Magyarság, 1942. augusztus (23. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-01 / 173. szám
•f \ XXII. ÉVFOLYAM 17 3. (6 2 2 5.) SZÁM BUDAPEST, 1942. AUGUSZTUS BAT * | tOAJÓTUlAJDONOJc MAGYARSÁG LAHUADO . KLBDS SZERKESTŐJ, ELNÖK-VEZIGAZGATÓ /^ZG^A .fiÁTTKAY B. KÁLMÁN 6. FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ: ' ~i" V’J HUJELOS SZERKESZTŐ: '/IRTSOLOG! RUPPRECHT OLIVÉR DR. MATTYASOVSZKY KORNÉL, A MAGYAR NEMZETISZOCIAUSTA MOZGALOM NAPILAPJA A MAGYAR NÉPPEL A MAGYAR. NED.'IT: AZ ÚJ EUROPA ÚTJÁN . A Kaukázusban elérték a Kubán folyót a német csapatok . A keleti arcvonal déli szakaszán mindenütt rendetlenül menekül a megvert bolsevista hadsereg — Sztálingrád minden oldalról veszélyben van Nyolcszázezer tonna angolszász hálótér szttnyedi él Július hónapban — Leéntóbb 24 kimLcsdelmi gázst, 10 vitorlás tenerhajót és egy űrhajót küldtek a tender fenekére a német tengeralattjárók Egyiptomban az utolsó emberig felmorzsolták az indiai ezredeket Három nap óta ismét állandóan bombázzák Londont a németek A mai német hadi jelentés beszámol arról, hogy német tengeralattjárók újabb 167 ezer tonnányi hajóteret sülyyesztettek el az Atlanti-óceán különböző pontjain. A búvárhajóharc tehát teljes felkészültséggel folyik tovább s apasztja ellenségeink hajótér-mennyiségét. A második arcvonal felállítással kapcsolatos sajtóvitát megelőzte a világsajtóban egy kb. három hétig tartó vita arról, hogy az amerikai és az angol hajóépítési és hadfelszerelési ipar épes-e pótolni az elpusztult hajótérmennyiséget. A Magyarságban éppen a Roosevelt—Churchill találkozó után rámutattunk arra, hogyz a két háborúvezető megbeszélésének központjában is a hajótérprobléma állott. Ezzel kapcsolatosan megírtuk, hogy éppen amerikai és angol statisztikai adatok, vélemények és sajtóközlemények alapján bizonyítható, hogy a maximális teljesítőképeséggel sem bírja az angol és amerikai ipar nemcsak pótolni az elpusztított hajótérmennyiséget, hanem még annyit sem tud produkálni, amennyit a németek állandóan elpusztítanak. Ha ehhez hozzávesszük még a japán haditengerészet munkáját is, akkor megállapíthatjuk, hogy nem sok idő múlva a hajótér hiányának kérdése eldönti a háború továbbvitelének, kiterjesztésének kérdését, sőt ezen túlmenőleg a háborúnak a sorsát is. Az említett hajótérprobléma azért figyelemreméltó, mert szoros összefüggésben van az úgynevezett második arcvonal felállításával. Második arcvonalat ugyanis csak akkor lehet létesíteni, ha az angolszászok megkísérelnek egy európai inváziót, csapatokat hozunk át a Csatornán, vagy az óceánon. Ehhez természetesen megfelelő számú hajótér kell. Mint már megírtuk ezen a helyen, egyetlen katonának egy tonnányi hajótérre van szüksége, tekintetbe véve a szükséges fegyvereket, lőszert és élelmiszert. Komolyabb és nagyobbarányú partraszállási kísérlet tehát elképzelhetetlen, hiszen annyi szabad hajótér nem áll rendelkezésre, amennyit egy ilyen invázió szolgálatába lehetne és kellene állítani. Az Archangelskben rakodó vagy a Jóreménység foka táján hadianyagot, ipari nyersanyagot vagy, akár utasokat szállító angolszász lobogó alatt közlekedő hajókat épp olyan kevéssé lehet egyetlen sziklatávirattal hazai kikötőkbe rendelni és inváziós célokra felhasználni, mint akár a délamerikai vagy északamerikai partoknál e pillanatban felhasznált hajókat. Nagyobb arányú és komolyabb partraszállási kísérlet tehát elképzelhetetlen. De ha történetesen nem ismernők — még bekebeli, megbízható statisztikai adatok alapján— a hajóépítés és hadiipar termelési feltételeit és kapacitáslehetőségét, ha Európában valamennyi szakember tévedett volna számításában, ha valami titokzatos módon mégis rengeteg ismeretlen helyen tartózkodó hajójuk lenne az angolszászoknak és ezzel invázióra készülnének, — akkor is szívesen látja és várja őket a Franciaországban, Hollandiában, és Belgiumban kiépített német erődrendszer . . . ám próbálják bevenni. Az Egyesült Államok e pillanatban a világ huszonnégy különböző pontján tartanak hadsereget: Írországban, Újfundlandban, Ausztráliában, Labradorban, a Bermudákon, Bahamában, Cubában, Antiguában, Santa Luciában, Trinidadban, Jamaikában, Guyanában, Guatemalában, Costa ricában, Panamában, Venezuelában, Ecuadorban, Brazíliában, Eritreában, Indiában, Kínában, Egyiptomban, Grönlandban és Nyugat-Afrikában. Ez a legélénkebb bizonyítéka egy mértéktelen, katonapolitikailag és hatalompolitikailag is naivul túlméretezett amerikai imperiaizmusnak, annak, hogy a roosevelti politika már sutbadobta a Monroe-elvet és az a háborús indok, hogy meg kell védeni a nyugati féltekét az idegen befolyástól, egyszerűen ámítás. A huszonnégy helyen tartott amerikai hadsereg természetesen nagymenynyiségű munkaerő kikapcsolását jelenti Amerika nemzetgazdasági életéből. Az egyik előkelő amerikai havi folyóirat, a Readers Diges júliusi számában feltűnő cikkben megírja, hogy a Fehérház ötletes plutokratái és zsidói ,miképpen oldották meg a munkáshiány kérdését: az amerikai munkásság helyét a gyárakban roppant arányokban foglalta el az Amerikában élőnégerek tömege. A négerek alig, hogy elfoglalták munkahelyeiket, arra hivatkozva, hogy a hadiiparban dolgozván, hervadhatatlan érdemeket szereztek munkájukkal és ezzel az USA győzelméért dolgoznak, tehát feltétlenül megilleti őket a jogegyenlőség, egyforma elbánás az Egyesült Államok fehérfaju lakosságával — az amerikai munkássággal. Az amerikai imperializmus, az USA elnökének háborús és hatalmi hóbortja tehát ma már a legelevenebb és több évtizede sok feszültséget előidézett kérdésbe, a négerkérdésbe vág. Amíg az amerikai katonákat nekihajtják majd a biztos halálnak és pusztulásnak, a nyugateurópai tengerparti erődövezetnek, a német lángszórók, géppuskák, kézigránátok, biztos halált hozó tüzének, addig Amerikában a fehérember civilizációjának, kényelmének eszközeit, vívmányait és eredményeit a négerek és zsidók gondtalanul élvezhetik... A bolsevista agitáció pedig Amerikában és Angliában is szakadatlanul folyik. A nagytőkések, de a művelt értelmiségi osztályok, a tisztviselők, a tisztikar, az öntudatos és jólkereső nemzeti érzésű munkások korántsem nevezhetők bolsevistáknak, sem Amerikában, sem Angliában. A gátlástalan, fékevesztett kommunista szervezkedés tehát ellenségeink belső frontjának megtanulását, és széthullását eredményezheti. Roosevelt és Churchill politikája azért veszedelmes ennélfogva Anglia és Amerika népére, mert nemcsak a háború katonai kudarcai szaporodnak, nemcsak a katonailag történő vereség fenyegeti őket, hanem a belső zavarok, a gazdasági nehézségek, az infláció és ezer apró tényből következtetve egy meginduló belső termelési és gazdasági csőd is. Londonban már megindult a bankóprés: 50 millió fonttal emeli a britkormány a forgalomban lévő bankjegyeket. Amerikában szigorú rendelet jelent meg arról, hogy takarékoskodni kell az ipari olajjal, mert kevés van. A gumihiány egyre nő, pedig a háborús fogyasztás, a békebeli gumifogyasztásnak többszörösét igényli. Donald Nelson a hadigazdálkodás vezetője naponta visz aktatáskájában újabb és újabb iratokat és kimutatásokat a Fehérházba a Presidentnek. Az egyik nap az aluminium, a másik nap a magnezit, a harmadik napon a réz, a negyedik napon a gumibeszerzés gondjait és az egyre mutatkozó nyersanyaghiányokat jelenti be. A gondok egyre szaporodnak. És a megoldhatatlan haditermelési, közlekedési utánpótlási kérdések közepette a világzsidóság csúcsszervezeteinek unszolására, biztatására és fenyegetésére arról ábrándoznak angolszász ellenségeink elvakult stratégiái, hogy rövidesen felállítják Európában azt a második arcvonalat, amelytől valóságos csodát várnak. Az ő győzelmüket. A hadiszerencse megfordulásában reménykednek, Sztálin tehermentesítését várják, szóval az általuk kivívandó győzelem alapfeltételeit. Kár, hogy Európában senki sem veszi komolyan ezeket a terveket és csupán a hadviselési tudomány előírta óvatosságból megtett nyugateurópai katonai intézkedések arra valók, hogy a német hadsereg kipihent százezernyi és milliónyi katonája vidám gyakorlatozás közben várja Roosevelt és La Guardia hajóhadát vagy azokat az elszánt Tommokat, akiknek nem volt elég egy Dünkirchen — még egyre vágynak. Mattyasovssky Kornél Asia 12 fillér A kormányzó beszéde Kenderesen egy székely küldöttség előtt Az augusztusi és szeptemberi szappanadagot a c-jegyre egyszerre szolgáltatják ki A honvédelmi minisztérium közleménye a gyújtópalackokról Megmérgezték magukat Hegedűs Lóránt felesége és leánya