Magyarság, 1942. június (23. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

XXIII. ÉVFOLYAM 123. (6 17 5.) SZÁM KadótulajdonoswvsyabsAe lapkiadó R­Ti •— —• elnök-vezérigazgató lift ül JK| WL ■ • FELEÜ^S szerkesztő: és FELSŐS KIADÓ- fSF\ \ GJ f illf C? ~] /.^‘LoW\ P­ATTKAY D. KALMAN DQ, VmOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR DB. it ^Vi h. felelős szerkesztő: ^ \ 7 mattyasovszky képnél BUDAPEST, 194­2. JÚNIUS 2. KEDD ÁRA 12 FILLER Bombákkal árusították el a németek Canterburyt, megtorlásul Köln bombázásáért Május havában közel egymillió tonna hajóteret süllyesztenek el a németek Magyar katonai körök a magyar csapatok sikeres harci tevékenységéről ELÉRTE TETŐPONTJÁT A LÍBIAI HARC Japán búvárhajók megtámadták Sidney kikötőjét Londoni politikai körökben úgy tudják, hogy Nagybritannia az Egyesült Államok­tól a hadianyagszállítások fokozását szán­dékozik kérni a kölcsönzés és a bérbeadási törvény alapján, illetve annak keretében. Lyttleton termelési miniszter emiatt rövi­desen Washingtonba utazik. A Szovjet­uniónak Nagybritanniával való egyenjogú­sítása a hadianyagszállítások terén angol politikai körökben bizonyos nyugtalanságot keltett, és nagy az aggodalom amiatt, vár­jon Anglia a jövőben kaphat-e az Egye­sült Államoktól elegendő mennyiségű hadi­anyagot. Kétségtelen, hogy amióta a Szov­jetunió is részesülhet a kölcsön és bérbe­adási törvény előnyeiben, azóta közte és Anglia között féltékeny versengés indult meg az amerikai hadianyagokért. S úgy lát­szik a két vetélytárs mellé most harmadik­nak Csangkaisek Kínája is csatlakozni sze­retne. Kína ugyan aligha lehet esélyes ve­télytárs ebben a vetélkedésben, mert ha Amerika szívesen adna is neki hadianya­got, nem tudja azt Csungkingba elszállí­tani. Tény az, hogy Csangkaisek tábornok vasárnap este rádióbeszédet mondott, amelyben Amerikától hadianyagot kér. Kijelentette, hogyha az USA hadianyagter­­melésének 10 százalékát átadja Kínának, akkor ellenszolgáltatásként a csungkingi hadsereg minden erejét latba veti Kelet- Ázsiában. JAPÁN TUDÓSÍTÁS A SZOVJET KATONAI HELYZETÉRŐL A Nishi Nishi kujbisevi tudósítója rész­letesen foglalkozik a Szovjetunió katonai helyzetével és megállapítja, hogy az utóbbi időben már egyre nagyobb számmal soroz­nak be nőket a vörös hadseregbe. A fel­állít­ott női alakulatokat rövid kiképzés­r­e kiküldik a frontra. A Szovjetunió ellátásával foglalkozva a japán újságíró azt írja, hogy a készletek fogytán vannak, és ennek kellemetlen ha­tása mindinkább előtérbe lép. Általában a lakosság harckészsége mintha alább hagyna, és ennek ellensúlyozására a szov­jet kormány a sajtó útján biztosítja állam­polgárai, hogy a szovjetunió még ebben az esztendőben legyőzi Németországot. EGY AMERIKAI LAP BEISMERI, HOGY „A DOLGOK EGYÁLTALÁBAN NEM MENNEK JÓL“ George Fielding Elliot őrnagy a Lock című amerikai folyóiratban azt írta, hogy az Egyesült Államok, ha a háborút meg akarják nyerni, három csatát kell meg­nyerniük! A termelési, a szállítási és a harctéri csatát. Ha az orosz ellenállás meg­gyengülne, az Egyesült Államok számára rendkívül nehézzé válnék, hogy a tengely­­lyel Kelet-Európában és Afrikában szem­beszálljon. Ugyanúgy, ha Kína tovább gyengül, az Egyesült Államok számára rendkívül nehézzé válnék, hogy katonai sikert érjen el Japán ellen. Figyelmezteti a cikkíró honfitársait, hogy nagy nehézsé­geken kell úrrá lenniük és nem szabad magukat bizakodásnak átengedniük, olyan bizakodásnak, amely nem reális alapokon nyugszik. Azt tanácsolja, hogy a háború teljes vezetését Washingtonban összponto­sítsák és bízzák egy állandó haditanácsra, amelynek Roosevelt lenne az elnöke. Ha a tengelyt és Japánt, — folytatja a cikk — ebben az évben az egyesült nemzetek meg nem állítják, akkor elvesztették a hábo­­r­út. Ugyanebben a folyóiratban Vincent Sc­ean az Egyesült Államok belső helyze­téről tesz érdekes megállapításokat. Sze­rinte az Egyesült Államok közvéleménye közönyös. A sajtó a dolgokat javíthatatla­nul állandóan rózsás színben tünteti fel, csak azért, hogy minél több lapot lehessen eladni. Az amerikai nép nyomorúságos lelki állapotáért a felelősség a kormányt terheli, amely nem mondja meg az igazat az országnak és így elősegíti, hogy az északamerikaiak ámítsák magukat. A ve­reségeket eltitkolják és azt szeretnék el­hitetni, hogy minden jól megy. Az észak­amerikai polgár azonban vagy mulat ezen, vagy szomorúan nézi a térképet, amely mutatja, hogy a dolgok egyáltalában nem mennek jól. A végeredmény az, hogy a háborút senki sem veszi komolyan, illetve mindenki azt várja, hogy a másik dolgoz­zon a győzelemért. A cikk élesen támadja azokat a fiatalembereket, akik köztisztvi­selői állásokra vadásznak, mert ezzel men­tesülnek a katonai szolgálat alól. Az északamerikai fiatalemberek legnagyobb­­része szerencsétlenségnek tartja a behí­vást, amelyet mindenáron ki kell kerülni. Semmiféle lelkesedés sincs a háború mel­lett. Többmillió amerikai azon a nézeten van, hogy a Szovjet győzelme az Egye­sült Államok számára nagyobb veszedelem lenne, mint a tengely győzelme. A TÖRÖK KÜLÜGYMINISZTER FOGADÓESTJE Szaracsoglu török külügyminiszter nagy fogadóestélyt rendezett, amelyen megje­lentek Németország, Olaszország és Japán nagykövetei, Magyarország, Románia, Bul­­gária, Portugália, Spanyolország, Afganisz­tán és Svájc követei, továbbá sok török képviselő, valamint a török főváros poli­tikai személyiségei és a sajtó képviselői. Meghívást kaptak az említett külképvise­letek katonai attaséi is. LAVAL BESZÉDE FRANCIAORSZÁG FELADATAIRÓL AZ ÚJ EURÓPÁBAN Laval francia miniszterelnök vasárnap Párisban megbeszéléseket folytatott né­hány francia szakszervezeti vezetővel, az ipari termelés és a munkaügyi törvényho­zás államtitkáraival, a főállamügyésszel, Páris eddigi és új rendőrprefektusával, Bard tengernaggyal, valamint Bussiere prefektussal. E tárgyalásokat megelőzőleg, szombaton Laval miniszterelnök 150 munkásszervezet bizottságának elnökei előtt nagy vonások­ban ismertette a kormány politikáját. Ab­ból indult ki, hogy minden nép számára, amely el akarja foglalni helyét az új Eu­rópában a legfontosabb előfeltétel a leg­nagyobb munkateljesítmény. Éppen ezért Franciaországnak az európai közösség ér­dekében folyó mostani hatalmas küzdelem­ből ki kell vennie a maga részét, mind be­lül az országban, mind pedig az ország határain túl folytatott munkával. A legna­gyobb teljesítmény elérése céljából végre kell hajtani különböző iparágaknak bizo­nyos összevonását, ami a nyersanyagok és a szállítóeszközök pillanatnyi hiánya miatt vált szükségessé. Ezzel párhuzamosan kell haladnia a munkaerők jobb eloszlásának. A kormány azonban nemcsak a munkatel­jesítmény, hanem logikus módon a mun­kás keresetét is emelni akarja. A munka­idő meghosszabbítása önként maga után vonja a bérek felemelését is. Laval végül az egybegyűlt gazdasági vezetőkhöz nyo­matékos felszólítást intézett, hogy minden erejükkel támogassák ezt a kormány­­programot. HACHA SZERINT BENES AZ ÉRTELMI­SZERZŐJE A HEYDRICH ELLENI MERÉNYLETNEK Daluege SS főcsoportvezető, rendőrtá­bornok fogadta Hacha cseh államelnököt és azután a protektorátus kormányának tagjait. Daluege a fogadás alkalmával alapvető nyilatkozatot tett a Heydrich he­lyettes birodalmi védnök ellen elkövetett merénylet következtében előállott helyzet­ről és kijelentette, hogy haladéktalanul végrehajtja a Führer parancsait. Kijelentette, többek között, hogy a cseh nép körében még gonosztevő elemek van­nak, s ezeknek a kiirtása teremtheti csak meg e­z alapot a protektorátus további fej­lődéséhez. Nyilatkozatát azzal a megálla­pítással fejezte be, hogy Hitler vezér és kancellár a protektorátus kormányától el­várja az aktív harcot, mindazok megsem­­misítésére és kiirtására, akik a cseh nép kebelében az Európáért folyó német há­ború ellenségei. A protektorátus kormánya ezután rádió­­nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutat arra, hogy a merényletért Benest és híveit terheli a felelősség és figyelmeztette a cseh népet a következményekre. A kor­mány a maga részéről 10 millió korona ju­talmat tűz ki olyan adatok beszolgáltatá­sáért, amelyek a tettesek kézrekerítését lehetővé teszik Hacha cseh köztársasági elnök szintén rádióbeszédet intézett a néphez. Benest a volt csehszlovák köztársaság elmenekült elnökét a cseh nép elsőszámú közellensé­gének nevezte. Benes — mondta az elnök — az ellenséges hatalmak zsoldosa, és két­ségtelen, hogy a helyettes birodalmi véd­nök ellen elkövetett merényelt mögött is ő áll, mint értelmi szerző. A cseh nép ebben a nagy küzdelemben nem le­het másutt, csak a Nagynémet Birodalom oldalán. Ebben a harcban nincs többé sem­legesség, csak világos állásfoglalás. Azzal kapcsolatban, hogy egyes külföldi lapjelentések szerint semleges és nem had­viselő államok áttértek kereskedelmi ha­jóik felfegyverzésére, illetékes német he­lyen kijelentették, hogy ezek a hajók fel­fegyverzésükkel elvesztik kereskedelmi ha­jójellegüket és önmagukat fosztják meg a nemzetközi jog védelmétől, így kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy a német tengeri erők fegyvert használnak ellenük. A semleges, vagy nem hadviselő államok felfegyverzett hajói maguknak k­öszönhetik tehát, hogyha felfegyverzésük következté­ben kárt szenvednek. Német illetékes he­lyen hangsúlyozzák, hogy az olyan államok kereskedelmi hajóit, amelyek nem állanak Németországgal hadiállapotban, a 1.­jelölt hadműveleti területeken kívül a német ten­geri erők semmi módon sem fenyegetik, vagy veszélyeztetik, hogyha a nemzetközi jog szabályai szerint viselkednek, azaz vi­lágosan felismerhető jellel tüntetik fel, hogy semleges kereskedelmi hajók és ezt a jelet éjszaka megvilágítják. Nincs mitől tartaniuk továbbá ezeknek a hajóknak, hogyha nem haladnak karavánban, és más különleges intézkedésekkel sem teszik ki magukat annak, hogy ellenséges hajók­kal tévesszék össze őket és végül hogyha a hadviselő államok nemzetközileg elismert jogának, a semleges kereskedelmi hajók feltartóztatását és átvizsgálást kimondó jognak alávetik magukat. Beszámoló a könyvnapról Havi tíz deka mosószappan jár személyenként sárga szelvényre a fővárosban A plutokráciákból jelentik:... (A Magyarság berlini szerkesztőségének Londonból, Washingtonból, a semleges országok­on át érkezett külön jelentései) Seydlitz zászlóshajó ütközet-naplója a 26 esztendő előtti skagerraki csatáról

Next