Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-21 / 65. szám
Vasárnap, 1943. március 21. HUSZONÖT ESZTENDŐVEL EZELŐTT Thol Mi iim a son M. ans® is il hm in a sírta A háború utánra már felkészült az orvostudomány a járványok leküzdésére Budapest, március hó. Az emberiség történelmében a háborúk pusztítása sohasem járt egyedül, hanem azok nyomában mindenütt ott settenkedett a betegség a járvány. Amit az egészségében és idegeiben megviselt egyes országok már azt hitték, hogy sikerült a háború szerencsés vagy szerencsétlen befejezése után megnyugodni és az eljövendő időket biztosítani a béke jegyében, a járványok alattomos módon támadást intéztek a háborúskodó lakosság ellen és amit a háború még meghagyott, azt a járványok és betegségek igyekeztek továbbpusztítani. Mindenki emlékezetében van még a legutóbbi nagy világháború gyászos befejezése és az azt követő járványok dühöngése. Huszonöt esztendővel ezelőtt a tiroli harcterekről indult útnak az a náthaláz, amely következményeiben valóban borzalmas módon pusztított végig a háborúban megrokkant Európán. Annak ellenére, hogy ez a náthaláz Tirolból indult el pusztító útjára, a köztudatba mégis mint spanyolnátha vésődött be, noha egyéb köze nem volt az Ibériai félszigethez, mint az, hogy amíg Európában egy országban sem volt szabad ennek a kórnak létezéséről írni, a sajtóban, akkor legelőször a spanyol kormány engedte meg hogy a sajtó cenzúramentesen írjon a század legnagyobb járványáról és annak pusztításairól, min annak idején a londoni „Ministy of Health" 1920 évi, valamint Hersch genti egyetemi tanár 1927 évi kimutatása szerint hozzávetőlegesen 15 millió halottja volt, tehát kétszer annyi mint a harctereknek. Csak az első esztendőben (tehát 1918— 1919-ben) országok szerint az áldozatok így oszlottak meg: Spanyolország 152.000, Franciaország 200.000, Anglia 151.000, Írország és Skócia 49.000, Brazília 150.000, Délafrikai Unió 150.000, Perzsia 200.000, Japán 250 ezer, Mexikó 400 000, Olaszország 430.000 Németország 400.000, Északamerikai Egyesült Államok 600.000 és India 7 millió ember. A kínai pusztulásról csak hozzávetőleges adatok álltak rendelkezésre, éppen így igen sok más országról sem. Ezért a statisztikusok csak hozzávetőleges becslésekkel dolgozhattak a járvány pusztításainak számszerinti megállapításánál. Az áldozatok száma kereken 15 millióra becsülhető, tehát valóban majdnem kétszer annyian pusztultak el e járvány következtében, mint amennyi áldozatot maga az első világháború követelt emberéletben. Hogy azután a járvány lassú elmúltával még mennyi áldozat halt meg a járvány okozta utólagos betegségekben arról nem áll rendelkezésünkre statisztika De nemcsak a háború utáni járványok hanem még a háború alatt kitört járványok is igen sok áldozatot szedtek. Ezeket is hozzá kell számítanunk, ha azt akarjuk, hogy megfelelő képet kapjon azokról a pusztításokról, amelyeket cz. egyes járványok az 1914-1918 évi világháború alatt és után véghezvittek és újra megtizedelték vén földrészünk lakos .ságát is. Ismeretes, hogy az elmúlt legutóbbi világháború alatt Ausztria-Magyarországon, Szerbiában, Lengyelországban és főleg Oroszországban százezrével szedte áldozatait a tífusz, míg az ausztráliai és indiai lakosság sorait a kolera pusztította. (Indiában egyrészt a szegénység, másrészt az angol elnyomás miatt minden járvány hatalmas tömegeket gyilkolt le.) Együttvéve tehát a legutóbbi világháború járványai által elpusztult emberek számát minden túlzás nélkül 20 millió emberre tehetjük. — A háború nagy tisztítófolyamat... csodálatos kúrái nélkül, amelyeken emberiség időnként átmegy, társadalmak és államok hamvukba hullanának! — ez volt Moltke tábornok sajátosan egyéni és katonai véleménye a járványok pusztításairól. ÉS MI LESZ EZUTÁN? A fenti adatok ismeretében méltán kérdezheti az új világháború embere, hogy mi lesz ezután? A mostani háború után is elkövetkezik-e valamilyen járvány, hogy továbbpusztítson? Feleletet erre a kérdésre még a jósok sem tudnak adni. Egy azonban bizonyos: a modern orvostudomány, főként Németországban behatóan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a mostani nagy háború után váljon megismétlődik-e valamilyen nárványfolyamat és ezzel kapcsolatban mi lesz a teendő, hogy a járvány nagyméretű terjedését meg lehessen akadályozni. Magyarországon, nálunk az Országos Közegészségügyi Intézet fejt ki nagyszerű tevékenységet, amelynek bámulatos (_„i_-----t ‘--~1,*'T*Vo-Ti'-b rT-rn Volt mást tekintetbe vennünk egyelőre, mint azt, hogy a közegészségügyi szolgálat bámulatos eredményeket ért el a járványok leküzdése terén és állandó munka folyik, hogy a védekezést mind tökéletesebbé tegyék. Közegészségügyünk lelkiismeretes munkája révén annyira fejlődött már, hogy felkészül azokra az eshetőségekre, amelyek a háború után előállhatnak A járványok elhárítására egyrészt megfelelő szervezet, másrészt megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezésre. A legnagyobb veszélyt ismét az influenza okozza Ennek pusztítását az Influenzakutató Laboratóriumban ellenőrzik és itt folytatják a kísérleteket leküzdésére is. A laboratórium rendkívül nagyjelentőségű munkát végez. Sikerült ugyanis az elmúlt években több alkalommal kitenyészteni az influenza kórokozóját, de csak akkor, amikor a betegség járványszerűen jelentkezett. Ebből arra következtetnek, hogy két fajta kórokozó létezik. Kísérletek folynak szérumkitermelésre, amely az influenzavírust semlegesíti. Az eredmények már eddig is feljogosítanak a bizakodásra, de a kísérletek tovább folynak. De nemcsak az influenza, hanem a malária és a kiütéses tífusz elleni orvoslás is egyre fejlődik és nyugodtan hajthatjuk le fejünket, mert ezután a háború után meg tudják idejében fékezni a járványokat, mert nemcsak az orvostudomány hegadása, hanem a megfelelő szervezettség is idejében közbe tud lépni Ohménnait és Nemességét felkutatja az Őshulató Pémrével Budapest, VIII., Baross u. 10., Tel.: 149-483. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb, erős, szövődményes influenzánál és korántsem modern betegség, új járvány volt, hanem a mindenkori háborúk ásandó kísérő jelensége, csak egyszer ilyen, máskor olyan formában ütötte fel a fejét és az akkori orvostudomány még nem tudta pontosan megnevezni a betegséget és nem tudott ellene hatékonyan védekezni. A spanyolnátha,ha különböző nevek és viszonyok alatt, az elmúlt kétszáz évben például nem kevesebb, mint hétszer szántott végig az európai kontinensen. És minden egyes megjelenése pontosan a befejezett háborúk utáni időkre esett Melyek voltak ezek a háborúk? Idősorrendben a kétszáz év alatt a kövekezők: 1. 1743-ban az osztrák örökösödési háború 2. 1751-ben a hétéves háború. 3. 1^RO-ban az amerikai függetlenségi háború (a járvány négy hónapnál előbb pusztítani Európában, mint Amerikában'. 4. 1 R1 3-ban a nenpoleoni háborúk. 5 1837-ben Algéria meghódításának ez volt 2 3 4' a magas ára. 6 1871-ben a német-francia háború. 7 1918-ban az első világháború befejezi,». A sárvány azonban nemcsak a hadviselő országokat támadta meg, hanem m’''dia áterjedt a semleges országokra Tár például 1371-ben 55 080 belga, j3 nggvá'r-i és *7 ring hollandi pusztult el a nádidban . Javan ekkor a porosz jv.'tere'ri,aki n°0 a francia hadseregben ped’a 135 800 áldozata volt, míg a pe'iet polgári lakosságban 270 000 sze-j^Tv rr franHa polgári lakosságban pe,51 cm ong brdokat számlálták össze pV't- g niVti^iaTi vos’rtoHék élésüket. A áva’ábvn soak'd tftbh á’^raatot fra-.'.'r.it crz Qmrog mint a víiAr.v^v,0ra alatt 700 000 hősi halottja gimfa a spanyol járványban 1.100.008 olasz pusztult el. Leghevesebben 1918 eszetndő augusztusa és 1919 augusztusa között pusztított az epidémia, rövid esztendő alatt népiesen ínysorvadás, manapság sajnos már népbetegség, melynek következtében a foghús — legtöbbször genyes gyulladás kiséretében - lehúzódik, a fogak nyaka csupaszon marad s a fog hidegre, melegre, savanyúra, édesre érzékeny lesz és fáj. * Rövidesen a fogak meglazulnak s időelőtt kihullanak Az első tüneteknél keresse fel fogorvosát és használja annak utasítása szerint a PYCRRCA gyógyfogpépet, mely nemcsak a baj gyógyításánál, de megelőzésénél is kitűnően bevált Edzi a foghúat. javítja a vérkeringést Kell is hiszen ez a háború is rengeteg emberáldozatot követel Európától éppenúgy, mint a többi világrészek országaitól. (d. e.) Tíz százalékos prémiummal jutalmazzák a cukorrépa több termelést A magyar cukorépatermelők országos szövetsége és a magyar cukorgyárosok országos egyesülete között a kormány hozzájárulásával az 1943. évben termelendő cukorrépára vonatkozóan érdekképviseleti megállapodás jött létre, amely általában az előző évekhez hasonlóan szabályozza a cukorrépa átvételi feltételeit. A megállapodást a cukorrépatermelők kifejezett kívánságára a múltban követett gyakorlattól eltérően nem állapítja meg a cukor átvételi árát, csupán a természetbeni szolgáltatásokat, amelyek azonosak az előző években megállapított feltételekkel. Az átvételi árat egy legkésőbb 1911. szeptember 19-ig megkötendő újabb megállapodás fogja szabályozni. A cukorrépatermelés fokozása érdekében a kormány hozzájárult ahhoz, hogy mindazok a cukorrépatermelők, akik a cukorrépa kötelező termelését elrendelő 4730— 1942. M. E- számú rendelet értelmében nem kötelesek cukorrépát termelni, de arra mégis hajlandók, az általuk beszállított teljes répamennyiség után a megállapítandó répaáron felül további tíz százalék prémiumban részesüljenek. Azokat, akik az idézett rendelet szerint kötelesek cukorrépát termelni és a rendelet szerint kötelező területein felül nagyobb területen termelnek cukorgyár részére cukorrépát, a többletterületről beszállított répamennyiség után ugyancsak tíz százalék prémium illeti meg. Az érdekképviseleti megállapodással kapcsolatos egyes kérdéseik szabályozása tárgyában a kormány rendeletet adott ki, amelyet a pénteki hivatalos lap közölt. A rendelet a hasonló tárgyban az előző években kiadott rendelkezések mellett egyben kiegészíti azt az 1942 nyarán megjelent rendeletet, amely egyéb ipari növények kötelező termelése mellett a cukorrépa kötelező termelését is előírja. A most megjelent 1480—1943. M. E. számú kormányrendelet az említett rendelet kiegészítésekép elrendeli, hogy minden gazdálkodó, aki 191fl-ben és 1912-ben akár szerződés alapján,akár szerződés nélkül cukorgyár, szeszgyár vagy más részére cukorrépát termelt, köteles 1913-ban legalább olyan nagyságú területen cukorgyár vagy szeszgyár részére répát termelni, amely megfelel az 19111. vagy 1912. évi legnagyobb szerződésszerinti, illetőleg bevetett területnek. Kimondja továbbá, hogy cukorrépát általában csak cukorgyártás vagy szeszgyártás céljára felhasználni minden más mari vagy egyéb célra csak a pénzügyminiszter előzetes engedelmével lehet. A most megjelent kormányrendeletben foglaltak végrehajtása tárgyában egyidejűleg kiadott 670/1943. számú pénzügyminiszteri rendelet elrendeli, hogy mindazok, akik az említett kormányrendelet hatálybalépése előtt valmely gazdálkodóval 1943-ra cukorrépa termelésére szerződést kötöttek, kötelesek ezt a rendelet megjelenésétől számított 15 nap alatt a pénzügyminiszternek bejelenteni és a szerződéseket jóváhagyás végett a pénzügyminiszternek bemutatnni Ez a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a cukorgyárakkal és szeszgyárakkal kötött cukorrépatermelési szerződésekre. A kormányzat reméli, hogy az érdekképviseleti megállapodás előnyös feltételeivel, valamint a két kormányrendelet rendelkezéseivel sikerült a cukorrépa termelését fokozni és biztosítani azt a cukorrépamennyiségeit, ami a közellátás szempontjából rendkívül fontos cukor, valamint a honvédelmi szempontból nélkülözhetetlen szeszelőállításához feltétlenül szükséges- A mai lapban mellékelt levelezőlapon rendeljen sorsjegyet Kullmann Vilmos főárusító Budapest, VI. Teréz körút 19. Tábori postacsomagok felvétele a 2-vel kezdődő tábori postaszámokra A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. honvédvezérkar főnöke a tábori postacsomagok felvételét az alábbiak szerint szabályozta: Április 10-ig kizárólag a 2-vel kezdődő tábori postaszámokra öt kilogramos csomag adható fel. A csomag feladásánál fel kell mutatni a hadműveleti területen lévő hozzátartozó által hazaküldött kék színű bélyegjegyes tábori levelezőlapot. E levelezőlap márciusi szelvényét a postaalkalmazott levágja és a csomagra ragasztja. A csomagban kizárólag ruhaneműk és az egyéni felszerelés pótlásához szükséges cikkek küldhetők. Élelmiszer, dohány, levél, a csomagban nem helyezhető el. A csomagok tartalmát a postahivatalokban felvevő tisztviselők ellenőrzik. Az említett ötkilogramos csomagokat kizárólag a fenti időpontig és egy alkalommal lehet feladni. A szállítási eszközök igen korlátolt voltára való tekintettel azonban nyomatékosan felhívják a közönség figyelmét: csak annak a részére adjon fel ilyen csomagot, aki azt kérte és csak a legszükségesebb tárgyakat helyezzék el a csomagban. Ezzel biztosítják amk simára a csomagküldés lehetőségét, akiknek arra tényleg szükségük van. A rendszeres tábori postacsomagok küldésére ■'--’'átkozólag egyébként később in+é-’k-'-'' 51 Ti^fiZÖ**«T»Z»7 uí t \ - k...-