Magyarság, 1942. november (23. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-08 / 253. szám

6 A hadiesemények kialakulása az elmúlt héten írta vitéz Barabás Emil ny. altábornagy . Az elmúlt hét hadieseményei gyújtópontjában az egyiptomi harcok állottak, míg a szovjetorosz hadszíntéren a tengely és szövetségesei kaukázusi előretörése bontakozik ki mind nagyobb arányokban. Távolkeleten továbbra is a Salamon-szigeti harcokon van a hangsúly. Mindezen eseményekről a hadijelentések és más többek kevésbbé hivatalos közlemények pontosan beszámoltak, s így azok részleteit mellőzhetem. EGYIPTOMBAN múlt hét szombatja óta újra elkeseredetten támadt a brit 8. hadsereg, s most már a kétoldali páncélos erők is összecsaptak. Az angol támadások három napon át alig értek el eredményt, csak erősen növelték a támadó véres és anyagi veszteségeit. Hétfőn este Rommel az egyre fokozódó túlerő láttán elhatározta, hogy főerőit a második arcvonalba visszaveszi. Mozdulatainak fedezésére a teljesen szétlőtt és alameini állásokban kevés német és olasz utóvédet hagyott vissza. Az angol főtámadás területén pedig lovag Thoma tábornok páncélos utóvédjével merész ellentámadásokkal hitette el az angolokkal 2 napon át, hogy még mindig Rommel páncélos haderejével állnak szemben. A tengely repülői hősies és nagysikerű harcaikkal szintén lényegesen hozzájárultak Rommel hadászati mozdulatának fedezéséhez, mely így tervszerűen és észrevétlenül meg is történt. A KAUKÁZUSBAN küzdő német sereg napról-napra közelebb jut céljához. A Kaukázus hófödte hegyláncolatát átszelő 2 régi hadiúriért folyik most a harc, mely utak birtokában a tengely és a szövetségesek haderői elvágják a Baku—Batum-i olajvezetéket, s ezzel a feketetengeri szovjet haderők üzemanyagellátását megnehezítik. A tengely haderői továbbá mind a Groznij-i olajmezők irányában, mind a Fekete-tenger keleti partvidékén is előretörnek. Nagy horderejű, komoly döntések érnek a Kaukázus területén, melyek alkalmasak lesznek az egész szovjetorosz haderő további magatartását befolyásolni. Kihatásuk mindenesetre Anglia közel- és középkeleti hadállásait is érzékenyen érinteni fogja. SZTÁLINGRÁDBAN még folyik a küzdelem egyes megerősített háztömbökért és a német légierő a várostól keletre, a Volgán túl eső területen harcol a szovjetutánpótlás ellen. Sztálingrád ma már elvesztette hadászati jelentőségét a Szovjettel szemben, de Sztálin ennek ellenére még tovább áldozza csapatait olyan cél érdekében, melyet elérni amúgy sem tud. A SZOVJET ARCVONAL TÖBBI RÉSZEIN is a bolsevisták tovább kísérleteztek eredménytelen, veszteségteljes támadásaikkal. A Moszkvától nyugat-délnyugatra eső területen a német légierő nagyobb méretű támadási előkészületeket lepett meg és szórt szét. Úgy látszik a Szovjet téli támadó hadjáratra készül fel, melynek egyes előretörései azonban — amennyiben egyáltalában végrehajtásra kerülhetnek — ugyanolyan kudarcot fognak vallani, mint az elmúlt télen. Mivel már november közepéhez közeledünk, a kaukázusi térségtől eltekintve a szovjetorosz arcvonalon nagyobbszabású hadműveletek nem valószínűek. TÁVOLKELETEN egyelőre még mindig a Salamon-szigetek világában folyik a döntő küzdelem azokért a hadállásokért, melyek birtokában Japán majd megindíthatja a támadást Ausztrália ellen. A szigeteken annak idején partraszállt amerikai erők kétségbeesett helyzetben vannak, mert a japánok nem szűnő előnyomulása lépésről-lépésre foglalja el az egyes szigeteket. Az USA-ban komolyan ítélik meg a helyzetet és Mac Arthur tábornok felváltása küszöbön áll. A szükségszerűen elkövetkezendőkön azonban az új parancsnok sem fog már változtatni tudni, mert a sors kerekének megfordításához jelen esetben elsősorban tengeri haderő volna szükséges, az pedig már régóta a Csendesóceán fenekén fekszik. Az Indiai-óceán angolszász hajóforgalma hamarosan újabb korlátozást fog elszenvedni, mert az utóbbi napokban német tengeralattjárók is befutottak indiai vizekre. Mind az angolszász közel- és távolkeleti haderők, mind a madagaszkári angol megszálló erők anyagi és személyi ellátása vonalán, továbbá az indiai kivitel terén a német-japán együttműködés nemsokára .xtp.97 AZ ATLANTI-ÓCEÁNI CSATA az angolszász kereskedelmi hajózás ellen változatlan hevességgel és jelentős eredménnyel folyik. Éppen a napokban közölte Berlin, hogy 1942-ben csak a tengeralattjárók eddig 6,25 millió tonna angolszász hajóteret süllyesztettek el, míg a múlt év hasonló időszakában csak a felét, vagyis kereken 3 millió tonnát. Ez a tény, továbbá Berlin és Róma nemrégen elhangzott az a bejelentése, hogy a német és olasz tengeralattjárók több nagy angol óceánjáró hajót süllyesztettek el, melyek az angol kereskedelmi hajóhad legértékesebb és leggyorsabb egységeit képezték, arra mutat, hogy az angolszász kereskedelmi hajózás védelme bizonyos hiányosságokkal küzd. Nehezen érthető történetesen, hogy legalább az értékes nagy egységeket nem látták el olyan hadihajó-kísérettel, mely a tengeralattjárók támadását hatásában csökkentette volna. Úgy látszik, hogy a tengely búvárhajói támadási területeinek lehetetlennek tartott, de mégis valósággá vált, óriási méretekben való kiterjesztése az összes tengerekre az angolszász hadihajóhadat megoldhatatlan feladatok elé állította. Erőit annyira szétforgácsolta, úszó egységeit és azok legénységét annyira elhasználja, hogy a legnagyobb erőfeszítés mellett is a támasztott követelmények csak egy részének tud úgy-ahogy megfelelni. Az angol hadihajóhad már eddig is oly súlyos veszteségeket szenvedett, melyek új hajók építése által csak részben voltak pótolhatók. A brit tengernagyi hivatal közlése szerint eddig elveszett 6 nehéz és 28 könnyű cirkáló, továbbá 122 romboló, kisérő- és őrhajó, s tengeralattjáró-vadász. Miután a hadviselő felek a valóságos veszteségeket rendesen hadititokként kezelik, valószínű, hogy a veszteségek, főleg rombolókban kisérőhajókban, lényegesen nagyobbak. Az angol kisérő flotta, mely főleg az említett hajótípusokból áll, ezek szerint tehát legalább 150 egységet vesztett. A szolgálatot teljesítő hajók pedig állandó fokozott igénybevételük folytán erősen elhasználódnak és folynak. Az USA hadihajóhada sem áll sokkal jobban, miután már eddig is súlyos veszteségeket szenvedett, s két arcvonalas háborúra kényszerült, melyre még teljes létszámával is gyenge volt. A VILÁGTENGEREK hatalmas nagy tere, melynek összeköttetéseit a régi brit hadihajóhad könnyen uralta, s mely a brit világhatalmat jelentette, most végzetes oldaláról mutatkozik be. Ellentétben a keleti szárazföldi térség óriási kiterjedésével, mely Németországnak, s egyben egész Európának számottevő szaporulatot hozott élelmiszerekben és nyersanyagokban, az angolszász hadihajóhad és az ellátási hajózás a világtengerek nagy kiterjedéseit már nem tudja maradék nélkül áthidalni, mert a tengely tengeralattjárói és légierői ezt megakadályozzák. Ennélfogva nyersanyag és élelmiszerhiány lépett fel saját országaikban, a távoli domíniumokat és gyarmatokat pedig már nem tudják teljes egészükben megvédeni. Már az 1941. év vége felé olyan jelenségek mutatkoztak, melyek az angol hadihajóhad teljesítőképességének túllépésére engedtek következtetni. Csak a „Sidney” angol-ausztráliai cirkáló esetét említem, melyet a német „Cormoran” segédcirkáló 1941 decemberében néhány perces ütközet után megsemmisített. A haditengerészet történelmében egyedülálló eset, hogy egy segédcirkálóvá felszerelt kereskedelmi hajó a nála lényegesen gyorsabb, jobban felfegyverzett és felszerelt, továbbá sokkalta nagyobb számú legénységgel rendelkező hadihajót rövid tűzharc után elpusztítson. A dolog kényelmetlen és kellemetlen oldalára való tekintettel az angolok a következőket hozták nyilvánosságra: ,,A hajó és legénysége az évek óta tartó túlzott igénybevétel folytán erősen elhasználódott és harcértékéből sokat vesztett, ezért ilyen végzetes eset bizonyos idő múlva megismétlődhet. A „Sidney” hónapokon át harcolt a Földközi-tengerben; 80 ezer tengeri mérföldet futott minden hajógyári javítás és a legénység szabadságolása nélkül. A hajó ágyúi 4 ezer gránátot lőttek ki, s a cirkáló 60 támadásnak állott ellen, 20 vállalkozás alatt. A hadvezetés, más rendelkezésére álló hajó hiányában kénytelen volt a „Sidney”-t a németsegédcirkáló üldözésére kirenlelni, s ekkor, már előbb elszenvedett sérülései folytán nem tudta legnagyobb sebességét kihasználni.” Ez 1941-ben történt. Azóta v. angolszász hadihajóhad további súlyos vszteségeket * Mind rosszabb és kevesebb lesz az élelmiszer... Angliában az egész vonalon mindenütt takarékoskodni iparkodnak és mindenből egyre kevesebb áll rendelkezésre. Skóciában például már a gyermekek sem kapnak tejet és sört már régen nem láttak és ittak a szomjas skóciaiak. Most már a hal is eltűnt. Eddig is ritkán és drága áron jutottak hozzá, ma azonban már egyáltalán nem lehet beszerezni. A törülközők és konyharuhák is eltűntek teljesen az üzletekből, míg a női harisnyák, amelyeket néha jegyre be lehetett szerezni, lényegesen iWLCTIRSJIft Vasárnap, 1942. november 1. szenvedett, egységei még jobban elhasználódtak, s a hajóépítés korántsem képes a veszteségeket fedezni. A tengely tengeralattjáró fegyvernemének kilátásai tehát napról-napra javulnak, míg az angolszászok helyzete rosszabbodik. A hajókíséreti rendszer hiányosságai folytán lassan de biztosan elhasználódnak a hadihajóhad könnyebb egységei anélkül, hogy a kereskedelmi hajózás vonalán az angolszász anyaország nyersanyag és élelmiszerellátása megnyugtató módon biztosítva volna. Ezek olyan tények, melyeket nem lehet sem letagadni, sem szépíteni, mivel természetes következményei a fokozott igénybevételnek. A tengely tengeralattjárói természetesen szintén elhasználódnak és veszteségeket szenvednek. A gyártási és javítási lehetőségek azonban lényegesen kedvezőbbek, mint az angolszász államokban, mert Európában nyersanyaghiányról igazán nem lehet szó! M amint érzik a búvárhajóharcot Angliában Korlátozások az egész vonalon — Skóciában már a gyermekeknek sem jut fel — Lisszabon, október hó végén. (A Magyarság tudósítójától.) Számos angol város elhatározta, hogy este kilenc órakor minden közlekedést beszüntet. Ezek a városok Glasgow, Leeds, Bradford, Hull, Halifax, stb. Valószínűleg Manchester, Liverpool és Birmingham is követik ezt a példát. Az okok különbözőek. Elsősorban is nem tudtak az utóbbi időkben új autóbuszokat, vagy villamoskocsikat építeni, másodsorban nincs elég gumi az autóbuszok kerekeire, harmadszor pedig nagyon kell takarékoskodni a benzinnel is, végül pedig az elektromos áram más célra kell és nincs elegendő kalauz és kocsivezető sem. A legtöbb város főként nőket állít be a jegyek eladására, Londonban azonban még férfiak végzik ezt a munkát. Legújabban tervbe vették, hogy a kalauzi foglalkozást hadifontosságú foglalkozásnak minősítik és ennek értelmében nőket állítanak be kötelező munkaszolgálat keretében a jegykezelésre. A nőket mechanikusokká is ki akarják képezni, hogy a javításokat is maguk tudják végezni a kocsikon. Bristol gépkocsivezetőnek és villamoskocsi vezetőnek is ki akarja képeztetni a nőket. Mindez azonban csak terv, mert Bristolban még a kalauzokat sem sikerült nőkkel pótolni. Mindenekelőtt, hogy a nők bekapcsolásához fűzött remények nem váltak valóra, illetve csalódást hoztak. Az igénybevenni szándékolt nőknek kilencven százaléka ugyanis másutt dolgozott, vagy pedig azért mentesült a munka alól, mert egészen apró gyermekei vannak, vagy pedig éppen gyermeket vár, esetleg beteg. A fennmaradó tíz százalék egy, vagy más indokkal kérvényt adott be, hogy szabadítsák fel a kötelező munka alól. Mivel nemcsak a férfiikalauzokat és kocsivezetőket kellene pótolni, hanem a hadiüzemeknek is számos női munkásra volna szükségük, nagy kérdés, hogy a közlekedési válalatok egyáltalán hozzá tudnak-e jutni további munkaerőkhöz. Számos városban a közlekedés vasárnap csak dél felé kezdődik. A közlekedésben beállott változások természetesen nagy befolyást gyakorolnak az emberek mindennapi életének alakulására. A mozikat korábban zárják be, úgyszintén a sörözőket is. Megfontolás tárgyává tették már azt is, hogy ezen a téren ne zárják-e az üzleteket délután négy órakor, hogy a vevők és eladók hazatérhessenek, még mielőtt a munkások tömege kitódul a gyárakból és hazafelé indul. Sokszor ugyanis sorba kell állani, amíg az ember hosszas várakozás után az autóbuszra, vagy a villamosra fel tud jutni. Yorkshire-ben legközelebb új tervet valósítanak meg. Azoknak a személyeknek, akiknek rendszeresen kell utazniok, — így pl. munkásoknak, stb. — hetijegyeket bocsátanak kellő számban rendelkezésre, még más jegyeket egyáltalán nem adnak ki, hacsak külön nem igazolja az illető az utazás szükségességét. Gyakorlatilag ezt persze azt jelentené, hogy mindenki, aki a város egyik kerületéből a másikba akar villamosozni, vagy pedig először valamely hivatalos szervvel igazoltatnia kellene, hogy sürgős dolga van a város másik végén, rövidebbek lettek és csak néhány szűzben engedik meg a gyártásukat Nemrégiben tojásport osztottak jegyre az üzletekben és a háziasszonyok el akarták tenni a vásárolt tojásport a karácsonyi ünnepekig. Azonban a tojáspor csakhamar megromlott, úgyhogy most az összes újságokban felhívást közöltek a háziasszonyokhoz, használják el azonnal a vásárolt tojásport. A villanykörték beszerzése megoldhatatlan probléma, mert ha kiégett a használatban lévő körte, újat nem lehet beszerezni. A régi, szolid kivitelű bútorokat egységes bútorokkal kívánják helyettesíteni, vagyis csak ilyen bútorok készítését és forgalombahozatalát engedik meg. Ezeket a bútorokat sem lehet azonban beszerezni, mert eddig csak egy-egy minta szobaberendezést tudtak a bútorkereskedők kirakataik, illetve raktáruk számára kapni. Szinte nem is lehet felsorolni, hogy mi az, amit nem lehet már kapni, viszont sokkal könnyebb elmondani, hogy mit lehet még egyáltalán beszerezni. Mióta a dohánynak és cigarettának árát duplájára emelték, az állami kincstár bevételeinek fokozása érdekében, az újra lehet dohányneműercet kapni és sárgarépa is van bőségesen a piacon, valamint néhány zöldségféle. Ha valaki üvegben akar vásárolni valami folyadékot, feltétlenül kell magával vinnie egy régi üveget, mert különben nem szogálják ki. Ugyanis az eset a különféle tubusoknál, cipőkrémdobozjuknál stb. Az üzletekben semmit sem csomagolnak már be, mivel papírosban nagy a hiány. Ha tehát valakinek nincsen papírja, vagy kosara, burgonyáját legfeljebb zsebében, vagy a kezében viheti haza. . Vége a golfozásnak... Golfozni és tenniszezni sem lehet már, mert a golf és teniszpályákat mind felszántották és zöldséget termelnek rajtuk. A híres derby-i lóversenytér is szántófölddé alakult át ebben az évben. A legérdekesebb, hogy London a nyilvános tv-eket szénraktárnak használják. A bombák által megsérült és kiürített háztömböket is szén tárolására használják és a Regents-parkban is egy kilométer hosszú szénrakás látható. Ezek a széntartalékok mégsem lesznek elegendők a télre, mert London sokmilliós lakosságához képest a felhatalmazott mennyiség édes-kevés. Ebben az évben Angliában a központi fűtés az iskolákban és egyéb középületekben nem kezdődik mindaddig, amíg a levegő hőmérséklete a szabadban 7,7 C fok alá nem süllyed. A Daily Mail megállapítja, hogy a gyermekeknek az iskolákban abba kell hagyniuk a tanulást, különösen az írást és testgyakorlattal kell felmelegíeni testüket, hogy utána ismét tanulni tudjanak. Minde..hol a londoni lapok egészen röviden számolnak be. Ezzel szemben nagy terveket közölnek, amelyekben bemutatják, hogyan fogják Londont a háború után újraépíteni. Antok Fejenként 60 font a kanadai hadikiadás Ottawai jelentés szerint a kanadai hadikiadás fejenként évi 60 fontra rúg, ami mintegy 1200 pengőnek felel meg. Ez rendkívül magas öszszeg, mert például Magyarországon az egy főre eső nemzeti jövedelem kb. évi 500 pengőre tehető csak. Kanada hadikiadásai az 1942. évben többet tettek ki eddig, mint az első világháború összes hadikiadásai.