Magyarság, 1941. december (22. évfolyam, 265-287. szám)

1941-12-02 / 265. szám

2 Kdwl­ és Toverhold­ Roosevelt megszakítva hétvégi pihenőjét hirtelen visszautazott Washingtonba­ ­­, Washington, december 1. (OFI) Roosevelt elnök vasárnap hirtelen felhagyta Warmspringset és visszautazott Washingtonba. Előzőleg Cordell Hull kül­ügyminiszterrel telefonbeszélgetést folyta­tott. A Fehér Házban már szombaton este sejtették, hogy az elnök esetleg a tervezett­nél előbb hazatér, tekintettel a keleti hely­zet feszültségére. Arról nem voltak hajlan­dók nyilatkozni, vájjon valami új mozzanat merült-e fel, amely hirtelen elhatározásra késztette az elnököt, vagy pedig Roosevelt egyszerűen azért döntött a fővárosba való visszatérés mellett, hogy Washingtonban le­gyen, ha a helyzet hirtelen súlyosabbra for­dulna. New-York, december 1. (NTI) Az Associated Press washingtoni jelentésében a távolkeleti helyzet komoly­sága jelének tekintik a Hull és Halifax kö­zött vasárnap megtartott rendkívüli meg­beszélést, valamint azt, hogy Roosevelt hir­telen visszatér Washingtonba, ahová előre­láthatólag hétfőn reggel érkezik meg. Hétfőn délután új tanácskozás volt Hull és a japán megbízottak között Washington, december 1. (NST) Vasárnap este azt közölte a kül­ügyminisztérium, hogy hétfőn a kora dél­utáni órákban újabb tanácskozás volt Hull külügyminiszter, valamint Nomura és Ku­­ruszu, a japán tárgyalók között. Politikai körökben azt hiszik, hogy ezen az össze­jövetelen a két nagy­követ kormányának formaszerű válaszát adta át a Hull kül­ügyminiszter által néhány napja átnyúj­tott jegyzékre. Washington,, december 1. (NST) Lord Halifax brit nagykövet vasárnap ismét tanácskozott a külügymi­nisztériumban Hull külügyminiszterrel. Politikai körökben úgy tudják, hogy en­nek a tanácskozásnak is a távolkeleti hely­zet volt a tárgya. Japán sorsdöntő óráiban ismét csodálatba ejti majd a világot (Sz-IOM) A tokiói kormány politikájának teljes megértéséhez — írja a torinói Stampa — nemcsak annak külpolitikai jellegű meg­­nyilvánulásait kell figyelembe venni. Nagyobb jelentőségűek az országban befelé érvénye­sülő irányelvek és intézkedések. Japánban mindenki meg van győződve arról, hogy nem ringathatja magát ábrándokban, mert a To­kiót Londontól és Washingtontól elválasztó szakadék áthidalhatatlan. Ez a meggyőződés társul azzal a tudattal, hogy a harc kemény lesz és teljes. Ha Japánt ellenségeinek kihí­vásai arra kényszerítik, hogy kirántsa kard­ját, teljesítőképességének legszélső határáig fokozott erkölcsi és anyagi felkészültséggel lép hadba. Tozso tábornok hatalomra jutása óta egyetlen napot sem mulasztott el, hogy az előkészületeket tökéletesebbé tegye. Japán sorsdöntő órájában ismét csodálatba ejti majd a világot olyan meglepetésekkel, aminekben újabbkori történelmi annyira gazdag. (MTI) Fotókópia-okmányfénykép, RÁD, Andrássy­ út 52 (Mussolini-térnél). Telefon: 116—640. A japán flotta a délkínai tengereken vonja össze főerőit Koppenhága, december 1. (NST) Brit haditengerészeti körök vasár­nap este értesültek arról, hogy a washingtoni tengerészeti minisztériumhoz érkezett jelenté­sek szerint a Csendes-ó­ceán déli részén na­gyobb jogain flotaegységei­ mozdulatait figyel­ték meg. A japán flotta 10 cirkálója állítólag útban van Borneó felé. Egy másik, talán még nagyobb kötelék pedig Kormosából indult út­nak, állítólag Saigon felé. Az Egyesült Álla­mok hadügyminisztere vasárnap megállapí­tott­a hogy Londonban valószínűnek tartják, hogy ,Japán a flotta főerőit a délkínii tenge­ren vonja össze”. A brit flotta is erősítéseket küldött a Távol-Keletre. Jelentős angol flottaegységeket vezényeltek a Távolkeletre Bemn, december 1. (Bud. Tud.) Londoni jelentés szerint Alexander, az admiralitás első lordja ki­jelentette, hogy jelentős angol flotta egy­ségeket vezényeltek a Távolkeletre. Ugyan I ’ ■ifiimiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiiiMHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiM. iiiiiHiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiHimiimiiiiiiiiimiiHiiiiiiiiiiiiiiiMimiHiiHiimiiiiimiiiimiiiiiiiiiiii­getni, hanem egészen másként. Mintha ta­­szigálta volna valaki a gépet. Kinéztünk a vízre és majdnem hányat vágódtunk a cso­dálkozástól, és az ijedségtől. Négy, vagy öt jól megtermett cápa úszkált körülöttünk és olyanokat döfködtek az úszótalpakon, hogy majdnem felborultunk. No, ennek a fele sem tréfa,­­ gondoltuk és ugrottunk a géppuskához, hogy a nem várt „ellenség­től” megszabaduljunk. Igen ám, de a cápák a géppuska hatószögén belül voltak. Nosza, hamar leszereltük a géppuskát és lemász­tunk vele az úszó talpakra. A cápák észre­vettek bennünket és mintha csak minket vártak volna, egyenesen felénk törtek. Olyan gyorsan jöttek, hogy éppen csak egy sorozat leadására volt időnk. A legelő cápa felbukott, de kissé hátrább ismét fel­merült és elölről kezdte a rohamot. Nagyot néztünk. Egy sorozattal szerencsés esetben a legnagyobb angol bombázót is le lehet hozni az égről, ennek a cápának pedig meg sem kottyan. Hamar beleeresztettük a má­sodik sorozatot is. Közben a másik három, vagy négy is, veszedelmes közelségbe ke­rült. Most már kaszálni kezdtünk. Egy­­egy sorozatból mindegyiküknek jutott. De kitartó és szívós bestiák voltak ezek is. Jó félórába tellett, míg egytől egyik megsza­badultunk tőlük. Körülöttünk véres volt a tenger. Úgy éreztük magunkat, mintha vágóhídon lettünk volna. Egy darabig még az úszótalpakon őrködtünk, mert tartot­tunk attól, hogy más cáparajok is vannak a közelben. Több azonban nem mutatkozott. Helyettük megjöttetek ti és hála az Isten­nek, megmentettetek bennünket... A kaland ezzel véget ért, a háborús tör­ténelem pedig gazdagabb lett egy páratlan epizóddal. Eddig ugyanis még soha sem fordult elő, hogy német repülőknek a cá­pákkal kellett harcba szállniuk. A német repülőknek néha a cápákkal is csatázniuk kell Az angol kereskedelmi flotta ellen harc­ba küldött német romboló vadul szeli az Atlanti-óceán hullámait. Hazafelé tart, de mielőtt befutna a német vizekre, a rom­boló parancsnoka úgy gondolja, hogy nem ártana még egyszer körülnézni a „környé­ken’’, hátha ágyúvégre akad talán még „valami”. Néhány pillanattal később a pa­rancsnok magához kéreti a toronyba Hei­nel R. hadnagyot, a romboló felderítő re­pülőgépének parancsnokát és megfelelő utasításokkal ellátva, ruk­ancsot ad neki a felszállásra. Egy kicsit sajnálja ugyan Heinel R. hadnagyot, aki éppen ma ünnepli a születésnapját, de hát mit csináljon, ami­kor a szolgálat megköveteli a felderítést. Sok szerencsét és hosszú életet kíván Hei­nel R. hadnagynak, aki megköszöni a szí­ves jókívánságokat és máris indul, hogy a parancsnak eleget tegyen. A vizi felde­rítő repülőgép néhány perccel később már a fedélzeten van. Heinel R. hadnagy és kí­sérője, Y. őrmester beszállnak és karlen­dítéssel jelzik, hogy minden rendben van, indulhatnak. A gépet „kilövik" a fedélzet­ről. A következő pillanatban felbug a le­­repülőgép motor és Heinkel R. hadnagy má­sodmagával csakhamar eltűnik a romboló legénységének szemei elől. A romboló tovább folytatja az útját. A viharos tenger hullámai át-átcsapnak a fe­délzeten, végig paskolják az ágyúkat és a kezelő legénységet, de a­ hideg fürdő sem az ágyúknak, sem pedig a tüzéreknek nem j j árt. Mintha mi sem történt volna, változat­­­­lan figyelemmel várják az eseményeket, amelyek a felderítő repülőgép felszállása után soha sem szoktak sokáig váratni ma­gukra. Az ágyúk tüzelésre kész állapotban A repülők harca a cápákkal vannak, csak éppen célpont nincsen. És furcsa, a repülőgép sem jelentkezik. Már négy órája, hogy elrepült és még se híre, se hamva. A parancsnoki toronyban a tisztek a láthatárt kémlelik. Tucatnyi táv­cső mered a négy világtáj felé, hátha fel­tűnik valahol egy fekete pont, amely rövi­desen repülőgéppé nő. De sehol semmi. A parancsnok megállapítja, hogy Heinel R. repülőgépének már nem lehet üzemanyaga, tehát valami baj történt vele. Vagy lelőt­ték, vagy kényszerleszállást hajtott végre. Bármi érte is azonban, sorsa felől meg­győződést kell szerezni. Talán még meg is menthetik. Parancs megy a gépházba és a kormányos fülkébe, hogy megfordulni és azután teljes gőzzel előre, arrafelé, ahon­nan jöttek. A romboló éles kanyarral meg­fordul és beáll abba az irányba, amelybe Heinel R. hadnagy gépe 1é’előtt elindult. A német partok ismét távo­­a­­ még pedig sebesen távolodnak. Siet­n­i kell, hogy még az este beállta előtt megtalálják az eltűnt repülőgépet, különben aligha látják vi­szont ebben az életben, ha ugyan viszont­látják még egyáltalán valaha. Múlnak az órák. Az este már a nyugati láthatár szé­lén settenkedik. Lassan szürkül. A rom­boló legénysége már hajlamos arra a hie­delemre, hogy Heinel R. hadnagyot és Y. őrmestert nem tálálják meg soha. Szegény Heinel — hajtogatják a fejüket, — éppen a születésnapján kellett elpusztulnia. Min­den pillanatban várják, hogy a parancsnok újból megfordíttatja a hajót, hogy most már véglegesen neki­vágjanak a hazai út­nak, amikor a megfigyelő őrszem egy fekete pontot jelez a távoli vizen. A rom­boló azonnal irányt változtat és teljes gőz­zel a jelzett irányba tart. Hamarosan ki­derül, hogy repülőgép, még­hozzá német repülőgép hányódik a hullámokon. A le­génység arca felderül. Ha egy kis szeren­csénk van, akkor Heanelékre találtunk, — mondogatják szorongva, — bár az is lehet, hogy más német repülőkre bukkantunk. Természetesen ez sem volna baj, sőt na­gyon örülnének neki, de azért tudja az Isten, mégis jobban szeretnék, ha Heinelék lennének a szerencsétlenül jártak. A bizony­talanság nem sokáig tart. Valaki távcső segítségével megállapítja, hogy csakugyan Heineléket találták meg. A romboló né­hány perccel később a repülőgép mellé si­mul és felveszi a két rendkívül elcsigázott repülőt, majd a repülőgépet is felemelik a fedélzetre. Heinel R. hadnagy és Y. őrmes­ter alig tudnak beszélni, annyira ki van­nak merülve. Beléjük diktálnak néhány po­hár jóféle gyomorerősítőt,, amitől egy kissé magukhoz térnek és elmondják páratlanul érdekes és ugyanannyira veszélyes kaland­jukat. _ Körülbelül másfélórai repülés után leállt a motorunk. Próbáltuk megjavítani, de nem sikerült. Egyre lejjebb és lejjebb ereszkedtünk. Végül nem maradt más hát­ra, mint kényszerleszállást végrehajtani a háborgó tengeren. Egy hullámvölgybe nagy nehezen sikerült letenni a gépet, de az ütődés akkora volt, hogy a rádióleadó ké­szülék eltörött. Ezek után már segítséget sem kérheztünk sehonnan sem. A sorsunk­ra bíztuk magunkat. Gondoltuk, amennyi ideig lehet, a repülőgépet a víz színén tart­juk, ha pedig már nem lehet, gummicsóna­­kon vágunk neki a hazai partoknak. Majd csak felszed bennünket egy német hajó, vagy repülőgép. Pillanatnyilag azonban nem volt nagyobb baj. Nyugodtan ültünk a helyünkön és vártuk a jószerencsét. Egy­szer csak elkezd velünk dülöngélt a kép. Nem úgy, mint a hullámok szokták bille­(Részlet a Der Adler egyik leg­utóbbi képes riportjából.) ekkor brit és indiai csapatok ér­keztek a burmai Rangoonba. Nevo-York, december 1. (Német Távirati Iroda) „Az a veszély fe­nyeget, hogy a tengeri háború a távolke­letre is kiterjed!” jelentette ki az United Press jelentése szerint Alexander brit ten­­gerészetügyi miniszter egyik beszédében. Azt is kinyilatkoztatta, hogy Anglia ebben az esetben az Egyesült Államok segítsé­gére siet. Alexander nagyon örül, hogy Anglia flottamegerősítéseket küldhetett tá­volkeletre. (MTI) . Rendkívüli ülésre hívták össze az ausztráliai kormányt Newyork, december 1. (Német Távirati Iroda.) Curtin ausztrá­liai miniszterelnök legújabban szerzett­ ér­tesülései alapján rendkívül ülésre hívta össze a háborús kormányt, jelenti az As­sociated Press Canberrából. Az értekezlet tárgya a távolkeleti kérdések megbeszélése. Úgy vélik, hogy a Távolkeleten fontos esemény következett be, vagy fog rövide­sen bekövetkezni. (MTI.) Amsterdam, december 1. (Német Távirati Iroda.) A brit hírszol­gálat továbbra is riasztónak festi a távol­keleti helyzetet. Egy brit hírszolgálati iro­da canberrai jelentése szerint ottani hiva­ % K«ft. «HB. B» until» % Japán fegyveres kihívásnak tekintené, ha Amerika repülőgépekkel próbálná megvédeni Csunkisigba küldött szállítmányait Tokió, december 1. (Német Távirati Iroda) Mint a félhivata­los Domei-iroda hosszabb magyarázatban közli, azok a Washingtonból származó hí­rek, amelyek szerint az Egyesült Államok szándékában áll a burmai uton át Csung­­kingba haladó hadianyagszállítmányokat repülőgépekkel megvédeni, egy „igen jól értesült politikai megfigyelő” nézete sze­rint politikai szempontból „igen komoly esetet” teremtenek. Igen közelfekvő, hogy az Egyesült Államoknak ez az intézkedése az ABCD-államokkal egyetértésben követ­­kezik be és ezért Japán kénytelen aét az említett államoktól kiinduló fegyveres ki­hívásnak tekinteni. (MTI) Riadókészü­ltség a Fülöp-szigeteken Samghaj, december 1. (NST) Maniláiból érkező jelentések szerint a Fülöp-szigetek fővárosában az Egyesült Államok és Japán eszmecseréjének közeli megszakadásától tartanak és ez az aggodalom erős idegességet kelt a szigeten. A Fülöp­­szigetek hadseregét és a szigeteken állomásozó egyesült államokbeli tengerészcsapatokat riadó­­készültségbe helyezték. Davite-t, az Egyesült Államok tengerészcsapatainak támaszpontját szombat óta teljesen elsötétítették. Vasárnap nagyszámú tengerésztisztet hívtak vissza sza­badságáról. Corregadoron, az erőddé kiépített kis szigeten teljes szabadságolási tilalmat rendeltek el. Newyork, december 1. (Bud. Tud.) A manilai hatóságok elrendel­ték az elsötétítést. Hawaiből jelentik, hogy oda erős amerikai repülőkötenékák érkeztek. Jalos körökben úgy tudják, hogy az ausztráliai kormány nagy nyugtalansággal nézi a távolkeleti helyzetet. Az angol hír­­szolgálat ezzel kapcsolatos hongkongi köz­lése szerint a polgári védelmi szolgálat kétnapos erős gyakorlatozás után vala­mennyi csapatot, valamint a haditengeré­szet személyzetét utasították, hogy álljon készenlétben. Ez a parancs, amelyet film­színházakban, szállókban stb. is kihirde­­tek, valamint falragaszokon és röpcédulá­­kon az utcákon is terjesztettek, nagy meg­lepetést keltett. Úgy tudják — jelenti vé­gül a brit hírszolgálat —, hogy minden elővigyázatossági intézkedést megtettek és a gyarmat előkészülete előrehaladott álla­potban van. (MTI.) Háborús hangulat Thaiföldön Bangkok, december 1. (Német Távirati Iroda) A thaiföldi ország­gyűlés csütörtökön egyhangúan elfogadta az új védelmi törvényt. Az új törvény felhatal­mazása alapján a hatóságok valamennyi thai­földi férfit és nőt behívhatnak polgári véde­lemre. A katonai hatóságoknak pedig szükség esetén jogukban áll valamennyi 18 és 55 év közötti férfit katonai kiképzésre kötelezni, valamennyi járműveit, állatot és ipari üzemet átvenni és felügyeletet gyakorolni a közleke­dés felett, cenzúrázni a postáit, hírszolgála­tot és a táviratokat. Thaiföldi politikai körök szerint az új törvény annak bizonyítéka, hogy a thaiföldi kormány országát minden támadás ellen a legvégsőkig védeni fogja. (MTI) (Német Távirati Iroda) Az Egyesült Álla­mok bangkoki követsége közölte a Thaiföldön tartózkodó amerikai állampolgárokkal, hogy a válságos helyzetre való tekintettel gyors elszállításra kell felkészülniük. Hosszabb szü­net után december 4-én újra légoltalmi gya­korlatot tartanak Bangkokban. (MTI) (Német Távirati Iroda) A Srikrung camil lap jelentése szerint a kormány felhívására eddig már több mint 600.000 thaiföldi jelent­kezett az önkéntes hadseregbe való belépésre, hogy katonai kiképzést kapjon. (MTI) A Maláj-félszigeten elrendelték­­ a riadókészültséget Szingapúr, december 1­­(OFI) A Maláj-félszigetem elrendelték a riadókészültséget. A haditengerészet és a légierő valamennyi tartalékosát mozgósí­tották. (MTI) Órák, ékszerek, órajavítások PREGARTNER, Múzeum-tort. 41. Tel.: 382-444. ÉKSZERVÉTEL.

Next