Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-03 / 50. szám
6 Aranyfogú emberek r Hogy valakinek „kincs van a torkában”, ezt eddig csak a kivételes tehetséggelmegáldott énekesekre értették. Ha valakire, lett légyen világhírű, vagy még felfedhetetlen énekművész, azt mondták, hogy „valóságos aranybánya van a torkában”, ez azt jelentette — feltéve, ha nem saját tenorista-önjelölt csemetéjéről nyilatkozott így a család —■, hogy az illetőnek csak ki kell nyitnia a száját s már pénzt kap a hangjáért. Minél jobban megválasztja a helyet, ahol kinyitja, (pl. milánói Scala, stb.) annál többet. Ma már ott tartunk, hogy egyeseknek hangot sem kell adniok , az aranybánya hasonlat már kézzel fogható valósággá válik a számukra. Előrebocsátjuk, hogy nem a suttogó baritonistákra gondolunk. Vannak emberek, akik némán kitátják a szájukat s százakat bányásztatnak ki belőle röpke félóra alatt. A kezüket sem kell megmozdítaniok, a szemüket is becsukhatják s dől a pénz. Budapesti fogorvosoktól és aranybeváltóktól hallottuk a hírt, tehát olyan fórumoktól, akik pénzt adtak és adnak az újpesti „aranybányák” termelvényeiért. Nem egy pesti fogorvosnál egymás kezébe adjáka kilincset azok a páciensek, akik az aranybőséges világban hiányzó fogaik pótlására, javítására arany fogakkal, hidakkal, koronákkal helyettesítették, boríttatták be a rágószerveiket s akik most — nem utolsó sorban anyagi szempontoktól vezetve — az arany felszereléseket éppen olyan erős, vagy még erősebb, de olcsóbb anyagú hidakkal, koronákkal cseréltetik ki. A regények aranyfogú embere, akinek egy vagyon csillog ki a mosolyából, legalább is egy időre, amíg ilyen drága lesz az arany, eltűnik. Élj feltűnés nélkül! — tanácsolja a háborús tízparancsolat egyik pontja. A gazdasági okokon kívül talán ebből indul ki a ma embere, amikor mosolyából is száműzi az arany sápadt csillogását s megelégszik a természetes színű, tartózkodóbb, egyszerűbb porcellánéval. Az arany, sok helyütt már a karikagyűrűjükből is kivonult és átadta helyét a szilárdabb, puritánabb acélnak. Budapesten, a fogorvosi rendelőkben, amint a jelek mutatják, most megkezdte visszaútját az emberi mosolyokból is, a takarékostól, a célszerűség jegyében a bankok páncélszekrényei felé. Valahogyan természetesnek, megnyugtatónak érezzük a folyamatot. Az élet illúzió, ahogy a költő mondta. S az illúzió zavartalanabb, ha az emberi mosolyból nem csillog felénk a leglélektelenebb, legridegebb fém, amelyért már annyi vér folyt a világon. (sz.) Egy magyar honvéd üzenete Csurcs Ferenc tizedes 223/28. tábori postaszámról lapot küldött be hozzánk és ebben a következő üzenet leközlését kéri: „Sok szeretettel üdvözlöm mindazokat akik gondolnak néha rám. Hála Istennek jól vagyok. Kérem imádkozzanak és kérjék a magyarok Istenét, hogy mielőbb győztesen hazatérhessünk. A viszontlátásig!” Öt mai nap eseményei dobok eé&es&éév& Ma délben betértem egy kis vendéglőbe, Hogy úgy gyors röptében valamicskét egyek, Aztán a tésztáért tésztajegyet adtam, A „finom” sültért meg három talpbörjegyet!„. Sok anyagi gondja volt egy férfinek és A Dunába ugrott, sötét éjféltájon, De kifogták... És most büntetést érdemel. Indok: ha nincs pénze, akkor ne ugráljon! A Bábszínházban új bábok jönnek színre, Fából van a testük, fűrészporos a láb. A nőszereplő a férfit így bíztatja: „Férfi vagy?... Légy férfi, ne hitvány , gyönge báb!...” Bácsalmásról feljött egy öreg paraszt és — Amint ajánlották rokonok tanácsi, — Gyümöcsös boltot vett és abból éldegél; A bácsalmásiból így lett almás bácsi!.« Egy zsidó üzleten zúgban főzött szappant, S volt is ebből busás jövedelme neki, De elfogták, mert hát csak szappant főzött fól, De magát a tervet... azt rosszul főzte ki! Egy cigányimizsikus zsenimetszővé lett és Ezt a négy sort róla írjuk meg emlékül: Eddig a nótánkat húzta el pénzünkért, Most pénzünket húzza, de már nóta nélkül!«. IKnéuen €1 Wilhelschafen, ahol majd minden nap légitámadás van? Berlinből jelentik: Az essend Nationalzeitung érdekes helyszíni tudósítást közöl Wilhelmshafenről, arról a német városról, amelyet a háború kitörése után rövidesen az első légitámadás ért s amely azóta is sokat szenvedett az antik légitámadásoktól. A város lakossága teljesen berendezkedett ezekre a támadásokra. Estére nem lehet semmiféle tervet kovácsolni. A wilhemshafeniek megszokott tartózkodási helye lett a pince. A lakásokban üresen állnak a ruhásszekrények, mert minden fontosabb holmit leszállítottak a pincékbe. Ugyancsak a a pincében vannak a szebb porcellánok, az értéktárgyak és a fontosabb emlékek. Légitámadásos éjszakákon az egész város közös védekezésben egyesül. Mindenkinek megvan az előre kijelölt helye, az egyik ok, a másik első segélyt nyújt, a harmadik a törmelékektől eltemetettek után kutat. A hajlék nélkül maradottakat a város külső negyedeiben helyezik el, azonban minden hely szólt s éppen ezért, akiknek a lakása még ép, örömmel fogadják be a hajléktalanokat. Valamely bombatámadásos éjszaka után sokszor szomorú képet mutat a város. Egy-egy ismert ház vagy üzlet hiányzik, azonban néhány nap múlva az üzlettulajdonos már ismét megnyitotta kis boltját az egyik tornacsarnokban, vagy valamelyik iskolaszobában vagy barakkban. A wilhelmshafeniek tudják, hogy háború van s ők az arcvonalon élnek. „Magyarország a szociális haladás útján“ Érdekes és tanulságos adatokat tartalmazó könyvecske, hagyta el a napokban a sajtót, amely pompás összeállításban öszszegzi mindazokat a szociális eredményeket, amelyeket az egymást követő magyar kormányok 1910 óta alkottak. „Magyarország a szociális haladás útján” címet viselő könyvecske mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az első világháborút követő években egyetlen európai ország sem volt olyan súlyos gazdasági és szociális helyzetben, mint Magyarország, így annál inkább méltánylandó azok az intézkedések, amelyek lehetővé tették, hogy Magyarország szociális berendezkedés tekintetében Európa e téren első vonalban lévő országai közé tartozhat ma már. Kitűnik a könyvből, hogy a Zöldkereszt, a Stefánia Szövetség és az ONCSA révén Magyarország annyira jellegzetes és sikerekben gazdag szociálpolitikát valósíthatott meg, amely iránt a külföld részéről is nem csekély érdeklődés nyilvánult meg. A munkások kötelező betegbiztosítását Németország után két évvel valósították meg, s a gyermekmunkát Nagybritanniát megelőzve szabályozták nálunk. * Az első világháború után Magyarország lehetővé tette, hogy egymillió katasztrális hold föld jusson a kisemberek kezére s intézkedések történtek, hogy 1942-ig ugyanilyen célból kétmillió hold álljon rendelkezésre. A zsidótörvénnyel kapcsolatos rendelkezések folytán a megváltott 820.000 hold földből 400.000 máris a magyar föld népének juthatott. Érdekes összehasonlítások mutatják, hogy a páriskörnyéki békében létrehozott utódállamokban miképpen érvényesült az annyit feldícsért szociálpolitika. Ha csak a kárpátaljai állapotokat tekintjük, nem nehéz megállapítani, hogy Csehszlovákia a közegészségügy érdekében ezen a területen vajmi keveset tevékenykedett, s a viszszacsatolás után magyar felelős tényezőkre hárult jóvátenni a mérhetetlen sok mulasztást. De Romániával kapcsolatban is hasonló a helyzet. Ha megnézzük a visszacsatolás előtti Nagyvárad vagy akár Kolozsvár költségvetésében, a szociális célokra beállított összegeket, elszörnyűködve állapíthatjuk meg, hogy milyen csekély összegeikkel vélték szociálpolitikai téren alátámasztani uralmukat Feltűnő, hogy a trianoni Magyarország négyszer annyi orvossal látta el a községeket, mint Románia. De az adatoknak seregét lehetne felsorolni, amiből már az első pillantásra megállapítható, hogy Magyarország szociális téren 1919 óta tényleg komoly munkát végzett Újabb részletek Montalbetti érsek megöletéséről Rómából jelentik. Az Avenice című katolikus lap értekezleteket közöl Montalbetti reggio-calabriai érsek haláláról. Az ellenséges repülőgépek azt a nyaralót, amelyben az érsek volt és amely teljesen magában állott, kis magasságból vették tűz alá, majd 8 bombát dobtak a nyaralóra. Az érsek fejét a bombák letépték törzséről. Kilenc másik ember is meghalt. A lap megállapítása szerint a támadás részletei súlyos vádat jelentenek a felelős ellenség ellen. Eltemették Király Istvánt, a vitorlázórepülő rekordert Kedden délután kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti temető halottasházából Király Istvánt a Magyar Aero Szövetség néhány nappal ezelőtt repülőhalált halt felügyeltjét. A katonai gyászpompával lefolyt temetésen megjelent a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap és a Magyar Aero Szövetség vezetősége és tisztviselőkara. A székesfőváros által adományozott díszsírhelynél Ember Sándor dr. országgyűlési képviselő mondott a repülő társadalom nevében utolsó istenhozzádott. 1500 liter pálinkát küldtek a honvédeknek a plevoni bolgárok A bulgáriai plevoni kerület főispánja a napokban értesítette a szófiai magyar királyi követet arról, hogy területének lakossága 1000 liter szligovicát és 500 liter törkölypálinkát ajánlott fel a fronton küzdő magyar katonák számára. A szófiai magyar követ a bolgár testvéri együttérzés eme megható megnyilvánulásáért köszönetét fejezte ki a plevoni kerület főispánjának és máris intézkedett aziránt, hogy az adomány mielőbb rendeltetési helyére jusson. — „Katonaorvos". Az illető címe és tábori postaszáma után a kivonult alakulat visszamaradó különítményénél lehet érdeklődni. Ezernyolcszáz tanút Hallgattak ki a szegem rezgáliipama egyenek Szegedről jelentik: A múlt nyáron leleplezett rezgalicvisszaélésekkel kapcsolatban a vizsgálóbíró befejezte a tanúk kihallgatását. Öszszesen ezernyolcszáz tanút hallgattak ki a viszszaélés ügyében, melynek értelmi szerzője Vezér Ernő városi irodaigazgató volt. Az ügyészség rövidesen elkészíti az ügyben a vádiratot, úgyhogy a tavasz folyamán már sor kerül a bűnper tárgyalására. A volt tábori színészek második művész estje A Művelődés Házában második művészestjüket is nagy sikerrel tartották a volt tábori színészek. Azok, akik első ízben jártak Szovjetföldön. A tábori szülészek volt vezetője, Somogyi Ferenc mondott bevezető beszédet. A műsoron vitéz Garamszeghy Sándor, Déry Sári, Bilicsi Tivadar, Turay Ida, Nagykovácsy Hana, Tóvizi Irén és Vécsey Elvira bárónő szerepeltek vendégként. A volt tábori színészek közül jelenetekben, ének, zene és táncszámokkal Somogyi Ferenc, Urbán Imre, Tótvásárhelyi József, Pesti Nándor és Andor Tibor szerepeltek, a közönség lelkes tapsaitól kísérten. Verseczy József volt tábori színész ötletesen konferált. A volt tábori színészek a nagy érdeklődésre való tekintettel harmadik művészestjüket a budai Vigadóban rendezik meg. Amint halljuk Somogyi Ferencnek ezek a sikerei két filmszerződést is hoztak. A Hercegprímás elnököl a Szent István Társulat közgyűlésén A Szent István Társulat március 18-án, délelőtt 10 órakor tartja dísztermében (Szentkirályi utca 28.) 88. rendes közgyűlését Az elnöki megnyitóbeszédet dr. Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása, fővédő mondja. Az alelnöki jelentést Erdősy Károly pápai prelátus tartja. Halálozás. Mühlbeck Károly, a kiváló grafikus és festő 74 éves korában, váratlanul elhunyt. Temetése március 4-én, csütörtökön délután fél 5 órakor lesz a Kerepesi-temető halottasházából, a főváros által adományozott díszsírhelyre. Szerda, 1943. mirchrt 3. Mozgalmi foiveU KISTANACS A Magyar Nemzetiszocilista Párt kistanácsa kedden délután 5 órai kezdettel ülést tartott a VilI. KERÜLET A Magyar Nemzetiszocialista Párt VIII kerületi szervezete csütörtökön este 8 órai kezdettel tagértekezletet tart. Az országos központ részéről Lili János országgyűlési képviselő vesz részt az értekezleten. FELHÍVÁS Felhívjuk a Magyar Nemzetiszocialista Párt budapesti és pestkörnyéki tisztségviselőit, hogy a szokásos vezetőségi értekezletet a jövőben nem hétfőn, hanem, kedden este 6 órai kezdettel fogjuk megtartani. II. KERÜLET A Magyar Nemzetiszocialista Párt II. kerületi szervezete ma, szerdán este a Fő utcai ,..3 veréb vendéglő különtermében tagértekezletet tart. Az értekezleten az országos központ részéről is többen megjelennek. KISPEST A Magyar Nemzetiszocialista Párt kispesti szervezete február 26-án párthelyiségében népes tagértekezletet tartott, amelyen Kocsis Gyula városvezető szólott a megjelentekhez. A kispesti szervezet minden héten pénteken este 7 órakor tartja rendes heti tagértekezletét Kispest, Kisfaludy u. 43. szám alatti Garay-féle vendéglő különtermében. FŐKERÜLETI VEZETŐI ÉRTEKEZLET A Magyar Nemzetiszocialista Párt budapesti és pestkörnyéki főkerületének tisztségviselői kedden este 7 órakor főkerületi vezetői értekezletre ültek össze, amelyen Szilágyi Zoltán és Varsányi Gyula testvérek ismertették az időszerű pártpolitikai kérdéseket. MÁRCIUSI NAGYTAMÁCS A Magyar Nemzetiszocialista Párt méretű® 7-én délelőtt 10 órai kezdettel tartja nagytanácsát. A nagytanácson felszólalnak Hubay Kálmán és Baky László testvérek. A meghívókat már szétküldték. — Eljegyzés: Vízvári Vízváry Viktor, SzdnbSL. Doboka vármegye főjegyzője eljegyezte W. trócsányi Tivadar Magdolnát, az Egyesült Nék Tábor országos titkárát. A gömőkór évente 20.000 magyar életet pusztít el — harcolt a gümőkór elleni krs*a i ! » "fi. ai -a ■ - -t> - ^1 ■ 1 01*»■O' aSSMHTi ERDÉLYI KÉRDÉSEK — MAGYAR KÉRDÉSEK Ezen a címen most hagyta « a sajtót az Erdélyi Párt országos központjának 120 oldala» kiadványa. A könyv a következő tanulmányokat tartalmazza: Zathureczky Gyula főszerkesztő: A magyarság helyzete Európában. László, Dezső református lelkész,országgyűlési képviselő: Nemzeti társadalmunk erőviszonyai Venczel József intézeti tanár: A székely kérdés lényege. dr. Páll György, az Erdélyi Párt főtitkára: A zsidókérdés Magyarországon. Kovrig Béla, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora: A szociális kérdés. Gelei József egyetemi tanár: Magyar közművelődéspolitika és nemzetnevelés. Csekey István egyetemi tanár: Alkotmányunk és a közösségi gondolat. Mikó Imre országgyűlési képviselő: Erdély és a nemzetiségi kérdés. Gyulai Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, felsőházi tag: Szabad vagy kötött gazdálkodás. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő: A jobb magyar jövendő. Dr. Balás-Piry László: HITLER MŰVÉSZEI A világ szakirodalma mind a mai napig nélkülözte azt a művet, amely a közel százmilliós németségnek kulturális átalakulásáról és lelki igazodásáról ad hű képet s a közvetlen megismerés alapján tárgyalná a mai, Németország nagyszabású képzőművészeti életét, megmagyarázná a nemzetiszocialista világnézet művészi szándékait, eredményeit, beszámolna az építészet, szobrászat, festészet, iparművészet mai problémáiról. Balás-Piry, László a fiatal pűvészettörténeti gárda egyik legtehetségesebb tagja HITLER MŰVÉSZEI című művében megismertet bennünket a német nemzetiszocialista kultúrpolitika célkitűzéseivel. Hosszú évek beható tanulmányozása során hoszszabb értekezésekre nyílt alkalma a német kultúrálét vezetőivel s úgyszintén felkereste műtermükben a német művészeket és munkájuk szemlélete alapján könyvében összehasonlítást tett a liberális világnézet és a nemzetiszocialista világfelfogás esztétikai különbsége között. Balás-Piry László könyve minden művészet. költus’ JÖVŐt vizsgán magyarnak legszükségesebb útmutató könyve, — amelynek gazdag képanyaga egyedülálló. A 141 oldalas könyvet 142 mélynyomású művészi felvétel egészíti ki, amely összefoglaló képet ad a mai Németország képzőművészetéről. My a A nyomdatechnikaiag is komoly, értékes mű a Stadium művészi ízlését dicséri Fotókópia-okmányfénykzép, RAD, Andrássy út 52. (Mussolini-térnél. Telefon: 116-140.)