Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

4 IWMBffiSlf. Kedd, 1943. március 2. Kállay miniszterelnök üzenetével nyitották meg a X. Közigazgatási Tovább­képző Tanfolyamot Heresztes-Fischer Ferenc, Bánffy Dániel és Szász miniszter beszéde a I. közigazgatásról és Plastyar­­ország legfontosabb problémáiról Hétfőn délelőtt tizenegy órakor a bel­ügyminisztérium dísztermében ünnepélyes külsőségek között megnyitották a X. Köz­­igazgatási Továbbképző Tanfolyamot. Az elnöklő Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter mindenekelőtt bejelentette, hogy Kállay Miklós miniszterelnök más­­irányú, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem jelenhetett meg az ünne­pélyes megnyitó ülésen, ezért megnyitóbe­szédét Mártonffy Károly dr. miniszteri ta­nácsos olvassa fel. Kállay Miklós minisz­terelnök megnyitó beszéde a következőket mondja: — Igen tisztelt Uraim! Más irányú, ha­laszthatatlan elfoglaltságom miatt őszinte sajnálatomra nem jelenhettem meg­ szemé­lyesen a X. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam ünnepélyes megnyitó ülésén. Remélem azonban, hogy módomban lesz ezt a tanfolyam során pótolni.­­ Most a közigazgatásról, mi irt az álla­mi élet kétségbevonhatatlanul legfontosabb tényezőjéről szeretnék röviden szólni. Az önálló állami létnek, az alkotmányos és törvényes formák közt folyó életnek a közigazgatás és különösen a jó közigazga­tás az alapja. Ez egyben feltétele annak is, hogy az egyes állampolgárok a maguk éle­tét élhessék le és m­unkájukat zavartala­nul fejthessék ki az egész társadalomban. Különösen az eljövendő Magyarországon lesz nagy jelentősége a jó közigazgatás­nak, helyesen felfogott, helyesen irányított és jól vezetett közigazgatásnak. Az eljövendő világnak, de ami bennünket elsősorban érdekel, Magyarországnak két legnagyobb problémája lesz: a szociális haladás ügye és nemzetiségeink helyes ve­zetése, ami egyet jelent nemzetiségeinknek a nagy magyar közösségbe való haladékta­­­lan beillesztésével. A szociális kérdés és a nemzetiségi kérdés két nagy problémája el­sősorban szintén közigazgatási kérdés.­­ A szociális életnek, a szociális boldo­gulásnak és fejlődésnek alapjait nem le­het lerakni, a meglevőket, amelyek ná­lunk, hála Istennek, igen előrehaladott ál­lapotban meg is vannak, nem lehet fejlesz­teni a jó közigazgatás intenzív részvétele nélkül. Mert ha a szociális elégedetlenség­nek egyik okozója lehet a rossz, meg nem értő, lassú, túlbürokratizált, érzéketlen közigazgatás, úgy épen a szociális meg­nyugvásnak is egyik leghatékonyabb té­nyezője a jó közigazgatás.­­ A nemzetiségi kérdésre ugyanez áll. Ha a szociális kérdésekben egyeseket, tár­sadalmi rétegeket kell helyesen kezelni, a gyengébbeket védve, a túlkapásokat meg­nyirbálva, épen evvel a lelki beállítottság­gal és tudással kell a nemzetiségi kérdést is kezelni. Soha sem elnyomással, de min­dig tekintéllyel, sohasem erőszakkal, de a gyengeség látszatát is kizárva, a magyar és nem magyar közt sohasem téve különb­séget csak abban, hogy ki felel meg job­ban államhűs­égben, állampolgári köteles­ségben, polgári hasznosságban az egyete­mes nagy célnak: Magyarországnak. — Ezt a két irányelvet ajánlom minden egyes köztisztviselő figyelmébe. Egyben meg is vagyok győződve, hogy a magyar közigazgatás egységesen így is gondolko­dik és így is cselekszik. A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott szavak után Bánffy Dániel, báró földmíve­­lésügyi miniszter Földmívelésügyünk nem­zeti életünk és nemzetgazdaságunk szolgá­latában” címmel tartott nagyhatású elő­adást. Bánffy Dániel báró előadásának első részében mezőgazdaságunk és birtokviszo­nyaink történelmi jelentőségét méltatta az állami és nemzeti élet fejlődése szem­pontjából, majd kifejtette, hogy önálló ma­gyar nemzetgazdaságunk alapja továbbra is földmívelésügyünk, mert hiszen az or­szág népességéből a mezőgazdasági népes­ség arányszáma 57,5 százalék. Egyik fő­feladatunk tehát az, hogy a mezőgazdasági termelés mennyiségét és minőségét emel­jük. A Gazdaságkutató Intézet számítása sze­rint a trianoni országban a mezőgazdaság részesedése a termelés értékéből csak 31 százalék volt. A legújabb években ez az arány már javult. Az 1941—42. évi nem­zeti összjövedelem 10 és félmilliárd pengő­órák, ékszerek, órajavítások. PREGARTNER, Múzeum-körút 41. Tel.: 382-441. ÉKSZERVÉTEL­­jéből a mezőgazdaság 4,3 milliárdnyi ér­téket produkált, ami 41 százaléknak felel meg. Állami pénzügyeink, hitelügyünk, vám- és kereskedelempolitikánk alapja is első­sorban a földmívelésügy, — mondta a mi­niszter. És amit ma elsősorban kell emlí­tenünk: honvédelmünk legbiztosabb táma­sza a legtöbb katonát adó földmívelés és ez biztosítja a belső front védelmét, a köz­­ellátást is. A mezőgazdaság alkalmazkodik a nem­zetgazdaság szükségleteihez, ezt bizonyít­ja például az, hogy a szója vetésterülete legutóbb már annyi volt, mint a régóta ter­melt dohányé, továbbá az is, hogy a nehe­zen és csak a meleg országrészeken termel­hető ricinus is elérte a régi kultúrnövé­nyek közül a fűszerpaprika, a hagyma vagy uborka területét. Hasonló példát mutat rizstermelésünk, amely 1939-ben alig száz hold volt, az elmúlt gazdasági évben azon­ban már 4000 holdra emelkedett. Megemlí­tette a kok­sagys nevű guminövény terme­lését is, amellyel nagyobb méretű és jó eredménnyel kecsegtető kísérletek folynak. Csak aki közelről látja, ilyen áldozatos erőfeszítés árán sikerül a gazdatársada­lomnak egy-egy új kultúrnövény vagy ál­latfajta meghonosításával gazdagítani a magyar életet, az tudja kellőképen méltá­nyolni, a nagy magyar növény- és mákne­mesítők, állattenyésztők, az agrárkutatók és­­ úttörők munkáját. Tevékenységük aránylag rövid idő alatt teljesen kicserélte a magyar föld növénytakaróját és nemesí­tett kultúrnövényekkel népesítette be a Széchenyi által hangoztatott Nagy Magyar Parlagot. A háború győzelmes befejezése után újult erőkkel folytatjuk nemzeti életünkön belül földmívelésügyünk minden ágának további fellendítését. —Meg vagyok győződve, hogy mindebben a munkában önökre, az új szemléletű köz­­igazgatási szakemberekre méltán számít­hat úgy a gazdatársadalom, mint egész nemzetünk, — fejezte be nagy tetszéssel fogadott előadását Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter. Bánffy Dániel báró földmívelésügyi mi­niszter előadása után Szász Lajos J­. köz­­ellátásü­gyi miniszter tartotta meg előadá­sát a földmívelésről és a közellátásról. A miniszter előadásában kifejtette, hogy mi­ért van szükség közigazgatásra a gazdasá­gi életben. A gazdasági élet közigazgatásá­nak célja az, hogy a közérdeket érvénye­sítse a gazdasági élet különböző ágazatai­ban. A földmívelésügyi és közellátásü­gyi közigazgatás munkája a legszebb bizonyí­ték arra, hogy hogyan lehet megoldani a termelés, a forgalom és fogyasztó között felmerülő érdekellentéteket. A felületes szemlélő úgy látja, mintha két ellentétes gazdasági érdek, a mezőgazdasági terme­lők és a fogyasztók egymással ellentétes érdeke ütköznék egymással. Első pillanat­ban úgy látszik, mintha a földmívelésügyi közigazgatás a mezőgazdasági termelők, a közellátásügyi közigazgatás pedig a fo­gyasztók egyoldalú érdekeinek képviselője volna. A közigazgatás sohasem képviselhet egyoldalú érdekeket. Erre nem a közigaz­gatás, hanem az érdekképviseleti szervek hivatottak. Ez utóbbiakkal ellentétben mind a földmívelésügyi, mind a közellátás­ügyi közigazgatás egy, azonos érdeket szol­gál, a közérdeket szolgálja a gazdasági élet két ágazatában, hogy a mezőgazdasági termelés és a fogyasztás összhangját biz­tosítva mindkét gazdasági ágazat jogos igényeinek jobb kielégítését tegye lehető­vé. A földmívelésügyi és a közellátásügyi közigazgatás között a legszorosabb kap­csolat van. A közellátásü­gyi közigazgatás elsőrendű kötelessége és érdeke az, hogy állandóan figyelemmel legyen arra, mi­szerint a közellátás irányában tett intéz­kedések a mezőgazda­sági termelésre zava­rólag ne hassanak, de merd ellenkezőleg a termelés zavartalanságát és fokozásának lehetőségét biztosítsák. Viszont a földműve­­lésü­gyi közigazgatásnak is arra kell töre­kednie, hogy a mezőgazdaság olyan minő­ségben és olyan mennyiségben termelje azokat a termékeket, amelyekre az ország­nak szüksége van. A miniszter végül rámutatott arra, hogy a mai háborús világban a hadsereg mellett érintő jelentősége van a gazdálkodásnak és a közigazgatásnak is és reméli, hogy a ma­gyar közigazgatás sikeresen vívja meg a belső front harcait. Szász Lajos közellátási miniszter hosz­­szantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­­ügyminiszter szólal fel. Megköszönte a megjelentek érdeklődését, megköszönte az ■■■ ' —— előadóknak fejtegetéseit, majd kérte a tanfolyam hallgatóit, hogy, számot vetve a mai nehéz időkkel, szorgalmi­an és lel­kiismeretesen látogassák a X. Közigazgaz­­gatási Továbbképző Tanfolyam­n előadá­sait. A megnyitó ünnepség a belügyminiszter szavaival véget is ért. .. Emberi csontokat találtak Rákoskeresztúron Rákoskeresztúron, a Magyar Tudományos Aka­démia tulajdonát képező akácosban emberi csontokat találtak, a koponyát, az alsó állkap­csot, két combcsontot, két karcsontot. A kopo­nyán lövés nyoma látszik és pedig felül a be­meneti nyílás, a koponya bal alsó részén a kimeneti nyílás. A csontokról a lágy részek teljesen hiányoznak, azt a kóbor kutyák és kisebb ragadozók lerágták. A csontok mellett egy fehér ing maradványait találták, melyek­ben T. K.­­monogram volt, egy kék-tarka zsebkendőt K. V. monogrammal, egy szürke cippzáras pullóvert egy 26-os nagyságú gom­bolható alsónadrágot és egy sötét nadrág fosz­lányait. A csendőrség megindította a nyomozást annak megállapítására, hogy bűncselekmény, vagy baleset történt-e. Bekapcsolódott a nyo­mozásba a budapesti főkapitányság is, mert a hely, ahol a csontokat megtalálták, csak mint­egy száz méterre van a főváros határától. Aki az ügyre vonatkozóan felvilágosítást tud adni, forduljon a budapesti főkapitányság Marosy­­detektívcsoportjához. Kétezer néger tiszt szolgál az amerikai hadseregben A­z Egyesült Államok külügyminisztere kö­zölte, hogy a hadsereg minden fegyver­neménél ezidőszerint több mint 450.000 néger teljesít szolgálatot és az amerikai hadsereg­nek több mint kétezer néger tisztje van. — A természet csodálatosan finom összetételű s rendkívül kiváló gyógyhatású­­ orvosságai a Juuentus Atiiia-Huioária gyógyforrások nemes vegyianyagokat tartalmazó gyógyvizei a RUDIS PYRXEM! Ivókúrát csak orvosa engedelmével tartson -r- -, . .......................................­­,—MAUL_ 15 pengő osztalékot fizet részvényenként a Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. A Diana Ipari és Kereskedelmi Részvény­­társaság február 27-én tartotta 38. évi ren­des közgyűlését Dr. Gratz Gusztáv ny. kül­ügyminiszter elnöklésével. A vállalat 1942. évi mérlege további fejlődéséről tesz bizony­ságot. A közgyűlés az igazgatóság összes ja­vaslatát egyhangúlag elfogadta és az 1942. évre 15,5 pengő osztalék kifizetését határoz­ta el. . Az újra választott igazgatóság tagjai lettek a régiek közül Dr. Gratz Gusztáv ny. kül­ügyminiszter, herceg Hohenlohe-Waldenburg- Schillingsfürst Ferenc, Horváth Kálmán a Váci Egyházmegyei Takarékpénztár r. t. vezérigazgatója, Kolár Nándor ny. vállalati igazgató és vitéz tinódi Varga Sándor ny. tábornok, — —míg új tagokként gércsi Balogh József földbirtokost és Dr. Juhász Sándort, a vállalat vezérigazgatóját válasz­totta meg a közgyűlés. ­ TMT Lelőtte társát a betörővel birkózó rendőr Megdöbbentő rendőrszerencsétlenség zajlott le a szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Ágoston János rendőrfőtörzsőrmester éjsza­kai szolgálati útjáról hazafelé tartott Zsebé­­nyi Pál próbaidős rendőrrel. Amikor a Dagály­ utcai rendőrlaktanyához értek, észre­vették, hogy egy férfi mászik keresztül a lak­tanya udvarának falán. A két rendőr csend­ben követte a sötétben tovacsonó férfit és megfigyelték, hogy az a légoltalmi óvóhely ablakán bemászik. A légoltalmi pincében i­en értékes rendőr ruhaneműk voltak felhalmozva. A két rendőr elállta a pince ajtaját és mikor az ismeretlen férfi kilépett az ajtón, közre­fogták. A jól öltözött fiatalember ellenkezés nélkül kísérte a rendőröket,­­a laktanya be­járatánál azonban futásnak eredt A rend­őröknek sikerült ismét elfogni és dulakodni kezdtek. A dulakodás során a betörő a rend­őrfőtörzsőrmester karját olyan szerencsétle­nül ütötte meg, hogy annak a kezében elsült a pisztoly és a golyó Zsebélyi Pál próba­rendőr fejét találta el. A fiatal rendőr azon­nal összeesett. Az elősiető rendőrök felfogták a verekedő betörőt. Megállapították, hogy Kovács Imrének hívják, többszörösen bünte­tett 23 éves gyári munkás. Előreláthatólag a Materiális bíróság elé kerül. — Házasság: Jalsoviczky Andor ny. csendőr al­ezredes leánya, Erzsike és Zábó József ny. ál­lamvasúti felügyelő fia Gyula, szombaton fél 7 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi tem­plomban. ♦ Dr. Németh Andor a Megújulás Pártja országgyűlési képviselőjének előadása Stuttgartban A német-Magyar Társaság stuttgarti tago­zatának meghívására dr. Németh Andor or­szággyűlési képviselő február hó 18-án elő­adást­ tartott. A Marquardt szálló feldíszített nagytermében dr. Dili államtitkár a stutt­garti egyesület elnöke köszöntötte a kultúr­­est magyar vendégeit. Horváth János Berlin­ben élő magyar hegedűművész Hermann Erich zongoraművész kíséretében magyar szerzők műveit adta elő. Dr. Németh Andor a „Magyar mezőgazdaság problémái” címen tartotta meg előadását. Vázolta Magyarország gazdasági felépítését, mezőgazdasági terme­lését, majd behatóan foglalkozott a földbir­­tokpolitika, gépesítés és az a­gg­rártúlzsúfolt­­ság kérdésével. A kultúrest Dr. Dili záró­­szavaival ért véget. Dr. Németh Andor még néhány napot töltött Stuttgartban, ahol a Bi­rodalmi Élelmezési Rend würtenbergi szerve­zeteit tanulmányozta.

Next