Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-21 / 65. szám

Vasárnap, 1943. március 21. HUSZONÖT ESZTENDŐVEL EZELŐTT Th­ol Mi iim a son M. ans® is il hm in a sírta A háború utánra már felkészült az orvostudomány a járványok leküzdésére Budapest, március hó. Az emberiség történelmében a háborúk pusztítása sohasem járt egyedül, hanem azok nyomában mindenütt ott settenke­dett a betegség a járvány. Amit az egész­ségében és idegeiben megviselt egyes országok már azt hitték, hogy sikerült a háború szerencsés vagy szerencsétlen befejezése után megnyugodni és az eljö­vendő időket biztosítani a béke jegyé­ben, a járványok alattomos módon táma­dást intéztek a háborúskodó lakosság el­len és amit a háború még meghagyott, azt a járványok és betegségek igyekez­tek továbbpusztítani. Mindenki emlékezetében van még a legutóbbi nagy világháború gyászos be­fejezése és az azt követő járványok dü­höngése. Huszonöt esztendővel ezelőtt a tiroli harcterekről indult útnak az a nát­haláz, amely következményeiben való­ban borzalmas módon pusztított végig a háborúban megrokkant Európán. Annak ellenére, hogy ez a náthaláz Tirolból in­dult el pusztító útjára, a köztudatba mé­gis mint spanyolnátha vésődött be, noha egyéb köze nem volt az Ibériai félsziget­hez, mint az, hogy amíg Európában egy országban sem volt szabad ennek a kór­nak létezéséről írni, a sajtóban, akkor legelőször a spanyol kormány engedte meg hogy a sajtó cenzúramentesen írjon a század legnagyobb járványáról és annak pusztításairól, min annak idején a londoni „Ministy of Health" 1920 évi, valamint Hersch genti egyetemi tanár 1927 évi kimutatása sze­rint hozzávetőlegesen 15 millió halottja volt, tehát kétszer annyi mint a harcte­reknek. Csak az első esztendőben (tehát 1918— 1919-ben) országok szerint az áldozatok így oszlottak meg: Spanyolország 152.000, Franciaország 200.000, Anglia 151.000, Írország és Skó­cia 49.000, Brazília 150.000, Délafrikai Unió 150.000, Perzsia 200.000, Japán 250 ezer, Mexikó 400 000, Olaszország 430.000 Németország 400.000, Észa­kamerikai Egyesült Államok 600.000 és India 7 mil­lió ember. A kínai pusztulásról csak hoz­závetőleges adatok álltak rendelkezésre, éppen így igen sok más országról sem. Ezért a statisztikusok csak hozzávetőle­ges becslésekkel dolgozhattak a járvány pusztításainak számszerinti megállapítá­sánál. Az áldozatok száma kereken 15 millióra becsülhető, tehát valóban majd­nem kétszer annyian pusztultak el e jár­vány következtében, mint amennyi áldo­zatot maga az első világháború követelt emberéletben. Hogy azután a járvány lassú elmúltá­val még mennyi áldozat halt meg a jár­vány okozta utólagos betegségekben ar­ról nem áll rendelkezésünkre statisztika De nemcsak a háború utáni járványok hanem még a háború alatt kitört járvá­nyok is igen sok áldozatot szedtek. Eze­ket is hozzá kell számítanunk, ha azt akarjuk, hogy megfelelő képet kapjon azokról a pusztításokról, amelyeket cz. egyes járványok az 1914-1918 évi világ­háború alatt és után véghezvittek és új­ra megtizedelték vén földrészünk lakos­­ .­­­ságát is. Ismeretes, hogy az elmúlt legutóbbi vi­lágháború alatt Ausztria-Magyarorszá­­gon, Szerbiában, Lengyelországban és főleg Oroszországban százezrével szedte áldozatait a tífusz, míg az ausztráliai és indiai lakosság sorait a kolera pusztí­totta. (Indiában egyrészt a szegénység, másrészt az angol elnyomás miatt min­den járvány hatalmas tömegeket gyil­kolt le.) Együttvéve tehát a legutóbbi világhá­ború járványai által elpusztult emberek számát minden túlzás nélkül 20 millió emberre tehetjük. — A háború nagy tisztítófolyamat... csodálatos kúrái nélkül, amelyeken emberiség időnként átmegy, társadalmak és államok hamvukba hullanának! — ez volt Moltke tábornok sajátosan egyéni és katonai véleménye a járványok pusz­tításairól. ÉS MI LESZ EZUTÁN? A fenti adatok ismeretében méltán kér­dezheti az új világháború embere, hogy mi lesz ezután? A mostani háború után is elkövetkezik-e valamilyen járvány, hogy továbbpusztítson? Feleletet erre a kérdésre még a jósok sem tudnak adni. Egy azonban bizonyos: a modern orvostudomány, főként Német­országban behatóan foglalkozik azzal a­ kérdéssel, hogy a mostani nagy háború után váljon megismétlődik-e valamilyen n­árványfolyamat és ezzel kapcsolatban mi lesz a teendő, hogy a járvány nagy­méretű terjedését meg lehessen akadá­lyozni. Magyarországon, nálunk az Országos Közegészségügyi Intézet fejt ki nagysze­rű tevékenységet, amelynek bámulatos (_„i_-----t ‘--~1,*'T*Vo-Ti'-b rT-rn Volt mást tekintetbe vennünk egyelőre, mint azt, hogy a közegészségügyi szolgálat bámulatos eredményeket ért el a járvá­nyok leküzdése terén és állandó munka folyik, hogy a védekezést mind tökéle­tesebbé tegyék. Közegészségügyünk lel­kiismeretes munkája révén annyira fej­lődött már, hogy felkészül azokra az es­hetőségekre, amelyek a háború után elő­állhatnak A járványok elhárítására egy­részt megfelelő szervezet, másrészt meg­felelő gyógyszerek állnak rendelkezésre. A legnagyobb veszélyt ismét az influ­enza okozza Ennek pusztítását az Influ­­enzakutató Laboratóriumban ellenőrzik és itt­ folytatják a kísérleteket leküzdésé­re is. A laboratórium rendkívül nagyje­lentőségű munkát végez. Sikerült ugyanis az elmúlt években több alkalommal ki­­tenyészteni az influenza kórokozóját, de csak akkor, amikor a betegség járvány­­szerűen jelentkezett. Ebből arra követ­keztetnek, hogy két fajta kórokozó léte­zik. Kísérletek folynak szérumkitermelés­­re, amely az influenzavírust semlegesíti. Az eredmények már eddig is feljogosí­tanak a bizakodásra, de a kísérletek to­vább folynak. De nemcsak az influenza, hanem a malária és a kiütéses tífusz el­leni orvoslás is egyre fejlődik és nyugod­­ta­n hajthatjuk le fejünket, mert ezután a háború után meg tudják idejében fékezni a járványokat, mert nemcsak az orvos­tudomány hegadása, hanem a megfelelő szervezettség is idejében közbe tud lépni­ Ohménnait és Nemességét felkutatja az Őshulató Pémrével Budapest, VIII., Baross­ u. 10., Tel.: 149-483. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb, erős, szövődményes influenzánál és korántsem modern betegség, új jár­vány volt, hanem a mindenkori háborúk ásandó kísérő jelensége, csak egyszer ilyen, máskor olyan formában ütötte fel a fejét és az akkori orvostudomány még nem tudta pontosan megnevezni a beteg­­séget és nem tudott ellene hatékonyan védekezni. A spanyolnátha,­ha különböző nevek és viszonyok alatt, az elmúlt kétszáz év­ben például nem kevesebb, mint hétszer szántott végig az európai kontinensen. És minden egyes megjelenése pontosan a befejezett háborúk utáni időkre esett Melyek voltak ezek a háborúk? Idősor­­­rendben a kétszáz év alatt a kövekezők: 1. 1743-ban az osztrák örökösödési há­ború 2. 1751-ben a hétéves háború. 3. 1^RO-ban az amerikai függetlenségi háború (a járvány négy hónapnál előbb pusztítani Európában, mint Ame­rikában'­. 4. 1 R1 3-ban a nenpoleoni háborúk. 5 1837-ben Algéria meghódításának ez vol­t 2 3 4' a magas ára. 6 1871-ben a német-francia háború. 7 1918-ban az első világháború befe­jezi,». A sárvány azonban nemcsak a hadvi­­selő országokat támadta meg, hanem m’''dia áterjedt a semleges országokra Tár például 1371-ben 55 080 belga, j­3 ngg­­vá'r-i és *7 ring hollandi pusztult el a nádidban . Javan ekkor a porosz jv­.'tere'ri­,aki n°0 a francia hadsereg­ben ped’a 135 800 áldozata volt, míg a pe'iet polgári lakosságban 270 000 sze­­-j^Tv rr franHa polgári lakosságban pe­­,51­ cm ong brdok­at számlálták össze pV't- g niVti^iaTi vos’rtoHék élésüket. A áva’ábvn soak'd tftbh á’^raatot fra-.'.'r.it crz Qmrog mint a víiAr.v^v,0ra alatt 700 000 hősi halottja g­i­­mfa a spanyol járványban 1.100.008 olasz pusztult el. Leghevesebben 1918 eszetndő augusz­­tusa és 1919 augusztusa között pusztított az epidémia, rövid esztendő alatt népiesen ínysorv­adás, manapság sajnos már népbetegség, melynek következtében a foghús — legtöbbször genyes gyulladás kiséretében - lehúzódik, a fogak nyaka csupaszon marad s a fog hidegre, melegre, savanyúra, édesre érzékeny lesz és fáj. * Rövidesen a fogak meglazulnak s idő­­előtt kihullanak Az első tüneteknél keresse fel fogorvosát és használja annak utasítása szerint a PYCRRCA gyógyfogpépet, mely nemcsak a baj gyó­gyításánál, de megelőzésénél is kitűnően bevált Edzi a foghúat. javítja a vérkeringést Kell is hiszen ez a háború is rengeteg emberáldozatot követel Európától éppen­­úgy, mint a többi világrészek országai­tól. (d. e.) Tíz százalékos prémiummal jutalmazzák a cukorrépa több termelést A magyar cukorépatermelők országos szövetsége és a magyar cukorgyárosok or­szágos egyesülete között a kormány hozzá­járulásával az 1943. évben termelendő cu­korrépára vonatkozóan érdekképviseleti megállapodás jött létre, amely általában az előző évekhez hasonlóan szabályozza a cukorrépa átvételi feltételeit. A megállapo­dást a cukorrépatermelők kifejezett kíván­ságára a múltban követett gyakorlattól el­térően nem állapítja meg a cukor átvételi árát, csupán a természetbe­ni szolgáltatáso­kat, amelyek azonosak az előző években megállapított feltételekkel. Az átvételi árat egy legkésőbb 1911. szeptember 19-ig meg­kötendő újabb megállapodás fogja szabá­lyozni. A cukorrépatermelés fokozása érdekében a kormány hozzájárult ahhoz, hogy mind­azok a cukorrépatermelők, akik a cukor­répa kötelező termelését elrendelő 4730— 1942. M. E- számú rendelet értelmében nem kötelesek cukorrépát termelni, de arra mégis hajlandók, az általuk beszállított teljes répamennyiség után a megállapítan­dó répaáron felül további tíz százalék pré­miumban részesüljenek. Azokat, akik az idézett rendelet szerint kötelesek cukorré­pát termelni és a rendelet szerint kötele­ző területein felül nagyobb területen termel­nek cukorgyár részére cukorrépát, a több­letterületről beszállított répamennyiség után ugyancsak tíz százalék prémium illeti meg. Az érdekképviseleti megállapodással kap­csolatos egyes kérdéseik szabályozása tár­gyában a kormány rendeletet adott ki, amelyet a pénteki hivatalos lap közölt. A rendelet a hasonló tárgyban az előző évek­ben kiadott rendelkezések mellett egyben kiegészíti azt az 1942 nyarán megjelent rendeletet, amely egyéb ipari növények kötelező termelése mellett a cukorrépa kö­telező termelését is előírja. A most meg­jelent 1480—1943. M. E. számú kormány­­rendelet az említett rendelet kiegész­ítése­­kép elrendeli, hogy minden gazdálkodó, aki 191fl-ben és 191­2-ben akár szerződés alapján­­,akár szerződés nélkül cukorgyár, szeszgyár vagy más részére cukorrépát ter­melt, köteles 191­3-ban legalább olyan nagy­ságú területen cukorgyár vagy szeszgyár részére répát termelni, amely megfelel az 19111. vagy 1912. évi legnagyobb szerződés­­szerinti, illetőleg bevetett területnek. Ki­mondja továbbá, hogy cukorrépát általában csak cukorgyártás vagy szeszgyártás cél­jára felhasználni minden más mari vagy egyéb célra csak a pénzügyminiszter előze­tes engedelmével lehet. A most megjelent kormányrendeletben foglaltak végrehajtása tárgyában egyidejű­leg kiadott 670/1943. számú pénzügymi­niszteri rendelet elrendeli, hogy mindazok, akik az említett kormányrendelet hatályba­lépése előtt va­lmely gazdálkodóval 1943-ra cukorrépa termelésére szerződést kötöttek, kötelesek ezt a rendelet megjelenésétől szá­mított 15 nap alatt a pénzügyminiszternek bejelenteni és a szerződéseket jóváhagyás végett a pénzügyminiszternek­­ bemutatnni Ez a bejelentési kötelezettség nem vonat­kozik a cukorgyárakkal és szeszgyárakkal kötött cukorrépatermelési szerződésekre. A kormányzat reméli, hogy az érdekkép­viseleti megállapodás előnyös feltételeivel, valamint a két kormányrendelet rendelke­zéseivel sikerült a cukorrépa termelését fo­kozni és biztosítani azt a cukorrépamen­nyi­­ségeit, ami a köze­llátás szempontjából rend­kívül fontos cukor, valamint a honvédelmi szempontból nélkülözhetetlen szesz­­előállí­tásához feltétlenül szükséges- A mai lapban mellékelt levelezőlapon rendeljen sorsjegyet Kullmann Vilmos főárusító Budapest, VI. Teréz­ körút 19. Tábori postacsomagok felvétele a 2-vel kezdődő tábori postaszámokra A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. honvédvezérkar főnöke a tábori posta­csomagok felvételét az alábbiak szerint szabályozta: Április 10-ig kizárólag a 2-vel kezdődő tábori postaszámokra öt kilogramos cso­mag adható fel. A csomag feladásánál fel kell mutatni a hadműveleti területen lévő hozzátartozó által hazaküldött kék színű bélyegjegyes tábori levelezőlapot. E levelezőlap már­ciusi szelvényét a postaalkalmazott levág­ja és a csomagra ragasztja. A csomagban kizárólag ruhaneműk és az egyéni felsze­relés pótlásához szükséges cikkek küldhe­tők. Élelmiszer, dohány, levél, a csomag­ban nem helyezhető el. A csomagok tar­talmát a postahivatalokban felvevő tiszt­viselők ellenőrzik. Az említett ötkilogramos csomagokat ki­zárólag a fenti időpontig és egy alkalom­mal lehet feladni. A szállítási eszközök igen korlátolt voltára való tekintettel azon­ban nyomatékosan felhívják a közönség figyelmét: csak annak a részére adjon fel ilyen csomagot, aki azt­ kérte és csak a legszükségesebb tárgyakat helyezzék el a csomagban. Ezzel biztosítják amk simára a csomagküldés lehetőségét, akiknek arra tényleg szükségük van. A rendszeres tá­bori postacsomagok küldésére ■'--’'átkozó­­lag egyébként később in+é-’k-'-'' 51 Ti^fiZÖ*­*«T»Z»7 uí t \ - k...-

Next