Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

6 Aranyfogú emberek r Hogy valakinek „kincs van a torkában”, ezt eddig csak a kivételes tehetséggel­­megáldott énekesekre értették. Ha vala­kire, lett légyen világhírű, vagy még fel­fedhet­etlen énekművész, azt mondták, hogy „valóságos aranybánya van a tor­kában”, ez azt jelentette — feltéve, ha nem saját tenorista-önjelölt csemetéjéről nyilatkozott így a család —■, hogy az ille­tőnek csak ki kell nyitnia a száját s már pénzt kap a hangjáért. Minél jobban meg­választja a helyet, ahol kinyitja, (pl. mi­lánói Scala, stb.) annál többet. Ma már ott tartunk, hogy egyeseknek hangot sem kell adniok , az aranybánya hasonlat már kézzel fogható valósággá válik a számukra. Előrebocsátjuk, hogy nem a suttogó baritonistákra gondolunk. Vannak emberek, akik némán kitátják a szájukat s százakat bányásztatnak ki be­lőle röpke félóra alatt. A kezüket sem kell megmozdítaniok, a szemüket is becsukhat­ják s dől a pénz. Budapesti fogorvosoktól és aranybevál­­tóktól hallottuk a hírt, tehát olyan fóru­moktól, akik pénzt adtak és adnak az új­pesti „aranybányák” termelvényeiért. Nem egy pesti fogorvosnál egymás kezébe ad­ják­­a kilincset azok a páciensek, akik az aranybőséges világban hiányzó fogaik pót­lására, javítására arany fogakkal, hidak­kal, koronákkal helyettesítették, boríttat­­ták be a rágószerveiket s akik most — nem utolsó sorban anyagi szempontoktól ve­zetve — az arany felszereléseket éppen olyan erős, vagy még erősebb, de olcsóbb anyagú hidakkal, koronákkal cseréltetik ki. A regények aranyfogú embere, akinek egy vagyon csillog ki a mosolyából, leg­alább is egy időre, amíg ilyen drága lesz az arany, eltűnik. Élj feltűnés nélkül! — tanácsolja a háborús tízparancsolat egyik pontja. A gazdasági okokon kívül talán ebből indul ki a ma embere, amikor mo­solyából is száműzi az arany sápadt csil­logását s megelégszik a természetes színű, tartózkodóbb, egyszerűbb porcellánéval. Az arany, sok helyütt már a kari­ka­­gyűrűjükből is kivonult és átadta helyét a szilárdabb, puritánabb acélnak. Buda­pesten, a fogorvosi rendelőkben, amint a jelek mutatják, most megkezdte visszaút­­ját az emberi mosolyokból is, a takarékos­tól, a célszerűség jegyében a bankok pán­célszekrényei felé. Valahogyan természetesnek, megnyugta­tónak érezzük a folyamatot. Az élet illúzió, ahogy a költő mondta. S az illúzió zavar­talanabb, ha az emberi mosolyból nem csillog felénk a leglélektelenebb, le­gride­­gebb fém, amelyért már annyi vér folyt a világon. (sz.) Egy magyar honvéd üzenete Csurcs Ferenc tizedes 223/28. tábori postaszámról lapot küldött be hoz­zánk és ebben a következő üzenet le­­közlését kéri: „Sok szeretettel üdvöz­löm mindazokat akik gondolnak néha­ rám. Hála Istennek jól vagyok. Ké­rem imádkozzanak és kérjék a ma­gyarok Istenét, hogy mielőbb győzte­sen hazatérhessünk. A viszontlá­tásig!” Öt mai nap eseményei dobok eé&es&éév& Ma délben betértem egy kis vendéglőbe, Hogy úgy gyors­ röptében valamicskét egyek, Aztán a tésztáért tésztajegyet adtam, A „finom” sültért meg három talpbör­jegye­t!„. Sok anyagi gondja volt egy férfinek és A Dunába ugrott, sötét éjféltájon, De kifogták... És most büntetést érdemel. Indok: ha nincs pénze, akkor ne ugráljon! A Bábszínházban új bábok jönnek színre, Fából van a testü­k, fűrészporos a láb. A nőszereplő a férfit így bíztatja: „Férfi vagy?... Légy férfi, ne hitvány , gyönge báb!...” Bácsalmásról feljött egy öreg paraszt és — Amint ajánlották rokonok tanácsi, — Gyü­möcsös boltot vett és abból éldegél; A bácsalmásiból így lett almás bácsi!.« Egy zsidó üzleten zúgban főzött szappant, S volt is ebből busás jövedelme neki, De elfogták, mert hát csak szappant főzött fól, De magát a tervet... azt rosszul főzte ki! Egy cigányimizsikus zsenimetszővé lett és Ezt a négy sort róla írjuk meg emlékül: Eddig a nótánkat húzta el pénzünkért, Most pénzünket húzza, de már nóta nélkül!«. IKnéuen €1 Wilh­elsch­afen, ahol majd minden nap légitámadás van? Berlinből jelentik: Az essend Nationalzei­tung érdekes helyszíni tudósítást közöl Wil­­helmshafenről, arról a német városról, ame­lyet a háború kitörése után rövidesen az első légitámadás ért s amely azóta is sokat szen­vedett az antik légitámadásoktól. A város lakossága teljesen berendezkedett ezekre a tá­madásokra. Estére nem lehet­­ semmiféle tervet kovácsolni. A wilhemshafeniek megszokott tar­tózkodási helye lett a pince. A lakásokban üre­­sen állnak a ruhásszekrények, mert minden fontosabb holmit leszállítottak a pincékbe. Ugyancsak a a pincében vannak a szebb por­­cellánok, az értéktárgyak és a fontosabb em­lékek. Légitámadásos éjszakákon az egész város kö­zös védekezésben egyesül. Mindenkinek meg­van az előre kijelölt helye, az egyik ok­, a másik első segélyt nyújt, a harmadik­ a tör­melékektől eltemetettek után kutat. A hajlék nélkül maradottakat a város külső negyedei­ben helyezik el, azonban minden hely szólt s éppen ezért, akiknek a lakása még ép, öröm­mel fogadják be a hajléktalanokat. Valamely bombatámadásos éjszaka után sokszor szomorú képet mutat a város. Egy-egy ismert ház vagy üzlet hiányzik, azonban néhány nap múlva az üzlettulajdonos már ismét megnyitotta kis bolt­ját az egyik torna­csarnokban, vagy valamelyik iskolaszobában vagy barakkban. A wilhelmsha­­feniek tudják, hogy háború van s ők az arc­vonalon élnek. „Magyarország a szociális haladás útján“ Érdekes és tanulságos adatokat tartal­mazó könyvecske, hagyta el a napokban a sajtót, amely pompás összeállításban ösz­­szegzi mindazokat a szociális eredménye­ket, amelyeket az egymást követő magyar kormányok 1910 óta alkottak. „Magyar­­ország a szociális haladás útján” címet vi­selő könyvecske mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az első világháborút követő évek­ben egyetlen európai ország sem volt olyan súlyos gazdasági és szociális helyzetben, mint Magyarország, így annál inkább mél­tánylandó azok az intézkedések, amelyek lehetővé tették, hogy Magyarország szo­ciális berendezkedés tekintetében Európa e téren első vonalban lévő országai közé tartozhat ma már. Kitűnik a könyvből, hogy a Zöldkereszt, a Stefánia Szövetség és az ONCSA révén Magyarország annyi­ra jellegzetes és sikerekben gazdag szo­ciálpolitikát valósíthatott meg, amely iránt a külföld részéről is nem csekély érdeklő­dés nyilvánult meg. A munkások kötelező betegbiztosítását Németország után két évvel valósították meg, s a gyermekmun­kát Nagybritanniát megelőzve szabályoz­ták nálunk. * Az első világháború után Magyarország lehetővé tette, hogy egymillió katasztrális hold föld jusson a kisemberek kezére s intézkedések történtek, hogy 1942-ig ugyanilyen célból kétmillió hold álljon ren­delkezésre. A zsidótörvénnyel kapcsolatos rendelkezések folytán a megváltott 820.000 hold földből 400.000 máris a magyar föld népének juthatott. Érdekes összehasonlítások mutatják, hogy a páriskörnyéki békében létrehozott utódállamokban miképpen érvényesült az annyit feldícsért szociálpolitika. Ha csak a kárpátaljai állapotokat tekintjük, nem ne­héz megállapítani, hogy Csehszlovákia a közegészségügy érdekében ezen a terüle­ten vajmi keveset tevékenykedett, s a visz­­szacsatolás után magyar felelős tényezők­re hárult jóvátenni a mérhetetlen sok mu­lasztást. De Romániával kapcsolatban is hasonló a helyzet. Ha megnézzük a vissza­csatolás előtti Nagyvárad vagy akár Ko­lozsvár költségvetésében, a szociális cé­lokra beállított összegeket, elszörnyűköd­­ve állapíthatjuk meg, hogy milyen csekély összegeikkel vélték szociálpolitikai téren alátámasztani uralmukat Feltűnő, hogy a­ trianoni Magyarország négyszer annyi or­vossal látta el a községeket, mint Romá­nia. De az adatoknak seregét lehetne felso­rolni, amiből már az első pillantásra meg­állapítható, hogy Magyarország szociális téren 1919 óta tényleg komoly munkát végzett Újabb részletek Montalbetti érsek megöletéséről Rómából jelentik. Az Avenice című katoli­kus lap értekezleteket közöl Montalbetti reg­­gio-calabriai érsek haláláról. Az ellenséges re­pülőgépek azt a nyaralót, amelyben az érsek volt és amely teljese­n magában állott, kis ma­gasságból vették tűz alá, majd 8 bombát dob­tak a nyaralóra. Az érsek fejét a bombák le­tépték törzséről. Kilenc másik ember is meg­halt. A lap megálla­pítása szerint a támadás részletei súlyos vádat jelentenek a felelős el­lenség ellen. Eltemették Király Istvánt, a vitorlázórepülő rekordert Kedden délután kísérték utolsó útjára a Ke­­repesi­ úti temető halottasházából Király Ist­vánt a Magyar Aero Szövetség néhány nappal ezelőtt repü­lőhalált halt felügyeltjét. A katonai gyászpompával lefolyt temetésen megjelent a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap és a Ma­gyar Aero Szövetség vezetősége és tisztviselő­­kara. A székesfőváros által adományozott dísz­sírhelynél Ember Sándor dr. országgyűlési képviselő mondott a repülő társadalom nevében utolsó istenhozzádott. 1500 liter pálinkát küldtek a honvédeknek a plevoni bolgárok A bulgáriai plevoni kerület főispánja a na­pokban értesítette a szófiai magyar királyi kö­vetet arról, hogy területének lakossága 1000 li­ter szligovicát és 500 liter törkölypálinkát aján­lott fel a fronton küzdő magyar katonák szá­mára. A szófiai magyar követ a bolgár test­véri együttérzés eme megható megnyilvánulá­sáért köszönetét fejezte ki a plevoni kerület főispánjának és máris intézkedett­ aziránt, hogy az adomány mielőbb rendeltetési helyére jus­son. — „Katonaorvos". Az illető címe és tábori postaszáma után a kivonult alakulat visszama­radó különítményénél lehet érdeklődni. Ezernyolcszáz tanút Hallgattak ki a szegem rezgáliipama egyenek Szegedről jelentik: A múlt nyáron leleple­zett rezgalicvisszaélésekkel kapcsolatban a vizs­gálóbíró befejezte a tanúk kihallgatását. Ösz­­szesen ezernyolcszáz tanút hallgattak ki a visz­­szaélés ügyében, melynek értelmi szerzője Ve­zér Ernő városi irodaigazgató volt. Az ügyész­ség rövidesen elkészíti az ügyben a vádira­tot, úgyhogy a tavasz folyamán már sor kerül a bűnper tárgyalására. A volt tábori színészek második művész estje A Művelődés Házában második művész­estjüket is nagy sikerrel tartották a volt tábori színészek. Azok, akik első ízben jár­tak Szovjetföldön. A tábori szülészek volt vezetője, Somogyi Ferenc mondott bevezető beszédet. A műsoron vitéz Garamszeghy Sándor, Déry Sári, Bilicsi Tivadar, Turay Ida, Nagykovácsy Hana, Tóvizi Irén és Vé­­csey Elvira bárónő szerepeltek vendégként. A volt tábori színészek közül jelenetekben, ének, zene és táncszámokkal Somogyi Fe­renc, Urbán Imre, Tótvásárhelyi József, Pesti Nándor és Andor Tibor szerepeltek, a közönség lelkes tapsaitól kísérten. Ver­­seczy József volt tábori színész ötletesen konferált. A volt tábori színészek a nagy érdeklődésre való tekintettel harmadik művészestjüket a budai Vigadóban rende­zik meg. Amint halljuk Somogyi Ferencnek ezek a sikerei két filmszerződést is hoztak. A Hercegprímás elnököl a Szent István Társulat közgyűlésén A Szent István Társulat március 18-án, dél­előtt 10 órakor tartja dísztermében (Szentki­rályi­ utca 28.) 88. rendes közgyűlését Az elnöki megnyitóbeszédet dr. Serédi Jusztinián bíbor­­nok, Magyarország hercegprímása, fővédő mondja. Az alelnöki jelentést Erdősy Károly pápai prelátus tartja. Halálozás. Mühlbeck Károly, a kiváló gra­fikus és festő 74 éves korában, váratlanul el­hunyt. Temetése március 4-én, csütörtökön délután fél 5 órakor lesz a Kerepesi-temető halottasházából, a főváros által adományozo­t­t díszsírhelyre. Szerda, 1943. mirchrt 3. Mozgalmi foiveU KISTANACS A Magyar Nemzetiszoci­lista Párt kistanácsa kedden délután 5 órai kezdettel ülést tartott a VilI. KERÜLET A Magyar Nemzetiszocialista Párt VIII kerü­leti szervezete csütörtökön este 8 órai kezdettel tagértekezletet tart. Az országos központ részé­ről Lili János országgyűlési képviselő vesz részt az értekezleten. FELHÍVÁS Felhívjuk a Magyar Nemzetiszocialista Párt budapesti és pestkörnyéki tisztségviselőit, hogy a szokásos vezetőségi értekezletet a jövőben nem hétfőn, hanem, kedden este 6 órai kezdettel fog­­juk megtartani. II. KERÜLET A Magyar Nemzetiszocialista Párt II. kerületi szervezete ma, szerdán este a Fő utcai ,..3 veréb vendéglő különtermében tagértekezletet tart. Az értekezleten az országos központ részéről is többen megjelennek. KISPEST A Magyar Nemzetiszocialista Párt kispesti szervezete február 26-án párthelyiségében népes tagértekezletet tartott, amelyen Kocsis Gyula városvezető szólott a megjelentekhez. A kispesti szervezet minden héten pénteken este 7 órakor tartja rendes heti tagértekezletét Kispest, Kisfaludy u. 43. szám alatti Garay-féle vendéglő különtermében. FŐKERÜLETI VEZETŐI ÉRTEKEZLET A Magyar Nemzetiszocialista Párt budapesti és pestkörnyéki főkerületének tisztségviselői kedden este 7 órakor főkerületi vezetői értekezletre ültek össze, amelyen Szilágyi Zoltán és Varsányi Gyula testvérek ismertették az időszerű párt­­politikai kérdéseket. MÁRCIUSI NAGYTAMÁCS A Magyar Nemzetiszocialista Párt méretű® 7-én délelőtt 10 órai kezdettel tartja nagytaná­csát. A nagytanácson felszólalnak Hubay Kál­mán és Baky László testvérek. A meghívókat már szétküldték. — Eljegyzés: Vízvári Vízváry Viktor, Szdn­bSL. Doboka vármegye főjegyzője eljegyezte W. tró­csányi Tivadar Magdolnát, az Egyesült Nék Tábor országos titkárát. A gömőkór évente 20.000 ma­gyar életet pusztít el — harcolt a gümőkór ellen­­i krs*a i ! » "fi. a­i -a ■ - -t> - ^1 ■ 1 01*»■O' aSSMHTi ERDÉLYI KÉRDÉSEK — MAGYAR KÉRDÉSEK Ezen a címen most hagyta «­ a sajtót az Er­délyi Párt országos központjának 120 oldala» kiadványa. A könyv a következő tanulmányokat tartalmazza: Zathureczky Gyula főszerkesztő: A magyarság helyzete Európában. László, Dezső református lelkész,­­országgyűlési képviselő: Nemzeti társadalmunk erőviszonyai Venczel József intézeti tanár: A székely kérdés lényege. dr. Páll György, az Erdélyi P­árt főtitkára: A­ zsidókérdés Magyarországon. Kovrig Béla, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora: A szociális kérdés. Gelei József egye­temi tanár: Magyar közművelődéspolitika és nemzetnevelés. Csekey István egyetemi tanár: Alkotmányunk és a közösségi gondolat. Mikó Imre országgyűlési képviselő: Erdély és a nem­zetiségi kérdés. Gyulai Tibor, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara főtitkára, felsőházi tag: Szabad vagy kötött gazdálkodás. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő: A jobb magyar jövendő. Dr. Balás-Piry László: HITLER MŰVÉSZEI A világ szakirodalma mind a mai napig nél­külözte azt a művet, amely a közel százmilliós németségnek kulturális átalakulásáról és lelki igazodásáról ad hű képet s a közvetlen megis­merés alapján tárgyalná a mai, Németország nagyszabású képzőművészeti életét, megmagya­rázná a nemzetiszocialista világnézet művészi szándékait, eredményeit, beszámolna az építészet, szobrászat, festészet, iparművészet mai problé­máiról. Balás-Piry, László a fiatal p­űvészettör­­téneti gárda egyik legtehetségesebb tagja HITLER MŰVÉSZEI című művében megismertet bennünket a német nemzetiszocialista kultúrpolitika célkitűzéseivel. Hosszú évek beható tanulmányozása során hosz­­szabb értekezésekre nyílt alkalma a német kul­túrálét vezetőivel s úgyszintén felkereste mű­termükben a német művészeket és munkájuk szemlélete alapján könyvében összehasonlítást tett a liberális világnézet és a nemzetiszocialista világfelfogás esztétikai különbsége között. Balás-Piry László könyve minden művészet. költus’ JÖVŐt vizsgán magyarnak legszüksége­sebb útmutató könyve, — amelynek gazdag kép­anyaga egyedülálló. A 141 oldalas könyvet 142 mélynyomású művészi felvétel egészíti ki, amely összefoglaló képet ad a mai Németország képző­­­művészetéről. M­y a A nyomdatechnik­aiag is komoly, értékes mű a Stadium művészi ízlését dicséri Fotókópia-okmányfénykzép, RAD, Andrássy­ út 52. (Mussolini-térnél. Telefon: 116-140.)

Next