Magyarság, 1940. december (21. évfolyam, 268-291. szám)
1940-12-01 / 268. szám
üiGuRSk. KIADÓTULAJDONOS: MAGYARSÁG LAPKIADÓ Rt A MAGYAR FELELŐS SZERKESZTŐ, elnök-vezérigazgató ÁAk NEMZETISZOCIALISTA TT * AY R' K Á L M Á N Di FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ: tnzf AT HU UADI ADU .»jC FflSZERKESZTŐ: MATTYASOVSZKY KORNÉL in. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR DR. JL MuiíiALUM NAPILAPJA ^^.j^feiCESZTÓ« FEHÉR ISTVÁN DR. jaJmZeS/' Vasárnap * ***** ***"* a ***** 268.5T421 '/zdm Nagyjelentőségű diplomáciai tanácskozások kezdődnek Berlinben Nagyjában kezd helyreállni a nyugalom Romániában A szegedi gondolattól - a nyilas mozgalomig írta: Mattyasovszky Kornél Huszonegy esztendővel ezelőtt frontot járt fiatal tisztek ültek össze polgári lakások szobáiban és ezeknek a titkos, akkoriban sokat kockáztató kis összeesküvéseknek az eredményeképen megszületett az Ébredő Magyarok Egyesülete és a Magyar Országos Véderő Egyesület, a magyar ellenforadalmi mozgalom és az úgynevezett nemzeti megújhodás megszervezésének két legfontosabb és leghatalmasabb tényezője. Ezek a fiatal tisztek és ezekbe az egyesületekbe tömörült nacionalista ifjúság napokig és hetekig tartó bujdosások után jutott el Szegedre, arra a hírre, hogy Szegeden megalakult az ellenforradalmi kormány és egy a világháborúból ismert hős katona, nagybányai Horthy Miklós, megkezdte a nemzeti hadsereg megszervezését. A fiatal tisztek, ezek a zsidó radikalizmus szörnyű pusztítású forradalmaiban is keményen ellenálló nemzeti érzésüket és igazán keresztény lelkiségüket megőrző hősök egyre többen és többen gyűltek a kibontott szegedi zászló alá és nemcsak tetteikkel, de nacionalista programmjukkal is kialakítói voltak annak a nemzeti koncepciónak, amit ma úgy hívnak, hogy: szegedi gondolat. Ez a szegedi gondolat a nemzeti alapon felépülő új Magyarországnak akkoriban hivatalos kormányzati programmja lett és ennek a programainak az alapján szervezte meg néhai Gömbös Gyula miniszterelnök a fajvédő pártot és ennek az úgynevezett szegedi gondolatnak az alaptételei voltak az ébredő mozgalom programmpontjai. Még élénken emlékezünk arra, milyen hatalmas mozgalom volt a huszas évek elején az ébredő mozgalom, s milyen nagy reményekkel, mily nagy célok érdekében és milyen sikerrel kecsegtetően indult meg országszerte a fajvédő párt munkája. Aki ezeket a mozgalmakat ismeri, és aki emlékezik arra, hogy a huszas évek derekán az akkori kormányzat miképen számolta fel részben külső, idegen hatalmak nyomására ezeket a szélsőjobboldali mozgalmakat, az azt is tudja, arra is emlékezik, hogy ugyanakkor miként szabadultak fel és öltöttek egyesületi és pártformát a reakciós plutokrata és feudális erők, hogy még csírájában megölhessék azt a bontakozó nemzeti mozgalmat, amely a diadalmas világnézetű fasizmussal és nemzetiszocializmussal egyidőben, sőt talán azt megelőzően hirdette a népi gondolatot, a faji gondolatot, a faji szocializmust és a keresztény világnézeten felépülő nemzeti, gazdasági és társadalmi rendszert. Ez volt a szegedi gondolat, s ennek a szegedi gondolatnak az alapján áll miként hirdeti ma is a magyar kormány, illetőleg Teleki Pál miniszterelnök, s ennélfogva pártja, a kormányzó nép. A kezünkben van egy okirat, amely 1919 január 19. napján kelt, s amely azt a tizenkét programmpontot és annak magyarázatát tartalmazza, amelyet Szegeden hivatalos programnak fogadtak el, és amelyet 1919-től kezdve néhai Gömbös Gyula egész a fajvédő párt megszűnéséig hirdetett és magáévá tett, s amelynek nagy részét miniszterelnök korában sem tagadta meg. Ez a Programm kimondja, hogy: „Az új Magyar Királyságot” népi nemzeti, és szociális alapon kell felépíteni. „Népi”-nek tekinthető a magyar népközösségen belül minden őskeresztény ember. Egyenlő polgárjogot élvez és egyenlő kötelességet vállal.” A továbbiakban a bevezetésben megállapítják az alapítók, hogy: „Szociális állam az, amely minden polgárának azt az emberi életszínvonalat intézményesen biztosítja, amelyet a kormányzatának tagjai önmaguknak teremtettek.” Ezek voltak tehát az úgynevezett szegedi gondolat alapgondolatai és ezeknek az alapelveknek a figyelembevételével indult meg Magyarországon az újjáépítés és újjászervezés roppant munkája, amely kétségtelenül járt bizonyos eredményekkel, s a szegedi gondolatból fakadó programmból egyet-mást valóban megvalósított. Kétségtelen azonban az, hogy a szegedi gondolatot mégsem valósították meg az 1919. óta egymást követő kormányok és a szegedi tizenkét programmpontból kilenc nemcsak hogy a megvalósítás stádiumába nem került, de még komoly kezdeményezés sem történt azok megvalósítása érdekében. Ez a tizenkét szegedi pont a következő: 1. Az oktatók faji és nemzeti önérzetének felébresztése, tanítók, tanárok, papok, lelkészek nemzeti szellemben való kiképzése. Az iskolán kívüli oktatás, népnevelés bevezetése. 2. A fegyelem megteremtése, katonás szervezetek felállítása útján cserkészet, leventeképzés, munkástáborok és otthonok felállítása, szervezése. 3. A létesített szervezetnek tagja minden férfi és nő, aki 12. életévét betöltötte. 4. A közigazgatás államosítása. 5. A magyar ifjúságnak a kereskedelmi és ipari pályára való nevelése állami kiválasztás útján. 6. Közérdekű kereskedelmi és ipari vállalatok államtulajdonba és kezelésbe való vétele. 7. A mezőgazdasági termelés fokozása, irányítása, biztosítása. A földbirtok helyesebb megosztása. 9. A pénzügyi közigazgatásnak az igazságszolgáltatás rendszerére való átépítése. 10. A népi, nemzeti és szociális állameszmének megfelelő új alkotmány létesítése. 11. A papi, egyházi javak és birtokok állami kezelésbe való vétele. 12. A népnevelés és oktatás teljes államosítása, a felekezeti iskolák megszüntetése. Akinek egy cseppnyi érzéke van az igazság iránt, és aki nem esett áldozatául a csalfa propagandának, az megállapíthatja ezután a felsorolás után, hogy az első három pont kivételével sem a jelenlegi kormányzat, sem elődjei egyetlen egyet sem valósítottak meg és az első három pontban foglalt követeléseket is csak részben. Mindezt a képviselőház ülésén elmondotta Baky László képviselő és azt a megjegyzést tette, hozzá, hogy: ezekután a tisztelt Házra bízza annak megítélését, várjon a kormányzat mit valósított meg a szegedi gondolatból annak ellenére, hogy ma is hirdeti ennek a gondolatnak az igazságát, érvényességét. Baky képviselő nem kapott választ senkitől sem, csak a körúti sajtó próbálta ügyetlenül megvédeni a miniszterelnököt — sikertelenül. A miklósandosi irányítású Az Est a Pest szellemi és jogelődje sokat ferdített, de ügyesen és alig leleplezhetően. Korcs utódja még füllenteni sem tud, úgy hogy fülön ne fognák. Amint mondottuk a konszolidációs idő elsorvasztotta a szélsőjobboldali egyesületeket és pártokat és egy időre elfeledtté tette a népi politika gondolatát éppúgy, mint magát a szegedi gondolatot és a szegedi programot. Nem lennénk igazságosak, ha nem állapítanék meg azt, hogy az akkori kormányzati rendszer bizonyos mértékig kényszerítve volt erre és amikor az úgynevezett ébredő mozgalmat és a fajvédő pártot felszámolta, maga sem tette ezt szívesen. Az amerikai zsidóság és a kis entente bizony fenyegetőleg léptek fel és szolgáljon ez sok hibája mellett részben a Bethlen-kormány mentségére. A konszolidációs korszak vége összeesett az európai népi mozgalmak teljes kibontakozásának, részben uralomrajutásának idejével. A fasiszta mozgalom már hatalmon volt és évtizedes eredményei igazolták történelmi szükségszerűségét és a hatalomhoz való jogát. A német nemzetiszocializmus küzdelmes, harci időszakának vége felé járt és a hatalom átvétele előtt. Már egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a népi gondolat mégis csak utat talál Európa egyik-másik nemzetében és előbb-utóbb diadalmaskodóvá válik. Ekkor lett Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke. Jövetelét nagy örömmel fogadta a jobboldali Magyarország és nagy örömet és megelégedést keltett az is, hogy nyomban felvette a kapcsolatot a nemzetiszocialista Németországgal és az első európai államférfi volt, aki a Harmadik Birodalomban tisztelgő látogatást tett. Gömbös Gyula halálával azután szertefoszlott minden reménykedés, hogy valaha is megszületik az igazán népi és igazán szocialista Magyarország . Azok, akik a szegedi gondolat bölcsőjénél ott voltak, már régen szembenállottal, a kormányzati rendszerrel és később Gömbös Gyula miniszterelnökkel is, akinek tempóját túlságosan lassúnak tartották, s aki bizonyos kérdésekben — mi tagadás — revideálta álláspontját. A nyilaskeresztes mozgalom hároméves volt, amikor Gömbös Gyula meghalt. A magyar néplélek nemcsak a céltudatos szervezés és felvilágosítás révén, hanem ösztönösen is érezte, hogy a magyar nemzetiszocializmus hirdetése tulajdonképpen a kor diadalmas eszméjének a hirdetése, tehát a szegedi gondolaté is. Mert nem kétséges, hogy a szegedi gondolat a most uralomra törő és részben már uralkodóvá vált európai koreszmének integráns része és programmjában benne van mindaz, amit a fasiszta és a nemzetiszocialista programaiban is megtalálunk. A nyilaskeresztes mozgalom jelenlegi harcosai és vezetői közül sokan voltak fenn Szegeden és sokan voltak közöttük, akik ennek a gondolatnak kialakítói és egész életüket betöltő fanatizmussal és lelkesedéssel hordozói. Az ellenforradalmi szegedi tisztek között ott volt Ruszkay Jenő, Baky László, Kovarcz Emil, Csia Sándor, Pálffy Fidél gróf ismert és vezető tagjai valamennyien a nyilaskeresztes mozgalomnak. És a mozgalom kevésbbé ismert harcosai közül is számosan voltak és vannak akik az újjáépülő és ébredő Magyarország harcosai voltak húsz esztendővel ezelőtt és akik a szegedi gondolat megvalósulása reményében évtizedeken keresztül polgári vagy katonai pályán szolgálták hazájukat és sokáig eszükbe sem jutott az, hogy Magyarországon a koreszmét hirdető népmozgalom harcosai és vezetői legyenek. Az, hogy most itt vannak, őket igazolja és nem azokat, akik szegedi gondolatról beszélnek, de régesrégen elkanyarodtak a szegedi gondolatból kisarjadt programaitól és félmegoldásokkal keresik a nemzet és a nép boldogulásának útját. Ha tiszta, tisztességes, elvi harcot folytathatunk és bátran és szabadon megmondhatjuk igazságainkat és véleményünket, akkor ez az egyébként köztudott dolog még nyilvánvalóbbá válik. Nem lehet azonban addig sem komoly politikai vitáról, sem eszmék és elvek harcáról, sem becsületes, nem személyeskedő politikai harcról és polémiáról szó, amíg a kormányzat a legfontosabb politikai kérdésekben való megnyilatkozást a sajtó-közigazgatás szervein keresztül megakadályozni igyekszik. 1932-ben néhány szélsőjobboldali politikus látogatást tett Münchenben a Barna Házban Hitler Adolfnál, aki akkor még nem volt kancellár és vezér. A Führer a Barna Ház kapujánál megállt és felmutatott a kapu felett díszelgő felírásra: „Deutschland erwache“ Ébredj Németország! Ez volt a kapura írva. „Nem tagadon?, — mondotta Hitler Adolf — És ébredj szó és fogalom használatát Önöktől tanultam. Évekkel ezelőtt figyeltem meg az Önök ébredő mozgalmát, nagyon tetszett nekem és tanultam belőle.“— Ezt a nagyon megtisztelő és nagyon komoly megállapítást azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik ma is azon vitatkoznak, hogy várjon szabad-e külföldi minta után szervezkedni Magyarországon, szabad-e idegen példákat utánoznunk és majmolnunk. Nem lett volna soha semmi a dicső emlékű 48-as szabadságharcból, ha az akkausz, koreszme nem jutott volna át a mi hazánkba s a szabadság, a szabad nemzet akkori koreszméje nem hatotta volna át az akkori magyar ifjúságot, amely a márciusi forradalmat megcsinálta és szabadságharcra tudta gyújtani az egész nemzet lelkét. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a nemzetiszocializmust a német lelkiségre és német faji tulajdonságokra szabták. Ez igaz is. Az első német nemzetiszocialista Eichta volt, aki száz esztendővel ezelőtt tartotta meg híres előadássorozatát a berlini egyetemen a német népi szociális gondolatról Való és igaz az, hogy a német nemzetiszocializmus sajátos német szellemi termék, amelynek gondolat- és eszmevilágát épúgy alakította ki Nietsche, mint Teodor Fritsch, a fajelmélet hirdetője a tudományos antiszemitizmus egyik megteremtője és a németté lett H. St. Chamberlain, valamint Gobineau gróf valamennyien német írók és tudósok. Helytelen azonban azt mondani, hogy ami megfelelő és jó a német népnek, ha nem jó a magyarnak, vagy Európa bármely más nemzetének. Ha igaz az, — mintahogy igaz — hogy a nemzetiszocializmus —■ a szocializmus gondolatának tudományos átértékelése, a népközösségi gondolat megtestesítője, a közérdekű és népi gazdasági berendezkedés megvalósítója és a biológiailag is megindokolt és elfogadott fajvédelem letéteményese, úgy kérdjük — miért nem jó mindez a magyar népnek ! Tény az, hogy a német nemzetiszocializmus harci időszakában és az uralom átvétele után is sokszor hangsúlyozták, hogy a német nemzetiszocializmus nem exportcikk. Helyes volt ez és indokolt, mert szerte Európában különféle országokban alakultak politikai pártok, amelyek nem vették át a nemzetiszocializmus alapgondolatait, annak lényegét, ezzel a tudományosan ARA: 20 FILLÉR