Magyarság, 1943. június (24. évfolyam, 123-143. szám)

1943-06-10 / 130. szám

4 » Hatalmasan megnövekedett a galántai járásban a magyar megújulás híveinek tábora Vitéz Jaross Andor, Börcs János és dr. Kukorelly György Galántán és Vágán­y Plutokráciából jelentik... Vasárnap délelőtti órákban Galántára ér­kezett vitéz Jaross Andor országos pártve­zetőhelyettes Börcs János országgyűlési kép­viselő és dr. Kukorelly György felsőházi tag, Nyitra-Pozsony vármegye pártvezetője, Far­kas Lajos érsekújvári pártvezetőhelyettes és Becska József vármegyei ügyvivő társasá­gában. A­ vasútállomáson Kovács Jenő veze­tésével a galántai párthívek egy lelkes cso­portja üdvözölte a vendégeket. Az Országos Pártvezetőhelyettes és kísérete először részt­­vett az istentiszteleten,­ majd 10 órakor a mozgóképszínház termében zajlott le a ga­lántai járás nagy választmányi értekezlete. Jellemző a párt legutóbbi időben bekövetke­zett megnövekedésére, hogy a nagy helyisé­get zsúfolásig megtöltötték a vidéki szerve­zetek kiküldöttei, akik lelkes tapssal köszön­tötték a vendégeket Kovács Jenő járási pártvezető meleg sza­vakkal köszöntötte az Országos Pártvezető­helyettest és munkatársait, majd átadta a szót dr. Kukorelly György vármegyei párt­­vezetőnek. Dr. Kukorelly György néhány mondatban utalt a Magyar Megújulás Pártjának Nyitra- Pozsony vármegyében végzett szervező mun­kájára és kiemelte, hogy a mai háborús időkben igen nagy fontossága van annak, hogy a párt hívei és rajtuk keresztül a ma­gyar közvélemény helyes tájékoztatást nyer­hessen az eseményekről. A magyar nemzetiszocializmus a munka és kenyér nagy egyensúlyára kívánja felépíteni a jövő társadalom rendjét A vármegyei pártvezető felkérésére vitéz Jaross Andor hosszabb beszédben tá­jékoztatta az értekezlet tagjait az időszerű összes politikai eseményekről. Beszédében­öbbek között kidomborította: „A most folyó háború igenis továbbra is­­a mi háborúnk, mert ennek a háborúnak folyományaként ígértük vissza újból és újból az ezeréves laza tartozékát képező területeket és ennek háborúnak győzelmes befejezése kell, hogy ■iztosítsa a magyarsághoz méltó életkere­­ünk megtartását. De ez a háború egyben­álaszt fog adni arra is, hogy miként fen­­ezkedik be a jövő társadalma. Rideg ka­­italisták, akik langyos demokratákként sze­­■pelnek ma, összefogtak a bolsevizmussal, úgy megsemmisítsék a jövő igazságos társa­samat egyedül biztosító életformát, a ném­­etiszocializmust. Demokratizmus, kopi­­lizmus és bolsevizmus szövetségesek, hisz bolsevisták nagyon jól tudják, hogy az ő p­alajuk a kapitalista társadalmi rend, milynek óriási aránytalanságai növelik az igédetlenséget, az elégedetlenség kite­­reszti az elkeseredettséget és az elkesere­­ttség szüli a forradalmi szellep­et. A bol­­tistákat megértjük, hogy támogatják az golszászokat, de az angolszász kapitaliz­­ás veszélyes játékot folytat akkor, amikor elvi hordáival akarja Európát leigázni, látunk évtizedek óta idegenkednek a szo­­fizmus vállalásától, pedig a ma háborúja jó eldönteni, hogy milyen szocializmus : uralkodó a jövőben, a balodali-e, vagy obbtildali. Nem titok ma már, ezren és­en láttuk a balodali szocializmus ered­teit a nagy kísérleti parcellán, Orosz­-­ágban. Nem óhajtjuk a magyar törté­­­m értékeit felperzselni egy vad ázsiai lem tüzében, melyben egyidejűleg elégne magyar államiság­ ténye is. Szükséges te­­hogy bátran, fenntartás nélkül vállaljuk orszerű szocializmus formáját, mely a cárság történelmi értékeinek megtartása ezt akarja kiegy­enlítnei a társadalmi éteket és a m­un­­ca nagy egyensúlyára ója felépíteni a jövő társadalom rendjét, középút, melyet ma a kormányzat kiván­­ni, nem oldja meg alapvetően a kérdés .. Igyekszik segíteni az elesetteken és. lolitfi­ni óhajtja a betegeket, mi pedig akarjuk, hogy megelőzzük a betegséget ; legyenek a társadalomnak elesettjei, alapvető különbség köztünk és a kar­­zat közö­tt S­zédében továbbmenően foglalkozott a tagpolitika néhány alapvető kérdésé­­n rámutatott a mezőgazdasági termény- és közszükségleti cikkek ára között ma­­:a nagy különbségekre melyek ható­­intézkedésekkel kiegyenlítendők, értekezleen résztvevők lelkesedéssel ált az Országos Pártvezetőhelyettes héteit, majd is János országgyűlési képviselő mé s­­zellemes és nagy tetszéssel fogadott el. Börcs János részletesen foglalko­­zsidókérdéssel, annak földbirtok­oll­­onatkozásaival, a falu és város sol­­lentétesnek látszó érdekeivel és né­­mondatban kritikát mondott a minisz­­k legutóbb elhangzott beszédével kap­tán. A sikeres beszéd után Szabó Ferenc vá­gfarkasdi kiküldött mon­dott rövid beszédet majd elszavalta a ma­gyar megújulás gondolatával foglalkozó köl­teményét. A szépen sikerült választmányi értekezletet dr. Kukorelly György vármegyei pártvezető zárta be néhány lelkes szóval. Vágán Délután vitéz Jaross Andor országos párt­­vezetőhelyettes és kísérete Galántáról Végé­ra utazott, mely a közvetlenül a szlovák határ mellett elterülő község és a bécsi döntés al­kalmából nem is került vissza Magyarország­hoz, hanem csak később 1939. márciusában egy egyezmény révén Cseklész község vissza­adása után Nagycéténnyel együtt szabadult fel az idegen uralom alól. Vága szinmagyar község és a cseh megszállás alatti magatar­tásával teljes mértékben rászolgált arra, hogy a magyar kormányzat egy csere révén biztosította visszacsatolását. Nem maradhat említés nélkül az sem, hogy ennek a község­nek a lakossága 1918. utolsó napjaiban ön­ként fegyvert fogott és a község határában heteken át tartották vissza az előnyomuló cseh katonaságot, mely a Vág mentén haladt előre délnek A hősök emlékoszlopán külön emléktábla hirdeti azon elesett vágai ma­gyar hősök emlékét akik ebben a magukra hagyott küzdelemben ontották ki vérüket az magyar hazáért. Szinte egész Vága község ünnepi díszt öltött, abból az alkalomból, hogy a Magyar Megújulás Pártjának vezetői meglátogatták ezt a szép, ren­des, tiszta magyar községet. A mozgófénykép­­színház terme itt is színültig megtelt a párt hí­veivel, akik először üdvözölhették a felszabadu­lás óta körükben a párt kiküldötteit. Dr. Kneiff Tibor köszöntötte a lakosság ne­vében a vendégeket, majd vitéz Bakó István a helybeli szervezet vezetője mondott bevezető be­szédet és átadta a szót dr. Kukorelly György vármegyei pártvezetőnek. Dr. Kukorelly György beszéde után, vitéz Jaross Andor országos pártvezetőhelyet­­tes mondott is is hosszabb beszédet, melyben vázolta azt a politikai munkát, melyet a visz­­szacsatolás időpontjától kezdve a felvidéki ma-­­gyarságnak el kellett végeznie. Szabatos okfej­téssel mutatott rá arra, hogy a kisebbségi sors­ban kifejtett és meggyőződésünkké vált elvein­ket először a kormánypártban kívántuk szolgál­ni és csak akkor és azután léptünk az ellen­zékbe újra, amikor törekvéseink ismételten ha­jótörést szenvedtek, mert nem értettek meg bennünket és merevebb volt az ellenállás és ra­gaszkodás a régihez, mint a jövő érdekében való lendületes munkavállalás szelleme. Majd részle­tesen ismertette itt is a háború eseményeit, ki­tartásunk szükségességét és azt, hogy mennyire fontos, hogy a háború utolsó szakaszában ke­mény felfegyverkezett nemzet és ország álljon itt szent érdekeinek megvédésére. Az Országos Párt vezetőhelyettes beszédét szá­mos alkalommal szakította meg a hallgatóság lelkes tapsa. Beszéde után, Börcs János országgyűlési képviselő foglalko­zott a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel, földbirtokreform vajúdó kérdéseivel és a zsidó­ság megoldandó problémáival, Börcs János igen hatásos beszéde után. Kovács Jenő járási pártvezető hívta fel a vá­gai párthíveket a további szervező tevékenység­re és azokra a szempontokra, melyeket a párt munkájával kapcsolatosan tartsanak irányadók­nak. A rendkívül lelkes hangulatban lezajlott ülést dr. Kukorelly György vármegyei pártvezető zárta be. Vitéz Jaross Andor, Börcs János, és dr. Ku­korelly Györgynek az ülés elején számos virág­csokrot nyújtanak át magyaruhás leányok, eze­ket a virágcsokrokat a pártvezetők a hősök em­lékszobrához vitték és ott helyezték el. Utána a vendégek a vármegyei pártszervezetek vezetői­nek kíséretében megtekintették a községet, an­nak települési területeit és megbeszélték azokat az időszerű kérdéseket, melyek a község jövő fejlődésév­el kapcsolatosak. Vágának 2200 szín­magyar lakosa van és 2000 magyar hold a köz­ség egész területe. Kevés és kicsiny élettér a község számára .Szükséges lesz ,hogy a szomszé­dos községek területén lévő zsidóbirtokok és csehszlovák jellegű ingatlanszerezemények ki­sajátítása és feloszlása révén teremtsenek új fejlődési lehetőséget a vágai magyaroknak. Aki elolvassa a vágai háborús emlékszobornak táblá­ján hőseink névsorát, az érezni fogja, hogy a magyar közösségnek kötelességei vannak a falu lakosságával szemben. Cuningham Reid brit képviselő a News Chronicle hasábjain az információs minisz­tériumra támad és a kitűnő intézményt az­zal vádolja, hogy többek között nem sike­rül az amerikaiaknak megmagyaráznia, milyen szerepet játszik­ tulajdonképpen Anglia ebben a háborúban. A képviselő szerint Amerikának fogalma sincs arról, milyen áldozatokat hozott a második vi­lágháború folyamán az angol birodalom, nem is beszélve arról, hogy milyen áldo­zatokat kell még majd a jövőben hoznia. ■ Szerintünk kár minden tollvonásért, a­­mely Anglia háborús szerepét akarja meg­magyarázni az amerikaiaknak. Amerika ugyanis az angoloknál is jobban tudja, milyen szerep és fél­­ént milyen sors vár rájuk ... LEVESKOCKA-INVÁZIÓRÓL ír a New York Times. A legtekintélyesebb newyorki lap felsorolja azokat a „kultúrtetteket,” a­­melyekkel Amerika a megszállott afrikai területeket óhajtja boldogítani. A new­yorki lap különjelentése szerint többek kö­zött az egyik legnagyobb chikagói kon­zervgyárat megbízták azzal, hogy készít­sen különleges leveskockákat az arab íz­lésnek megfelelően. A konzervgyár megfe­lelő afrikai szakértők bevonásával készí­tette el a fűszeres és csípős levesek recept­jét. A gyár igazgatójának nyilatkozata szerint kétségtelen, hogy az arabok nagy örömmel fogadják majd a tökéletesen ha­zai ízű leveskockákat. " Szerényen kérdezzük: készül-e az arabok számára feketeleves-kocka is? BLIMPS EZREDES legújabb vidám esetéről ír a Daily Sketch. (Tudni kell, hogy Blimps ezredes Angliában igen nép­szerű gúnynév a katonai túlkapásokkal kapcsolatban.) A londoni lap elmondja, hogy Southend városában az elmúlt na­pokban Mr. Anton Smith behívott ka­pott. Már a behívó kézbesítésénél­ bizo­nyos nehézségek merültek fel: a címzett nem írhatta alá a revényt, mégpedig igen egyszerű okból, azért, mert nem tudott írni. Nehogy ebből azonban bárki is az írástudatlanság nagyfokú angliai elterje­­dettségére következtessen! Mr. Smith azért nem tudta aláírni a behívó rövé­­nyét, mert­­ mindössze három eszten­dős. Amikor a kisgyermek papája ezt a tényt bejelentette a katonai hatóságnak és kérte, hogy egyelőre mellőzzék gyer­meke behívását, igen erélyes választ ka­pott: Anton Smith haladéktalanul jelen­jen meg a kitűzött­ helyen és időpontban, mert különben súlyos büntetéssel sújtják. Mit volt mit tenni — írja az angol lap — Smithné asszonyság kézel­ fogta a gyerme­ket és megjelent a legkisebb katonaköte­lessel a kaszárnyában. Itt már természe­tesen "készséggel és mosolyogva állapítot­ták meg a tévedést: az egyik írnok hi­bájából a kis Tóni neve mellé a hány éves?-rovatba hármas helyett hatranc­­hármas szám került. ÉRDEKES LELEPLEZÉST közöl a Phi­ladelphia Record. A tekintélyes USA-lap megállapítja, hogy Giranti tábornok be­szédeit kivétel nélkül egy Waverley Root nevű amerikai újságíró fogalmazza. Az amerikai újság szerint W­ashin­gt­on látta el ügyes sajtófőnökkel a francia lázadók amarikaplit­i vezérét. Jellegzetes eset: a hang, amely meg­szólta, Jákobé, a kéz azonban, amely be­szédeit írja — Ézsuné .. . A DAILY MAIL példás megbüntetését követeli azoknak a brit tiszteknek és al­tiszteknek, akik az afrikai hadifogoly- és gyűjtőtáborokban kegyetlenkedéseket kö­vettek el. Az angol lap szerint semmi­képpen sem növeli az „angol lovagiasság” jóhírnevét, hogy az afrikai gyűjtőtábo­­rokból hazájukba visszatérő, angol inter­náltakkal kicserélt olasz polgári szemé­lyek és lelkészek igen lesújtóan nyilat­koznak arról a bánásmódról, amelyben részesítették őket. Többek között húsz olasz misszionárus nyilatkozatot tett köz­zé arról, hogy a szobolai gyűj­tő­táborban közönséges gonosztevőkként bántak ve­lük csak azért, mert lelki vigaszban ré­szesítették honfitársaikat. Bizonyos be­­súgások szerint ugyanis a misszionáru­­sok „lelki vigasz örve alatt” lázító mun­kát folytattak a táborokban. Az angol lap idézi az egyik misszionárus vallomását. Az olasz pap elmondja, hogy állítólagos „lázító tevékenysége miatt” rögtönzött „bíróság” elé idézték és miután kijelen­tette, hogy öntudatos olasz és hazájáért minden áldozatra hajlandó, agyba-főbe verték, amíg csak eszméletét nem vesz­tette. Legfőbb ideje, hogy végre angol lap is felemeli tiltakozó szavát az ilyen ember­telenségek ellen. Az sem ártana, ha a Daily Mail legközelebb a védtelen városok ellen intézett légitámadásokkal kapcso­latban írná meg, hogy a hadviselésnek ez a módszere sem igen növeli az „angol lo­vagiasság” jó­ hírnevét! JAPÁNNAK TÚL SOK A REPÜLŐ­GÉPE és túl jó a hadserege ahhoz, hogy gyorsan és könnyen le lehessen győzni — állapítja meg a Washington Post katonai szakértője. Az amerikai lap szerint a nö­vekvő japán légihaderő nemcsak Ausztrá­lia, hanem az USA déli partjai számára is egyre komolyabb veszélyt jelent. Félünk, hogy ez a megállapítás semmi­képpen sem illik bele Knox miniszter úr kilencvennapos programmjába .... A TIMES STEPHAN LITAUER emig­ráns német,zsidó cikkét közli. Litauer elvtára, aki büszkén utal arra, hogy tagja volt az egykori németországi kommunista pártnak , nagy bölcsen megállapítja: Eu­rópában csak akkor lehet „végleges tőké­ről” beszélni, ha Anglia határa a Rajná­nál, a Szovjetunió határa pedig az Oderá­nál lesz. Erre a „béketervre” csak annyi meg­jegyzésünk lehet: határtalan zsidó szem­telenség! AZ AMERIKAI FOREIGN AFFAIRS című folyóirat nagy cikket közöl a német tengeralattjáró-veszély állítólagos csökke­néséről. Az USA-lap szerint hiú ábránd azt hinni, hogy az angolszászok végleges megoldást találtak volna a háború legna­gyobb veszélyének kiküszöbölésére. Bár a legújabb villamos lehallgató-készülék, a repülőgépjárőrjáratok és a gyors rombo­lókból alakított úgynevezett Kyler Groups­­ok átmenetileg némi eredményt értek el, ez az eredmény semmiképpen sem nevezhe­tő megnyugtatónak vagy véglegesnek. Az amerikai folyóirat szerint az USA ugyan az új hajótér építésével valósággal rekor­dot dönt, mégsem tud annyi óceánjárót előteremteni, mint amennyi új tengeralatt­járó Németországban épül. Kétségtelen­ü– írja az amerikai lap —, hogy a németek egészen új rendszerű és hatásukban rendkí­vül veszélyes tengeralattjárókkal jelennek meg rövidesen az óceánokon, így el kell készülni arra, hogy a nyári hónapok igen súlyos meglepetést hoznak majd az angol­szász hajótér számára. Reméljük! ! BAGYONI VÁRÓ ANDOR ! Csütörtök, 1943. )%r­imciassifi Mozgalmi hírek MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA UJ­­ SZERVEZETEI ÉS VEZETŐI Paptamási: pártvezető: A. Nagy Imre,­­ pv. helyettes: T. Szabó Sándor,­­ Rigmány: pártvezető: Veress Géza, Szentháromság: pártvezető: Török Péter Bácsmadaras: pártvezető: Tóth Mihály, pv. helyettes: Török István, pv. helyettes: Palkó Lajos. MAGYAR MEGÚJULÁS PÁRTJA SZATMÁR VÁRMEGYE ALSÓFERNEZELY A szervezet legutóbbi értekezletén Jonicz Pál­ szervezetvezető és Tomonicska Béla ügyvivő bajtársak szervezési és propaganda kérdésekkel foglalkoztak, majd felhívták a bajtársak figyel­mét arra, hogy az Országos Központ a legkomo­lyabb pártmunkát várja el minden tagunktól. FELSŐBÁNYA A felsőbányai szervezet értekezletén Szővérffy Tivadar fajtárs a szervezéssel és propagandával kapcsolatosan adott útmutatásokat, majd Dia­­mand Lajos ismertette Börcs János képviselő bajtárs hatásos nagybányai beszédé­­vek részle­teit. BORPATAKTELEP A helyi sz­rvezetet Erdős Mih­ály nagybányai pártvezető, P. Kovács Ferenc ügyvivő és Nagy Oszkár bajtársak látogatták meg. A folyó szer­,­vez­ési ügyek megbeszélése után a bányamunkás bajtársak a pártszervezet ku­glipályájának fel­építését vállalták. NAGYBÁNYA A május hó 27-i értekezleten Erdős Mihály megnyitója után Bárdy György folytatta a ma­gyar ipar és kereskedelem elzsidósodásáról szóló előadását s ezzel kapcsolatban ismertette a zsidó világhatalmi törekvéseket is. Az elhangzottakat röviden Erdős Mihály foglalta össze, megálla­pítva, h­ogy a világuralmi törekvések végleges felszámolásáért folytatjuk harcunkat a tengely­­hatalmak­ oldalán. A végső győzelem csak a mi­enk lehet, mert a józan gondolkozású magyar jobboldalt hitében megtántorítani még az ellen­séges propaganda sem tudja, mert ez a hit és győzelem a záloga a jobb magyar jövőnek.

Next