Magyarság, 1941. február (22. évfolyam, 16-39. szám)

1941-02-01 / 16. szám

____________________________________MAGYARSÁG___________________________________ Német vadászrepülők Dover fölött öt, London­­fölött hét angol záróléggömböt le­lőttek. Egy repülőgépünk nem tért vissza. Csütörtökön német harci repülőgépek brit repülőtereket támadtak meg és sok el­lenséges repülőgépet megsemmisítettek. A mildenhalli repülőtéren repülőink száz mé­ter magasságból több bombát dobtak le a felsorakozott repülőgépek közé, amelyek közül három elégett. Hasonló módon meg­támadtuk a gattshalmi repülőteret. Több bomba esett egy három gépből álló repülő­gép-csoportra, miközben távolabb elhelyez­kedett repülőgépeket géppuskával lőttünk. Legalább három repülőgép elpusztult. Egy másik német harci repülőgép a henning­­toni repülőtéren lévő Master Bristol-Blen­­heim mintájú bombavető repülőgépet gép­puskával lőtte és teli találatokat ért el. Pánikszerfi hangulatot váltott ki Londonban a korlátlan tengeralattjáró háború bejelentése sitert utaiik el Willkie idő előtt Angliából. (A Magyarság külön hírszolgálata jelenti) Stockholm, január 31. A svéd lapok londoni tudósítóinak jelentése szerint Willkie londoni tartózko­dását lényegesen meg fogja rövidíteni. Willkie gyors elutazásának okát nem hozzák nyilvánosságra, de azt hiszik, hogy Nagybritannia tényleges helyzete olyan benyomást gyakorolt reá, hogy nem akar egyetlen percet sem veszíteni, hogy az Egyesült Államokban az okvetlen szükséges segítséget mozgósíthassa Anglia számára. Jól értesült körökben arra is rámutatnak, hogy Hitler beszéde és különösen a korlátlan tengeralattjáró harcok bejelentése Londonban pánik­szerű hangulatot váltott le. Londonban ugyanis nem számítottak arra, hogy már ez év tavaszán megkezdődik a nagy offenzíva. Hitler bejelentései most már nem hagytak kétséget afelől, hogy a döntő harc néhány héten belül megkezdőd­hetik. Willkie éppen ezért már február 9-én meg akar jelenni az amerikai szená­tus külügyi bizottsága előtt, hogy annak beszámolhasson angliai látogatásá­nak tapasztalatairól. A londoni kormány a délkeletangliai háromszög teljes bűrítését tervezi Stockholm, január 31. Az Aftenbladet pénteken megjelenő számában azt a nagy feltűnést keltő je­lentést közli Londonból, hogy a londoni kormány az egész délkelet-angliai há­romszögnek teljes kiürítését tervezi a Gravesend-Eastbourne vonalig. Ennek az intézkedésnek alkalmazására azért van szükség, mert a német messzehordó ágyúk tűzkörébe esik ez a terület. A Csatorna túlsó partján felállított német parti ütegek lövedékei ugyanis 30 km-nyi mélységben csapódnak be az ország területére s még Kent grófság szélső részeire is hullanak német lövedékek. Belgrád szerint: Görögország besteiidi tesz Olaszországnak fát, Jan Dobret is. Egyik Jassy melletti csendőr­­ség parancsnokától ugyancsak nagymennyiségű fegyvert és lőszert raboltak és kiosztották a lá­zadók között. Bukarestben egyik kerületi gár­distaszékházban 9 nagyméretű perzsaszőnyeget, ruhákat, cipőket és nagymennyiségű vásznat ta­láltak. Bukarestben csütörtökön este 14 embert vettek őrizetbe, akiknél lopott holmit találtak és akik résztvettek az üzletek kirablásában. A letartóztatottak között van­ egy éjjeliőr is. A legtöbb fosztogatónak revolvere is volt és re­volverrel fenyegették azokat, akiknek üzletét vagy lakását kirabolták. Belgrád, január 31. A jugoszláv fővárosban pénteken az a hír terjedt el, hogy az olasz-görög há­ború fordulat előtt áll, mert görög béke­indítványra lehet számítani. A hír, amely politikai körökben élénk feltűnést kelt, három tényezőre támaszkodik: Athénből érkező utasok elbeszéléseire, a laibachi Slovenec című lap athéni jelentésére és a hivatalos olasz Stefani-ügynökség egyik bukaresti tudósítására. Az Athénből érkezett utasok elbeszélése szerint Metaxas tábornok halála óta Görögországban nyomott a hangulat. Ennek oka egyrészt az, hogy általá­nos olasz ellentámadásra számítanak, másrészt pedig az, hogy különböző jelekből arra következtetnek, hogy mindinkább kibontakoznak a görögországi belső feszültségek. A németek Szuezt bombázták Hiller röviden és „részben igen él­esen“ válaszolt Petőin üzenetére Nyomod hangulat uralkdik Vichyben V I c h y, január 31. Miután Hitler kancellárnak Pétain üzenetére adott válaszát Párisból telefonon közölték a marsallal, a vichy-i politikai körökön sötétenlátó hangulat lett úrrá, bár túlzás volna azt mondani, hogy Vichyben remény­telennek és kilátástalannak tartják a helyzetet. Hitler válaszát a marsal­­lon és talán néhány belső munkatársán kívül senki sem ismeri még, de tudni vélik, hogy a válasz rövid és részben igen éleshangú. Az itteni politikai körök most egyre inkább hangsúlyozzák, hogy milyen fontos Pétain marsall személye, és hogy ő maga gyakran beszélt előre nem látott nehézségekről. Azt mondják, bármennyire súlyos Hitler válasza, mégsem tekinthető ultimátumnak akár tárgyi, akár időbeli tekintetben. Azonkívül a politikai körök úgy vélik, hogy a válasz beható vizsgálata alapján minden bizonnyal találnak majd megoldást, s ezt a megoldást Pétain marsall éppoly jóhiszeműen igyekszik majd megtalálni, amilyen jóhiszeműen eddig is megtartotta a fegyverszüneti megállapodásokat. * Berlin, január 31. Itteni tájékozott körökben­­ tett jelentéseket, amelyek szerint Vichyben ne­­nem erősítik meg azokat a külföldön elterjesz- i­mét választ adtak át Derna mögött az olaszok megtörték az ausztráliai csapatok támadását Valahol Olaszországban, január 31. Az olasz főhadiszállás 238. közleménye: A görög harctéren tüzérségi tevékeny­ség. Harcm repülőgép alakulataink és va­dászgépeink eredményes támadásokat haj­tottak végre ellenséges ütegek, útvonalak és hidak ellen. Ellenséges csapatokat és gépesített oszlopokat földközelből árasz­tottak el kisméretű bombákkal és géppus­­katűzzel. Egy repülőgépünk nem tért vissza. Kirenaikában a Derna körüli állások fő­parancsnoksága­ elrendelte a város kiürí­tését és a csapatokat nyugatra és délre helyezte el, ahol osztagaink azonnal megtörték az auszt­ráliai gépesített csapatok támadását. Légi alakulataink ellenséges gépjárműve­ket bombáztak. Vadászgépeink két ellen­séges repülőgépet lelőttek. Ellenséges re­pülőgépek légitámadást intéztek Kirenaika egyik községe ellen, ahol csekély anyagi kár okozása mellett három embert meg­öltek és néhányat megsebesítettek. Kelet-Afrikában az északi arcvonalon vívott csaták során visszavertük a tá­madásokat és érzékeny veszteséget okoztunk az ellenségnek. Bombavető alakulataink és vadászgépeink élénk tevékenységet fejtettek ki ellensé­ges ütegek, csapatok és gépjárművek bom­bázásával. Egy Gloster-mintájú ellenséges repülő­gépet lelőttünk. Egy másik angol repülőgépnek­­egyik re­pülőterünkön kényszerleszállást kellett végrehajtania, személyzetét foglyul ejtet­tük. A német légi hadtest repülőgépei eredményesen bombázták Szuezt és Ismai­­liát. Erikre ál®­an­cseilte mondott az angol offenzíva London, január 31. Angol részről pénteken reggel kényte­lenek voltak megcáfolni azokat a csütör­töki híreket, hogy a brit csapatok Derna elfoglalásával az ottani 10.000 főnyi olasz helyőrség legnagyobb részét foglyul ejtet­ték. Az angol rádió közlése szerint minden jel arra mutat, hogy Dernában csak igen kevés olasz katona jutott angol fogságba. Az angol rádió is elismerte, hogy az ola­szok rendkívül szívósan és bátran védel­mezték Dernát. A líbiai hadjárat további sorsát ille­tően sem uralkodik túlságos derűlátás Londonban és illetékes helyen szükségesnek tartják figyelmeztetni a közvéleményt, hogy a hadműveletek annál nehézkesebbé vál­nak, minél jobban eltávolodnak a nyugati irányban előnyomuló angol csapatok ke­leti támpontjaiktól. Bukarest, január 31. A lázadók összefogdosása vidéken is erősen folyik. Aradon 15 lázadót tartóztattak le, köz­tük egy volt prefektust, Arad város rendőrkapi­­tányát, egy orvost, egy ügyvédet és egy tanárt. Karánsebesen a rendőrkapitányt vették őrizetbe. Temesváron 26 embert, köztük egy lelkészt tar­tóztattak le. Segesváron az egyik légionáriusnál Eritreában az angol offenzíva nem­csak megakadt, de úgy látszik, telje­sen csődöt is mondott. Barentánál az olaszok csütörtökön sikeres ellentáma­dást hajtottak végre, s kairói magánjelentések alapján úgy lát­szik, hogy sikerült visszanyomniuk a brit csapat­­okat. Agordannál is javult az olasz haderők stra­tégiai helyzete. AZ OLASZ REPÜLŐK KÉT HULLÁMBAN BOMBÁZTÁK SZALONIKIT Belgrád, január 31. Szaloniki városa csütörtökön ismét két bombáratámadást élt át, — jelenti a Politika tudósítója a görög-jugoszláv határról. Az olasz repülőgépek két hullámban tá­madták a várost s nagy űrméretű bombákat dobtak le, kü­lönösen a külső gyárvárosra és a sza­loni­ki­­slórinál vasútvonalra. A bombák nagy káro­­­kat okoztak, két tehergépkocsi lopott holmit toláttak. Egy másiknál pedig 650.000 lejt, négy arany jegy­gyűrűt és más rablott ékszereket. Tordán a légionáriusok székházában ugyancsak rengeteg rablott holmit találtak. Jassyban a gárdisták feltörték a csendőrlégió raktárát és nagymeny­­nyiségű fegyvert és lőszert raboltak. A tettese­ket letartóztatták, közöttük a megye prefektus H még mindig tömegesen taktóztatták le Romániában a tagtossista vezetőket A világsajtó Hitler beszédéről: Berlin: A Führer megadta a tetszőt a végső harcra Berlin, január 31. A Führer csütörtöki beszéde teljes mér­tékben lefoglalja a német reggeli lapok fi­gyelmét. A lapok kiemelik Hitler Adolf ki­jelentéseinek fontosságát. Rámutatnak arra, hogy a Führer kijelentéseivel megadta a jelszót a végső harcra. A német sajtó különösen a Hitler beszédé­ben megnyilatkozott biztos győzelmi tu­datra mutat rá és figyelmeztet a Führer ama kijelentésére, hogy tavasszal tengeralattjáró háború in­dul meg. A Völkische Beobachter szerint Hitler beszéde ragyogó összefoglaló kép volt, amely elárulja Hitler művészi tehetségét. Róma: Hitler még soha sem volt — írja a lap — ennyire öntudatos és ennyire biztos a né­met nép kimeríthetetlen erejében. A Berliner Lokalanzeiger szerint a Füh­rer egyszerű összefoglalást adott arról, hogy Németország mit végzett. Az össze­gezés eredménye pedig a végső győzelem­ A lap figyelemreméltónak tartja, hogy Hit­ler beszédében kerülte ellenfelei „értel­metlen, mesterséges optimizmusát". A Führer nem ejtett ki egyetlen könnyelmű, hatalmaskodó szót sem és egyetlen olyan fennhéjázó kijelentést sem tett, mint ami­lyenekkel az angol politikusok hajtják na­ponta mélyebbre a pusztulásba népüket Hitler bizakodását — állapítja meg a lap — világtörténelmi felelősség nagy és mély­séges komolysága hatja át. Washington . Codreanu fivére támogatja Antonascut Belgrád, január 31. A „Politika” értesülése szerint Ginea Radu madridi román követ lemondott állá­sáról. A követ táviratot intézett Antonescu tábornokhoz, akivel közli táviratában, hogy a legutóbbi romániai események miatt nem maradhat helyén. Antonescu táviratot kapott Codreanu fi­vérétől, Zelea-Codreanu Decebaltól is. Eb­ben a táviratban az agyonlőtt vasgárdista kapitány test­vérbátyja közli Antonescuval, hogy Moldovában az egész vasgárdista szer­vezet támogatni fogja őt. A távirat így végződik: Éljenek a légioná­riusok! Éljen Antoniescu. Ennek a távirat­iak — írja a lap — igen nagy jelentőséget ■lrridonítarnak Romániában. Elmozdították állásaikból a román egyetemek rektorait dékánjait és igazgatóit, mert az ifjúság részt vett a lázadásban Bukarest, január 31. Elmozdítják állásukból a román egyete­mek és főiskolák rektorait, dékánjait, ille­tőleg igazgatóit, mivel a január 21—23-i zavargásokban a tanulóifjúság igen nagy számmal vett részt. Bukarest, január 31 Kormányrendelettel valamennyi főisko­lán új rektorokat és dékánokat neveztek ki. Bizonyos a tengelyh­atalmak győzelme Róma, január 31. A péntek reggeli olasz lapok első oldalon, vastagbetűs címek alatt közüik a Führer be­szédét, amelynek legfontosabb részeit külön is kiemelik. A beszédhez fűzött megjegyzések egy­­ től-egyig hangsúlyozzák a tengelyha­talmak győzelmének bizonyosságát Mussolini lapja, a Popolo d’Italia, a követ­kező címm­el közli Hitler kancellár beszédét: ,,Az 1941. év döntő jelentőségű lesz Európa új rendjének kialakulására nézve.” . A beszéd egy része az amerikai kongresszus ellsésnek volt szánva Newyork, január 31. Hitler kancellár berlini beszédével kap­csolatban még nem jelentek meg lapvélemé­nyek, annak ellenére, hogy az egész ameri­kai sajtó és közvélemény nagy figyelmet szentel a beszédnek. Csupán egyes parla­menti tagok nyilatkozataiból tűnik ki, hogy — az Anglia megsegítésére irányuló javas­lat döntő stádiumba érkezésére való tekin­tettel — Hitler kancellár beszédében az „ő címükre irányított figyelmeztetést látnak. Ezt a felfogást világosan kifejezte Walther P. George, a szenátusi bizottság elnöke, ami­dőn úgy nyilatkozott, hogy a beszéd legalább is részben az ame­rikai kongresszus füleinek volt szánva. Hitler Adolf értésére akarta adni a szenátoroknak, hogy megtorpedóztad az amerikai hadihajókat, ha azokat Angliába induló hajókaravánok védel­mére használják fel. Nye északdakotai szenátor, az elszigetelődést politikai híve, kijelentette, hogy a beszéd nem hozott meglepetést Órák, ékszer, órajavítások PREGÁRTNEH, Mú­zeum­ krt. 41. Tel.: 382-444. ÉKSZERVÉTEK.

Next