Magyarság, 1942. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-05 / 4. szám

Kedd, 1948. Január 8. a Hétnapos vakuta eredménye: Itt ni Itt MVM üti baiKIM zsMi kellin nurohra, aSíRi Itternanak . A hatóságok az utóbbi időben megfi­gyelték, hogy a fővárosban ismét növek­szik a gyanús elemek száma és különösen a főváros zsidó negyedében tűnnek elő különböző rejtekhelyükről azok a galíciai zsidók, akiknek nincs magyar honossága. Ismét megmutatkozott annak szüksége, hogy a rendőrség folytassa a nyáron meg­kezdett munkát.­­A nagy keresztény ünnepek békés han­gulatában, amikor a törvény keze is enge­dékenyebb a szokottnál, ismét megteltek a budapesti gettó utcái gyanús elemekkel és ez késztette a budapesti rendőrséget arra, hogy az ünnepek után fővárosszerte nagy tisztogató razziákat rendezzenek. Eredmény 1 259 tolonc A két napig tartó razziának , amelyet Szrubián Dezső dr. detektivfőnök rendelte el, meglepő eredménye volt, különösen a VI. és VII. kerületben. Mintegy 440 embert állítottak elő, akik közül 246 volt a férfi és 194 a nő. A razzia során hurokra került gyanús elemeket az egyes kerületi kapitányságon és a főkapitányságon igazoltatták. Ennek eredményeképpen 9 országosan körözött bűnözőt átadtak a főkapitányság bűnügyi osztályának, ahol mind a kilencet letartóz­tatták. A legmeglepőbb eredmény azonban az volt, hogy mintegy 259 előállítottról meg­­ál­lapította a rendőrség, hogy velük szem­ben megelőző intézkedésekre van szükség, mert legnagyobb részük zsidó és nem ma­gyar állampolgár, ezek közül kerülnek ki a rémhírterjesztők, valutások, árdrágítók és árurejtegetők. A rendőrség mind a 259 gyanús személyt a toloncházba szállította, ahol ilyen nagy­számú előállítás még nem is történt és ahol valamennyiük ellen megindult az in­­ternálási eljárás, magával rántva a rendőrt, levetette magát az alatta lévő emelet üvegtetejére, kb. 6 méter mélységbe. Nyomban a mentőket hívták ki a hely­színre, akiknek kevés dolguk akadt. A ren­dőr olyan szerencsésen esett, hogy vastag bundája felfogta az ütés erejét és kutya­baja sem történt. A nő is megúszta kisebb sérüléssel, mindössze a kézcsuklója törött el, s a mentők első segélynyújtás után a Rókus-kórházba szállították. A Hoffmann Mária néven bejelentett nőt detektívek hallgatták ki a kórházban, ahol kiderült róla, hogy tulajdonképpen Apró Mária 22 éves foglalkozásnélküli nő, aki örök időkre ki van tiltva a főváros te­rületéről. Apró Máriát egyelőre kórházi őrizetbe helyezték, s ha meggyógyul, megindul el­lene az eljárás hatósági közeg elleni erő­szak címén. Kézrekerült egy zsidó zugbrász Jó fogást csinált a rendőrség az V. kerü­letben is, ahol Weimann Sándor nevű zsidó magántisztviselőt csípték el. Weimannról­­ csakhamar megállapították, hogy kilenc-­­­szer volt már büntetve, notórius zugirász és kijáró. Legutóbb felhatalmazásra üldö­zendő rágalmazás címén indult meg ellene az eljárás, addig is azonban, míg ügye a bíróság elé kerül, a társadalomra káros zugírászati tevékenysége miatt a zsidó Weimannt a toloncházba vitték és ott ki­hallgatása után kihirdették előtte az inter­nálásáról szóló végzést. A razzia eredményeképpen egyébként két fajgyalázó, 10 rém­t­erjesztő zsidó is a rendőrségre került, ae "Vet körúti kávé­házakból állítottak el" detektívek, őket­ is a toloncházba vitték valamennyiüket internálták. Egy kitiltott nő magával rántotta a rendőrt a szálló emeleti ablakából . A főkapitányság által rendezett általá­nos razzián kívül az egyes kerületi kapi­tányságok detektívjei és rendőrei megje­lentek különböző lebujokban, szállodák­ban és zugkávéházakban, ahol főleg er­kölcsrendészeti razziákat tartottak. A Hársfa­ utca 4. szám alatt lévő Rex szállodában izgalmas jelenetek játszódtak le a razzia során. A detektíveknek feltűnt egy bejelentőlap, amelyen az állott, hogy egy második emeleti szoba lakója, Hoff­man Mária 22 éves leány. A detektívek bekopogtak a szoba ajtaján, belülről azon­ban senki sem jelentkezett. Végül­is laka­tossal kellett kinyittatni az ajtót, amelyen rendőrrel az élükön a detektívek beléptek a szobába. Itt meglepő látványban volt részük. A szoba ablaka tárva-nyitva volt, azon ke­resztül éppen kimászott egy nő és létrán igyekezett a szomszédos ház tűzfala felé. A rendőr habozás nélkül utánaeredt a nyaktörő úton. A létra közepén tarthatott a nő, amikor a rendőr utolérte. A nő eb­ben a pillanatban megfordult, a rendőr nyakába ugrott és hatalmas sikolázással fi­a Munhanov­ irodalmai SEGÍTHET-E AMERIKA ANGLIÁN? Mi a blöff és mi a valóság?----------------------1­ 60 E V. BARABÁS E.: „A német nagyvezérkar­­ jelenti!” A nyugati háború.--------------5.40 E V. BARABÁS MIKLÓS ÉS EMIL: Balkán. Német—olasz—magyar villámháború — 6.50­­ GÁBOR ÁRON: Túl a Sztálin-vonalon------8.— | SZILAS-STEFF TIBOR: Repülök, felszállni! 6.80 | nyirádi SZABÓ IMRE: Egy gép nem tért­­ vissza---------------------------------------------T. E FRITZ von FORELL: Mölders--------------7.90 | RÁSY BARNA: 1939—40. A háború első­­ éve. A háború történelme Prága megszál­­­­lásától, a lengyel összeomláson keresztül­­ Erdély visszatéréséig .----------------------4­80 E NÁDOR BÉLA: Propaganda háború. A há-­­ borús propaganda eszközeinek ismertetése 4.—­­ BISITS TIBOR: Légihaderők. 166 képpel — 6.— E FARKAS ISTVÁN: A ködbeborult Anglia 1.— E Kaphatók a „Magyarság” Könyvosztályában: Bu-| dapest, II., Hunyadi J.-út 2. Postán a könyv |­ipának előzetes beküldése után bém­enty» *sál-1 , ... i i .. __ . Htjuk, _-— TALLÓZÁS 5 ELMEBAJNOKSÁGOT ! NYERT AZ AGG SZVE­­ TOZAR = Tiszteletreméltó barátunk, az aggastyán !Nyolcórása Szvetozár, vagy röviden: a Szvetyi­k hétfőn délben elmebajnokságot nyert irályban , és üzenetben a 8 órai Újságban. „Szvetozári­­ üzemetek” cím alatt hosszabb rögeszmecserét­­ folytatt egy hozzá hasonló szellemi éret­tségit - olvasóval, aki nem csekélyebb problémát vet­e­tett fel, min­t azt, hogy Sztálinnak vájjon = sotnowoOvji so.tuoziq man v­ io/igs ASva g-psodv = zsidó, akiről annyi sok szó esett azóta, hogy­­ a Szovjet kirukkolt a zsidó farm­ával. A 8 órai I Újság együgyü olvasója szerint az egyik jobb­­­­oldali publicista mint Sztálin apósáról, a más­­­sik pedig mint Sztálin sógoráról írt a Kaga.­­ novicsokról, így tehát ő most nem tudja: só. = gor.e, vagy após.e ama bizonyos Azták törzs. = béli hithü bolsi. Erre válaszol roppant körül­­­ményesen és a feltett kérdésnél is együgyt­bben­­ az elaggott fejű Szvetyi és ő sem tudja ki­­­­sütni, mi az igazság.­­ Hát idevigyázz, Szvetyi. Most egy óriási­­ titkot közlünk veled, ami jóidőre felfrissíti a­­ vérkeringést tekervényeid eltaplósodott videk Ekem­. íme a titok: ha valakinek a sógora Ka­­aganovics, akkor nyilvánvalóan az apósa is­­ Kaganovics, főleg ebben az esetben, amikor­­ Sztálinnak tudvalévően Kaganovics lány­a fe­­elesége. Ez hát az a nagy probléma, amelynek­­ megfejtéséig nem tudott eljutni a 8 órai Uj­­­­ság olvasója még a szvetozári üzenetek se­ll­gítségével sem.. A rokonságnak ilyetén össze­­­­tételén és meghatározásán egyébként az sem­­ változtat, ha esetleg az öreg Kaganovics már a rége­n alulról szagolja a­­ violát. A kitűnő­­ Bethlen főszerkesztő úr lapjánál illenék tudni­­ az ilyesmit! Szvetyi, pá, pá. MÁSODIK ZSIDÓ SÁRGA. ! KÖNYV. = Az úgynevezett zsidó munkaközösség kiadá­­s Lábán most jelent meg a második számú zsidó | Sárgakönyv. Annak idején beszámoltunk az el­­ssének furcsa farizeuskodó hangjáról, amely a­­ másodikon is végigvonul. Ezek a zsidók igen­­ átlátszó taktikával dolgoznak. Az egyik trükk- Ejük az, hogy mindenben igazat adnak az anti­­iszemitáknak: beismerik, hogy a zsidóság nem­­ felekezet, hanem faj) beismerik, hogy soha­­ eszük ágában nem volt asszimilálódni, vagy'­­ éppen beolvadni a magyarságba, elismerik azt­­is, hogy elkerülhetetlen a kivándoroltatásuk,­­ itt jön aztán az az együgyű trükk, amellyel­­ már foglalkoztunk és amire csak egész rövi­­­­den óhajtunk ismét rámutatni. Ezek a sárga. E könyves zsidók meg akarják szavaztatni az­­ országot, hogy a magyar lakosság kívánja­ e­z a zsidók kivándoroltatását, vagy sem. Ha ők­­ maguk olyan nagyon meg vannak győződve a­­ kivándoroltatás szükségességéről, akkor miért E óhajtanak szavazást ! Egyébként is __ nem E tekintve az ilyen csűrés-csavarás haszontalan­­­­ságát — egyszerű szemtelenségnek minősítjük E a gondolat puszta fölvetését. A zsidóságot mi mi nem tekintjük kisebbségnek, hanem betolakoz­ó­dott idegeneknek, akiket, amint erre a háború befejezésével m­eglesz a módunk, eltávolítunk innen mindenféle népszavazás igénybevétele nélkül. Egy másik figyelemreméltó és ismét vissza­térő refrénje az újabb sárga könyvnek az, hogy a kivándorlást úgy képzelik, hogy magukkal viszik a nemzettől elharácsolt pénzt is. E te­kintetben szintén annyira világos és egyete­mes az egész magyarság álláspontja, hogy a locsogással ne­m is szállunk perbe és inkább csak a móka kedvéért jegyezzük meg, hogy­ a pénz pedig itt marad. FENKÖLT ZSIDÓ HANG A terézvárosi izrom­ndiánok reggeli Zs.itami­­nozójában, az Újságban vasárnap sok minden csodabogár közt megjelent egy kis glossza is, amely védelmébe vette mindazokat a tudóso­­ikat és írókat, akik a Népszava karácsonyi­­ számában egymásral találva, mintegy megala­­ikították hazánkban a szellemi Népfrontot A­­ zsidó glosszaíró igen ,,fenkölt” hangot üt meg: s azt mondja, hogy a tudósnak és az írónak­­ nemcsak szabadságában áll, hanem egyenesen­­ kötelessége a politikai színvallás, ez azonban ígem­ jelenti azt, hogy egyúttal valamely párt­inak a tagja legyen, vagy esetleg a tudomány­iba amolyan kerrtesszó dolgokat vigyen bele. Ha tehát Szekfű Gyula és társai a Népszavában , minden pártpolitikára való tekintet nélkül ki i­ fejtették véleményüket a világról, a világképe­k­ről, akkor ezt nagyon helyesen tették, mert­­ hiszen ez egyáltalán nem­ változtat tudósi,­­ vagy irodalmi értékükön.­­ Ezen a hangon, ezen a ,,tárgyilagos” ma­­­­gaslaton bolyong tovább a zsidó glosszaíró,­­ akivel végeredményben nagyjában egyet is­­ értünk. Csak azt nem értjük, hogy ugyanez a­­ zsidó miért hördül fel akkor, ha például húsz. E harminc orvosprofesszor lemegy víkendre fa, F­lura, egyik orvos kollégájuk kúriájára és ott­ együtt eszegetnek, iszogatnak másfél napig.­­ Vájjon mi okozza azt, hogy ugyanez a giossza- i író akkor azt írta, hogy vége a világnak, mert­­ az orvostudomány szent berkeibe beette magát­­ a lélekmérgező politika. Talán csak nem az­­ volt a baj, hogy a vendéglátó házigazda vé­­­­letlenül nem a Népszava egyik zsidója volt,­ hanem egy szélsőjobboldali országgyűlési kép. E viselő. Na zsidai bácsi, erre feleljen, ha tud... · A NEMZETI ÚJSÁG 18 | BELESZÓLT % Az egész magyar sajtóban igen nagy port­­ vert fel az a karácsony utáni cikkünk, amely­­­­ben lelepleztük és bemutattuk a szellemi Nép­­­ front megalakulásának furcsa körülményeit.­­ Ebbe a vitába most beleszólt a Nemzeti Újság­­ főszerkesztője is, aki egy-két elnéző mondat-­ tal végre először az életben igazat adott ne­­e­künk, megállapítván, hogy Szekfü Gyuláék ka.­a­rácsonyi szellemi hajlékának megválasztásai nem volt éppen sikerült dolog. E bágyadt el. E ismerés után azonban a kiváló publicista igen­­ nagy haraggal nekünk ront azért, mert Szék-1 füves vitatkoza, Rousseaut „feltűnően” Rous­­­seau apónak neveztük s hogy nem ismertük el azt­­ a bizonyos természeti törvényt, amely isteni­­ eredetű és amely a keresztény egyházaik alapo­s vető felismeréseiből adódik. Mielőtt tovább menn­e­nénk, meg kell állapítanunk, hogy mi nem a­­ keresztény egyház tételeivel vitáztunk, hanem E Szekfű Gyulával, aki a természeti törvény E alapján azt állította, hogy a fajok egyenérték E hírek: nincsenek alacsonyabb és magasabb-­ rendű fajok, következéskép nem lehet az egyik­­ fajta örök rabszolga, a másik pedig örökké­­ uralkodó. Szekfű Gyulának ez a mondata a­­ Népszavában végeredményben nem volt egyéb , egy szép tudományos fluszpapírba csomagolt E Zs.vitaminnál, amire mindössze azt a megjegy­­­zést tesszük, hogy nem hisszük, hogy az em­ |­berevő pápuák éppen olyan magasrendű fajba,­­ mint például az angolszász. Szóval a Nemzeti Újság vezérpublicistája nyílt | kapukat döngetett, amikor erőnek erejével az­­ istentelenséget akarta ránk sütni ebből a nép. | frontos vitatkozás alkalmából.. De egyébként­­ is kár volt a benzinért, mert amikor a jeles publicista rengeteg szerzőre, filozófusra és szentre hivatkozva igyekezett megdönteni azt, amit mi­­ nem is állítottunk, ugyanakkor ennek csapdájába esett. Hivatkozott ugyanis többek között­ Aquinói Szent Tamásra, akire ebből az akalomb­ól mi is igen szívesen hivat­kozunk. A magyar katolicizmus kiváló re­­publicistája előtt nyilvánvalóan nem ismeretlen Szent Tamásnak az a mondása, hogy a zsidók az ő megmérhetetlen bűneik miatt örök szol­gaságban fognak él­ni. Ily módon tehát épp az Egyház legnagyobb szentjeinek egyike ismerte el azt, hogy igenis, vannak olyan fajták, ame­lyek megérdemelhetik az örökös szolgaságot. Mi a magunk részéről csak annyi fűzünk ehhez a vitához, hogy nagyon sajnáljuk, hogy Szent Tamásnak ez a próféciája nem teljesült, mert a helyett, hogy a zsidók lennének örök rabszol­ga­ságban, azt kel­l tapasztalnunk, hogy az egész földkerekség van a zsidók rabszolga­­ságában 7 A WAGONS LITS-COOK téli utazásai: 1. BORSZÉKRE (cca. 1000 m.) 8 napos Indulás minden szombat este hálókocsival Részvételi ár: P 169-től 2. GYILKOS-TÚRA (1000 m) 8 napos Indulás minden szombaton hálókocsival. Részvételi ár: P 197-től 3. BALATONFÜREDRE 8 napos utazás Indulás minden szombaton délután. Részvételi ár: P 125.—■. Jelentkezési határidő­­nyolc nappal az indulás előtt, kizárólag a WAGONS LITS-COOK menetjegyirodáiban: BUDAPEST, V., Vörösmarty-tér 5. Telefon: 182—905. NAGYVÁRAD, Rákóczi­ út 5. Telefon: 22—22. KOLOZSVÁR, Mátyás király-tér 23. Telefon: 12—24. Vasárnap a téli sportolók örömnapja volt Vasárnap mindenütt m­egelevenedett a budai hegyvidék és a fogaskerekű vasút végá­llomá­­sát már kora reggel elözönlötték a kirándulók tömegei. A hegyekben leesett hó ezrével csalta a szabadba a téli sportok kedvelőit és egész napon keresztül tartott a népvándorlás. A leg­élénkebb a Normafa környékén volt a síélet, ahol egyébként a legtöbb baleset s törült. A mentők felkészülve várták a forgalmas sportnapot és a tavalyi sportszezonhoz hason­lóan­­mindenütt felállították a helyi mentő­­őrségeket. A vasárnapi téli sportnapon több mint 30 esetben nyújtottak első segélyt a mentők, amelyek közül azonban csak három bizonyult súlyosnak. A Gugger­ hegyet, Széchenyi­ hegyet és Hár­ma­shatárhegyet főleg a ródlizók lepték el és miután a hőmérséklet vasárnap nem emelke­dett, a hó sehol sem vált latyakká és igy mindvégig kedvezett a síelőknek és rodu­zók­­nak. A főváros köztisztasági hivatala minden in­­tézkedést megtett a főváros útjainak me­gtisz­­títására Napi három turnusban 1000—1200­­ munkás dolgozik a főváros minden részében , a hó eltakarításán és ezeken a rendkívüli­­ munkásokon kívül 640 állandó munkás és 34­­ altiszt működik közre a főváros útvonalainak­­ tisztántartása érdekében. Tíz hófuvarozó autó szünet nélkül hordja­­ az összehordott hótömegeket és így az autók­­és egyéb járművek a főváros egész területén­­ minden fennakadás nélkül közlekedhetnek, s úgyszintén az autóbuszok és villamosok is.­­ A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a­­ hóréteg hétfőin a budai hegyekben átlagosan­­ 15 centiméter, a Dobogókőn 31, a Kékestetőn 134, a Galyatetőn pedig 20 cm. Legnagyobb­­a hóréteg vastagsága a Kárpátalján, Uzsok­­ánál, ahol a hegyeket 68 cm vastag hóréteg­­ borítja. Dorosy táblabíró marad az uzsorabíróság elnöke A budapesti tábla elnöke múlt év december 19-én keltezett rendeletével a budapesti büntető­törvényszéknél az 1942-ben alakítandó fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések tekintetében kis hatáskörrel valamint illetékességgel bíró uzsorabíróság elnökéül Dorosy Dezső dr. táblai bírót jelölte ki. E szerint Dorosy Dezső dr. marad az uzsorabíróság elnöke. Erről a táblai elnöki határozatról Szemák Jenő dr. a büntető­­törvényszék elnöke most értesítette Dorosy táb­labírót. Brammer Füt bonü­giói szerdán hangzik ki az alkotmánybiztosság szakései Az uzsorabíróság Brammer Pál belvárosi di­­vatárukereskedőt annak idején árdrágító vissza­élés bűntette miatt 3 évi és 6 hónapi börtönre 20.000 pengő pénzbüntetésre és iparigazolványá­nak elvesztésére ítélte, azonkívül kötelezte 157.930 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Ezt az ítéletet a Kúria megsemmisítette és a törvényszéket új eljárás lefolytatására utasí­totta Az iratok visszakerültek a büntetőtör­vényszékre, ahol Dorosy Dezső dr. táblabíró már tartott tárgyalást az ügyben és mivel meg kel­lett állapítani, hogy Brammer túlépte-e az 1939 augusztus 20-án rögzített árakat, az álkormány­­biztosságtól kért véleményt erre vonatkozólag. Időközben a védő kérésére 200.000 pengő óvadék ellenében szabadlábra helyezték Brammert. Az ügyben a Dorosy-tanács hétfőn délelőtt tartott újabb tárgyalást, amelyen a nagykeres­kedő most is megmaradt tagadása mellett, han­goztatta, hogy árdrágítást nem követett el. A bíróság több tanú kihallgatása után a tárgya­lás folytatását szerdára halasztotta, amikor az árkormány biztosság szakértőjét hallgatják ki.

Next