Magyarság, 1942. július (23. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-04 / 149. szám

8 ­ ° IP ° 0 ° IP ° ¥ Az igazi sportnemzetek — győzelmes katona­nemzetek Hogyan lesznek a nemzeti sport bajnokaiból — katonahősök? Mit értünk az igazi sportnemzet fogalma alatt? Sportnemzet alatt azokat a nemzeteket értjük, amelyekben a sportbeli csúcseredményre való törekvés a legjobban ki van fejlődve. Ebből a szempontból pedig elsősorban az olimpiai ered­ményeket kell tekintetbe venni. Kétségtelen, hogy Európának két kis rokon­­í képe, a finn és a magyar a csúcsteljesítmények arányszáma tekintetében vezet az egész világon. Az is kétségtelen, hogy a kis Finnország a bor­zalmas méretű Szovjet-Oroszországgal szemben folytatott élet-halálharcában, a­z első finn-orosz féli háborúban, de a mostaniban is, a katonai erények legcsodálatosabb példáit nyújtotta az­­egész világnak. Finnország marsallja, Mannerheiim tábornagy, ékít a szegedi egyetem az elmúlt napokban ava­tott díszdoktorává, mikor megkérdezték a sport értékéről, a következőket mondotta: „ Hogy a finn nép a téli háborúban megállhatta a helyét e Szovjettel se­mben, csak kisportolt ifjúságának köszönheti". Hasonló értelműek Rangell minisz­terelnök és sport fér­­fi ezen szavai is: „A finn Sportembereiknek mindig ott volt a helyük, ahol » hazának legjobb fiaira, ahol a legkeményebb férfierőre volt szüksége". Nem lehet tagadni, hogy Finnország legjobb fiait a sport formálta ezzá, amivé váltak. A finn sportember ismét ka­tona, a­kire számítani lehet és akire a haza nyu­godtan rábízhatja magát. A legnagyobb hősök a sportemberek közül emelkednek ki. Többször utaltunk már arra, ami minket ma­gyarokat különösebben is érdekelhet, hogy a finn nyelvben a hős és a sport szavakat ugyanabból az ősi gyökszó­bóll, az „ur" szóból képezik. Arra mutat ez, hogy már az ősidőkben is ugyanaz volt a hős a háborúban, aki az erős, gyakorlott teh­erős férfi a békében. A sportemberektől a legnagyobb áldozatokat várják el, mert az ő helyük mindig ott van, ahol az emberi fizikai ké­pességekkel szemben a legnagyobb igényeket tá­masztják — békében épp úgy, mint háborúban. Valóban a kis finn hadseregnek hihetelen el­lenálló ereje, erős akarata, mozgékonysá­ga és a szent célért való lelkesedése volt szüksé­ges ahhoz, hogy a Szovjet elleni téli háborúik-HHIvH­MJ-tM » HHH4-H4I«II - ban, hóban és jégen, megállja helyét a számbeli­leg túlsúlyban lévő ellenséggel szemben. Az if­júságot erőkifejtésre és férfiasságra, valamint nemzetéhez való hűségre kell nevelni és ehhez a legcélszerűbb módszer a sportkiképzés. Az ifjúságot, tehát a népességnek azt a részét, amely a leginkább hivatva van a nemzeti érde­kek védelmére úgy kell nevelni, hogy az testileg lelkileg állandóan készenlétben legyen csúcstelje­sítmények véghezvitelére. Korunk eseményei egy­öntetűen igazolják, hogy nem elég az egyoldalú kiképzés, nem elég csak erős ifjúságot nevelni, hanem a testi energiák kifejtésének elsajátítása mellett jellemes, önfeláldozó férfiakat kell ne­velni, akiknek képességeiben a haza mindenkor megbízhatik. Nem véletlen tehát az, hogy Német­országnak, Olaszországnak és Japánnak van a legjobb sportszervezete és hogy a magyar leven­­temozgalom szolgált például sok ország ifjúsá­gának katonaság előtti kiképzésre. Az említett országokban a sport keretében testi és lelki ne­velést nyer az ifjúság. Megismeri azokat a szabá­lyokat, azokat az életmódokat, amelyek szerint be kell rendezkednie, hogy hazájának tettrekész és munkabíró polgárává, ha pedig kell, véddel­­mező katonájává váljék. Az igazi sportszerűség­gel nevelt ifjúság fogja igazán megérteni a nuve következő szavait, amelyekt az olasz ifjúsághoz intézett, de amely jelszava lehetne a mi fiatal­ságunknak is: „Lángoló tekintettel a jövőbe néz­zetek. Az, amit még ki kell küzdenünk jobban érdekel bennünket, mint amit már megszerez­tünk. A nemzet győzelmétől függ mindnyájunk élete és gyermekeink jövője." A zsidókérdés Malma BARY JÓZSEF: A tiszaeszlári bűnper . . .­­ . 12.— 10.— BOSNYÁK ZOLTÁN: A magyar fajvédelem úttörői . 10.— — A zsidókérdés I—II ..................5.60 — Szembe Judeával. Uj, II. bővített kiadás sajtó alatti ...... — — A zsidókérdés törvényes rendezése — —.50 Istóczy Győző élete és küzdelmei — 1.50 Harc a zsidó sajtó ellen­­ . . . — —.50 Az idegen vér. A zsidókérdés faj­­politikai megvilágításban ... — —.50 Prohászka és a zsidókérdés ... — —.60 A zsidókérdés újabb alakulása Ma­gyarországon. 1938. ..............— 1.— BUBULUS: Utópia. Ábrándok paródiája . . — —.24 A kismagyar út. Szabó Dezső új demokráciája ...............................— —.46 Egolatria. Niestzsche, France, Huxley abrakadabrái....................., — —54 Vitéz dr. ENDRE LÁSZLÓ: A zsidókról. A berni per tanulságai — 3.— Felpétzi GYŐRY JENŐ: Soproni zsidókapu. Történelmi reg. 6.90 5.60 KISS IMRE: A zsidó tehetség titka • . ■­­ * — —.40 KOCSIS GÉZA: ■ A kétarcú szabadkőművesség »­­ — —.16 GEORGE J. R.: Juci Süss 5.20 3.60 KÁROLY MIKLÓS: A sárga folt titka . * .­­ .­­. — —.50 LUZSÉNSZKY ALFONZ: A talmud magyarul................... — 3.60 A talmudzsidó ....................................— 2.— A zsidó nép bűnei ...... — 1.80 SERLY A.: A zsidóságra vonatkozó törvények .— —.80 VÁRADY GYULA: Anglia és Izrael . . . .­­ ■­­. » — —.40 VITÉZ JÓZSEF: Csobaji krónika . . . . . ?­­ — 2.50 WIN­GENE: Hová tegyük a zsidókat? Mada­gaszkár ................................... . — ..60 Kapható a „Magyarság" Könyvosztályában: Bpest, II., Hunyadi J.­út 2. Postán a könyv árá­nak előzetes beküldése után bérmentve szállítjuk. Kötve Fűzve MilCTSRStB Szombat, 1942. Julius L Olasz kitüntetést kaptak sportéletünk vezetői közül többen Az olasz király és császár az olasz korona­rend csillaggal díszített középkeresztjét aján­dékozta vitéz dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnöknek a társadalmi sport és testnevelés vezetőjének. Ugyanekkor Palko­­vits Pál dr. min. o. tanácsos az olasz korona­rend tiszti keresztjét, Rajczy Imre dr. min. titkár, Bay Béla dr. a BEAC ifj. elnöke és Nedeczky László dr. rendőrfogalmazó, külügyi előadó, pedig az olasz koronarend lovagke­resztjét kapták. A magyar sporttársadalom örömmel fogadta a magyar sport vezetőinek a baráti olasz nemzet királyától és császárától kapott kitüntetéseit. A svéd Haegg megjavította a félmérföldes síkfutás világrekordját A Göteborgban rendezett atlétikai versenyen a svéd Haegg, a kiváló középtávfutó, a félangol mérföldes atlétikai viadalban 4 x 06.2 mp-es re­mek teljesítménnyel, új világrekordot állított fel. A régi rekordot az angol Wooderson tartotta 4­­. 06.4 mp-s eredménnyel. Ha egy világrekord kí­sérlete nagy közönség előtt folyt le és szereplé­sének érdekességét fokozta, hogy több mint egyévi szereplés után, most indult először verse­nyen. Egy évvel ezelőtt u. n. a svéd szövetség megbüntette amatőrvétség miatt, úgy hogy nem versenyezhetett. A félmérföldes versenyben Haegg ellenfele Anderson volt, aki 4­­. 06.4 mp-s eredménnyel beállította a régi világre­kordot. Szigeti Lajos és Frigyes Dezső hivatásos ökölvívóként szerepelnek A Magyar Ökölvívó Szövetség legutóbbi ülésén megállapították azokat a szabályokat, amelyek szerint az új alapokra fektetett hivatásos ököl­vívó versenyeket megrendezik. Megállapították a hivatásos versenyzők díjazásának határait és ki­mondották, hogy szövetségi ranglistát állítanak fel és a kihívások ezentúl csak a ranglista sze­rint történhetnek. Legutóbb Hidvéghy Béla szer­ződtető a MÖSz-nél több feltűnést ke­ltő szerző­dést nyújtott be, így többek között hivatásos ökölvívóként szerepelnek Szigeti Lajos és Frigyes Dezső európabajnokok, továbbá Kővári és Deli, a csapatbajnokságok kemény küzdelmeiben sok­szor kitűnt kiváló versenyzők. Hídvégi bejelen­tette, hogy nagyszabású nemzetközi hivatásos ökölvívóversenyt rendez, amelyre július 18-án kerül sor. % 1 19 JUH - 1 A milánói nagysikerű magyar kiállítás bezárása A milánói magyar-olasz kulturális ünnepsé­gekbe tartozó nagy magyar kiállítás június 28-án zárult be. A kiállításnak igen nagy si­kere volt és majdnem 10.000 ember látogatta, meg. A kiállítást meglátogatta az utolsó két napon Bottas nemzetnevelésügyi miniszter éa legnagyobb megelégedésének adott kifejezést. Az olasz lapok cikkekben emlékeznek meg a kiállításról, a magyar-olasz kulturális ünnep­ségek nagy sikeréről. Az ősz folyamán, látva a nagy sikert, más olasz városokban is foly­tatják a nemes kezdeményezést. Ugyancsak bejelentik az egyes lapok, hogy ősszel a mi­lánói Scala múzeumának termeiben­­ a ma­gyar operát és a magyar operai rendezést be­mutató kiállítás nyílik. Igen érdekes egyéb kihatásai voltak a milánói magyar kulturális ünepségeknek és a kiállításnak így többek kö­zött Milánó környékén lévő hatalmas amfiteát­rumot ugyanolyan módon ássák ki és a kör­nyékét úgy rendezik, mint ahogyan­­ezt Buda­pesten csinálták. Öt főszerep az Alkalom című filmben Zalabéry Horváth János új filmje az „Alka­lom’’, amely Rodriguez Etedre rendezésében a.ost készül magyar és bolgár nyelven a Ma­gyar Film Iroda műtermeiben, mintegy 50 ke­replőt foglalkoztat Ezek között öt kimagasló szerep van. A magyar változatban a követ­kezőképpen osztották ki a szerepeket: Karády Katalin fiatal asszonyt játszik, aki később san­­zonénekesnő­ lesz. Négyéves kisfia van a film­ben. Somlay Artur a férje. Elfoglalt, híres vál­lalkozó. Csortos Gyula a férj üzlettársa. Arról nevezetes, hogy különösen kedveli a kutyákat. Szilassy László fiatal mérnök Biliécsi Tivadar vidéki orvost játszik az új flmben MAGYAR MŰVÉSZEK SIKERE AZ EURÓPAI DIÁKSÁG BERLINI ÜNNEPSÉGÉN Berlinben a Humbold­ Klub vasárnap ünnepséget rendezett a Capitolban. A klubban egyesült európai diákság népdalaival, táncaival, és zené­vel lépett a dobogóra. Óriási sikere volt Kelly Annának, aki ma­agyar dalokat adott elő cigány­­kísérettel és Olthy Magdának, aki Naszódy Sán­dorral tüzes csárdást mutatott be. A birodalmi egyetemi ifjúság vezérén és annak helyettesén kívül megjelent az ünnepségen Sztójay Döme berlini magyar követ is. AZ ÖTVENÉVES FÉRFI A múlt század hetvenes éveiben a hangulatos, nyugalmas vidéki kurták környezetében játszó­dik le az UFA gyár legújabb filmje „Az ötven­éves férfi". A férfi utolsó fellobbanása örök témája marad az irodalomnak. Készítettek szín­darabot, írtak regényt, verset erről a problémá­ról. Most a német filmgyártás fordult ehhez a témához érdekes, szakavatott kézzel. Nem gics­­cses, érzelgős, hanem markáns vonásokkal raj­zolta meg a fiatal lányt szerető élete alkonyán lévő férfi nagy érzését. Ami pedig a legfonto­sabb ebben a filmben, és ami a német gondolko­dást a legtökéletesebben kifejezi az, hogy az idős férfi belátja, hogy nem való mellé fiatal lány. Nem akarja élete alkonyát „bearanyoz­­tatni” a lány fiatalságával, hanem átengedi azt annak a férfinek, akihez való, a fiatal még el nem használt, erőtől duzzadó hadnagynak, kit a lány úgysem tudna elfeledni. A film fő­szerepét az ötvenéves férfit Heinrich George a német színművészet és filmművészet robusztus egyénisége alakítja. Ha a mi számunkra oly­kor túlságosan is reális az ábrázoltja, nek ki sza­bad elfeledni, hogy egy letűnt világ utolsó „mo­hikánját” rajzolja meg. Paul Wegener a szá­mító apát játsza. Nagy művész, akit először lá­tunk ilyen szerepben. Ilse Werner a fiatal lány, akiért megdobban az öreg báró­­ hajdanában legendás hírű ulánus — szíve. Játéka kedves, egyszerű, meggyőző. Fültz Lothárt az ifjú had­nagyot Ernst von Klipstein alakítja nagy oda­adással. A filmnek a bemutatón sikere volt. gl. HONTHY HANNA FILMPRIMADONNA LETT Operettszínpadjaink elvitathatatlanul egyik legkiválóbb primadonnája, aki a színpadon már annyi feledhetetlen estet szerzett nagy­számú közönségének, rövidesen, mint film­primadonna lép a közönség elé. Nagy érdek­lődés előzi meg a filmen való bemutatkozását, eddig ugyanis Honthy Hanna volt az egyetlen élvonalbeli színpadi sztárjaink közül, aki nem vállalt filmszerepet. A „Régi nyár” című nagykiállítása zenés vígjátékban jelenik meg a mozi vásznán először Honthy Hanna, abban a szerepben, amellyel egyik legemlékezete­sebb sikerét aratta a Horvát-kerti Budai Színkörben néhány esztendővel ezelőtt. Az operettet egész nyáron át játszották, a már azóta lebontott nyári színházban és most mindazoknak, akik megtapsolták Honthy Hannát, alkalmuk lesz viszontlátni híres sze­repében. Körülötte egész galériája a legnép­szerűbb színészeinknek vonul fel. Simor Er­zsi, Csikós Rózsi, Vaszary Piri, Csortos, Szi­lassy, Rajnay, a két Pethes és még többen mások. A nagysikerű színpadi operettet Zala­­béri Horváth János és ifj. Békeffi István dol­gozták át és Podmaniczky Félix rendezésé­ben került a filmszalagra. Az első Honthy­­filmet a közeljövőben hat premiermozi mutat­ja be. AZ EURÓPAI SZERZŐI EGYESÜLETEK ELNÖKI ÜLÉSE Berlinben a szerzői egyesületek nemzetközi szövetsége Richard Strauss elnöklete alatt elnöki ülést tartott. Az elnöki ülésen külö­nösen azt a kérdést tárgyalták meg, hogy a háború tartama alatt gyakorlatilag miként működhetnének együtt az európai szerzői tár­saságok. Bohóc­olimpiász a rádióban A Fényes-cirkusz premierjén, amely a Bohóc­­olimpiász gyűjtőcímet kapta, a műsoron szerep­lő ragyogó bohócok, komikusok és humoros számok egész különleges tömege miatt, megje­lent a stúdió különítménye is, hogy viaszlemezre felvegye a bohóc­olimpiész kiemelkedő és köz­vetítés céljára alkalmas számait. Budinszky Sándor vezette a hangfelvételt, amelyet július 3-án, pénteken este 1410 órakor sugároztak ki a nagyközönség számára a Budapest I. leadón. SZÍNHÁZI ÉLET A FELSZABADÍTOTT VILNÁBAN Még csak egy éve annak, hogy a bolsevikig­eket Vilnából kiűzték, mégis a színházi te­vékenység a német polgári közigazgatás erő­teljes támogatásával örvendetes művészi tel­jesítményeket mutathat fel. A városi szín­ház a bolsevikiek elől Németországba mene­kült író és színházi szakértő, Alsotas vezeté­se alatt Hauptmann Gerhardt „Naplemente előtt” című darabját hozta színre. Sorra került ezután több belföldi és külföldi szerző víg­játéka és bohózata. Rendkívüli jelentőséggel bírt egy liteai színdarabnak a bemutatója. A lefolyt játékidőben 140 előadást tartottak, amelyen 74.694 látogató jelent meg, amely mindennél világosabban mutatja a vilnai kö­zönség nagy érdeklődését. A színészutánpót­lás részére a „Vaidila” vándorszínházat ugyancsak múlt év októberében megnyitot­ták. Minthogy Vilnának operája nincsen, az ottani filharmonikus zenekar a kovnói ope­raház tagjaival rendezett operaelőadásokat a vilnai városi színházban. 1 Meghalt Füstös bácsi Két nappal ezelőtt zárta le mindig mosolygó szemeit a halál, a Nemzeti Színház egyik közbe­­csülésben álló alkalmazottjának, Füstös András­nak, a színház Füstös bácsijának, aki a végzetes pillanatban is mosolygott.­. Lehet, mert szép volt az élete a festett kulisták világában, talánt mert megérezte, hogy minden múlandó, de le­h­et, ezért is, hogy várják már a mennyek vilá­gában a színház halhatatlanjai, Jászay Mari, Vízvárt­ Gyula, Pethes Imre, Bakó László, Gye­­nes László és a többiek, akik bizonyára meg­alakították már a mennyei színházat. Ez pedig aligha volna teljes Füstös bácsi nélkül... Harmincöt évvel ezelőtt lépett a Nemzeti Szín­ház szolgálatába Füstös András. Udvarias modo­rával és lelkiismeretes munkájával hamarosan megkedveltette magát a színház tagjaival. Csak­hamar rábízták a szerepek kézbesítését. E téren olyan gyakorlatra tett szert, ha felmerült a kér­dés, hogy bármelyik darabból mikor volt bemu­tató és a szerepeket kik játszották, nem kellett a könyvtárakban kutatni. Füstös bácsi minden kér­désre választ adott. Pontosan emlékezett még a próbákra is. .. Kormányzó úr Füstös András becsületes munkáját kitüntetéssel jutalmazta meg. A színház pedig 35 éves szolgálataiért aranygyűrűvel ajándékozta meg. Füstös Andrást pénteken délután nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a Kerepesi­­temetőben. Sírja körül ott álltak a színház tagjai is, megindult búcsút mondva az elköltözött öreg Füstös bácsinak... Fa is Mari szalonniyeli Fakereskedők útmutatója. 1941. — — — 6.— Kapható a „Magyarság’ ’Könyvosztályában: Bpest, II., Hunyadi J.­út 2. Postán a könyv árá­nak előzetes beküldése után bérmentve szállítjuk* Bator: A szén. 1941. — — — — — 3.50 Zsombory: Az erdőhasználat gyakorlati kézikönyve. 1942. — — — — — — 6.— Arborius: A fakitermelés gyakorlata és költségszámítása. 1942. — — — — 5.— Fürészipari címtár. 1942. — — — — 8.— MOSZ fás-szabványok — — — — — 3.50 Az erdészeti igazgatás — — — — — 2.— Teljes kilométermutató és vasúti díj­tételtáblázat — — — — — — — 3.50 Gömbfa árrendelet — — — — — — 1.80 Fűrészáru árrendelet — — — — — 1.80 Tüzelőszakma árrendeletei — — — — 3.60 Készletbejelentés, zárolás, nyilvántartás 2.70 Kádár S.: Fakereskedelmi zsebkönyv. 1942. kötve —■' — — — — — b­.— kart. — — — — — — — —

Next