Magyarság, 1941. május (22. évfolyam, 88-113. szám)

1941-05-01 / 88. szám

t Rómár­ra tokiói véleményt A háború felé közeledik Roosevelt Róma, Április 1O, (TP)­ Amerika azon bejelentése, hogy az ame­rikai tengeri haderők ü.­n. Őrjárati mozdulatai 2000 mérföldes körzetbe terjesztik ki, Rómában mindezideig még nem váltott ki reakciót. Olasz politikai körökben azonban az a vélemény ala­kult ki, hogy ez a tény újabb bizonyíték arra, hogy Roosevelt valóban rohan a háború felé és még sokáig kell futnia, hogy olyan övezethez érjen, amelyet a tengelyhatalmak is veszélyes övezetnek jelöltek meg. A veszély tehát nem ke­­zeledik az amerikai partok felé, különben a washingtoni illetékes körök nem tartották volna szükségesnek, hogy a veszély után fussanak. ^iein£td€ / Tokió, április 10. A szerdai sajtóértekezleten az egyik sajtó­­tájékoztató kijelentette, hogy az amerikai ten­geri ellenőrzés kiterjesztése „az Egyesült Álla­mok legveszedelmesebb lépése’’­, amely után már csak a hadbalépés következhetik. Ha e miatt az eljárás miatt összetűzésre kerülne sor, min­denekelőtt tisztázni kell, hogyan és milyen for­mában történt az összetűzés. Német kémeknek minősítik Amerikában a békepárti politikusokat Róma, Április 30. A CHomole áPItalia newyorld külön tudósí­tója megállapítja, hogy az amerikai közvéle­mény a háború és a béke kérdésében holt­pontra jutott. A beavatkozás hívei már Roose­velt politikáját is keveslik és azonnali hábo­rús beavatkozást követelnek. Ennek az irány­zatnak legfőbb szócsöve a New-York Times és a New-York Herald Tribune. Mögöttük ál­lanak a hadügyi és a tengerészeti miniszté­riumhoz közelálló körök, a Morgan és a Roc­­kefeller-féle plutokrata csoportok és a zsidó tőkeérdekeltségek. Az elszigetelődés hívei a szenátorok kis cso­portja és Lindbergh köré csoportosultak. Ezek kevés reménnyel harcolnak, mert már körülvették őket a gyanakvás légkörével és defetistáknak, vagy német kémeknek minősí­tik őket. A Roosevelt elleni sajtó sem meri nyíltan támogatni az elszigetelődés híveit. Mindamellett megállapítható, hogy a közvéle­mény körében az utóbbi hetek eseményei ha­tása alatt az elszigetelődés gondolata teret nyert. Churchill és Eden szépíteni és mentegetni próbálták a görögországi angol expedíciós sereg borzalmas pusztulását Amszterdam, április 30. A londoni rádió közlése szerint Chur-­­­chill és Eden szerdán nyilatkozott az an­gol alsóházban a görögországi angol expe­­díciós hadseregről. Churchill a többi kö­zött kijelentette, hogy mintegy 60.000 fő­nyi brit katonaság szállott partra Görög­országban, köztük egy újzélandi és egy ausztráliai hadosztály. Eddig mintegy 45.000 főnyi katonaságot távolítottak el ismét Görögországból. A brit légi­erő e kiürítési műveletnek sajnos csak csekély részét fedezhette. A legnagyobb dicséret­tel kell szólnunk a brit csapatok görögor­szági tevékenységéről — mondta Chur­chill. Brit részről a veszteség mintegy 3000 halott és sebesült volt. Churchill ki­jelentette azután, hogy a pillanatnyi hely­zetben még nem adhat teljes beszámolót, az eltávolított csapatok száma még emel­kedhet. Magától értetődik, — fűzte hozzá, — hogy a brit hadsereg nehéz felszerelé­sét nem vihették el, Németország számára azonban ez a felszerelés csak csekély ér­tékű, mert a német hadsereg nem szen­ved hiányt felszerelési cikkekben. Éden külügyminiszter kijelentette, hogy a görögök számára lehetetlenné vált a harc folytatása a fölényben lévő német hadsereggel szemben. A görög hadsereg­nek csak nagyon korlátozott légi ereje volt, amely nem tudott ellenállni a sokkal erősebb ellenséggel szemben. A brit kor­mány a görög kormánnyal teljes egyetér­tésben határozta el, hogy visszavonja Gö­rögországból a brit csapatokat. (MTI.) * E nyilatkozatokból már az első pilla­natban szembeötlenek az alábbiak. 1. Az angol államférfiak még mindig úgy állítják be a dolgot, hogy Görögor­szág Anglia segítsége ellenére elvesztette a háborút. Holott Görögországot komoly és hatékony segítség kilátásba helyezésével éppen Anglia ugratta be a háborúba, az az Anglia, amely a sorsdöntő pillanatok­ban megfeledkezett ígéretéről. 2. Anglia a nyilatkozatok szerint mind­össze 60.000 embert szállított partra Gö­rögországban. Hát ez volt az a haderő, amellyel Görögország határait garantálták — kérdi joggal minden gondolkozó ember. 3. Churchill azt állítja, hogy „eddig mintegy 45.000 embert távolítottak el Gö­rögországból.” Ez az „eltávolítás” azonban mindössze legfeljebb csak behajózást je­­­lenthet és távolról sem azt, hogy a beha­józott angol katonák biztonságba is jutot­tak. Ellenkezőleg, az a vallomás, hogy a „brit légierő a kiürítési műveletnek csak kis részét fedezhette” szépített formában való bevallása annak, amit német jelen­tésekből úgyis tud az egész világ, hogy a német repülők borzalmas pusztítást vé­­­geztek a menekülő angolok behajózásakor és nagyon sok szállítóhajót küldtek a ten­ger fenekére. Nem csoda, ha az égei ten­ger hullámai a hullák ezreit sodorták partra. A 3000 halottról szóló vélemény tehát még akkor is optimista, ha Chur­chill ravaszul csak a szárazföldi halotta­kat számítja. Mindent összevetve aligha túlzott az a vélemény, hogy a görögországi angol expedíciós hadseregnek legalább a fele nem látja meg többé a ködös Al­­b­iont. Egyszerűen mulatságos Churchillnek az az ön­vigasztalása hogy az angolok nehéz hadfelszerelése, ami a németek zsákmánya maradt, „csak csekély értékű mert a né­met hadsereg nem szenved hiányt felsze­relési cikkekben.” Hát ez igaz! Csakhogy itt nemcsak a németek nyeresége a fontos. FÉNYKÉPÉT KVASSAYTÓL, IX., Ráday-a. SS, s*. Telefon: 16—47—53. hanem inkább az angolok vesztesége. Mert az angolokra nézve viszont annál súlyosabb a veszteség, mivel köztudomású, hogy Anglia viszont nagy mértékben szenved a felszerelési cikkek hiányában ot­t. Churchill felveti a bizalmi kérdést New­ York, április 30. Mint a New­ York Times londoni tudósítója jelenti a keddi alsóházi üléssel kapcsolatban, Londonban azon a nézeten vannak, hogy Churchill a jövő héten felveti a bizalmi kér­dést az angol csapatok Görögországba történt elküldése és egyéb hadvezetési kérdések miatt.­­ Madrid, április 30. Carvo, az ABC londoni tudósítója szerdai je­lentésében arról számol be, hogy Londonban ismét kományátalakításról beszélnek. Úgy hírült, hogy Eden külügyminiszter, akit az utóbbi időben sok támadás ért, kiválik a kor­mányból. Arról is beszélnek, hogy Dalton had­ügyminiszter lemond, sőt egyesek azt állítják, hogy maga Churchill is otthagyja a miniszter­elnökséget Egyre romlanak Anglia élelmezési viszonyai Tokió, Április 1. Londoni tudósítóik Jelentése alapján a nér­­dai lapok az angliai rendkívüli áremelkedések­kel foglalkoznak. A japán tudósítók rámutat­nak arra, hogy nagy különbség van a jómódú emberek és a munk­áslak­osság ellátása között Angliában. A gazdag emberek még nyalánkságot is vásárolhatnak jó pénzért, a szegény emberek­nek azonban még a legszükségesebbre sem te­lik. Különösen nagyfokú drágulás tapasztalható az élelmiszerek terén. Egyes cikkek ára már háromszáz százalékkal emelkedett A Tokio N­shi-Nishl azt írja, hogy rövidesen az alsó­házban is kimerítő vilit várnak Anglia súlyos élelmezési helyzetéről. New-York, április 20* Mint az Associated Press new-yorki hajózási körökből értesül, a legutóbbi időben a tengely­­hatalmak teng­eri egységei az Indiai-óceánon egy jugoszláv és hét angol hajót süllyesztettek­­. Rakományuk nagyrészt Angliának szánt élelmi­szer volt. (MTI). Német csapatok elérték Peloponnesois déli kikötőit Német tengeralattjárók és gyorsnaszádok sikerei Berlin, április 30. A véderő főparancsnoksága köeli: Tengeralattjáróink erősen biztosított hajó- 1­aravdnokból elsüllyesztettek 35.265 tonna el­lenséges kereskedelmi hajóteret, valamint a brit haditengerészet egy kisérő járművét. Gyorsnaszádaink a brit délkeleti partok felé előretörve megtámadtak egy erősen biztosított hajókaravánt és elsüllyesztettek három keres­kedelmi hajót összesen 9500 tonna tartalom­mal. EGY ANGOL TÁBORNOKOT ÉS 5000 KATONÁJÁT • ELFOGTÁK Görögországban a német hadsereg gépesí­tett erői üldözve az ellenséget, elérték a Peloponnezosz déli kikötőit , megakadályozták a briteknek a tengeren való további mene­külését. Ennek során eddig foglyul ejtettünk 500 britet — köztük egy tábornokot —, vala­mint igen sok szerbet _ köztük négy tábor­nokot __ és újabb háromszáz tisztet. Április 28-án német vadászok görög vizek felett Hydra sziget közelében lelőttek egy brit Walrus-repl­őnaszoidot. a Peloponnézosz délke­leti partjai mentém szétromboltunk négy brit vizir­epülő gépet. Német harci- és zuhanóbom­­bázórepülőgépek április 29-én, cut­esti és az éj­jeli órákban hatásosan megtámadták Malta szigetén La Valetta kikötőjét. A német repülő­gépek telibe találtak egy könnyű cirkálót, légvédelmi ütegállásokat, rakodóberendezése­ket és olajtartályokat s felgyújtottak egy rom­bolót, valamint egy nagy kereskedelmi hajót. Újabb támadásokat intéztünk Lucca és La Valetta repülőtere ellen. A sziget felett kifejlő­dött légiütközetben az ellenség elvesztett két Ilurricane-mintájú vadászrepülőgépet. Saját veszteségünk nem volt. Észak-Afrikában a né­met és ola­z zuhanóbombázók nehéz bombá­kat dobtak Tobruk kikötőjére, a Pilastro-erőd közelében elhelyezett tüzérségi állásokra és a Via Barbiától délre fekvő megerősített erőd­­művekre. lött lelőttek hat Spitfire-mintájú vadászgépet és két Bristol-Blenheim mintájú harcirepülő­gépet. Saját veszteségünk nem volt. 47 ANGOL REPÜLŐOS­ ELPUSZTULT Az ellenség szerdára virradó éjjel gyengébb erőkkel néhány romboló- és gyújtóbombát dobott le Nyugat- és Délnyugat-Németország különböző helységeire. A bombák csak jelen­téktelen anyagi károkat okoztak. A polgári lakosok közül néhányan életüket veszítették és néhányan megsebesültek. — Az ellenség április 28-án és 29-én összesen 47 repülőgépet vesztett. Ezek közül légi ütközetben és éjjeli imdászgépekkel 21 repülőgépet lőttünk le, 9 gépet a haditengerészet tüzérsége pusztított el, a többit pedig a földön semmisítettük meg. Ez alatt az idő alatt hat repülőgépünk veszett el. (MTI) PLYMOUTH, CARDIFF, LOWESTOFT ÉS IPSWICH BOMBÁZÁSA Erős harci repülőgépegységeink az elmúlt éj­szaka ismét bombázták Plymouth hadikikötő­­jét. A tá­madás nyomán nagy tüzek keletkez­tek, főképpen Devonportban és heves robba­nások történtek a gázművek környékén és az anyagraktárakban. Más harcirepülőgép-egysé­­geink sikeresen támadták Cardiff, Lowestoft és Ipswich kikötőjét, valamint az ellenség éj­jeli repülőtereit. Az Anglia körüli tengerrésze­ken légi haderőink elsüllyesztett egy 1000 ton­nás kereskedelmi hajót és súlyosan megrongált egy másik nagyobb hajót. A hadsereg messze­­hordó ütegei hatásosan lőtték a Dover kör­nyékén fekvő, háborús fontosságú berendezé- IX., Ráday-ne seket. Vadászgépeink előrenyomulva a brit délkel­ti partok felé, a Csatornái partjai fö­ Két órán át lőtték Dovert a német messzehordó ágyúk Berlin, április 30. Mint londoni jelentések mondják, a német messzehordó tüzérség kedden öt óra hosszat tüzelt Doverra. A végzett megfigyelések sze­rint jó találatok érték Dover katonai és hadi­­fontosságú berendezéseit. (MTI) Plymouth háznegyedei romokban hevernek Newyork, április 30. Egy amerikai hírszolgálati iroda jelenti Plymouthból, hogy a német légierő pusz­tításai ott felülmúlnak minden eddigit s messze túlhaladják még a coventry­i pusz­tításokat is. Szavakkal nem lehet leírni, hogyan festenek a városnak azok a részei, amelyek felett a német repülők megjelen­tek. Ezek a városrészek világháborús flandriai jelenetekre emlékeztetnek.­ Egész utcanegyedeken, ahol azelőtt áruházak és irodaépületek álltak, nem maradt­ más csak romhalmaz. Lehetetlen megállapítani, hol kezdődnek és végződnek az utcák. Ezeken a helyeken élőlény nem található. Amsterdam, április 30. Az angol kormány Plymouth városát belevonta a kiürítési övezetbe. Az intéz­kedést azok a nagy német támadások tet­ték szükségessé, amelyek Plymouth hadi­kikötőjét és iparvidékét csupán az elmúlt tíz nap alatt ötször érték, valamint a la­kosság tömeges menekülése. Plymouthnak Devonport hadikikötőjével együtt 300.000 lakosa van. Heidelberget bombázták az angolok Berlin, április 30. Brit repülőgépek április 30-ára virradó éjjel gyújtó- és robbanóbombákat dobtak Heidelbergre. A világhírű egyetemi városká­ban nincsenek hadigazdálkodási vagy más hadiberendezések, amelyek igazolnák a tá­madást. (MTI) Cgfb­trtök, IMI. milm ! ffMunkás és gyáros, Alkalmazott és főnöki Szegényember és házas Erdélyi és felvidéki JRohanó és ráérő, Turista és üzletember ItflLlK­PPEL vizir Izemet és ol­asz csapatot­ Soltumtól keletre állanak London, április 30. Az egyiptomi harctéri helyzetről az an­gol rádió szerdán reggel azt jelentette, hogy a német és olasz csapatok hét-nyolc kilométernyire állanak Soltum határerődít­ményeitől keletre, egyiptomi területen. Észak-Afrikában tovább tart a német-olasz offenzíva Valahol Olaszországban, április 30. Az olasz főhadiszállás 329. közleménye: Olasz és német légi alakulatok ellenséges hajóegységeket bombáztak a Földközi-tenger középső részén. A német légi hadtest repülőgépei bombáz­ták Málta szigetének légi és tengerészeti táá­maszpontjait és a La Valetta kikötőjében horgonyzó ellenséges hajókat. A légi harc so­rán két ellenséges repülőgépet lelőttek. Kirenaikában a tobruki arcvonalon tovább folyik az ostrom az angol erők ellen. A sol­­lumi arcvonalon az olasz és német támadások érzékeny veszteségeket okoztak az ellenség­nek, amely több ponton visszavonulásra kény­szerült Olasz és német légi alakulatok foly­tatták Tobruk kikötőjének és erődeinek bom­bázását. Német bombavetők elsüllyesztettek egy szálltóhajót Találatok értek több üteg­állást is. Angol gépjárműveket géppuskatuz alá vettek a repülőgépek és lelőttek egy Blen­­heim-mintájú repülőgépet. Az április 29-ére virradó éjjel ellenséges repülőgépek támadást hajtottak végre Bengál ellen. Kelet-Afrikában csapataink különféle sza­kaszokon tüzérségi­ és gyalogsági hadművelet­­ekkel állanak ellent az ellenség nyomásának. (MTI) Angol katonák testileg-lelkileg végsőkig kimerülve menekülnek a görög vizeken Beirut, április 30. Angol katonák kisebb csoportjai halász bárkákon megérkeztek a Palesztina­ partokra. A Görögországból menekülő katonák tel­jesen elcsigázottak voltak. Fegyverük nem volt és a veszedelmes tengeri menekülés tes­­tileg-lelkileg a végsőkig kimerítette őket. órák, ékszer, órajavíu­sok PREGARTNER» Múzeum-ki-«. 4. Tel.: S82-ML­EKSZERVETEL „Marok”-tag. Az Egyesült Államok ötmillió dollár kölcsönt ad Kínának A Völkischer Beobachter foglalkozik a amerikai politikumok háborús propaganda beszédeivel Miután Roosevelt elnök minisztereit Knox-ot és Hull-t háborúra uszító politi­kája érdekében megszólaltatta, ugyanilyen értelemben szólaltatta meg Bullitt párisi nagykövetet is. Bullittnak az volt a fel­adata, hogy az Egyesült Államok népét arra készítse elő, hogy Amerika ötmillió dollár kölcsönt nyújt Kínának. E célból úgy állította be a dolgot, hogy Kína bizo­nyos értelemben az Egyesült Államok nyu­­gati arcvonala és az Egyesült Államoknak már saját biztonságuk érdekében is támo­­gatniuk kell a kínaiakat, ugyanúgy, ahogy az angolokat támogatják. A lap szerint Bullitt többek között a következőket mon­dotta : — Nekünk nemcsak gyártanunk szabad, hanem szállítanunk is kell. Ha nem se­gítünk, elpusztulunk. A kínaiak ugyanúgy, mint az angolok, olyan csatákat vívnak, amelyek a mi biztonságunkat szolgálják. Lehetséges, hogy háborúba keveredünk, ha az angolokat és a kínaiakat minden eszköz­­sel támogatjuk, de mi segíteni akarunk nekik. Az USA csapatokat küld Trinidadba és Alaszkába Washington, április 30. Marshal tábornok, az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke kedden mondott beszédében kijelentette, kedden és szerdán 32.200 főnyi csapatot küldenek Trinidad szigetére. „Igen hamarosan’’ új csapategységeket küldenek Alaszkába is. .......... — Fotókópia-okmányfénykép. RÁD, Andrássy­ út 32. Mussolini-térnél. Telefon: 116—649.

Next