Magyarság, 1941. december (22. évfolyam, 265-287. szám)

1941-12-04 / 267. szám

Crtliflrt Sk, 1941. december 4. WirmSifl Tagja maradhat-e a BKE a Korcsolyázó Szövetségnek? A Budapesti Korcsolyázó Egylet és gyors­­korcsolyázó tagjai között az elmúlt évben rob­­bantak ki azok az ellentétek, amelyek már ré­gebben felmerültek. A versenyzők nem indul­tak az egyik háziversenyen , ezért a BKE előbb a gyakorlástól, majd a bajnokságban­­való indulástól tiltotta el két legjobb verseny­zőjét, akik erre a velük együttérző tíz legjobb gyorskorcsolyázóval együtt kiléptek a BKE- ből. Kilépésüket még azzal is indokolták, hogy a BKE mindig nagyközönségének érdekeit tartotta szem előtt , akik között sok a zsidó. A BKE-ből kilépett versenyzők a Magyar Atlétikai Club gyorskorcsolyázó szakosztálya­iba kérték felvételüket, a kérésüket a klub teljesítette is. Az idei idény elején a MAC gyorkorcsolyázó szakosztálya azzal a kéréssel fordult a BKE ügyvezető alelnökéhez, Mlnich Jenő dr.-hoz, hogy a bérletjegy ellenében en­gedélyezze a MAC gyorskorcsolya tagjainak gyakorlását a műjégpályán. Dr. Mlnich Jenő a kérésre adott válaszában kijelentette, hogy az Egyletnek nincsenek bérletjegyei, aki tehát belép a tagok sorába, tagja lesz az Egyletnek, a aki bérletet vált, mint BKE-tag, csakis az Egylet színeiben versenyezhet. A MAC tagjai ezidőszerint az ország legjobb gyorskorcsojá­zai, akik a fentiek értelmében nem gyakorol­hatnak, hacsak vissza nem lépnek a BKE-be, Dr. Minich Jenő levele szerint, aki megváltja a BKE bérletét, az tagja az Egyletnek. A BKE s­érlettulajdonosai között pedig igen sok a nem magyar származású, még pontosabban: a zsidó. Márpedig tudomásunk szerint a Nem­zeti Sport Bizottság azon az állásponton van, hogy „a Szövetség tagjai kormányhatóság által láttamozott alapszabályokkal rendelkező olyan sportegyesületek lehetnek, amelyeknek az 1941. XV. tc. 9. szakasza értelmében zsidónak minősíthető tagjuk nincs.” Ha ez a rendelet életbe lépett, a BKE nem lehet tagja a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségnek, s legfeljebb megmarad két zsidó versenyzőjével, Wintner Istvánnal és Vida Bélával a „zsidó olimpu­sz” versenyzőjének. Remélhetően nem történ­het meg, hogy az Egylet majd egyszerű bérleteseknek minősítse jelenlegi zsidó tagjait. Csak azt nem értjük, miért nem lehetett a kérdést a magyar gyorskorcsolyázás érde­keinek megfelelően rendezni? Hogy történhet m­eg 1041-ben, hogy legjobb gyorskorcsolyá­zóink, akik magyarok és keresztények, nem gyakorolhatnak a műjégpályáján? Az átszer­vezett magyar sport és testnevelés szervezeti vezetőinek bele kell nyúlniok ebbe a darázs­fészekbe és rendet kell teremteniük! / íforf December 7-én vívnak az 1941 évi magyar kardbajnokságért­ ­­­ Az 1941 évi tavaszáról elmaradt magyar kard­­bajnokságra kerül sor december 7-én a most megnyíló kis Sportcsarnokban. A vívóbajnokság izgalmasnak és érdekesnek ígérkezik, hiszen kardvívóink már régen nem csaptak össze. Min­­­den vívó egyesületben erősen készülnek erre a versenyre. Vasárnap reggel kilenckor kezdődik a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnokban (a Thököly­­út és Aréna­ út kereszteződésévül közelíthető meg) az országos kardvívó bajnoki verseny selejtező­je, míg a döntőre délután hat órakor kerül sor. A rendkívüli viszonyok miatt honvédlisztjeink egy része eddig nem küldhette be nevezését, de MVSz az utolsó napon is elfogadja a jelentke­zést. Eddig harminc nevezés érkezett. A BBTE-ből Miksa és Kárpáthg, a BEAC-ból: Bartos és Rajczi dr., a BSE-ből: Dabóczi és Ványi, a Ganz TE-ből: Radnai, a MAFC-ból: László, Szepesi és Zsoldos, a Postás SE-ből: Horányi és Borsi, a Rendőrtiszti AC-ből: Kruppa dr., Pálinkás, Zsedeczky dr. és Rónai dr.,­­ a Szombathelyi VE-ből: Varga Jenő, Gonda és Thü­ring, a MAG-ból: Gerevich Aladár, Rajcsányi, Testhy, Durszt, Dunay, Szabolcs dr. Szedmáki dr., és Palócz, a LASE-ból: Radovics, a HTVK-ból: Németh Dezső, Vikol dr., Kö­vér, Homoródi és Berczelly. Mi­i! meg Mveit TELEFON HÍJON r­msík KÜNYVaSZttf s azokat kerékpáros küldönccel házhoz szállítjuk. Telefon: 156—010. S­Z­E­N­H­Á­Z így látja Európa a bécsi Mozart-ünnepségeket Bécs, december 3. (A Magyarság kiküldött munkatársának te­lefonjelentése.) A november 28-tól december 5-ig tartó Mozart-hét alatt tulajdonképpen két egészen nagyszabású ünnepségsorozat bonyo­lódik le. Az egyiket a német birodalom ren­dezi, a másikat Bécs városa. A hivatalos rész a német birodalomhoz tartozik. Ezen vesznek részt a magasátvánú szellemi, politikai veze­tők, zeneszerzők, zenetudósok, valamint az európai és más földrészek hírlapi tudósítói, újságírói. Ez az ünnepségsorozat a legelőke­lőbb környezetben játszódik le. Eddig négy operát játszottak, a Szöktetés a szerálybólt, Cosi fan Tuttet, Don Juant és a Figaró házasságát. Kedden délelőtt pedig a csodálatosan szép schönbrunni kastély szín­háztermében Mozart két miniatűr remek­műve, a Les petit rien” balett és a „Színigaz­gató” című kisopera került előadásra az aka­démiai növendékek részvételével Az operák rendezése csodálatos. A­z együt­tesekről, a zenekarról csak a legjobbat mond­hatjuk. Felejthetetlenek azok a hangszínek, amelyeket a zenekar produkál. Eszményi pia, nők, tömör forték, a legtisztább stílusú Mozart-muzsikénak százszázalékosan kiegyen­lített arányait mutatják. A szólisták nem­ igye­keznek egymást túlszárnyalni Itt minden a mű­ért történik és semmi az egyéni dicsősé­gért. A közönség tapsolhat, ha megfeledke­zik magáról, de a művész nem áll meg, nem bókél, nem lelkesedik a színpadról, hanem folytatja áriáját, vagy prózáját. A karmeste­rek, akik eddig dirigáltak, tudásuk legjavát állították a Mozart-kultuszt szolgáló hangver­senyek szolgálatába. Csak a legnagyobb cso­dálat hangján beszélhetünk azokról a szinte már szférikus magasságokat elérő előadások­ról, melyekben itt részünk van. Mit mondanak az újságírók? Hatvan állam igen sok újságírója, zene­tudósa, zeneszerzője vesz részt, mint hivata­los meghívott a Mozart-ünnepségeken. Itt el­vész a háború infernális melékzöngéje. A vá­ros külső képén, ünnepi hangulatán keresztül érezzük, hogy a nagy német birodalom egy hatalmas arányú küzdelem középpontjában áll, de ezt velünk senki sem érezteti. Magya­rok, olaszok, japánok, franciák, svédek, dá­nok, bolgárok és a sok-sok különböző nemzet gyermekei a legtökéletesebb egyetértésben be­szélik meg az ünnepi hangversenyek esemé­nyeit, jelentőségét és azt, hogy az egyes kon­certek, zeneszámok, operák, prózai előadások miben különböznek az otthoniaktól. A felejthetetlen élményt jelentő Mozart­n­éitel kapcsolatosan meginterjúvoltam né­hány újságíró kollégát, hogy mondjanak vé­leményt a Mozart-hét jelentőségéről és arról, hogy ezek az ünnepségek milyen hatást vál­tottak ki lelkükben. Valamennyien örömmel állottak szolgálatomra, amikor megtudták, hogy a nemzetiszocialista Magyarságot kép­viselem. Készséggel beszéltek. És ha röviden is, de minden igyekezetükkel azon voltak, hogy teljes képet adjanak benyomásaikról a Magyarság olvasóinak. Beszéljen hát Európa: Teddy Nyblon, az Aftonbladed tudósítója az első. A kiváló svéd újságíró lelkesen beszél a Mozart-hétről: _ Egészen hihetetlen, hogy ilyen nagysza­bású ünnepi hetet lehessen most rendezni. A muzsika jegyében állnak ezek az ünnepségek a háború kellős közepén. Szinte elképzelhetet­len, hogy ezt ilyen pompásan és nagyszerűen tudták organizálni. Különösen az lepett meg, hogy ilyen sok országból ennyi embert látnak itt vendégül. Éppen ezért joggal mondhatom, hogy ez nemcsak Bécs Mozart-hete, turném egész Európáé. Hálásnak kell lennünk, hogy ilyen csodálatos szép produkcióknak lehetünk részesei. Nem feledkezem meg a szebbnél­­szebb hangversenytermekről, történelmi em­lékű paloták koncerttermeiről, amelyek már magukban is a művészetet lehelik. Itt úgy érzi magát az ember, mintha főiskolán lenne. Minden közel van egymáshoz. A hotel, a bank, az opera, a hangversenytermek, és a jó ellátás szinte felejthetetlen. A testi kénye­lem és a lelki élvezet tökéletes összhangot tartanak egymással. Bennünket, svédeket na­gyon érdekel az opera és a zene. John Sorsell egyike volt a leghíresebb Don Juan énekesek­nek. S ezért különösen élvezettel hallgattam az itteni előadást is. A Don Juan rendezése remek. A beállítás, a rendezés színei, a sötét és világos hatások kiaknázása drámai. Az egész olyan,, mint egy festői kreszcsendő. Mo­zart könnyed, de mégis komoly, súlyos művé­szetének szintézise ez az előadás. A három karmester, Knapperthbursch, Klauss és Böhm a legnagyobbak közé tartozik. J. Cron bázeli újságíró, nyolc svájci lap tudósítója, konzervatóriumi tanár, így nyilatkozik: — Teljes elismeréssel nagyrabecsüléssel­­ kell megemlékeznem a rendezésről. Szinte­­ hihetetlen, hogy ilyet létre lehessen hozni. Zeneileg a legmagasbbrendű­ élvezetben van­­ részünk. Mozart nehéz szerepeket irt. De az ünnepi hét operaelőadásainak művészei a leg­­pompásabban, a legkifinomultabb igényeket is kielégítő módon szólaltatják meg Mozart alak­jait. A karmesterek tökéletesek. Böhm jó együres­ dirigens. Nagyon pontos. Klauss az osztrák lelket tükrözi vissza. Zenélésének lé­nyege a kerek ív, a puhaság és a kantiléna. Knapperthbursch az északnémet lelket adja vissza dirigálásában. Fischer Edwin zongora­művész, akit hallottam, telivér muzsikus. Já­téka alatt szinte elektromos szikrákat sugá­roz ki. A közönség zeneértó. Lelkesedik, is­meri a muzsikát. Ez nem is csoda, mert min­den lehetősége megvan arra, hogy a legma­­gasabbrendű zeneélvezetekből vegye ki részét. Christo Pantscheff szófiai zenetanár, hírlapíró, a meghívott társaság egyik legkedv­eltebb tagja, csupa tűz, lelkesedés, amikor beszélni kezd. — Ilyen nehéz időkben Mozartot ünnepelni már magábanvéve fa szimbólum. Az embere­ket a háború foglalja le, mindenkinek gondja van és mégis a német birodalom olyan nagy­szabású zeneünnepségeket rendezett, amelyre eddig alig volt példa. Beethoven az emberisé­get harcra hívja fel. Küszködő lelke ha néha­­néha buzdít is jóindulatúan, de mindig egy markáns, kemény lélek visszatükröződése. Mo­zart a béke és a szeretet zeneköltője. Mintha azt hirdetné, hogy a világot a szívvel kell kormányozni és a gyermeki lélek tisztaságá­val. Az értelem már nagyon sok rosszat ho­zott az emberiségre. Mozart ezzel szemben a szépre utal. Bachból az Istenszeretet árad. Mozart lelkét az emberszeretet hatja át. Úgy érzem, hogy ezeken a fenkölt hangverse­nye­ken Mozart egy szebb, jobb, tisztultabb em­beriség hirdetője. A bécsi Mozart-ünnepségek útmutatást adnak a jövőre. Kuni Masami tokiói japán hírlapíró a Domey munkatársa. Magasba zárkózott em­ber. Mindig figyel, mindig kutat. Higgadt vér­­mérséklete ellenére is a legnagyobb csodálat és tisztelet hangján beszél. — Az ember elámul — úgymond —, hogy ilyesmit háború idején létre lehetett hozni. Ez nem propaganda, csupán ezért nem lehetett volna megrendezni ezeket az ünnepségeket. Részt vettem Németországban más Mozart­­hangversenyeken is, azonban a bécsi mind pompában, mind rendezésben, mind pedig színvonalban felülmúlja. Mi Japánban most kezdjük megismerni valójában a német mu­zsikát. Beethovent gyakran játszották nálunk, de Mozartot aránylag keveset hallottunk. En­nek a hangversenynek számunkra éppen azért van nagy jelentősége, mert hírül viszem majd Mozart nagyságát. Mi valamennyien tanulunk ezekből a hangversenyekből. Osima nagykövet is itt van Berlinből feleségével együtt. Sa­­kuma követség­ tanácsos is résztvesz az ün­nepségeken. Továbbá valamennyi Berlinben élő japánt zeneművész idejött, hogy az eredeti forrásból, hiteles előadásban élvezhessék Mo­zart csodálatos muzsikáját. Baldur von Schi­­rach nagyhatású beszédét nagyon érdekesnek tartom. Ez egészen különleges és nagyvonalú útmutatás a jövőre nézve. Egy német katona, fiatal ember. Most jött a háborúból. Arcán látni, hogy mennyire élvezd a muzsikát. Mi­kor megkérdezem, nem is akar beszélni. Csu­pán csak ezt mondja: __ Most, hogy a szovjet frontról visszajöt­tem és láttam azt a minden emberi érzést és gondolkodást meghaladó nyomort, tudom csak értékelni hogy mit jelent számunkra a muzsi­ka és a művészet. Fiatalember vagyok és re­mélem, Isten segítségével hosszú élet vár rám. De a szovjet nyomor és a bécsi zenekultúra közötti különbséget sohasem fogom elfelejteni! Csak néhány résztvevőjét szólaltathattam meg a hangversenynek, de valamennyien így éreznek és így beszélnek. Gábri László Holnap, pénteken Weisbach vezényli a Szé­kesfővárosi Zenekar ünnepi Mozart estjét Báthy, Basilides, Rosier, Littasy, Koréh és a Székesfővárosi Énekkar közreműködésével a Ze­neakadémián este 8-kor. (Harmónia). SZÍNHÁZI jubileumok A Nemzeti Kamaraszínházban most éri el 350-ik jubiláns előadását Márai „Kaland” című színműve.­­ Az Andrássy Színházban Vaszary Gábor vígjátéka a „Boldoggá teszlek” most ért el százas jubileumához. A jubiláris előadáson is sokat tapsolt a közönség a ki­tűnő főszereplőknek, Murát­ Lilinek, Vaszary Pirinek, Hajmássy Miklósnak, Kollár Líviá­nak, Mihályffy Bélának s a többieknek. — BEMUTATÓ A GYŐRI SZÍNHÁZBAN G­a­­­e 11 a Ferenc színtársulata nagy siker­rel mutatta be Győrben K. Halász Gyula és Eisemann Mihály kitűnő operettjét, a Fiatalság - bolondság-ot. A férfi főszerepet D. Szabó József, a fiatal tenor-bonviván alakította s teljes mértékben megnyerte a győri közönség tetszését. A napokban kerül bemutatásra a Cárevics, amelynek címszere­pét ugyancsak D. Szabó alakítja. Partnernője Sz. H­a­r­g­i­tt­a­­ Ilona lesz. mikulás-matiné AZ URÁNIÁBAN Az Uránia Filmszínház szombaton délelőtt Mikulás-matinét ad gyermekek számára. A matinén gyermekeket szórakoztató színes fil­meket játszanak, de Gerard bohóc és még né­hány artista személyesen is fellép. Revü rapszódia a Royal Revüszínházban A Royal Revüszínház decemberi műsorát itt a bőkezűség és változatosság jellemzi, amelyet eddig­­ tapasztalt a közönség. A műsor színvo­nalában azonban nem látunk emelkedést, amit annak tulajdoníthatunk, hogy eddig túl sokat is adott a színház. Kétségtelen, hogy a műsor így is szórakoztató és kielégítő. Kőváry Gyula kon­­feransza mértéktartó, jó volna, ha az idegorvos­jelenetben, amelyben Bárczy Kata tehetséges partnerének bizonyult, szintén érvényesülne a szerelmi ostrom során ez a mértéktartás. A káprázatos kiállítású revüjelenetek­­egyik ki­tűnő főszereplője a fürgelábú, tehetséges Rév Erzsi, csak kissé kevesebbet énekeltessenek vele. A műsor első részének most is főerőssé­ge Heinemann Sándor igazgató jazz-zenekará­­nak kitűnő szereplése. Világhírű szimfonikus jazz-költeményt ad elő a zenekar Vicsey Ernő zongoraművész közreműködésével. Amellett öt hangulatos muzsikára bravúros táncokat mu­tatnak be a színház táncosai, akik közt most tűnt fel a fiatal Clara Deo. A keleti regét át­hozták a decemberi műsorba is és felfrissítet­ték, kiegészítették számos új érdekes produk­cióval. Derűs jelenetekben Szendrő József és Lugosi György gondoskodtak kacagóviharról. Diana Clayton és számos kiemelkedő artista­szám, köztük elsősorban az arab csoport sze­replése teszi változatossá a műsort. « 9 Az ADMIRAL filmszínházban bemutatásra ke­rül 1941 dec. 4-től, csütörtöktől a magyar iroda­lom egyik legnépszerűbb alkotása a Háry János. Főszereplők: Dayka Margit, Páger Antal. MEGNYÍLT az iparművészeti TÁRSULAT KARÁCSONYI KIÁLLÍTÁSA Az Országos Magyar Iparművészeti Társu­lat karácsonyi kiállítását ünnepélyes külsősé­gek között nyitotta meg szerdán délután a magyar művészeti, társadalmi és közgadasági élet előkelőségeinek jelenlétében Varga Jó­zsef iparügyi miniszter. DÉLVIDÉKI ÉNEKESEK BUDAPESTI SZEREPLÉSE Szabadka, Újvidék és Zombor 300 énekese Budapestre érkezik, hogy részt vegyen a Dalos­szövetség december 7-i zeneakadémiai ünnepi hangversenyén. A hangverseny újszerű érdekes­ség lesz a budapesti Törekvés fiú vegyeskarának szereplése, valamint a hatalmas tömegkórusok Bárdos Lajos vezetésével. HONTHY HANNA NAGY SIKERE A MÚZSÁK MUZSIKÁJÁBAN Estéről estére nagy sikerrel kerül az inve­rt Fővárosi Operettszínház zenés újdonsága, a Múzsák muzsikája. Különösen nagy sikere van Honthy Hanna számának, a­ szebbnél­­szebb operett-melódiáknak. A színház vezető­sége most úgy határozott, hogy Honthy Hatand műsorát kibővíti. 100.000 PENGŐ AZ ASZTALON Asztalos Miklós dr. új filmjének a „Kádár Kontra Kerekesének felvételei most folynak a Hunniában Ráthonyi Ákos rendezésében. Szá­mos meglepő esemény történik a filmben. Ilyen például az a jelenet, amikor a dúsgazdag acélkirály megjelenik Kerekes kisasszonynál, a szegény ügyvédbojtárnőnél, letesz az asztalára 100.000 pengőt és felajánlja, hogy legyen társa az acéltrösztben. Ez az üzleti ajánlat rendkívül sok bonyodalomra vezet. Tolnay Klári játssza a női főszerepet a magyar filmújdonságban, part­nere Szilassy László. A többi főszereplő pedig Vaszary Piri, Mály Gerő, Pethes Sándor és Makláry Zoltán. PEÉRY PIROSKA MEGGYÓGYULT ÉS FELLÉP A MEDEÁBAN Peéry Piroska, akiről megírtuk, hogy bete­gen játszotta a bemutatón a Medea hatalmas drámai szerepét, betegségéből felgyógyult és hétfőn már újra fellépett a Medea címszere­pében. A héten háromszor, szerdán, csütörtö­kön és vasárnap kerül színre a Medea Peéry Piroskával a főszerepben. A színház felváltva adja a Lesz még feltámadás című drámát a Medeával s néhányszor még a Milliomos is színre kerül.

Next