a törvényhatóságok vezető személyiségei csakúgy, mint a magyar gazdasági élet számos elismert reprezentánsai is. A külföldiek — a nagy utazási nehézségek ellenére — ebben az évben nagyobb számmal érkeztek meg a vásárra, mint tavaly. Szerepeltek köztük jugoszláv, bolgár és szlovák tanulmányi bizottságok és felkeresték a vásárt a szomszédos országok nagy árumintavásárainak vezetői is, így megtekintették az őszi Vásárt Ludwig Fichte a lipcsei vásár elnöke és Günther Hirschmann a lipcsei vásár igazgatója. Kint járt az Iparcsarnokban Hans Rehbeck, a WienerMesse igazgatója Franz Lehmann bácsi vésszigazgató kíséretében. A szombati napra várják a pozsonyi Dunavásár elnökségének és vezető igazgatójának érkezését A külföldi vásárok vezetőinek sorozatai budapesti látogatásából beavatott helyen arra következtetnek, hogy az ősz folyamán Magyarországon, Németországban, Szlovákiában és Jugoszláviában, nemkülönben a Cseh-Morva Portektorátusban szinte egyidőben rendezett hét vásár között a béke és ezzel újból akadálytalanná váló utasforgalom helyreállításával hasznos idegenforgalmi együttműködés fog létrejönni. Az elmúlt évben 15 százalékkal emelkedett a magyar • textilipari termelés A magyar textilipar termelése tavaly 15 százalékkal emelkedett, ez azonban nem jelenti mindenütt az egyes üzemek nagyobb foglalkoztatását, mert ugyanakkor e gyáraktermelési kapacitása is nagyobbodott. A pamutfonó iparban az orsók száma négy százalékkal, a fésüsfonó iparban IS százalékkal emelkedett. A textilipari munkásság létszáma 7,1 százalékkal emelkedett és elérte a 75.000 főt. A megnagyobbodott termelés természetesen nagyobb nyersanyag behozatallal járt. A textilipari nyersanyagimport 14, a félgyártmányoké 47 a készáruké 33 százalékkal emelkedett az előző évhez képest