Magyarság, 1941. augusztus (22. évfolyam, 164-188. szám)

1941-08-01 / 164. szám

X­ il. ÉVFOLYAM 164. (5­92 9.) SZÁM BUDAPEST, 1941. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK KIADÓTULAJDONOS MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT 4^ llm Jjj­­gfik FELELŐS SZERKESZTŐ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ iaE­ 4 Wk iffisl RÁITKAY R. KÁLMÁN DR. FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ Mt YTSal MM B. V1RTS0L0GI RUPPDECHT OLIVÉR M. i IlMdiMgStfftJ M , T T V Toy s“ O » » I l ________________________________________________________"_____________________________________________________________________________________________________________________________ A MAGYAR NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM NAPILAPJA 'KR­L ISSZA MAGYAR A MAGYAR NÉPÉRT: AZ ÚJ EURÓPA ÚTJÁN Küszöbön áll a Szmolenszktól keletre és V­azmától délre bekerített szovjet­csapatok megsemmisítése A magyar lovasdandárok megakadályozzák Budjenny seregének visszavonulását a Dnyeszter mögé Tölt is mind 13 millió tonna az angolok eddigi hálótér vesztesége . Hadikészs filiségbe helyezték az USA csendes-óceáni támaszpontjait . Washington felszól­olta a délamerikai államokat, hogy csat­lakozzanak a Japánellenes arcvonalhoz Határozottabb német-francia együttműködés érdekében átalakulók a vidit kormányt Néhány hét óta alig múlik el nap anél­kül, hogy a világ valamelyik sarkában ne gyúlnának új háborús tüzek. Ma már négy világrészre terjed ki az egyre nagyobb ará­nyokat öltő háború és a — jelek szerint — nincs messze az idő, amikor az ötödik vi­lágrész is lángbaborul. A Csendes-óceánon napról-napra nagyobb a feszültség és va­­lób­an csak egy puskalövés kell ahhoz, hogy ,mint Mussolini lapja, a popole d’Italia megállapítja,­­ Amerika is belépjen a há­borúba és ezzel a látszólagos béke utolsó számottevő fellegvárára is rászabadulja­nak a háború fúriái. Mondani is felesleges, hogy nem a tengelyhatalmak akarták így. Hitler még a háború kitörése előtt megkí­sérelte a felgyülemlett világproblémák bé­kés rendezését, sőt első megsemmisítő győ­zelmei után még egyszer felkínálta a béke­jobbot. Mindez hiábavaló volt. Anglia a maga elvakultságában hajthatatlan maradt és ma már ott tart, hogy Amerikával és az egész kultúrvilág legádázabb és kérlelhe­tetlen ellenségével, a Szovjettel karöltve Európa teljes megsemmisítésére tör. A közvetlen cél ma is az, hogy a tengelyha­talmakat úgynevezett kétfrontos, sőt — ha lehet—többfrontos háborúra kényszerít­sék, hogy erejüket szétforgácsolva, a ma­guk számára biztosítsák a végső győzel­met, amelyben azonban maguk sem bíznak valami nagyon. Churchill éppen a napok­ban óvta a demokráciákat a túlságos opti­mizmustól, mert — mint mondotta — Né­metország nagyon erős. De hát akkor miért kell felgyújtani az egész világot? —• kér­dezheti minden épeszű ember. Mi célja van annak, hogy az emberek százmilliói egy­másnak rontsanak, amikor ügyük kimene­tele felől maguk az angolok sem táplálnak valami vérmes reményeket. A kérdésre csak a plutokráciák alapvető természetraj­zával lehet válaszolni. Most is az az önzés vezeti őket, amely egyedüli hajtóerejük volt akkor is, amikor száz és százezer em­ber élete árán, furfanggal, csellel, csalás­sal, tőrrel és bitófával petróleumforráso­kat, gyapotmezőket, érctelepeket, szigete­ket, földrészeket szereztek. Ma már új szerzeményekről nem lehet szó, de igenis meg akarják tartani az ösz­­szeharácsolt javaikat, hogy tovább profi­tálhassanak belőle és ami nem kevésbbé fontos, aranyhegyeik tetejéről tovább dik­tálhassanak kétszázmillió embernek. Hogy közben százezrek pusztulnak el, az nekik nem számít, hisz eddig sem számított. Minden­esetre megkísérlik megmenteni szerzeményeiket, gondolván, hogy a lemon­dásra akkor is ráérnek, ha már elvesztet­ték a háborút. A helyzetnek ez a felfo­gása azonban már most kezdi megbosszul­ni magát. Az angolok és szövetségeseik té­vednek abban, hogy nem lesz különbség az önkéntes lemondás és a kikényszerített lemondás következményei között. A világ javainak igazságos elosztására és a szo­ciális felemelkedésre törekvő tengelyhatal­mak ma már egyáltalán nem rejtik véka al, hogy ennek a háborúnak a vége csakis totális eredményre vezethet. Meg kell sem­misülnie és meg fog semmisülni az a rend­szer, amely a népek százmillióinak kisem­­mizésével trónra ültette az aranyborjút és a tirannizmust, ezt a két fenékig romlott testvért, akik bárhol jelentek is meg, min­denütt vér és üszkös rom, nyomorúság és kétségbeesés kísérte őket. Hogy mennyire nem üres fenyegetésről van szó, igaizolja a keleti hadszíntér, ahol a szó legszorosabb értelmében totális há­ború folyik, még­pedig olyan erővel, amely semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a végső győzelem is totális lesz. Az angol propaganda hiába igyekszik világgá kür­tölni, hogy­ a keleti hadszíntéren hetek óta nem történik semmi különösebb, a né­metek egyhelyben topognak, az eredmény mást mutat. A háború első 3—5 napjában a német csapatok átlag 800—900 kilométernyire nyomultak előre a Szovjetunió belsejébe és azóta is megállás nélkül folytatják előnyo­mulásukat. Ez a teljesítmény azt jelenti, hogy a német katonák naponta 25 kilomé­terrel növelték hódításukat. Ezt az átlagot sem Lengyelországban, sem Franciaország­ban nem érték el. A keleti harctéren tehát önmagukat is túlszárnyalták és valószínű­leg túl fogják szárnyalni a végső eredmény­ben is. Csak egy kis türelem. A Szovjet­unió sokszor akkora, mint Lengyelország, vagy Franciaország, de legázolása azért nem telik sokszor annyi időbe, mint a már elbukott két hatalom legyűrése. És ha egy­szer a Szovjetunió már a múlté lesz, Anglia sem fogja elkerülni a sorsát, a totális megsemmisülést, amelyet valóban megér­demel ... A nemzsidók üzleteinek Mondása MllMl! AZ üres HAMM­I MS81 HM Országos vezető veszi át az ifjúság honvédel­mi és testnevelési vezetését Schlesingerné sorsa mint közügy az angol politikában Miért nincs technikai tudása a szovjet katonának Kit vágott le a zsidólány a kötélről ?. . . Ukrajnában a visszavonuló szovjet seregek közé törtek be a német erők Vezéri főhadiszállás, július 31. (Német Távirati Iroda) A véderő főparancsnoksága közli: Az Ukrajnában megvert szovjet hadseregek üldözése köz­ben a német erők mélyen benyomultak a visszavonulási mozdulatokat tevő ellensé­g közé. Szmolenszktől keletre szorosabbra vontuk az ellenség bekerítését. Az Észt­országban küzdő kötelékeink észak felé visszavetették az ellenséget. Harci repü­lőgépeink a csütörtökre virradó éjszaka bombázták Moszkva katonai célpontjait és hatásosan bombákkal árasztották el Orel vasúti csomópontot. ÁRA 12 FILLÉR Küszöbön áll Szmolenszktől keletre él Vjazmától délre békémért szovjet csapatok megsemmisítése Berlin, július 31. (Német Távirati Iroda) Július 30-án is hiába kísérelték meg a szovjet­ egységek kiszabadítani a Szmolenszktől keletre be­kerített szovjet­ csapatokat, amelyeknek teljes megsemmisítése már küszöbön áll. Vjazmától délre páncélkocsiktól támoga­tott szovjet gyalogságot vetettek harcba a német állások ellen. A német csapatok azonban valamennyi szovjet támadást visz­­szavertek és súlyos veszteségeket okoztak a bolsevistáknak. Német gyalogos­ kötelé­kek üldözés közben 28 szovjet páncélkocsit semmisítettek meg s szétrobbantottak két szibériai lövészezredet. (MTI) Berlin, július 31. (Német Távirati Iroda) Német harci re­pülőgépek július 30-án rombolók védelme alatt megtámadták Szmolenszktől keletre a szovjet vonalak mögött egy repülőteret, ahol százával állottak a nehéz Martin-bom­bázók, a vadászgépek és a Maxim Gorkij mintájú szállító repülőgépek. A német re­pülőgépek a hosszú sorok közé dobták le bombáikat. Támadásuk eredményét szét­zúzott szovjet gépek, égő csarnokok és mély bombatölcsérek zűrzavara jelezte. (MTI) Berlin, július 31. A Kievtől délre eső térségben bombák­kal árasztották el a szovjet gépesített osz­lopait és erős csapatkötelékeit, valamint a szovjet utánpótlást. Sok vasúti berendezés és tehergépkocsi megsemmisült. (MTI) Újabb erős szovjet állásokat göngyölítettek fel Ukrajnában Berlin, július 31. Mint a Német Távirati Iroda értesül, né­met csapatrészek július 26-án a keleti arcvonal déli részén újabb erős szovjet ál­lásokat göngyölítettek fel s azután foly­tatták előrenyomulásukat kelet felé. (MTI) Hét szovjet hadosztály megsemmisült az északi hadszíntéren Berlin, július 31. Mint a Német Távirati Iroda értesül né­met csapatok július 30-án az északi had­színtéren befejezték több szovjet hadosz­tály körülzárását. Megsemmisítették hét erősen megtizedelt szovjet hadosztály­ ré­szeit. Sokezer foglyot ejtettek és a felmor­zsolt szovjet csapatoktól zsákmányoltak ötven löveget, 23 páncéltörő tarackot, két légelhárító ágyút és 68 géppuskát. Ezen kívül megsemmisítettek, illetve zsákmányul ejtettek 78 tehergépkocsit, több páncélos harckocsit, hét légvédelmi üteget a hozzá­tartozó lőszerrel és egyéb hadiszert. A bolsevisták foglyul ejtésekor többezer puska került német kézre. (MTI) Angol repülők bombáztak finn területeket Helsinki, július 31. (NST) Finn hivatalos részről is megerő­sítik azt a tényt, amiről az angol rádió már hírt adott, hogy a péntekre virradó éjszaka angol repülőgépek bombatáma­dást hajtottak végre finn terület ellen. Az angol gépek Liviu-Hamar finn várost és Petsamo jegestengeri kikötőt bombáz­ták. Az angol légitámadás Helsinkiben nagy feltűnést keltett. A finn fővárosban rámutatnak arra, hogy ez a támadás a nemzetközi jog durva megsértése. A németek keleten nagyobb területet foglaltak el, mint a Nagynémet Birodalom Berlin, július 31. (NST) Angol részről az utóbbi napokban olyan híreket terjesztettek, mintha a né­met villámháború módszere a Szovjetunió­val szemben csődöt mondott volna, sőt né­met balsikerekről beszéltek és a német véd­erő főparancsnokság újabb hallgatását is azzal magyarázzák, hogy az a sikertelen­ség bevallása. Berlini jólértesült körökben az angol hír­verésnek ezzel az állításával szemben rá­mutatnak arra, hogy a német seregek júni­us 22 óta mindenesetre nagyobb területet foglaltak el keleten, mint amekkora maga a Nagynémet Birodalom és háromszor ak­­kora területet, mint az angol szigetország. Ettől eltekintve azonban a német hadjárat célja elsősorban a szovjet támadóhadsereg­nek és tartalékainak megsemmisítése és ez nem attól függ, hogy ezt vagy amazt a vá­rost bizonyos határidőre elérjék, vagy el­foglalják.

Next