Magyarság, 1942. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-01 / 1. szám
2 D ÁdiánCSilláP miVtREHt Az összes márkás K4D9CH %*■■■«■■ kaphatók vidi.kr« 1«. - XIII., Fell-ut 32. CSERE [Fémfeldolgozó és Kereskedelmi Kft Vili. kW., «#faigwra«j£i rí^zift IJózsef-körÚt 15. Tel.l 139-550. Keresztény cég. KAISEKÍIeL RÉSZLET HláRICS^ Részs699el bemutatta a lakásán Vitéz Pálmán Ferenc IlinllHUUl T, 112—160.In En.4b.tkrt.23 VI., CSENGERI-UTCA 64. TEL.: 118-943 RADIO — VILLAMOSSÁG — GRAMOFON Hornyán Szilveszter rádió-laküzl.t. BUDAPEST, VII. KERÜLET, BETHLEN GABOR-UTCA 1 Telefon: 426—571. 1941—42 rádiók nagy raktára K1M No.11 Telefon: 186-203 BP!MOCTOKO88T KERESZTfNT HANGSZERGYÁR, Budapest, Rákóczi út 71. Telefon: 131—681. Lapzártakor érkezett A japánok már csak tíz kilométernyire vannak Manilától Sanghig, december 31 (Német Távirati Iroda) Manilából érkezett jelentések szerint a japán csapatok, amelyek páncélosaik és páncélgépkocsijaik gyorsaságát kihasználva észak és dél felől törnek előre Manila felé, már csak tíz kilométernyi távolságra vannak Manilától. Az m m északi arcvonalon az Egyesült Államok fülöpszigeti hadserege Mac Arthur tábornok vezénylete alatt tovább folytatja visszavonulását. A japán légi haderő a legszorosabban együttműködik a földi csapatokkal és igen kis magasságból bombatámadásokat intéz az ellenséges harci erők ellen. (MTI) ÚJ VEZETÉSI italok, cigány, jazz, magyar-francia finom konyha Szíves pártfogást kér a Bagatelle kávéház volt tulajdonosa A japánok elvágják a britek visszavonulási útját Szingapúr felé Tokió, december 31. (Német Távirati Iroda) A Dömei Irodának a malájföldi arcvonalról származó különjelentése szerint a japánok gyors előrenyomulása igen nagy zavart idézett elő az ellenség soraiban. Ezt a zavart Lyon altábornagynak, a 11. brit hadosztály parancsnokának visszahívása még nagyobbá tette. A különjelentés továbbá arra is rámutat, hogy a hadosztály parancsot kapott Londonból, tartsa minden körülmények között a Perak-folyó vidékén kiépített hadászatiig fontos állásokat. A hadosztály azonban kénytelen volt a rohamozó japánok elől menekülésszerűen dél felé visszavonulni. A kuala-lumpuri vasúti csomópont ellen intézett légi támadás arra mutat, hogy az Ipoktól délre, Kuala-Lumpur irányban kifejlődő hadműveletek igen kedvezően alakulnak. A japánok megkísérlik Szembe Judeával Miért nem várhatunk tovább ? Irta: Bosnyák Zoltán Egyre több és mind határozotabb jel mutatja, hogy az európai zsidókérdés általános rendezése már nem várat magára sokáig. A zsidókérdés nagy átfogó európai rendezése természetesen azokat az országokat — közöttük bennünket, — érinti legközelebbről, ahol legnagyobb a zsidóság lélekszáma. Ezeknek az államoknak saját és európai érdekből már jó előre fel kell készülniök a zsidókérdés egyetemes megoldására. Ha szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy csaknem mindenütt — Bulgáriától egész Franciaországig, lassan elkülönítik, kirekesztik a zsidóságot a nemzeti életből, kizárják bizonyos hivatáskörökből, a zsidóság kezeiben felhalmozódott vagyontömeget fokozatosan nemzeti tulajdonba veszik át és ily módon, mintegy fokozatosan előkészülnek arra az időre, amikor a zsidóság nagy tömegeinek teljesen ki kell majd válniuk az egyes népek társadalmi szervezetéből. Mit vártunk, Mit reméltünk évekkel ezelőtt a zsidókérdés törvényes rendezésétől? Elsősorban azt, hogy kialakul az éles, világos és határozott elválasztó vonal a két nép, a magyarság és zsidóság között. Azt reméltük, hogy végre valahára felszabadíthatjuk magunkat a zsidókapitalizmus újkori hűbérisége alól, amely meghamisította faji kultúránkat és elnémította a becsületes és tiszta magyar tehetségeket Egyszóval minden kötöttségtől mentes, szabad, tiszta és független magyar életet reméltünk. Végül pedig meg kell tennünk a kezdeményező lépéseket a zsidóságnak a magyarságtól való teljes elkülönítése terén. Akiknek volt alkalmuk megfigyelni és tanulmányozni a zsidóság és a magyarság együttélésének hatását és következményeit, azok tisztában vannak azzal, hogy ha a zsidóság szellemi, világnézeti erkölcsi befolyását ki akarjuk küszöbölni nemzeti életükből, akkor számára külön életkereteket kell felállítanunk. Ezzel kapcsolatban elkerülhetetlenül szükséges a közélet, valamint általában az állami és mindenféle más közületekből, hivatalokból és intézményekből mindazoknak eltávolítása, akiknek zsidó a házastársuk, mert ezeket olyan széttéphetetlen lelki kapcsolatok fűzik zsidó házastársukon keresztül a zsidósághoz, a zsidó érdekekhez, hogy jelenlétük feltétlenül zavarólag hat és nem kívánatos abban a környezetben, ahol hivatalt töltenek be. A zsidók letelepítésére kijelölt városrészekből az ottani nemzsidó lakosság előzőleg kitelepítendő. A zsidóság ezekben a külön városnegyedekben külön társadalmi, gazdasági és kulurális, sőt bizonyos mértékig külön autonóm közigazgatási életet fejleszthetne mindaddig, amíg a tömeges zsidó kivándoroltatásra sor kerülhet. Ezzel az eljárással a zsidóságot és sajátmagunkat is fokozatosan előkészíthetnénk a zsidó kivándorlással kapcsolatban feltétlenül felmerülő bonyolult jogi, gazdasági és társadalmi kérdések zökkenésmentes megoldására. A zsidóság a saját vezetése alatt álló közösségi életben nyugodtan felkészülhetne a kivándorláskor jelentkező új életfeladatokra. A zsidóságnak a háború utáni Európából való kitelepítését befeje- s zett ténynek tekinthetjük. Miután pedig nálunk ma már a legalacsonyabb becslés szerint is legalább egymillió zsidóval kell számolni, ennek a feladatnak megoldása , egész sor súlyos kérdés elé állít bennünket. Ekkora tömegeknek zavartalan kitelepítése alapos és körültekintő előkészítést és nagyszabású szervezőmunkát igényel, amelyet semmiesetre sem lehet máról hol- s napra elvégezni. A zsidókérdés terén ezek lennének tehát legsürgősebb teendőink, amelyeket azonban most már nem halogathatunk tovább, ha csak nem akarunk elmaradni az általános európai fejlődéstől és nem akarunk súlyos mulasztást elkövetni legelemibb nemzeti érdekeink ellen. HONGKONG. A ROPPANT GAZDAG MESEVAROS ,_______— Dr Rohrbach Pál, az ismert német újságíró, aki hosszabb időt töltött Hongkongban a távolkeleti brit koronagyarmaton, bocsájtotta rendelkezésünkre az alábbi cikket: 1840-től 1842-ig Anglia hadat viselt Kina ellen, hogy Kinára rákényszerítse a Brit-Indiából való korlátlan ópiumbevitelt. Az ideig Kanton volt az egyedüli kínai kikötő, amely nyitva állt az idegen kerekedelem előtt. A békekötéskor Kína kénytelen volt újabb kikötőket megnyitni az idegen kereskedelmi hajózás, főleg az angol kereskedelmi hajózás előtt. Mivel a kínai külkereskedelem annak idején jobbára Kantonon keresztül bonyolódott le, Anglia magának követelte és meg is kapta a Pearl-folyó torkolatánál lévő Hongkong szigetet, ahonnan a hajók egészen Kantonig fel tudtak menni. A sziget megszerzésénél egyébként közrejátszott Sangháj közelsége is. Sanghajból ugyanis a Jangcse folyamrendszerén keresztül meszsze be lehetett menni Kínába. Hongkong tehát fekvésénél fogva a távolkeleti angol kereskedelem egyik legfőbb bázisa lett. A hatvanas évektől kezdve Hongkong úgynevezett hajózási főállomássá lépett elő. Az angol és más európai hajók távolkeleti útjuk során itt pótolták szénszükségletüket, úgyannyira, hogy a század elején London után Hongkong volt az a kikötő, ahol a legtöbb hajó megfordult. Később a hongkongi kikötő forgalmát csak fokozta, hogy az angolok itt hajójavításokra is berendezkedtek. Hongkong bevétele ennek következtében ugrásszerűen emelkedett és egyúttal a világ legforgalmasabb kikötőjének képét nyújtotta. 1860-ban Anglia újból hadbaszállt Kina ellen. A háború végeztével Kina kénytelen volt a Hongkongtól csak egy keskeny tengerszoros által elválasztott Kaulun félszigetet is átengedni Angliának. 38 évvel később, pontosan 1898-ban Anglia — szépségtapaszként — 99 esztendőre bérbevette Kaulun-félszigetet és ettől kezdve Hongkongot Kaulun félszigettel együtt igazgatták, mégpedig Victoriából, Hongkong szigetének fővárosából. Érdemes megjegyezni, hogy a szigetnek és a félszigetnek együtt körülbelül egymillió lakosa van, de ezek között csak mintegy 20.000 az európai, illetve angol. Hongkong erődítményei a múlt század végéig nem voltak jelentősek, mert Anglia nem tartott attól, hogy ezt a fontos távolkeleti kikötőjét bárhonnan is támadás fenyegeti. Az 1894—95 évi kínai-japán háború, még inkább azonban az 1904—05 évi orosz-japán háború Hongkong felé terelte a figyelmet és ennek következtében az angolok sietve megerősítették a kikötőt A korabeli híradások szerint 1903-ban Sanghajból jövet a sziget északi csúcsán és a kauluni részen már ágyúkat és a sziklába épített torpedókilövő-csöveket lehetett látni. Ezzel a fegyverzettel már akkor is minden pillanatban lezárhatták a kikötőt. Arra azonban akkor még nem gondoltak, hogy Hongkongot a levegőből is meg lehet támadni, repülőterek tehát még nem voltak. Ezeket csak jóval a világháború után építették ki, mint ahogy arra is csak a világháború után gondoltak, hogy Hongkongot esetleg a szárazföld felől, vagyis Kaulun-félsziget felől is meg lehet támadni. Éppen ezért az átlagosan 20 méter mély kikötőben csak a távolkeleti flottakülönítmény, néhány cirkáló és más kisebb hajóegység állomásozott. 1931-ben azután már sokat beszéltek arról, hogy a meglévő erődítményeket meg kell erősíteni, azonkívül, főleg Kaulunban új erődítményeket kell építeni. Mivel azonban akkor még érvényben volt az 1921 évi flottaegyezmény, amely a Csendes-óceánon fölényt biztosított az angolok számára, Hongkong kikötőjének megerősítését lemondták. Arra csak az említett flottaegyezmény lejárta után, 1936-ban került sor, amikor Hongkongot modern erőddé építették ki. Erről az újonnan épített erődről annak idején az a hír járta, hogy bevehetetlen. Hongkong fővárosa, Victoria gránit talapzaton, a sziget fensíkján épült. Az alsóváros utcái meglehetősen keskenyek, a házak pedig magasak, hogy nagyobb árnyékot nyújtsanak a tropikus hőség ellen. A kormányzósági palota, a városháza és a postapalota pazar kivitelű épületek, megfelelően Hongkong gazdagságának. A város fölött emelkedő 560 méteres magas hegyre drótkötélpálya és szerpentin autóút visz fel, lenyűgöző kilátással. A környező hegyeket buja növényzet borítja. Itt épültek a gazdag angolok és az idegen konzulok palotái. A város fölött emelkedő 560 méter magas hegy tetején luxus szálloda épült. A távolkeleti hajójáratok Hongkongban mind ügynökséggel rendelkeznek. A há- | ború kitöréséig az angol hajókon kívül | majdnem minden német, francia, olasz, 5 amerikai és japán hajó befutott ide. Ezért | a város meglehetősen nemzetközi jelleg | gel bír. Ezt a nemzetköziséget csak fokoz- za, hogy mindannyiszor, amikor Kínában politikai nyugtalanság tört ki, a kínai emigránsok ezrei lepték el a várost, de ide mentették át vagyonukat is. Részben innen van az, hogy Hongkongban óriási vagyonok vannak felhalmozva. Senki sem gondolt ugyanis arra, hogy jöhet idő, ami | kor Kaulunból japán ágyúk fenyegetik a | kapitalizmus palotáit, a kikötőt és a be- | vehetetlennek hirdetett erődöket. Éppen | ezért villámcsapásként hatott ,hogy ez a | távoli, roppant gazdag meseváros egyik | naritjl a másikra japán kézre került. Hongkong nem angol többé. Az uralom. A változás egycsapásra japán kézre játszot-ta a távolkeleti tengerek felett való ural = mat. . . Csikértók, SMS 1 AKCIÓ . Ors«&ljosnevű festőművé«z felajánlja néhány kis- és nagyméretű (70x100 cm-ig) olajfestményét, (szabadon válaszható táj- és figurális kompozíciók) darabonként 15.— pestilorfi ügynökök és képkereskedők kizárásával közvetlen a vevőknek. A művek katalógus értéke bizonyíthatóan 600-800*- atna. Bemutatás: Thököly út 61., III. emelet. Mivel a művész eme akciók szükségességét a rádióban tartott előadásaiban és újságcikkekben már megokolta, feltételezi, hogy tudni fogják: NEM ÜZLETRŐL, HANEM PROPAGANDÁRÓL VAN SZÓ! Keretet és szállítást senki sem igényelhet, elvágni az ellenség elől vonulás útját. (MTI.) a gyors vissza- A Bosnyák Zoltán fenni közölt írását most megjelent „Szembe Judeával" című 320 oldalas könyvéből vettük át, amelyet röviden már ismertettünk lapunk hasábjain. Ennek a könyvnek egyik legértékesebb fejezete az, amely a „Nem várhatunk tovább“felmet vitelt is amelyet most lényeges részeiben közzétettünk. BOLDOG ÚJÉVET KIVAN KEDVES VEVŐINEK KÁRPÁTI RADIO Józse Mtörút 34. Tec 141-778