Magyarság, 1941. július (22. évfolyam, 137-163. szám)

1941-07-01 / 137. szám

_ftn .. . . , ... v wnip ' •' W '' /I , ) KIADÓTULAJDONOS MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT .BA . (•*-' INTÉZET f ) A . jbtó 1. A M­AGY­AR V ■ ,c v*j/ felelos szekk.kio EINÖK-VEZéRigazgató mflka U F U 7 FT I ( 7 ÚTI A f RÁTTKAY R KÁLMÁN D R FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ NAPJZ.CSISCSJl.IALI V TA m. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR DR -M. " MOZGALOM NAPILAPJA JjH W M A TTYAVolVSsTKYn<K O R N ÉL Budapest, 1941 X ü^mmnommmmn Julius 1. Kedd ^ a tOport­­a* új tuAApa útján ^ 137"' (//0!,/ ' " ° ” Minszktól keletre Moszkva felé törnek előre a német gyorscsapatok Bialystoknál két, a Keleti-tengernél egy szovjet hadsereg teljesen be van bevütve 4.500-ra emelkedett az elpusztított szovjet repülőgépek száma — 40.000 fogoly, 600 ágyú, 2.233 páncélos harcikocsi a vörös hadsereg első heti vesztesége Magyar repülők vasárnap is bombáztak szovjet katonai célpontokat Mélyreható ellentétek merültek fel a moszkvai angol-szovjetorosz tárgyalásokon Két nap alatt 134.000 regisztertonna az angolok hatótérvesztesége Alig múlt el egy hete, hogy Hitler le­rántotta a leplet Moszkva igazi arcáról és egyúttal elindította győzelmes seregeit az ázsiai métely kiirtására, máris olyan ered­ményeket könyvelhet el, amelyek páratla­nok. A vezér törekvéseit százszázalékosan magáévá tett hadsereg néhány rövid nap leforgása alatt megverte a szovjetorosz ko­losszus elit hadseregeit, elpusztította első­vonalbeli repülőgépeinek egyharmadát és páncélos kocsijainak egynegyedét. A hoz­záértők szerint ezzel lényegében el is dőlt a „keleti hadjárat" sorsa. A Kreml urai nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt az óriási veszteséget pótolhassák. Az új repü­lőgépek és páncélos harckocsik ezreit nem lehet máról-holnapra előteremteni, de nem lehet ütőképes, vagy legalább is védeke­zésre képes hadsereget formálni azokból sem, amelyek most felbomlottan özönlenek vissza a Baltikumból és az egykori lengyel mezőkről, hogy az amúgy sem sikerült szovjetorosz felvonulást végleg összegaba­lyítsák. Ami hadseregben még Moszkva rendelkezésére áll, az a németek ütésének súlya alatt összeroppant haderőhöz képest csak másodrendű, akár az „emberanya­got”, akár pedig a gépesítést nézzük. Ilyen hadsereggel már nem lehet háborút nyerni a németek ellen, sőt nem lehet megőrizni a belső rendszert sem. Tudják ezt Moszk­vában is, különben aligha rendelték volna el, hogy az egész birodalom területén be kell szolgáltatni a rádióvevő készülékeket. Moszkva érezve erejének gyengülését, egyszerűen befogta 170 millió alattvalójá­nak a fülét, hogy jaj, nehogy meghallják valahogy a német győzelmek és a szovjet­orosz veszteségek hírét. Nem, a 170 millió szovjetorosz alattvalónak nem szabad megtudni, hogy az a szurony, amely el­fogadtatta velük a bolsevista rendszert, már nagyon kicsorbult és már nem is fé­lelmetes. Mindezt nem szabad megtudniok, mert ha megtudnák, maguk döntenék fel Sztálin trónjának roncsait. De ami késik, nem múlik. A bolsevizmus napjai meg van­nak számlálva. Ez az elmúlt hétnek az egyik világot átformáló eredménye. De a másik eredmény sem kisebb ennél. Ami évezredeken keresztül nem sikerült, vagy rosszul sikerült, az most egyszerire megvalósult. Egész Európa öszefogott a bolsevizmus elleni harc jegyében. Magyar­­ország, Olaszország, Finnország, Szlová­kia, Horvátország és Románia máris had­­baszálltak a németek oldalán, Spanyolor­szágban, Dániában, Norvégiában és Svéd­országban pedig az önkéntesek tízezrei áll­nak az európai civilizáció keresztes zász­laja alá, sőt Franciaország is nagy haj­landóságot árul el, hogy ki­vegye részét a bolsevizmus letöréséből. Az első lépést mindenesetre megtette a végső beavatko­zás felé: Vichy szakított Moszkvával és ezzel kétségtelenül elárulta, hogy legyőze­­tése ellenére is szívesebben látja a horog­­kereszt győzelmét és ezzel a győzelemmel az európai civilizáció megmentését, mint Európa teljes bolsevizálódását. Így lett Európából egyetlen roppant testvéri kö­zösség, csak Anglia húzódik még félre, bár Angliában is érzik, hogy az a harc, amit Németország és egész Európa folytat a Szovjetunió ellen, egy kicsit őértük is van. De különösen érzik ezt Amerikában, ahol megcsappant a németellenes hangulat az­óta, amióta tudják, hogy Németország az ellen a bolsevizmus élen emelte fel a kul­­túrnépek zászlaját, amely nem utolsó sor­ban éppen Amerikát fenyegette teljes fel­bomlással. Washingtonban ki derco, e­­gyenkezve gondolni arra, hogy hátbatá­­madják azt a Németországot, amely az egész civilizált világ jótevőjévé vált. Hitler így nyert döntő csatát nemcsak a keleti harctéren, hanem az egész művelt világ érzéseiben is. És ez nemcsak Német­ország szerencséje is, hanem szerencséje az egész világnak is. Hitler nélkül néhány év, vagy talán csak néhány hónap múlva könnyen tűzbeborulhatott volna az egész földteke, hogy csak romok maradjanak a mostani városok, falvak, templomok, isko­lák helyén és az emberek lelkén a vörös téboly legyen az úr. Ennek vette elejét Hitler és­­ezt kell majd egyszer meghá­lálni Hitlernek és az egész győzelmes né­met hadseregnek.­­ délről, másrészt Vilnán keresztül északról szorítják harapófogóba Minsket, ezt a fon­tos csomópontot. Ez az előrenyomulás már Minkétől keletre folyik tovább. Ettől északra a Balti államokban a Nie­m­en szakaszán kikényszerítették az átke­lést és megszállták Kaunast. Mialatt még Kaunastól északra heves harcokban erős ellenséges páncélos erőket semmisítettek meg, ismét gyors német előrenyomulás irá­nyult a dünaburgi és jakobstadti Duna-át­­kelőhelyek felé. Mivel már mindkét hely né­met kézben van s ezen kívül rövid harc után elfoglalták a Keleti-tenger partvidéke e részének egyetlen fontos kikötőjét: Libau erődjét, a Vilna—Dünaburg—Riga, vala­mint a Keleti-tenger vonala közötti térben lezárt s teljesen szétrobbantott ellenséges erőknek alig marad valami lehetőségük a visszavonulásra. A vasárnap közölt számokkal szemben a Szovjet repülőveszteségei már 4500 gégre emelkedtek, ebből a hadsereg 227 részben megsemmisített, részben zsákmányolt repü­lőgéppel vette ki részét. , Az, hogy az Anglia elleni háború is csor­bítatlan erővel folyik tovább, a legjobban az új tengeralattjáró-eredményekből tűnik ki. Az ennek keretében elsüllyesztett 96.100 bruttó regisztertonnához hétfőn a légierő újabb 23­ 000 bruttó regisztertonnányi telje­­sítménye járul. Mivel a légierő vasárnap az Anglia körüli tengerrészen 14­ 800 tonná­nyi hajótér elsüllyesztését jelentette, a két nap folyamán jelentett veszteségek ezzel együtt összesen 134­ 000 bruttó regiszter­tonnát tesznek ki. (MTI) Későn éjjel jelentik­­ Minszkt­! Édeire törnek már előre a német csapatott Hét nap alatt 134.000 regiszter tonna az angolok hajótérvesztesége — Nincs már visszavonulási útja a Vilna, Diinaburg-Riga és a Keleti-tenger vonala küzé zárt szovjet hiaderőknek — A Szovjet repülőgép­­veszteségei már 4500-ra emelkedett Berlin, június 30. körül két külön e célra előreküldött roham­csoport keleten elvágta, miközben Délkelet- Poroszországból frontális támadást intéz­tek e vidék ellen. A déli csoport bevette Brest-Litovsk erődjét s általában véve északkeleti irányban nyomult messzi előre, hogy később egyesüljön azzal a Kelet- Por­oszországból támadó csoporttal, amely e­közben Grodno erődjét kerítette birtoká­ba. E hadműveletek eredményekép Bialys­tok környékén s tőle keletre két erős szov­jet hadsereget teljesen bekerítettek. A gyűrű napról-napra szűkül s a benne lévő szovjet csapatok hiába kísérelnek kitörni minden irányban. A német hadsereg és légi­erő naponta megismétlődő támadásai kö­vetkeztében harci erejük mindinkább szét­morzsolódik. Jellemző ezenkívül ezen az arcvonal-szakaszon folyó hadműveletekre azoknak a német gyorscsapatoknak merész előrenyomulása, amelyek a gyűrű két ol­dala mellett egyrészt Baranovicon keresztül Mint katonai oldalról a Német Távirati Irodával közlik, a véderő főparancsnoksá­gának vasárnap kiadott különjelentéseiből s hétfői jelentéséből kiolvasható, hogy a német haderő a keleti arcvonalon június 22-e óta folyó előrenyomulása során kö­zépen nyomult be a felvonulásukat befeje­zett szovjet hadseregek vonalába, olyan eredménnyel, hogy ezek a hadseregek se­hol sem tudták feltartóztatni a német elő­renyomulást s részben már puszta létükért kell harcolniok. A Kárpátok és a Keleti­tenger közötti harci térben két szakasz vá­lik különösen ki. A határ közöttük a nagy­­kiterjedésű Pripjet-mocsár. A Kárpátok és a Pripjet-mocsarak közötti arcvonal szaka­szon már az első napon áttörték kemény harc után a korszerűen kiépített határerő­dítményeket. A német hadsereg további tá­madása során északnyugatról és északról erős nyomást gyakorolt Lembergre, amely­­nek bevételét hétfőn jelentették. E térből egyidejűleg fenyegető ék nyomul Lublintól délkeletre, Luckon keresztül kelet felé. Ezt nagyszámú ellenséges ellentámadással sem sikerült feltartóztatni. Igen kétséges­nek látszik, vájjon a szovjet erők ezen a szakaszon még hosszú ideig fel tudják-e tartóztatni a német előrenyomulást, bár már az egyik vasárnapi különjelentés kife­jezésre juttatta, hogy Galíciában a szov­jet hadsereg különösen válogatott kötelé­keit vetették harcba. A Szovjet szempontjából lényegesen ked­vezőtlenebbül alakultak a harcok a Pripjet­­mocsaraktól északra. A Szovjetnek itt nyu­gat felé előreugró határvidékét Bialystok Szovjetorosz forrásból származó jelen­tések szerint a Szovjet vasúti hálózat a 8 napi harc után máris a teljes dezorganizá­ció állapotában van. Számos vasútvonalat használhatatlanná tett a közlekedés szá­mára a német bombavető repülőgépek ál­tal végrehajtott rendszeres bombázás. Az állomásokon hosszú sorokban állanak a szállító vonatok színültig megrakott vago­nokkal, amelyeket nem lehet továbbítani. A moszkvai pályaudvarokon is nagy az eszeviszaság és a fejetlenség. A szovjet- ISZTANBULBÓL• Használhatatlanná vált a Szovjetunió egész vasúti hálózata ÁRA: 10 FILLÉR .--------­| Ex \ I BiM.Ciw \ l Budája síi­/ , \ cbSís 7 a Ravaruszkánál is megtört a szovjet csapatok ellenállása Berlin, június 30. A Ravaruszka vidékén előrenyomuló né­met csapatok — mint a Német Távirati Iroda értesül — elkeseredett harcok árán megtörték a támadásra készülő szovjet­erők makacs ellenállását. Többszáz szovjet páncélost megsemmisítettek, illetve zsák­mányul ejtettek. Ezenkívül a bolsevikiek 42 huszonegy centiméteres mozsara került a német csapatok kezébe. (MTI)

Next