Magyarság, 1942. november (23. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-29 / 271. szám
12 „Nem csak kenyérrel él az ember...“ Egyik pályaudvar várótermében két nő ült le mellém. Hiába nem akartam, minden szavukat meg kellett hallanom, jó hangosan beszéltek. Különösen az egyik aki a szót vitte. Jól meghízott, középkorú asszony volt, elég hanyag öltözete mellett is látszott, hogy középosztálybeli nő. Fűzőt nem viselt, télikabátja pecsétes volt, cipője kicsit csámpás, harisnyája ráncot vetett és körme is sok kívánnivalót hagyott. De kezein, amelyekkel legtöbbször hadonászott, szép és értékes ékszereket viselt. A másik nő szintén abban a korban lehetett és az is inkább molett, de rendesen be volt fűzve, sötét kabátja jól szabott, cipője kifogástalan, kezén látszik, hogy nem tétlenkedik, de az is, hogy a munka után törődik azok ápolásával. Az elsőnél tisztának nem nevezhető vászonszatyor volt tele élelmiszerrel, a másiknál nagy aktatáska, amelyből szintén látszott ki élelmiszercsomag, de volt benne újság és könyv is. Egész biztosan pestkörnyéki nagyokat alszik, elvégzi saját fenntartására szükséges munkáját és ezzel kimerítette ténykedését? ... Aki eszméket és eszményeket nem ismer, az élet anyagias részén túl nem emelkedik, testét nem emberszeretettel, jótékonysággal, minden nemes törekvésben való részvétellel, minden haladásért való lelkesedéssel?... Mit ér a legjobb reggeli, ha mellette nincs ott megszokott újságunk, amely belekapcsol bennünket a mindennap minden kérdésébe, tanít, mert egy életen át tanulnunk kell, — felvilágosít, szórakoztat, művel... Mit ér a legjobb ebéd, ha nem tiszta kézzel eszünk, ha nem tiszta térítőn tálalják, ha közben nem beszélgethetünk — családi körben is —• egyenrangúan olvasott és művelt emberekkel elvont kérdésekről is, nem pedig csak a feltálalt ételek drágaságáról és más, százszor hallott, százszor megunt témáról, amelyek okain a beszéddel úgysem segíthetünk, és levét, kis fahéjat és szegfűszeget, összegyűlni, felét nagy tepsibe vékonyra kinyújtani, lekvárral, vagy almahabbal megkenni és a többi tésztából rácsokat rakni rá. Kukoricatorta. Hét deka porcukrot elkavarunk 3 tojássárgával. Legalább félóráig kavarjuk. Beleteszünk 14 deka finom kukoricalisztet, 1 citrom levét és reszelt héját és a három tojás habját. Tortaformában lassan megsütjük, kiülve kettévágjuk és vaniliakrémmel, tojáshabbal, vagy baracklekvárral töltjük. HOOM HOLMIK BOLTJA Cégtulajdonos: Pálmay L.-né sz. Posch Gizella. Telefon: 383-120. Ágy, asztalnemű, kézimunkák, szőnyegek, szőrmék üveg porcellánok stb. állandó alkalmi eladása. lakosok voltak, akiknek bérletük van és szinte mindennap bejönnek Pestre „szétnézni.” Aki beszélt, a hanyagabb külsejű nő úgy látszik látogatóban volt valahol, de ezzel az élménnyel sehogysem volt megelégedve. — Furcsa emberek ezek tudod... mindig megbánom, ha elmegyek hozzájuk... Olyan fenn az ernyő, nincsen kis társaság ... Nem mintha nem keresnének eleget, hiszen az ember jó állásban van, meg hét gyerek is jól el van már látva, de nem tudnak élni fiam ... nem tudnak élni... Nem érzi jól magát náluk rendes ember... Az egyik szoba csupa könyv, csontváz van benne, meg földgömb, meg akvárium, meg minden firlefánc, nem elég, hogy reggel jár nekik az újság ,ahány hazajön az mind hoz egyet a zsebiben, osztán képzeld, csak, egymás közt is mindig színházról, meg csillagászatról beszélnek, azokkal ugyan hiába próbálnál a drágaságról beszélni, vagy arról, hogy nincs már szemesbors ... Nem érdekli azokat semmi... — A nő lemondóan legyintett gyűrűs kezével. — De várhatod is, hogy valami rendes ennivalót kaphatsz náluk! — Folytatta megbotránkozva. — Kis híg tea, pár száraz keksz, azt hiszem ezek sose laknak jól, csak ép hogy esznek. De van ruha, meg ruha tucatjával és virágváza, meg parfüm... No bizony, már én azt mondom fiam, a kutyának kell az a sok flanc, csak az a mienk, amit megeszünk... Csöngettek a vonatjukhoz, így nem hallottam, mit felelt a másik, de külsejéből ítélve nem volt vele egy véleményen. Amint mentek egymás mellett, egyik szétesve, rendetlenül, de tele szatyorral, a másik nyugodt egyszerűségében, aktatáskájában a könyvvel, amit a vonaton olvasni fog —ha hagyja a másik —, két ellentétes felfogást és életnívót képviseltek, ugyanazon a társadalmi osztályon belül. Percig sem kételkedem benne, hogy az emberek nagyobbik fele, legyen az hivatalnok, kereskedő, iparos, vagy munkás, bkkáb a magasabbrendű életformát vallja magáénak és a legnehezebb időkben is úgy egyensúlyozza anyagi helyzetét, hogy legalább is annyi táplálékot juttathasson szellemének, mint testének. Az állatnak a tele vályú jelenti az otthont s az örömöket és az alom, amelyre lepihen. Még azt sem vitatom, hogy nagyon kellemes dolog leülni felderített asztal mellé és elfogyasztani egy jó ebédet, meginni egy csésze jó kávét. Sőt az is öröm, ha kamránkban van befőtt, konzerv, ha összekuporgattunk annyi lisztet, hogy karácsonyra mákosdiós „bejglit” süthetünk... Ez azonban csak egyik része az emberi életnek, mégpedig feltétlenül a kevésbé jelentékeny része. A szép emberi élet az állati élettől való jelentős eltávolodással jár. Az emberben erősebb kell, hogy legyen az élet eszmei vonatkozásainak kiépítése, a magasabbrendűség és az abszolút szép keresése. Vagy emberi nívón él-e az, aki naponta legalább háromszor jól megtömi a hasát, vessük az élet finomabb régióit és eszmei magasságait. De ez még mindig szimpatikusabb és emberibb, mint a másik véglet, amikor minden ambíciónk csak a tele vályú és a meleg álom ... „Nem csak kenyérrel él az ember”, mondta Krisztus azoknak, akik nem hallgatták kellő áhítattal az Igét. Ez a közel kétezer évvel ezelőtt elhangzott mondás ma époly aktuális, époly megszívlelendő, mint Krisztusnak minden jövőbelátó tanítása és elejtett szava ... , Kovásznay Erzsi Ha a mászárosnál csak kemény és friss vágású húst kaphatunk úgy a húst előző este az elkészítés előtt mindkét oldalán kenjük be mustárral. A mustár behatása következa hús csodálatosan puha és zamatos Mit ér a jó étel, ha a háziasszony utána ételszagúan és sopánkodva pihenteti dagadt lábait, mert kora reggeltől kezdve talpalt érte és sosem ér rá külsejével és lelkével törődni... ? Mit ér egy vasárnap ,vagy ünnep délután, ha nincs egy jó könyvünk, amelybe beletemetkezve elrepülhetsz a mindennap gondjaitól... mit ér egy otthon, amelyikbe nem akad egy kis virág, nem küld szét néha halk zenét a rádió, ahol a diványpárnáknak nem tisztaság és kölnivíz szaga van, hanem rajtuk a fáradt háziasszony ritkán mosott hajának zsíros lenyomata?... A szép keresése csak akkor túlzás, ha mellette megfeledkezünk hozzátartozóink testi jólétről, ha anyagi erőkön túl be- V/iHO ItarisiMjaszahtzsef leréz Ittrf. 33.1®»°,o-o*ishereszfény tés ében lesz. rwrjd a *11 MMjcmns Hc) Vasárnap, 1942, goreelor Az idén jó kukoricatermés volt és a kukoricaliszt kedvelőinek leírunk néhány igen jó konyhareceptet. Megpróbálhatják azok is, akik eddig talán előítélettel voltak a kukoricás ételekkel szemben. Hiszem, hogy ők is meg fogják szeretni. Egyszerű puliszka. Liter megsózott vizet főni teszünk s ha fő, folytonos kavarás közben belefőzünk kb. 25 deka frissen erett finom kukoricalisztet. A masszát folyton kavarni kell, míg krumplipüré sűrűségű lesz. Van, aki így forrón kitálalva s hideg tejjel leöntve szereti, van aki táblán elöntve kihüti és forró tejet eszik hozzá, ki lehet galuskának szaggatni és juhtúróval, szilvalekvárral lerakni. Édesmálé. Egy liter tejbe nagyon kicsi sót teszünk, betetőzünk állandó keverés közben 20—25 deka friss kukoricalisztet. Ha kész a pép, kavarva kihűtjük, 12 deka vaníliás cukrot és 2 tojássárgát, majd két tojás habját kavarjuk hozzá, késhegynyi sütőport és tepsibe öntve halványpirosra sütjük. Kukoricaomlott. Két tojássárgát eldörzsölünk 10 deka porcukorral, reszelünk bele egész kicsi citromhéjat. Belekavarjuk a két tojás habját, 10 deka kukoricalisztet, zsírozott tepsiben megsütjük és frissen, lekvárral megkenve tálaljuk. Kukoricás linzer. Negyedkiló kukoricaliszthez tegyünk 10 deka finomlisztet és 15 deka kenyérlisztet. 20 deka porcukrot, 20 deka margarint és a liszttel szétmorzsolva, kávéskanál szódabikarbónát, 1 citrom héját A mosásnál kifakult rózsaszínű fehérnemű ismét visszanyeri eredeti színét, ha az utolsó Öblítővízbe néhány csepp vörös tintát öntünk. Jakab Margit kozmetikája UJZSEAKcsan!'10?] Arcápoló», szamaié», s iizzá.Ortás és szedő végleg»* eltávolítása. — Fájad, lű-től Q-ig. telefon: 149—6-a Most a bakui olajrészvényeket aprópénzért dobták piacra s igy sem kaphatnak rá vevő. Súlyos milliárdok vesztek oda, sem Amerikában, sem Angliában senki sem hisz abban, hogy ez összegekből valami is menthető legyen. Baku ugyanis a tengelyhatalmak egyik célja... W E5N§mi V. frgassiTOSSfgr gps»*, *2. /C/# P. I. Jászberény. Levele érdekes, de nézetét nem osztjuk teljesen. Mivel erről a témáról már többen intéztek hozzám levelet, következő számunkban cikkben válaszolok reájuk. Nagy V.-né: Köszönöm kedves sorait, de azt hiszem, túlbecsüli lehetőségeimet. A hatósági, vagy mondjuk így, állami házasságközvetítés szükségességéről, vagy ideális formájáról talán majd írunk pári komoly sort. Igaza van, hogy sok magános ember életén segítene. Üdvözlet. HASZNOS TUDNIVALÓK Kiszsákocskákba bevarrt összetört fortáshéja a kifőzésre kerülő fehérnemű mellé téve eltávolítja abból a kifakult foltokat. Türölközők sokkal tovább tartanak, ha mindkét végükön fel lehet akasztani őket, mert így egyenletesen használódnak el. Főzési gondját megosztjuk, a gáz takarékos használatának ismertetésén kívül időszerű ételek készítését is bemutjuk a GÁZMŰVEK VI. Vilmos Császár út 3. szám alatti bemutatótermében minden kedden és pénteken délután fél öt órakor. Belépődíj nincs, ruhatár, kóstoló díjtalan. Izszaksarki állatok vonulnak délfelé: a tél teljes erejével dühöng a magas északon Az északitengeri német partvidéken megkezdődött az állatoknak téli szállásra való beterelése. Az eddig a végtelen német mezőségekre kicsapott szarvasmarhák alaposan megszaporodva visszakerülnek a téli élelmiszerekkel jól ellátott, meleg szállásokra, ahol mindenekelőtt hizlalásra fogják őket és statisztikákat készítenek róluk. Ezzel kapcsolatban a német gazdák önmaguk lemondtak arról a terményfölöslegről, amelyet állataik a télen át nélkülözhetnek és átadják azoknak, akiknél hiány mutatkozok. Érdekes a téli szállásra való beters- őssel kapcsolatos ama hír, hogy Délfinnországban és Középnovégiában olyan hatalmas rénszarvascsap. molt jelentek meg, hogy alig győzik a falkákat befogni és hasznosítani. A szarvasokat a legkülönfélébb rókafajok, majd sarki nyulak követték. Különösen az utóbbiak veszedelmesek, mert felfalnak mindent, ami útjaikba esik. A sarki állatoknak délfelé vonulása oly méreteket öltött, hogy katonaságot is ki kellett rendelni összeterelésükre. Most óriási terménymennyiségek vannak útban észak felé, hogy az értékes állatállomány megtalálhassa a táplálékát. A prémtermelés hatalmas méretekben megindult. A különös vonulás a sarki tájakon hirtelen beállt rettenetes fagyokkal van összefüggésben. Ebből azt jósolják, hogy a mérsékelt égöv tele az idén enyhe lesz. A bakui aranyzsidók peréig amerikai újságíró igen találóan írta meg, hogy a bakui petróleum a szovjeturalom első tíz esztendejében eszik arra volt jó, hogy a szovjet magához édesgesse az angolszászokat és ígérgetésekkel elismertesse diplomáciáját a külföldön. A Shell nevű angol és a Standard Oil nevű amerikai petróleumvállalat birtokában még a cári uralom, alatt megszerzett számtalan bakui olajrészvény volt s ezek a cégek, valamint más, Bakuban érdekelt s jobbára zsidó vállalkozók azt remélték, hogy részvényesi joguka a szovjeturalom alatt is érvényesíthetik majd. Mihelyt lehetséges volt, követelték is jogaikat. Mindenképpen a szovjet jóindulatára voltak utalva s egymást igyekeztek túllicitálni engedményekben és pénzfelkinálá-sokkal megjátszották a bolsevizmus-'U-mécséget, de t-titokban versenyt futotak Mortzkva kegyeiért. Tíz évig tartott ez a részefutás s akkor derült ki, hogy a szovjet valamennyit kijátszotta. Egyik sem kapott koncessziókat Bakuban, de ígéretet annál többet, mire a telhetetlen olajzsidók újabb hatalmas összegeket fektettek be a szovjetben. Délfranciaország népe csodálkozik : sorra épülnek a haza más gyártelepek Mióta a németek levonultak Dél-Franciaországba és megszállták a földközi tengeri partvidéket, nemcsak a katonaság dolgozik ott sohasem látott erővel és gyorsasággal a partvidék megerősítésén. Mivel a francia nép nem áll valami jól a tél elején úgy munkaalkalmak, mint termelés tekintetében, a legkülönfélébb vállalatok építkezni kezdtek és egyik gyárüzem a másik után állít fiókokat. Az építkezési mód láttára a franciáknak szemük-szájuk eláll. Észak felől végeláthatatlan, előre kiképzett és beépítésre előkészített fa, vas és cementanyag érkezik. Egy-egy épület szinte készen jön, csak darabokra van szétszedve. Négy-öt nap alatt hatalmas épületek emelkednek ott, ahol azelőtt semmibenn volt.