Magyarság, 1940. szeptember (21. évfolyam, 192-214. szám)
1940-09-15 / 204. szám
4 ftncrassist Románia légionista állammá alakul Antonescu kinevezte az új kormányt, amely az államvezetőnek felelős miléi vascán lista az új kormányban A légionista puccsal és Antonescu tábornok fellépésével kezdődött átalakulási periódus egyelőre nyugvópontra jutott. A légionisták hosszabb tárgyalások után kijelentették, hogy halandók együtt dolgozni Antonescuval. A vasgárdisták e nyilatkozatának alapján, másrészt annak a szükségszerűsége következtében, hogy az államot magát is új alapokra helyezzék a király Antonescu tábornok ellenjegyzésével alábbi dekrétumot bocsájtotta ki: 1. A román állam a jelen pillanattól kezdve nemzeti légionárius állam. 1. A légionárius mozgalom az egyedüli az államban elismert mozgalom, amelynek célja a román nép erkölcsi és anyagi helyzetét emelni és fejleszteni. 3. Antonescu tábornok a román állam vezetője a nemzeti légionárius állam vezetője és egyben a légionárius rendszer főnökeit. Horia Sima a légionárius mozgalom parancsnoka. 5. A jelen pillanattól kezdve a testvérek között minden harc megszűnt. A Vasgárdának kormányzati rendszerébe való beillesztése révén sikerült Antonescunak megalakítania kormányát, amelyet az eddigi gyakorlattól eltérően nem a király, hanem az államvezető nevezett ki s amely nem királynak, hanem az államfőnek felelős. RENDEZIK A ROMÁNIAI NÉMET ISKOLAKÉRDÉST HÉT VASGÁRDISTA TAGJA VAN AZ ÚJ ROMÁN KORMÁNYNAK Az új kormányban Antonescu a miniszterelnöki teendőkön kívül átvette a hadügyi, haditengerészeti, repülésügyi és fegyverkezésügyi tárcát is. A helyettes miniszterelnöki tárcát a légiomista mozgalom főparancsnoka, Sorin Sima kapta. A szombat éjszaka kinevezett új román kormánynak egyébként hét légionista tagja van. Ezek: Horia Sima, helyettes miniszterelnök, Petrovicencu Constantin belügyminiszter, Braileanu kultuszminiszter, Sturza Mihály külügyminiszter, Jasinszki Viktor a szociális ügyek minisztere, továbbá Papanase Constantin pénzügyi és Nehoiariu földmivelésügyi államtitkár.. Az új kormány tagjai vasárnap este letették az esküt Antonescu tábornok-államvezető előtt. A kinevezett miniszterek és államtitkárok hivatalaikat hétfőn reggel, Antonescu kívánságára minden külsőség, szertartás és beszédek nélkül vették át. Érdekes, hogy a pénzügyi államtitkárrá kinevezett Papanase csak vasárnap érkezett haza Németországból Codreanu Cornel özvegyével és a Vasgárda 28 vezetőjével. A tábornok-miniszterelnök az államügyek intézésének meggyorsítása érdekében szűkebb körű minisztertanácsot is rendszeresített, amelynek tagjai rajta kívül Horia Sima helyettes miniszterelnök, valamint a belügy, kül-ügy, igazságügy, pénzügy és gazdaságügyi miniszter. ELENA KIRÁLYNŐ FOGADTATÁSA Bukarest, szeptember 16. Elena anyakirálynő tegnap este fia, Mihály kíséretében különvonaton megérkezett a Bukarest melletti Magososla pályaudvarra, ahol az éjszakát hálókocsiban töltötte. Vasárnap délelőtt 11 órakor az anyakirálynőt a pályaudvarról Antonescu tábornok és az új kormány tagjai kísérték be a városba ünnepélyes keretek között. A királynő fogadtatására a város belseje felé vezető utcákon a Vasgárda tagjai zöldinges egyenruhában felsorakoztak, a lakosság pedig ujjongó örömmel üdvözölte az anyakirálynét. Az anyakirálynő fia kíséretében a partriarkátus templomába ment, ahol részt vett az ünnepi istentiszteleten. Amidőn elhangzott az anyakirálynéért mondott ima és felolvasták Antonescu fogadalmát, az utcákon várakozó tömeg letérdelt. A szertartás után az anyakirályné és a király a palotájába hajtatott és fogadta a jókívánságokat. Ezután az anyakirályné és a király Antonescu tábornokkal és Horia Simával együtt megjelent az erkélyen. HORIA SIMA KIÁLTVÁNYA Horia Sima kiáltványt intézett a Vasgárdához. Kiáltványában összefoglalja harcát a gárda alapítása óta és tevékenységét az új éra kezdetén. __ Most, amikor álmunk megvalósult — mondja azután _ és a trónon a fiatal király ül, akit hozzánk kora és lelki kapcsolatok fűznek, legyünk méltók hőseink megrendítő áldozataihoz, Antonescu tábornokhoz, a Vasgárda kapitányához és ifjú királyunkhoz. Ismételjük meg kapitányunknak Mota és Marin sírján tettesküjét. Éljünk szegénységben, öljük meg magukban az anyagi meggazdagodás vágyát 2. Kemény és szigorú életet éljünk a fényűzés és tobzódás száműzésével. 3. Hijtsuk el az embert ember által kizsákmányolásnak min-Fotókópia-okmányfénykép, Rád, Andrássy-út SS. Mussolini-térnél Telefon: 116—640. den lehetőségét. 4. Folyton hozzunk áldozatot a hazáért. 5. Védjük a légionárius mozgalmat teljes erőnkkel mindaz ellen, ami a megalkuvás útjára vezethetné és minden ellen ami magas erkölcsi vonalát süllyeszthetné. A román közoktatásügyi minisztérium rendelete értelmében sok bánáti állami népiskola élére ismét német igazgatókat tettek. Ezzel azonban a bánáti német népcsoport azon kívánságainak, hogy az iskolák német jellegét helyreállítsák, még csak részben tettek eleget. A német népcsoport megbízásából dr. Kränter Ferenc egyébként most folytat tárgyalásokat a román kormánnyal a romániai német iskolakérdés végleges rendezése érdekében. A román államvezető az igazságszolgáltatás nemzetiszocialista szellemű átszervezéséért jesen hozzáilleszkedett a tengelyhatalmak rendszeréhez. Ennek a ténynek — írja a lap — igen nagy politikai jelentősége van a román állam jövő sorsát illetően. A román nemzet szellemileg teljesen átalakul. A Vasgárda-légió olyan pillanatban veszi át az állam legfőbb vezetését, amikor a régi rendszer eresztékeiben ingott meg s az egész országot elöntötte a bizalmatlanság és tájékozatlanság légköre. A legionista ifjúság magára vállalta az államvezetés felelősségét és fanatikusan hisz a sikerben. Megkezdődött a krajovai megállapodás végrehajtása Szófia, szeptember 16. A bolgár-román bizottság hétfőn délelőtt Dobricsban megkezdte a krajovai szerződés végrehajtásának előkészítő munkáját. A főbizottságon kívül, amely a polgári közigazgatás és a hadsereg tíz tagjából áll, két albizottság is megkezdte munkáját Dobrics és Bukarest, szeptember 16. Antonescu államvezető a következő utasításokat adta az igazságügyminisztérium működésére és jövőbeni átszervezésére: 1. Az államcsínyt követő héten tett öszszes intézkedéseknek törvényes formába való öntése. 2. Egy államtanács szervezése és működési szabályzatának kidolgozása. 3. A törvényalkotás összhangolása és egyszerűsítése. Rosszul tette az igazságügyminiszter — jegyzi meg Antonescu —, hogy a múlt héten megváltoztatta a törvénykönyvek nevét Károly király nevéről Mihály király nevére. A jövőben a törvénykönyveknek nem lesz nevük. 4. A bírói kar átszervezése és purifikációja. (Ez sürgős, mert az állam szanálásának alapját képezi.) 5. A perrendtartás egyszerűsítése. Igazságszolgáltatás, különösen, az erkölcsi szanálás és a közvagyon visszaszármaztatása, akár tudatosan, akár tolvatlanul tulajdonítatott el. 6. A hadbíróság a rendes bíróság gyámkodása alá kerül, irányítás, és ellenőrzés végett. 7. Olcsó igazságszolgáltatás szegények részére. 8. A kiürített területek bíráit a maximumig felhasználják, ezekből új törvényszékeket és járásbíróságokat állítanak össze. A további pontok 9—16-ig utasításokat tartalmaznak a bírói kar életszínvonalának emelésére, az érdem szerinti előléptetésekre. Kimondja, hogy azok, akik meggyőződésük ellen ítélkeznek, viselni fogják ennek következményeit. Szükségesnek tartja Antonescu a börtönök átszervezését, civilizálását és emberséges alapokra való helyezését. Az elv itt az, hogy a fogoly nem állat, hanem ember és mindenekfelett román. Végül intézkedéseket kívon a személyi szabadság , a magánlak sértetlenségének megvédésére, a telefon és levéltitok biztosítására, azonban kimondja, hogy kivételt képeznek a nemzet ellenségei, akár románok, akár idegenek, Tutrakan városban. A bolgár határmegállapító bizottság Trifonov ezredes vezetésével elutazott Dél-Dobrudzsába. A bizottság feladata valószínűleg nem ütközik nagy nehézségekbe, minthogy az új határ csaknem teljesen megegyezik az 1912. évi határvonallal. Az átvétel a krajovai szerződésben megállapított négy szakaszban történik. Október 1-én reggel 9 órakor a román bizottság tagjai elhagyják Déldobrudzsát, miután az előző napon az utolsó román katona is kivonul a tartományból. (MTI.) A Völkischer Beobachter az erdélyi németségről Berlin, szept 16. A Völkischer Beobachter vasárnapi száma hosszú képes cikket közöl „A német örökség Erdélyben” címmel. A lap az erdélyi németség sorsáról ad történelmi képet. Megemlíti, nemsokára 800 éve lesz annak, hogy a magyar királyok behívták az Alsórajna folyásának vidékéről és a Moser vidékéről a német népességet, hogy a magyar végeket erősítsék. A cikk rámutat az itteni német kisebbség kulturális tevékenységére és hosszasan foglalkozik azzal az elmúlt 800 esztendővel, amely idő alatt a német kisebbségnek mindenkor megvolt a lehetőség arra, hogy megőrizze népi öntudatát. Megszüntetik az álláshalmozást Romániában Bukarest, szeptember 16. Antonescu tábornok szombaton aláírta azt a törvénytervezetet, amelyet Leon gazdasági miniszter dolgozott ki a hatóságok újjászervezéséről és a tisztviselők fizetéséről. A törvényrendelet értelmében a minisztériumok október 15.-éig a pénzügyminisztériummal egyetértésben át kell, hogy szervezzék hivatalaikat. Azok a tisztviselők, akiket az átszervezett minisztériumok nem vehetnek át, rendelkezési állományt alkotnak, és rendes fizetésük nyolcvan százalékát kapják. Ha magánvállalatoknál alkalmazást találnak, akkor automatikusan kiváltak az állam szolgálatából. A minisztériumoknál megüresedő állásokat kizárólag nekik tartják fenn. A törvényrendelet arról is intézkedik, hogy a jövőben minden tisztviselő csak egyféle fizetést húzhat. Tisztviselők és nyugdíjasok nem vállalhatnak magántermészetű mellékfoglalkozást. A ROMÁN SAJTÓ SZERINT ROMÁNIA BELPOLITIKAILAG IS HOZZÁILLESZKEDETT A TENGELYHATALMAK RENDSZERÉHEZ A román sajtó vezércikkekben ünnepli a legionista állam megalakulását. A Curentul szerint az éjszakai események csak logikus következményei voltak a megindult forradalomnak. Románia először külpolitikailag csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, most pedig a legionista állam kikiáltásával a belpolitikai téren is telAz oláh megszállás alá került területen 1910-ben 178 ezer zsidó lakott Míg Magyarország összes lakosságának 28,7 százaléka, addig a zsidóságnak 19,5 százaléka került oláh uralom alá. A tulajdonképeni Erdély jó ideig elkerülte úgy az első nyugat felől jövő, mint a későbbi északkeleti zsidó bevándorlást, de ugyanezt nem mondhatjuk el a Királyhágón innen eső oláh uralom alá került területekről. (Bihar, Szilágy, Szatmár megyék.) A zsidóság erdélyi bevándorlására csak akkor kerül sor, amikor az ország északi és középső részei, valamint a főváros is telítődtek. Erdélyben már csak azért sem érezhette magát annyira jól a zsidóság, mint másutt, mert az általa kedvelt foglalkozásokban ott találta az örményeket és szászokat, akik nem egykönnyen hagyták kiszorítani magukat. De nem volt kedvező a számára a talaj a szívós, életerős, leleményes csángó és székely magyarság körében sem. Csak a városokban telepedtek tehát főleg le. A terménykereskedelem, szeszgyártás, hitel és banküzlet, a fakitermelés és fakereskedelem terén lassan mégis vezető szerephez jutottak. Szemlátomást növekedett arányszámuk már a világháború előtt is az értelmiségi szabadpályákon (orvos, ügyvéd, újságíró, stb.). Kedvez a panama és a korrupció a zsidóknak Bosnyák Zoltán Magyarország elzsidósodása című kitűnő könyvében beszámol arról is, hogy Erdélyben a román megszállás után nagyjából ugyanaz a változás állott be a zsidók magatartásában, mint a Felvidéken. A zsidók nagy tömegben csatlakoztak a sokféle zsidó nacionalisa, cionista, politikai, társadalmi és kulturális alakulatokhoz. Nem egy zsidóból türelmetlen soviniszta román lett. Az impérium változással Erdélyben is minden képzeletet felülmúló mértékben elburjánzott a panama és a korrupció, ami különösen kedvezett a zsidók érvényesülésének. Ezzel magyarázható, hogy míg a magyar birtokosok földjét csaknem mindenütt elszedték a románok, addig — amint arról az antiszemitasággal egyáltalán nem vádolható Szász Zsombor Erdély Romániában című könyvében beszámol, s a zsidóknak megvesztegetések révén sok esetben sikerült csaknem maradék nélkül megmenteniük birtokukat a kisajátítás alól. A zsidóság kedvező érvényesülési lehetősége folytán Bukovinából és Moldvából is sok zsidó vándorolt be a Romániához került magyarországi területekre, tűnik az Orthodox Zsidó Újság és a Magyar Zsidók Lapja legfrisebb számában közölt összeállításból is, amely szerint a következő zsidó hitközségek kerültek viszsza: Kolozsvár 14.000 zsidóval (az összlakosság 13,4 százaléka); Nagyvárad 35.000, Szatmár több mint 20.000, Marosvásárhely 4.500, Mármarossziget több mint 12.000, Nagykároly és Dés egyenkint mintegy 33 ezer, Szilágysomlyó 2000, Bánffyhunyad pedig több mint ezer zsidó lakossal. Besztercén, Tasnádon, Nagyszalontán szintén virágzó zsidó hitközségek vannak. Csak az említett városokban, amelyeknél a hitközségi tagok létszámát ismerjük, mintegy 95.000 zsidó lakik, s ezenkívül sok-sok ezerre rúg azoknak a zsidóknak a száma, akik elszórva az egész visszacsatolt területen a kisebb falvakban és városokban laknak. Öntudatos zsidók A Zsidó Lexikon is megállapítja, hogy az erdélyi zsidóság a műveletlen zsidó tömegek bevándorlása folytán meglehetősen visszamaradt. Ez persze nem tartotta vissza a zsidóságot attól, hogy teljesen faji alapra helyezkedve csekély kivétellel megtagadja a közösséget a magyarsággal. Amikor az erdélyi Magyar Párt a Zsidó Nemzeti Szövetséget együttműködésre hívta fel, a szövetségnek díszelnöke és ügyvezető elnöke egyaránt mereven visszautasította ezt a kísérletet A Fischer József ügyvezető elnöknek kijelentése annyira jellemző, hogy szükségesnek tartjuk szó szerint közölni: „Az utolsó öt esztendőben keresztül gázolt a történelem az asszimilációs politikai mentalitáson. Az Erdélyben élő zsidóság meg nem cáfolható tényekkel demostrálta, hogy visszatért a maga népiségéhez. Nem vallja magát sem magyarnak, sem románnak, csak zsidónak...” Annak ellenére, hogy a zsidóság elsősorban zsidónak tartotta és vallotta magát, csaknem teljesen kisajátította az erdélyi magyar nyelvű sajtót. Erdélyben egy vagy két kivétellel egyáltalán nem volt zsidómentes jobboldali magyar napilap. Volt azonban a zsidóknak külön cionista napilapjuk: „Új Kelet” címmel A visszacsatolt területek elzsidósodására jellemző, hogy Bihar megyében, már 1910-ben több mint 67, Nagyváradon több mint 70, Szatmár megyében 76, Szilágy megyében 74, Besztercenaszód megyében 76, Kolozs megyében 64 százalék volt a zsidók száma az önálló kereskedők között. Azóta ez az arányszám minden bizonnyal csak rosszabbodott. Nem lesz könnyű feladat a zsidó kérdést a visszacsatolt területen megoldani. n. L. L. ■■I ~l miiTM Több mint százezer zsidó került vissza Észak-Erdéllyel és Kelet-Magyarországgal Nagyváradnak 35000, Szatmárnak 20000 zsidója van A román népszámlálás szerint a Magyarországhoz most visszakerült területen több mint százezer jiddis nyelvű egyén, vagyis zsidó lakott. Ebben a számban persze nincsenek benne azok a zsidók, akik románnak, vagy esetleg magyarnak, vagy németnek vallották magukat, úgy hogy a zsidóság száma a visszakerült területen a százezret lényegesen meghaladja. Ez ki- Budapest, 1940. szeptember 1. TESTIER! Könyveidet a MAGYARSÁG KÖNYVOSZTÁLYÁTÓL szerezdd bel Egészségügyi és műszaki könyvismertetőnk a KIHIRDETÉSEK Könyvvásár rovatában van