Magyarság, 1942. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

2 D ÁdiánCSilláP miVtREHt Az összes márkás K4D9CH %*■■■«■■ kaphatók vidi.kr« 1«. - XIII., Fell-ut 32. CSERE [Fémfeldolgozó és Kereskedelmi Kft Vili. kW., «#faigwra«j£i rí^zift IJózsef-körÚt 15. Tel.l 139-550. Keresztény cég. KAISEKÍIeL RÉSZLET HláRICS^ Részs699el bemutatta a lakásán Vitéz Pálmán Ferenc Ilinl­lHUUl T, 112—160.In En.4b.tkrt.23 VI., CSENGERI-UTCA 64. TEL.: 118-943 RADIO — VILLAMOSSÁG — GRAMOFON Hornyán Szilveszter rádió-laküzl.t. BUDAPEST, VII. KERÜLET, BETHLEN GABOR-UTCA 1 Telefon: 426—571. 1941—42 rádiók nagy raktára K1M N­­o.11 Telefon: 186-203 BP!MOCTOKO88T KERESZTf­NT HANGSZERGYÁR, Budapest, Rákóczi­ út 71. Telefon: 131—681. Lapzártakor érkezett A japánok már csak tíz kilométernyire vannak Manilától Sanghig, december 31 (Német Távirati Iroda) Manilából érke­zett jelentések szerint a japán csapatok, amelyek páncélosaik és páncélgépkocsijaik gyorsaságát kihasználva észak és dél felől törnek előre Manila felé, már csak tíz kilo­méternyi távolságra vannak Manilától. Az m m északi arcvonalon az Egyesült Államok fü­­löpszigeti hadserege Mac Arthur tábornok vezénylete alatt tovább folytatja visszavo­nulásá­t. A japán légi haderő a legszorosab­ban együttműködik a földi csapatokkal és igen kis magasságból bombatámadásokat intéz az ellenséges harci erők ellen. (MTI) ÚJ VEZETÉSI italok, cigány, jazz, magyar-francia finom konyha Szíves pártfogást kér a Bagatelle kávéház volt tulajdonosa A japánok elvágják a britek visszavonulási útját Szingapúr felé Tokió, december 31. (Német Távirati Iroda) A Dömei Irodá­nak a malájföldi arcvonalról származó különjelentése szerint a japánok gyors előrenyomulása igen nagy zavart idézett elő az ellenség soraiban. Ezt a zavart Lyon altábornagynak, a 11. brit hadosztály pa­rancsnokának visszahívása még nagyobbá tette. A különjelentés továbbá arra is rá­mutat, hogy a hadosztály parancsot kapott Londonból, tartsa minden körülmények között a Perak-folyó vidékén kiépített ha­dászatiig fontos állásokat. A hadosztály azonban kénytelen volt a rohamozó japá­nok elől menekülésszerűen dél felé vissza­vonulni. A kuala-lumpuri vasúti csomó­pont ellen intézett légi támadás arra mu­tat, hogy az Ipoktól délre, Kuala-Lumpur irányban kifejlődő hadműveletek igen ked­vezően alakulnak. A japánok megkísérlik Szembe Judeával Miért nem várhatunk tovább ? Irta: Bosnyák Zoltán Egyre több és mind határozotabb jel mutatja, hogy az európai zsidókérdés ál­talános rendezése már nem várat magára sokáig. A zsidókérdés nagy átfogó európai rendezése természetesen azokat az orszá­gokat — közöttük bennünket, — érinti legközelebbről, ahol legnagyobb a zsidó­ság lélekszáma. Ezeknek az államoknak saját és európai érdekből már jó előre fel kell készülniök a zsidókérdés egyetemes megoldására. Ha szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy csaknem mindenütt — Bulgáriától egész Franciaországig,­­ las­­san elkülönítik, kirekesztik a zsidóságot a nemzeti életből, kizárják bizonyos hivatás­körökből, a zsidóság kezeiben felhalmozó­dott vagyontömeget fokozatosan nemzeti tulajdonba veszik át és ily módon, mintegy fokozatosan előkészülnek arra az időre, a­­mikor a zsidóság nagy tömegeinek telje­sen ki kell majd válniuk az egyes népek társadalmi szervezetéből. Mit vártunk, Mit reméltünk évekkel ez­előtt a zsidókérdés törvényes rendezésé­től? Elsősorban azt, hogy kialakul az éles, világos és határozott elválasztó vonal a két nép, a magyarság és zsidóság között. Azt reméltük, hogy végre valahára felszabadít­hatjuk magunkat a zsidókapitalizmus új­kori hűbérisége alól, amely meghamisítot­ta faji kultúránkat és elnémította a becsü­letes és tiszta magyar tehetségeket Egy­szóval minden kötöttségtől mentes, szabad, tiszta és független magyar életet remél­tünk. Végül pedig meg kell tennünk a kezde­ményező lépéseket a­ zsidóságnak a ma­gyarságtól való teljes elkülönítése terén. Akiknek volt alkalmuk megfigyelni és ta­nulmányozni a zsidóság és a magyarság együttélésének hatását és következmé­nyeit, azok tisztában vannak azzal, hogy ha a zsidóság szellemi, világnézeti erkölcsi befolyását ki akarjuk küszöbölni nemzeti életükből, akkor számára külön életkere­teket kell felállítanunk. Ezzel kapcsolat­ban elkerülhetetlenül szükséges a közélet, valamint általában az állami és minden­féle más közületekből, hivatalokból és in­tézményekből mindazoknak eltávolítása, akiknek zsidó a házastársuk, mert ezeket olyan széttéphetetlen lelki kapcsolatok fű­zik zsidó házastársukon keresztül a zsidó­sághoz, a zsidó érdekekhez, hogy jelenlé­tük feltétlenül zavarólag hat és nem kívá­natos abban a környezetben, ahol hivatalt töltenek be. A zsidók letelepítésére kijelölt város­részekből az ottani nemzsidó lakosság elő­zőleg kitelepítendő. A zsidóság ezekben a külön városnegyedekben külön társadal­mi, gazdasági és kulurális, sőt bizonyos mértékig külön autonóm közigazgatási éle­tet fejleszthetne mindaddig, amíg a töme­ges zsidó kivándoroltatásra sor kerülhet. Ezzel az eljárással a zsidóságot és saját­magunkat is fokozatosan előkészíthetnénk a zsidó kivándorlással kapcsolatban feltét­lenül felmerülő bonyolult jogi, gazdasági­­ és társadalmi kérdések zökkenésmentes­­ megoldására. A zsidóság a saját vezetése­­ alatt álló közösségi életben nyugodtan f­el­­­­készülhetne a kivándorláskor jelentkező új­­ életfeladatokra. A zsidóságnak a háború­­ utáni Európából való kitelepítését befeje- s zett ténynek tekinthetjük. Miután pedig­­ nálunk ma már a legalacsonyabb becslés­­ szerint is legalább egymillió zsidóval kell­­ számolni, ennek a­ feladatnak megoldása , egész sor súlyos kérdés elé állít bennün­­­­ket. Ekkora tömegeknek zavartalan kite­­­­lepítése alapos és körültekintő előkészítést­­ és nagyszabású szervezőmunkát igényel,­­ amelyet semmiesetre sem lehet máról hol- s napra elvégezni.­­ A zsidókérdés terén ezek lennének tehát­­ legsürgősebb teendőink, amelyeket azon­­­­ban most már nem halogathatunk tovább,­­ ha csak nem akarunk elmaradni az álta­­­­lános európai fejlődéstől és nem akarunk­­ súlyos mulasztást elkövetni legelemibb­­ nemzeti érdekeink ellen. HONGKONG. A ROPPANT GAZDAG MESEVAROS ,_______— Dr Rohrbach Pál, az ismert német új­ságíró, aki hosszabb időt töltött Hongkong­ban a távolkeleti brit koronagyarmaton, bocsájtotta rendelkezésünkre az alábbi cik­ket: 1840-től 1842-ig Anglia hadat viselt Ki­na ellen, hogy Kinára rákényszerítse a Brit-Indiából való korlátlan ópiumbevi­telt. Az ideig Kanton volt az egyedüli kínai kikötő, amely nyitva állt az idegen ke­­re­kedelem előtt. A békekötéskor Kína kénytelen volt újabb kikötőket megnyitni az idegen kereskedelmi hajózás, főleg az angol kereskedelmi hajózás előtt. Mivel a kínai külkereskedelem annak idején job­bára Kantonon keresztül bonyolódott le, Anglia magának követelte és meg is kap­ta a Pearl-folyó torkolatánál lévő Hong­kong szigetet, ahonnan a hajók egészen Kantonig fel tudtak menni. A sziget meg­szerzésénél egyébként közrejátszott Sang­­háj közelsége is. Sanghajból ugyanis a Jangcse folyamrendszerén keresztül mesz­­sze be lehetett menni Kínába. Hongkong tehát fekvésénél fogva a távolkeleti angol kereskedelem egyik legfőbb bázisa lett. A hatvanas évektől kezdve Hongkong úgy­nevezett hajózási főállomássá lépett elő. Az angol és más európai hajók távolkeleti útjuk során itt pótolták szénszükségletü­ket, úgyannyira, hogy a század elején London után Hongkong volt az a kikötő, ahol a legtöbb hajó megfordult. Később a hongkongi kikötő forgalmát csak fokoz­ta, hogy az angolok itt hajójavításokra is berendezkedtek. Hongkong bevétele ennek következtében ugrásszerűen emelkedett és egyúttal a világ legforgalmasabb kikötő­jé­­nek képét nyújtotta. 1860-ban Anglia újból hadbaszállt Kina ellen. A háború végeztével Kina kénytelen volt a Hongkongtól csak egy keskeny ten­gerszoros által elválasztott Kaulun fél­szigetet is átengedni Angliának. 38 évvel később, pontosan 1898-ban Anglia — szép­ségtapaszként — 99 esztendőre bérbevette Kaulun-félszigetet és ettől kezdve Hong­kongot Kaulun félszigettel együtt igaz­gatták, még­pedig Victoriából, Hongkong szigetének fővárosából. Érdemes megje­gyezni, hogy a szigetnek és a félszigetnek együtt körülbelül egymillió lakosa van, de ezek között csak mintegy 20.000 az eu­rópai, illetve angol. Hongkong erődítményei a múlt század végéig nem voltak jelentősek, mert Ang­lia nem tartott attól, hogy ezt a fontos tá­volkeleti kikötőjét bárhonnan is támadás fenyegeti. Az 1894—95 évi kínai-japán há­ború, még inkább azonban az 1904—05 évi orosz-japán háború Hongkong felé terelte a figyelmet és ennek következtében az angolok sietve megerősítették a kikötőt A korabeli híradások szerint 1903-ban Sanghajból jövet a sziget északi csúcsán és a kauluni részen már ágyúkat és a szik­lába épített torpedókilövő-csöveket lehe­tett látni. Ezzel a fegyverzettel már ak­kor is minden pillanatban lezárhatták a kikötőt. Arra azonban akkor még nem gondoltak, hogy Hongkongot a levegőből is meg lehet támadni, repülőterek tehát még nem voltak. Ezeket csak jóval a vi­lágháború után építették ki, mint ahogy arra is csak a világháború után gondoltak, hogy Hongkongot esetleg a szárazföld fe­lől, vagyis Kaulun-félsziget felől is meg lehet támadni. Éppen ezért az átlagosan 20 méter mély kikötőben csak a távolke­­leti flottakülönítmény, néhány cirkáló és más kisebb hajóegység állomásozott. 1931-ben azután már sokat beszéltek ar­ról, hogy a meglévő erődítményeket meg kell erősíteni, azonkívül, főleg Kaulunban új erődítményeket kell építeni. Mivel azonban akkor még érvényben volt az 1921 évi flottaegyezmény, amely a Csen­des-óceánon fölényt biztosított az angolok­­ számára, Hongkong kikötőjének megerősí­tését lemondták. Arra csak az említett flottaegyezmény lejárta után, 1936-ban került sor, amikor Hongkongot modern erőddé építették ki. Erről az újonnan épí­tett erődről annak idején az a hír járta, hogy bevehetetlen. Hongkong fővárosa, Victoria gránit ta­lapzaton, a sziget fensíkján épült. Az al­sóváros utcái meglehetősen keskenyek, a házak pedig magasak, hogy nagyobb ár­nyékot nyújtsanak a tropikus hőség ellen. A kormányzósági palota, a városháza és a postapalota pazar kivitelű épületek, megfel­el­ően Hongkong gazdagságának. A város fölött emelkedő 560 méteres magas hegyre drótkötélpálya és szerpentin autó­­út visz fel, lenyűgöző kilátással. A kör­nyező hegyeket buja növényzet borítja. Itt épültek a gazdag angolok és az idegen konzulok palotái. A város fölött emelkedő 560 méter magas hegy tetején luxus szál­loda épült. A távolkeleti hajójáratok Hongkongban mind ügynökséggel rendelkeznek. A há- | ború kitöréséig az angol hajókon kívül | majdnem minden német, francia, olasz, 5 amerikai és japán hajó befutott ide. Ezért | a város meglehetősen nemzetközi jelleg­ | gel bír. Ezt a nemzetköziséget csak fokoz-­­ za, hogy mindannyiszor, amikor Kínában­­ politikai nyugtalanság tört ki, a kínai­­ emigránsok ezrei lepték el a várost, de­­ ide mentették át vagyonukat is. Részben­­ innen van az, hogy Hongkongban óriási­­ vagyonok vannak felhalmozva. Senki sem­­ gondolt ugyanis arra, hogy jöhet idő, ami­ | kor Kaulunból japán ágyúk fenyegetik a | kapitalizmus palotáit, a kikötőt és a be- | vehetetlennek hirdetett erődöket. Éppen | ezért villámcsapásként hatott ,hogy ez a | távoli, roppant gazdag meseváros egyik | naritjl a másikra japán kézre került. Hongkong nem angol többé. Az uralom. A változás egycsapásra japán kézre játszot-­­­ta a távolkeleti tengerek felett való ural­ = mat. . . Csik­értók, SMS 1 AKCIÓ . Ors«&ljosnevű festőművé«z felajánlja néhány kis- és nagyméretű (70x100 cm-ig) olajfestmé­nyét, (szabadon válaszható táj- és figurális kompozíciók) darabonként 15.— pestilorfi ügynökök és képkereskedők kizárásával köz­vetlen a vevőknek. A művek katalógus értéke bizonyíthatóan 600-800*- atna. Bemutatás: Thököly­ út 61., III. emelet. Mivel a művész eme akciók szükségességét a rádióban tartott előadásaiban és újságcikkekben már megokolta, feltételezi, hogy tudni fogják: NEM ÜZLETRŐL, HANEM PROPAGANDÁRÓL VAN SZÓ! Keretet és szállítást senki sem igényelhet, elvágni az ellenség elől vonulás útját. (MTI.) a gyors vissza- A Bosnyák Zoltán fenni közölt írását most megjelent „Szembe Judeával" című 320 olda­las könyvéből vettük át, amelyet röviden már ismertettünk lapunk hasábjain. Ennek a könyvnek egyik legértékesebb fejezete az, amely a „Nem várhatunk tovább“f­elmet vi­telt is amelyet most lényeges részeiben köz­zétettünk. BOLDOG ÚJÉVET KIVAN KEDVES VEVŐINEK KÁRPÁTI RADIO Józse Mtörút 34. Tec 141-778

Next