Magyarság, 1941. június (22. évfolyam, 114-136. szám)

1941-06-01 / 114. szám

láfeiólain mem, de IcnBC-ben még mindig a zsidók felleg­vára a Vacum Oil Company Hogy ment tönkre egy benzinkutas kisember a milliomos vállalattal szemben? A Máv szabadkai vonala felé vezető dülő­­fit és a Soroksári­ út sarkán egy kopott benzinkút áll Megtört öreg­ember méri ki belőle az olajat és a benzint. Pár eszten­dővel ezelőtt még földje, háza és nagy készpénzvagyona volt. Ma már alig keresi meg a máról holnapra valót. Tragédiája nem egyéni tragédia, hanem sok kis ben­zinkutas tragédiája. Nem a gazdasági vál­ság tette tönkre, nem is költekező élet­módja, hanem az a demokrata szocializ­mus, melyet egyes amerikai vállalatok az elmúlt húsz esztendő alatt Magyarországon is meghonosítottak. Az öreg benzinkutas 1928 tavaszán kez­dett először tárgyalni a Vacuum Oil Com­panyval, Magyarország egyik legnagyobb amerikai érdekeltségű benzines társaságá­val. A Vacuum készségesen rendelkezé­sére állt az öregnek, azonban annál szi­gorúbb feltételeket szabott. A szerződés­ben kötelezettség jóformán csak a benzin­kutast terhelte, jogok viszont majdnem ki­zárólag csak a Vacuumot illeték meg. A benzinkutasnak kellett vállalkoznia arra, hogy a benzinkút létesítéséhez szükséges területet, —­ amely a saját telke volt — rendelkezésre bocsássa. A vállalat szerző­désileg kikötötte, hogy a kút felállításához valamint a vételező autók ki- és bejárásá­hoz, továbbá a benzinkút kezeléséhez szük­séges szorgalmi jogot telekkönyvileg be­­kebeleztesse. Arra is kötelezte a benzin­kutast, hogy a kút mellett megfelelő épü­letet építessen és azt saját költségén kar­ban is tartsa. 1928. tavaszán a benzinkút még remek üzlet volt. A mi benzinkutasunk tehát a nyugodt és békés öregség reményé­ben szívesen magára vállalta a szinte vég­­nélkülieknek látszó terheket. Ül a lejtőn lefelé " A Vacuum beadta a központi járás fő­szolgabírójához a benzinkút engedélyezése iránti kérvényt, közben az öreg megkezdte a többezer pengő költséggel járó előmunká­latokat. A főszolgabíró hozzá is járult a felállításához, de csak azzal a feltétellel, ha a telepre bevezetik a villany villágítást, mi­vel benzinkút közelében tilos a nyílt láng használata. Erre a társaság egyszerűen ki­jelentette, hogy ők bizony nem vállalják a villany bevezetésének nagy költségét. Ha az öregembernek nem tetszik, ám tessék bont­sák fel a szerződést, de kártérítést egy fil­lért sem fizetnek. A benzinkutasnak már többezer pengője feküdt a vállalkozásban, tehát mit volt mit tennie, magára vállalta­­ezt a költségtöbbletet is. Az üzem megindult és kezdetben nem is volt semmi baj. A Vacuum „Sphinx” ben­zint szállított és a közönség szívesen meg is vásárolta a márkás árut. A zavartalan üzleti összeköttetéseknek azonban 1933. március 31-én egyszerre végeszakadt. A Vacuum ettől kezdve már nem adott „Sphinx” benzint. Sőt nem sokkal később arra kötelezte a benzinkutast, hogy az árut ezentúl magasabb áron mérje ki a vevő­közönségnek. Erre mintha csak a földből nőttek volna ki, jobbról is balról is, egy-egy szabad kút létesült. Ezek az előírt áraknál 2—3, sőt 5 fillérrel is olcsóbban adták a benzint és az olajat. Nem csoda tehát, hogy az öreg embernek egyik­ napról a másikra leesett a forgalma. Kiürült a kút melletti korcsma is, amelyet szintén ő bérelt és a tisztességes haszon helyett megkezdődött a bőséges rá­fizetések korszaka. Mit volt mit tenni, az öreg elment a Vacuumhoz és kérte őket, hogy ne hagyják végleg tönkremenni árut azonban adja pár fillérrel olcsóbban. Ez az átmeneti állapot sem tartott sokáig. Ekkor a vállalat modern „Service állomást” és szabad raktárt ígért. A nagy "Service állomás­ azonban sohasem épült meg. A szegény benzinkutas anyagi összeomlását nem sokkal később még az is tetőzte, hogy a vállalat érdekköre az egyik közeli gyár­ban új kutat állított fel, s ahelyett, hogy az ő kútjának forgalmát emelte volna, itt még konkurrenciát is létesített. Megtette még azt is, hogy a Mateosszal külön megállapodást létesített Eszerint a Mateosz tagoknak a vásárlások után enged­ményt és százalékos visszatérítést is adott, de oly módon, hogy ennek egy részét a ben­zinkutast megillető jutalékból kívánta le­vonni. Amikor ehhez a benzinkutas nem járult hozzá, egyszerűen törölték a Ma­teosz tagok részére megállapított kutak névjegyzékéből. Végül is perre került a sor. Az alapszerződést azonban szakavatott jogászi tehetséggel szövegezték meg, tehát a pert elvesztette. Most még a perköltségek is a nyakába szakadtak. Ott áll tehát va­gyonából kifosztva, elszegényedve, és mindezt annak a szociális bánásmódnak köszönheti, amit ma Amerikában agyondi­csérnek. A vállalat látszólag becsapja önmagát A társaságban legalábbis látszólag meg­volt a jó akarat és a következő engedményt tették: írja ki az árakat, a jelzőtáblára, az Keresztény tőkés társat 25—50.000 P-vel vagy több társat 3—5000 P-vel k­e­r­e­s­e­k, esetleg közreműködéssel versenymentes vál­lalathoz, ajánlatot kérem a közvetlen tárgya­lás miatt csak teljes címmel. BiztosnM: .Pfinzfit maga Kezeli* längere a lOhiaflODa Kik irányítják ezt a szociálpolitikát? A piacon a Vacuum Oil Company-t ke­resztény igazgatósága által kereskedelmi szempontból kitűnően vezetett vállalatnak ismerik, de azt már kevesen tudják, hogy a kétségtelenül értékes keresztény igazga­tóság mögött liberális, anglomániás zsidó törzskar fejt ki lázas tevékenységet. A ki­választott fajta az „amerikai légkörben”­ minden fontosabb pozíciót kisajátított ma­gának. Íme néhány példa: Az adminisztratív és személyzeti ügyek vezetője a zsidó Hamst Imre, cégvezetői címmel, de ezt lényegesen meghaladó hatás­körrel. Ez a zsidó a kommunizmus után egy ideig Amerikában üdült, később azon­ban jónak látta hazajönni. A könyvelőség vezetője a zsidó feleségű Martin, helyettese a zsidó Vidtor Richárd. A folyószámla és hitelezési osztály főnöke a szintén zsidó Ábrahám Rezső, akinek még érettségije sincs. A jogügyi osztály főnöke és az igazgatóság volt tagja Lindner Osz­kár dr., helyettese az öntudatosan zsidó fajvédő Schneller György dr. Rajtuk kívül ezen az osztályon már csak egy ügyvéd van, ez magyar ember, de a felesége zsidó. Az árkalkulációs statisztika osztályfőnöke a zsidó Sugár József, helyettese a zsidó és szociáldemokrata Rubin Imre. A számlá­zási osztály főnöke a zsidó Fogél Elemér, helyettese a szintén zsidó Müller Sándor dr. A tarifa és szállítási osztály vezetője a zsidó Forbáth cégvezető. Az anyagbeszer­zési osztály vezetője a zsidó Haskó László, itt egyébként egy vitéz is dolgozik, de csak beosztott. Ezek szerint tehát a központi adminiszt­ráció majdnem teljesen zsidókézben van. Nézzük most az eladási osztályok frontját. Az öt budapesti ügynök közül négy zsi­dó: Schwarcz Hugó, Bányai, Vas és Acél András, eredetük havi 800—2000 pengőig változók. Ezek az ügynökök az összes ipar­telepek legbizalmasabb olajszükségleti ada­tait is ismerik. Az áruelosztó osztályon a honvédelmi szállítások felett való rendelkezés a zsidó Radnai Jenőhöz tartozik. Ugyanitt a nagy­kereskedők áruellátását egy Mázer nevű zsidó főtisztviselő intézi, aki állítólag nem is magyar, hanem lengyel állampolgár. Az áruelosztó osztály erdélyi csoportján a zsidó Hajnal Miklós dolgozik. ........ fő nagy fizetéssel a szakmában helyezke­­dett el. A vállalatnak egyébként a Magyar­ Nemzeti Banktól is sikerült egy fiatal grófot elhódítani. Úgy látszik szükség volt arra, hogy a céget bizonyos vonatkozás­­ban arisztokrata képviselje. Ugyanakkor a keresztény tisztviselők feje felett sötét fellegek tornyosulnak, hiszen legutóbb is­­mét felmondtak egy magyar fiatalember­nek aki alig féléve lépett be a vállalathoz, — elhagyva előző állását — mert itt vég­­leges elhelyezkedést remélt. Jellemző, hogy amíg a zsidó tisztviselőknek a féléves, vagy ha egészéves felmondás is jár, kifizetik őket és felmentést kapnak a szolgálat alól. Az utóbbi időben elbocsájtott három ke­resztény tisztviselő esetében azonban a felmondási idő leszolgálását is kívánták. Hosszú oldalakat tudnánk még írni erről a legnagyobb amerikai érdekeltségű vállal­­atról, de ennyi is elég. Ebből is megálla­pítható, hogy milyen a sokat hirdetett amerikai szocializmus. Semmi esetre sem kérünk belőle, sőt erélyesen követeljük, hogy Magyarországról még az irmagja is kiirtassék. ,„j„. . nv„. r * i v ' Szabó Gyula Könnyű volt a zsidóknak, nehéz most a keresztényeknek A vállalat áruelosztó szervezetének fon­tos részei a vidéki bizományosok és lera­­katosok. Ezek legnagyobb része eddig zsidó volt. Most, hogy a zsidótörvény folytán a bizományosok sorába is kereszté­nyeket kell beállítani, a vállalat megszigo­­rtotta a feltételeket. Azelőtt nem kellett szakmai jártasság, kevés­ technikai vizs­ga, stb. ha egy inges, vagy galléros zsidó akarta, megkapta akár a legnagyobb le­rakat vezetését is. Elég volt, ha az apósa, vagy rokona váltóját biztosítékul letette. Ma a keresztényektől szakmabeli jártassá­got és jelentékeny készpénzbiztosíték leté­telét kívánják. Az ingatlanbiztosíték nem megfelelő, bár azelőtt azt is elfogadták. A zsidó lerakatosokat leváltásuk előtt nagytömegű áruval látják el, a készleteket saját számlára adják át nekik, a ezáltal hosszú időre elzárják az új keresztény le­rakatosokat az áruelhelyezési és így a ke­reseti lehetőségtől. A zsidó lerakatosok, mint önálló olajke­reskedők olyan versenyt támasztanak az új keresztény lerakatosoknak, hogy külö­nösen a mostani áruszegény időben az új keresztény bizományosok vagy elvéreznek, vagy kénytelenek strómanul szegődni a zsidók mellé, mert a Vámpuszta körül sokezer magyar paraszt vár arra, hogy nadrágszíjbirtoká­­hoz hozzászerezzen még egypár holdat. Végül érdemes még megemlteni, hogy milyen formában történik az árjávítás. A második zsidótörvény ugyanis elrendelte, hogy azok a vállalatok, melyeknél a közszál­lítások a forgalom 20 százalékát meghalad­ják, kötelesek a zsidó alkalmazottak arány­számát 1941 július 1-ig maximum 15 szá­zalékra csökkenteni.­­ A Vaticum 160 tisztviselőjéből még ma is 60 színzsidó és 20 félzsidó. A zsidó klikk mindent elkövetett, hogy a közszállítások arányát közbeiktatott ügynökök önálló ke­reskedőkként való feltüntetésével csök­kentse és mentesüljön a zsidó alkalmazot­tak gyorsabb ütemű leépítése alól így lett önálló nagykereskedő jó egynéhány ügy­nök. Korábban illetékes helyről a zsidótör­vény végrehajtásával kapcsolatosan ellen­őr érkezett a vállalathoz. A vizsgálatnak annyi eredménye lett, hogy később az ille­ Szociális gondoskodás helyett telekvásárlás Az elmúlt évek során a zsidók szinte beteges hisztériával igyekeztek pénzüket ingatlanokba fektetni. Ez a hisztéria úgy­látszik a Vacuumokra is rárangolt, mert felesleges tőkéjükből Simontornya mellett egy 2000 holdas uradalmat vásároltak meg. A birtokot természetesen zsidó intéző ve­zette. Érdemes tehát felhívni rá a föld­­mivelésügyi minisztérium földbirtokpoliti­kai osztályának figyelmét. Annál is inkább. . Ajka(átadási nem korlátozza a normális igények kielégítését. , Hatalmaz zaklat, gyönyörű választék, a legelőzékenyebb kiszolgálás és még mindig olcsó árak várják kedves Vevőinket Vidéki z&Hddérekhez * iCiflainlamn I GyÜmölcs, zöldség­es rinilKiiiUl I egyéb termelvényekkel I tsjjfwiyili ■ foglalkozó termelők és keres­kedők áruinak értékesítését vállalom­ Var­ga István Telefon: gyümölcs­ •« zöldségkerekedS 132-784. Budapest, Harmincbat éve fennálló őskeresztény­ségi Nagyvásártelep 62. J­úl m­eg­y, nekik / Az egyik város,.­oirikai hetilap közlése sze­­rint az építész­,engedélyért folyamodók kö­zött egyre nagyobb arányban szerepel a zsidó­ság. 1940 februárjától 1941 februárjáig a háromemeletes bérház építésére engedélyt kérők között 66­­/1, a négyemeletes bérház építésére engedélyt kérők között 72 •/• vol a zsidó. Az ötemeletes bérházat éptők között 75, a hat- és hétemelees bérházat építtetők között pedig 78 */1 volt a zsidóság aránya. —­ Ezek az adatok napnál fényesebben igazol­ják, hogy a zsidóságnak a harmadik zsidó­­törvény küszöbén sokszorosan jobban megy, mint az államalkotó magyarságnak. Fölös pénztőkék csak nála gyűlnek össze, mert különben nem tudna országos arányszámát mintegy tizenkétszer meghaladó mértékben résztvenni a budapesti nagyobb bérházak építésében. A Mérnöki Kamara ezzel kapcso­latban beadványt intézett a polgármesterhez és kérte, hogy a zsidóknak csak 6­­­,-os or­szágos arányszámukhoz képest adjanak ki építési engedélyt. Nézetünk szerint a zsidók­nak egyáltalán nem lenne szabad építési en­­gedélyt adni, hanem fölös tőkéjüket az ál­lamnak kellene közhasznú célokra igénybe­vennie . Űrnapjára, június 12-ére jelenik meg Nyirő József a nagy székely író új, vidám regénye, a Halhatatlan élet A világsikerű UZ BENCE párja, a székely falu friss színeinek, g­ó­t é­s jókedvé­nek és remekbe faragott eredeti alak­jainak mosolygó szeretettel és derűvel megírt, felejthetetlen története. RÉVAI Ára fehér posztókötésben , 1­6-50 P"

Next