Magyarság, 1940. október (21. évfolyam, 217-243. szám)

1940-10-04 / 220. szám

Péntek, 1940. október 4. 24 I­SS § N­­­1­ H­Á­Z Nem történt még döntés a „XIV. René" ügyében ■ A Színművészeti Kamara nem javasolja a darab vidéki előadásának engedélyezését Olvasóink előtt ismeretes­­az a harc, amely a­ sajtóban napokon keresztül folyt a XIV. René című operett körül. A liberális zsidó sajtó felhördült arra a hírre, hogy a Szímű­­v­e­zeti­ Kamara a darab vidéki előadását nem tartja kívánatosnak. Mi helyeseltük ezt az álláspontot, mert már a bemutatóról írt kriti­kánkban megállapítottuk, hogy túl sok sikama­r­osság és kétértelműség hangzik el a darab­ban. A Kamara közben kiadott egy közle­ményt, am­ely szerint az ügyben nem ő dönt, hanem csak javaslatot terjesztett­ a kultusz­minisztérium elé. Megírtuk azt is, hogy a Ka­­■mura nem javasolta a színdarab vidéki enge­délyezését. Szerdai számunkban írtuk meg azt, hogy szemben az előző napon kifejezett reményünk­kel, hogy a kultuszminisztérium nem riad vissza a zsidó liberális támadásoktól és a ke­resztény etika­i elveknek megfelelően hozza meg döntését, sajnálattal és megdöbbenéssel olvastuk az esti lapokban, hogy a minisztérium a darab vidéki előadását engedélyezte. Hozzá­tettük, hogy tévedésről, vagy helytelen érte­sülésről aligha lehet szó, mert a kormány esti lapja azt írta, hogy az ügyben megkérdezte Haász Aladár miniszteri osztályfőnököt (a művészeti ügyosztály főnökét), aki kijelen­tette, hogy az­ ominózus ügy befejezettnek te­kinthető, a történtek ismeretében közli: sem­mi akadálya annak, hogy a Harsányi-darabot műsorukra tűzhessék á­ vidéki társulatok. Ha nem is ugyanebben a formában, de azonos időben az összes esti lapok és a másnap reg­geli lapok­ közölték, hogy a­ minisztérium en­gedélyezte a darab vidéki előadását. Mi pedig megírtuk, hogy ez a döntés semmiképen sem felel meg az új idők szellemének és ellene a kultuszminiszterhez fellebbeztünk. Úgy látszik, mégsem hiába. A jelek leg­alábbis erre vallanak. Csütörtökön este az üggyel kapcsolatosan az alábbi félhivatalos közleményt adták ki. Egyes napilapoknak Harsányi Zs. XIV. René című darabja vidéki előadásával kapcsolat­ban megjelent közleményeire a Magyar Tá­virati Iroda illetékes helyen a következő tá­jékoztatást kapta: A szóbanforgó darab ügyében a Színmű­vészeti és Filmművészeti Kamara szeptem­ber 30-i kerettel tett előterjesztést, amelyben nem javasolja a darabnak a vidéki színpadok műsorába való iktatását. Ennek kapcsán azt is megállapította, hogy a darab vidéki előadását még nem tiltotta meg, csak figyel­meztette a színigazgatókat, hogy a darab megvásárlását tartsák függőben mindaddig, amíg döntés történik. E beadvány most áll tárgyalás alatt, így tehát minden alapot nélkülöz egyes sajtó­orgánumoknak az az állítása, hogy a kultusz­minisztériumban ez ügyben már döntés tör­tént volna. Szívesen vesszük tudomásul ebből a közle­ményből, hogy hivatalosan elismerik: a­ Ka­mara néni javasolja a darab vidéki előadását, és hogy egyelőre hiába hozsannázott a liberá­lis zsidó sajtó Miután döntés nem történt, korai volt diadalmas tort ülni! Az ügyben kissé különösnek találjuk azt, hogy a kedden délben megjelenő lapok határozott” közlésével szemben a minisztérium azonnal nem adott ki cáfolatot, ha a döntés tényleg nem történt meg. Nem értjük, miért engedte a miniszté­rium azt, hogy a liberális sajtó diadalt üljön, ha erre nem volt ok. Az a gyanúnk, hogy az ügyosztályban meg­volt a hajlandóság arra, hogy meghajoljon a liberális nyomás előtt és mégsem volt hiábavaló az a szerdai cikkünk, amelynek a címet adtuk: Kultuszminiszter Úr, fellebbezünk! Kár volt engedni,­hogy a liberális sajtó egy­másután támadja­ a Kamarát és támadja a mi tiszta, erkölcsi alapon álló felfogásunkat. A liberális Magyar Nemzet ma reggeli szá­mában például ismét hosszabb cikk jelent meg, amely jobb ügyhöz méltó hevülettel szállt síkra a frivolitásai miatt kifogásolt da­rab mellett, nemtelen hajtóvadászattal vádolta a magyar művészet védelmére hivatott hiva­talos szervet és durva hangon támadott ben­nünket és mindazokat a keresztény lapokat, amelyek az erkölcs védelmére keltek. Ebben a cikkben megkérdi azt­ is, hogy vájjon meg­kaphatná-e ugyanezt az elégtételt más ma­gyar író is, aki törekvéseinek tiszta, és nemes volta és tehetsége mellé nem állíthatná oda a maga írói és közéleti súlyának olyan ará­nyait, amit azt Harsányi Zsolt tette? Ez a mondat annak elismerése, hogy a minisztéri­umban befolyás érvényesült, amikor a vélt kedvező döntés történt. Abból, hogy most hivatalos közleményben kiadták, hogy a kamara nem javasolja a da­rab vidéki előadását és hogy megcáfolták a két napig szabadon szárnyaló hírt a kedvező döntésről, azt következtetjük , és reméljük,­­ hogy a kultuszminiszternek ebben az ügy­ben mégis más lesz az álláspontja, mint az ér­dekelt szerzőké és a liberális sajtóé. S. I. Emléktáblával jelölik meg a Várszínház épületét Százötven évvel ezelőtt a budai Várszínház­ban, az akkori német színházban indult el út­jára a magyar színművészet. 1790. október 25-én tartotta itt első előadását Kelemen László társulata. A Várszínház épületén, amelyben különben 1925 óta nem tartanak előadást, a főváros állít emléktáblát az első magyar szinielőadásnak. Az épületen különben emléktábla hirdeti, hogy Beethoven 1800 má­jus 7-én itt hangversenyezett. Újjászervezik a mar­osvásárhelyi zeneiskolát A nagymúltú marosvásárhelyi zeneiskolát újjászervezik. Hír szerint a románok által el­távolított Chován Richard lesz az igazgató és az elüldözött tanárok közül vissza­kerül Hajók Károly hegedűművész, aki nemcsak tanár, ha­nem igazgatóhelyettes is lesz, úgyszintén Er­kel Sarolta zongoratanárnő (a híres muzsikus Erkel-család sarja) és Ferenczy Petronella cimbalom tanárnő. Olasz színművésznő magyarországi látogatása A közeljövőben , Budapestre érkezik Elsa Merlini ismert olasz színművésznő, aki évekkel ezelőtt már járt itt. A művésznő tokajit szü­reten is részt kíván venni. BEL-AMI:• A közeljövőben érdekes fimet mutatnak be Budapesten. Előadásra kerül Maupassant hírhedt „Bel-ami” című r­egényének a német Tobis-gyárban készült változata. A famet Willy Forst rendezte s a főszerepet is ő játsz­­sza. Érdekessége a filmnek, amelynek a „Szép fiú” címet adták, hogy egyes külföldi cenzú­rák a német fam tendenciája miatt nem en­gedélyezték a bemutatót. A pesti bemutatót nem fenyegeti ez a veszély s rövidesen sor kerül a bemutatóra. Az „Operabarátod Wagner-estje A Magyar Operabarátok Egyesülete október 22-én Wagner-estet rendez. Előadásra kerül: ,,Lohengrin”, a főszerepekben Müller Mária kamaraénekesnő és Svanholm Set ka­araéne­­kes együttes közreműködésével. A kolozsvári színház vendégei A kolozsvári magyar színház Fedák Sári vendégszereplése után több fővárosi művészt hív meg vendégszereplésre. Köztük október második felében H­ont­hy Hanna lép fel a „Legyen úgy, mint régen volt” és a Zimbers­­zombori szépasszony” című operettekben. Vizváry Mariska, a Nemzeti Színház művész­nője meghívásra ugyancsak három előadáson vendégszerepel Kolozsvárott. Október 10-én Bó­­kay: „Rossz asszony“, 11-én Bókay: „Első sze­relem“ című darabjában játszik, a harmadik sze­repet­ még nem határozták meg. Készül az Ufa katalógus Nagy munkában vannak az Ufa film pesti képviseleténél. Ugyanis az idén bemutatásra kerülő Ufa-filmek művészi, többszínnyomású katalógusát állítják össze. A pompás kiállítá­sú könyv borítólapja nemes faanyagból ké­szül, amelyre rá­jön az Ufa felirat és az év­szám. ­ Nagy sikerrel kezdett a Miskolci Színház Miskolcon az „Elnémult harangok”-kal kezd­te meg működését Bánky Róbert színtársulata. A ■főszerepet vendégként Kiss Ferenc ját­szotta rendkívül nagy sikerrel. Miskolc város közönsége a múltban is pártfogolta a színmű­­vészetet s úgy látszik nem lett hűtlen önma­gához, mert már elővételben elkeltek a je­gyek — úgyhogy este már nem lehetett je­gyet kapni. A miskolci színház soron követke­­ző darabja a „Tokaji aszú”, utána pedig a „Makrancos hölgy’” következik. Short és Long meghosszabították budapesti szereplésüket A Royal Varieté szeptemberi szezonnyitó műsorának egyik nagy atrakciója a Short és Long artistapár, akik groteszk táncjaikkal nyerték meg a közönség érdeklődését. Úgy volt, hogy a kitűnő duó elutazik, azonban mégis sikerült a külföldi turnéjuk megkezdé­sére haladékot kapni, úgyhogy meghosszab­bíthatják Budapesten vendégszereplésüket. A loyal Varieté egyébként csütörtökön, szom­baton és vasárnap délután rendkívül mérsé­kelt helyárakkal rendezi előadásait. • Magyar-fentin gazdasági tárgyalások indultak A magyar-román kereskedelmi kapcsolatoknak a területváltozással előállott új gazdasági hely­zethez való idomítása érdekében csütörtökön a külügyminisztériumban tárgyalások indultak meg a két ország küldöttségei között. A tárgya­lásokat román részről Marian Emil, a román iparügyi miniztérium igazgatója, magyar rész­ről pedig Rosty-Forgách Ferenc követségi ta­nácsos, a magyar királyi külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető­je vezeti. A Gazdatisztek Egyesülete a gazdasági főiskolák benépesítéséért A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesü­lete emlékiratot készített a gazdasági szak­emberek látszám­csökkenésének okairól és an­nak orvoslásáról. Az emlékiratot a kormány­zat elé terjesztették. A Gazdatisztek Egye­sülete szerint a gazdasági szakemberek szá­ma, diplomájuknak kellő meg nem becsülése és a tanulmányok folytatását elősegítő ked­vezmények hiánya miatt mutat­­ csökkenést. Ha ez a folyamat tovább tart, katasztrofális­­ hatású lesz hazánk életére. A veszély elhárí­tására meg kell változtatni a minőségi tör­vényt és fel kell szabadítani a gazdasági szak­emberek számára azokat az állásokat, amelyek gazdasági tudást feltételeznek, de az érvényes törvények szerint jogvégzettséghez va­nnak kötve. A státusba helyezésnél meg kell szün­tetni a különbséget a gazdasági szakemberek és a jogász tisztviselők között s ugyanazon fi­zetési fokozatok és előmeneteli lehetőségek, valamint címek biztosítandók a szaktiszt­vi­selőknek, mint a jogvégzett tisztviselőknek. A gazdasági szakemberek képzése, egyetemeik és főiskoláik benépesítése minden eszközzel előmozdítandó. Ebből a célból tandíjmentesség, olcsó internátusi elhelyezés, ösztöndíjak és alapítványi helyek létesítendők a József­ Ná­­dor-műegyetem mezőgazdasági és erdészeti karával, a gazdasági és kertészeti akadémiák­kal kapcsolatban. A kontinens gazdasági hírei Spanyolországban az idén kitűnőnek ígérkezik a narancstermés. Csupán Valencia tartomány­ban, a legfontosabb narancstermő vidéken, tíz­millió­ ládára becsülik a narancstermést, míg nemrég még az egész spanyolországi narancs­­termést­ csak kilencmillió ládára becsülték. A terméskilátások megjavulásának a kedvező idő­járás az oka. A szentjánoskenyér is nagyon jó termést ígér. Spanyolország gazdag széntelepei ellenére sem volt eddig képes szénszükségletének belső fede­zésére. A külföldi szénbehozatal erősen meg­terhelte az ország kereskedelmi mérlegét. Most az önellátási törekvések keretében erősen fo­kozzák a széntermelést is Spanyolországban. A széntermelés a tavalyi adatokhoz viszonyítva ötven százalékkal emelkedett. A munkások szá­mát is növelték és Asturiában új szénbányát nyitottak meg, amely 275.000 tonna szenet szol­gáltat. * ..­­ . A Baku előtt elterülő Iljics-öböl kőolajvidékké változott. A petróleumforrások itt a tenger fe­nekén vannak. Már eddig is három fúrótorony meredt ki az öböl vizéből, most pedig számos újabb fúrást végeznek a víz alatt. A kőolajat csővezetékeken át szállítják át a szárazföldre, vagy pedig rögtön tartályhajókba öntik. Orosz­országban a geológusok ért, mérnökök között már külön csoport alakult, amely kizárólag a tenger fenekén való olajkutatással foglalkozik. t­9 K­ÁZSASÁGI ÉLET Németország nyersolaj és benzin ellátását hosszú évekre biztosították Egyre növekszik a szintetikus benzin előállítása Németország békebeli olajszükséglete 4,5 millió tonnát tett ki. A háború kez­detekor tudvalevőleg a magánautóforga­lom nagy részét leállították, úgyhogy, a ma­gángazdaság szükséglete 30 százalékkal csökkent. A különbség természetesen tel­jes egészében a hadvezetőség rendelkezé­sére áll, melynek szükséglete a minden­kori harcmodortól, mindenek előtt a harc­ba vetett gépesített egységek nagyságától függ. Az eddigi tapasztalatok megmutat­ták, hogy az eddig előreirányzott hadi szükségletet sem használták teljesen fel. Most lássuk, mily olaj­források állanak a németországi ellátás rendelkezésére? A Hannover és Hamburg közötti, valamint a volt Ausztria területén felfedezett olajelő­fordulásokat a német ipar a legutóbbi évek során nagy mértékben kiépítette, tekintet nélkül azoknak jövedelmezőségére csupán azért, hogy az olaj­ellátást e vállalkozások révén is fokozza. Még ellenséges szakér­tők véleménye is az volt, hogy a Hamburg és Hannover közötti petróleum mezőkön a múlt évben 600.000 tonna petróleumot termeltek. Emellett a volt ausztriai petró­leumtelepek termelése másfél év alatt 50.000 tonnáról majdnem 190.000 tonnára emelkedett, így tehát feltehetjük, hogy az eddigi termelésemelkedés mellett a fenti területek mai termelése eléri a 850.000 tonnát. Mindehhez jönnek még a németek által elfoglalt lengyel területek, valamint az oroszok által megszállt galíciai petró­leumvidék termelése. A lengyel területek­ről tudjuk, hogy már két évvel ezelőtt 1,1 millió petróleumot termeltek ki. Fenti területeket egybevéve Németország terme­lése belföldön és a határához közeli kül­földön (orosz Galícia) kerek 2 millió ton­na.­­­­ Mint második igen fontos ellátási ténye­zőként kell megemlítenünk a német szin­­tetikus benzintermelést. A benzin szinte­tikus előállítása Németországban az utób­bi években oly arányú méreteket öltött, mely a világ nagy része előtt még teljesen ismeretlen. Már 1938-ban az I. G. Farben­industrie vállalata, a Leunawerke körülbe­lül 800.000 tonna benzint szállított, míg a magdeburgi Braunkohle-Benzin A. G. 450 ezer tonnát. Mivel ezen termelési szám a múlt év folyamán tetemesen növekedett, a mai évi termelési kapacitást már nyu­godtan 2,8 millió tonnára tehetjük. Mind­ezen felül nem kell elfelejtenünk azt sem, hogy a „négyéves terv” egy egész sor to­vábbi hidrálótelep építését rendelte el, melyek már a folyó évben meg­kezdik mű­ködésüket. Így a következő hónapokban újabb szintetikus­ benzin termelési több­lettel kell már számolnunk. A háború kezdetével fontos szerep jutott Németországban az úgynevezett hajtógáz­nak is. Ez a kérdés a külföld előtt mindez­­ideig szintén majdnem is imeretlen maradt. A hajtógáz tudvalevőleg mellékterméke a szintetikus benzingyártásnak. A szénből hidrálás és szintézis által különféle módon előállított hajtóanyag fokozódó termelése által természetesen a hajtógáz mennyisége is tetemesen és állandóan emelkedik. Csak így válhatott lehetővé, hogy ma már a motoros szállítóeszközök nagy részét hajtó­­vagy más szóval folyékony gáz­üzemre alakítják át. A hajtó gáz nagy népszerű­ségnek örvend, úgy, hogy lassan már az összes 1,5 tonnánál nehezebb teherautók­nál, valamint az összes omnibuszoknál, valamint vontatógépeknél bevezetik. Mindez természetesen a folyékony hajtó­anyag nagyarányú tehermentesítését je­lenti. Majdnem ismeretlenek az olvasó előtt továbbá az utóbbi években feltárt petró­leumterületek a magyar-jugoszláv hatá­ron, mindenek előtt a Mura-szigeten. Itt ugyancsak egy német cég, a Preussag biz­tosítja az akadálytalan és biztos kiterme­lést. A német kőolajellátás eddig felsorolt forrásait nem zavarhatják meg politikai változások vagy szállítási nehézségek. Mindezekkel ellentétben az oroszországi és romániai olajellátás elsősorban a szállítási lehetőségekhez van kötve. Oroszország sa­ját, 30 millió tonnát kitevő termeléséből kereken 1 millió tonnát szállított Németor­szágnak, míg Románia — az 1936 óta 8,4 millió tonnáról 6 millió tonnára visszaesett termeléséből a legutóbbi négy éven keresz­tül átlag évi 1,5 millió tonnát adott át. A legutóbbi román-német államszerződések is ezen évi mennyiség szállítását, illetve átvételét írják elő. Nyilvánvaló, hogy e külföldről érkező szállítmányok a német háborús olaj­ellátás­ra nézve nem döntő jelentőségűek. Mind­ezeken felül Németország nagyszabású készletgazdálkodás révén biztosította olaj-, ellátását és hatalmas mennyiségű kőolajat halmozott fel földalatti valóságos petró­leum-tavakban, rejtett petróleum-tank­­rendszerekben, valamint nagy kiterjedésű csőhálózatban. Végül nem kell még elfelejtenünk azon körülményt sem, hogy a német hadvezető­ségnek az eddig elfoglalt területeken nagy olajmennyiségek kerültek birtokába, mivel a német csapatok villámgyors előrenyo­mulása miatt az ellenségnek csak nagyon ritka esetben sikerült benzint felgyújtani, vagy levegőbe röpíteni. Világosan láthatjuk tehát, hogy a német hadvezetőség már csak a benzinellátás szempontjából is nyugodtan folytathatja harcát és nyugodtan szembenézhet a még elkövetkezendő háborús eseményekkel. * A.U.­

Next