Magyarság, 1943. november (24. évfolyam, 247-270. szám)

1943-11-03 / 247. szám

V ^Xiy. ÉVFOLYAM 248. (6566.) SZÁM KIADÓTULAJDONOS MAGYARSXg LAPKIADÓ R5 tjfa MM . . \ gm £m maps srawsiw x . FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIAD& |jl\ y^fje|j ^7 . RÁTTKAY R. KÁLMÁN |D­R. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OIIVÉ& DR. 5 *^phihhhhhhhhhkshhhhk A Dnyeper-könyökbe - különösen Krivojvogéét északra - sikere a német ellentámadás A német légierő tovább bombázza London hadicélpontjait ■­­ V .­­ Inönü: Szemben állunk minden olyan erőfeszítéssel, amely a civilizációt akarja elpusztítani . Amsterdam, november 2. (MTI) Az angol félhivatalos hírszolgálat hétfőn este közölte a moszkvai értekekről kiadott hivatalos közleményt, mégpedig azzal a bevezetéssel, hogy ez a szöveg meg­egyezik azzal, amelyet Londonban fognak nyilvánosságra hozni. A közlés szerint Moszkvában október 19-ike és október 30-ika között összesen­­tizenkét ülést tartottak. A külügyminisz­tereken kívül még a következő államfér­fiak vettek részt az értekezleten: Az Észak­­amerikai Egyesült Államok részéről W. Averell Harriman északamerikai nagykö­vet, John L. Deana vezérőrnagy, Green H. Hackworth, James C. Dunn és más szak­értők; Nagybritannia részéről Sir Archi­bald Clark Kerr nagykövet, William Strang, Sir Hastings Ismay altábornagy és más szakértők; a Szovjetunió részéről K.E. Vorosilov tábornagy, A. Y., Visinszka, Lit­vinov külügyi népbiztos M. V. A. Szerge­­jev kereskedelmi népbiztos, A. A. Grizlov vezérőrnagy, a vezérkar tagja, M. G. F. Szoksz, külügyi népbiztossági osztályfőnök és más szakértők. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy napirendre tűzték mindazokat a kérdése­ket, amelyekről a három kormány tár­gyalt. E kérdések közül egyes kérdések­ben végleges állásfoglalásra jutottak. Más kérdésekben megbeszélték ugyan az elvi döntést, azonban tüzetesebb tanulmányo­­zás céljából külön bizottságokhoz utaltak, vagy pedig diplomáciai úton való elinté­zés szá­mára tartották fenn. Ismét más kér­déseket — mint a közlemény mondja — eszmecsere útján tisztáztak. _ Északarmerika, Anglia és a Szovjetunió kormányai — folytatja tovább a közlemény — szoros együttműködésre törekszenek mindazokban a kérdésekben, amelyek a közös háborús erőfeszítéseket érintik. Most történt azonban első ízben, hogy a három kormány külügyminiszterei abban a hely­zetben voltak, hogy értekezleten találkoz­tak.­­ Elsősorban a Németország és szövetsé­gesei elleni háborús rendszabályokat vitat­ták meg. Végleges katonai hadművelete­ket beszéltek meg,­amelyekre nézve döntés történt és amelyeket máris előkészítenek, hogy megvessék az alapját a három ország közti legszorosabb katonai együttműködés­nek a jövőben. A közlemény azután közli az északame­­rikai, brit, szovjet és csungking-kínai kor­­■ leányok közös nyilatkozatát. Kiemeli, hogy ez a nyilatkozat összhangzásban áll a szö­vetségesek 1942. január 1-i és későbbi nyi­latkozataival, mint például avval, hogy a tengelyhatalmak ellen az ellenségeskelté­seket a „feltétlen fegyverletételig” kell foly­tatni. A közös nyilatkozat a következőket követeli: 1. A négy kormány közös cselekvését, amely az ellenségeik elleni háború folyta­tására irányul, továbbra is fenntartják a béke és a biztonság megszervezése és meg­óvása céljából. 2. A kormányok, amelyek a közös ellen­séggel harcban állanak, az ellenség fegy­verletételének és leszerelésének minden kérdésében közösen járnak el­­. Közös rendszabályokat hoznak abból a célból, hogy megakadályozzák az ellen­ségre rótt feltételek megsértését. A negyedik pont hangsúlyozza egy olyan nemzetközi szervezet fontosságát, amely valamennyi békeszerető állam szu­verén minőségének elvén alapul és amely­nek tagja lehet valamennyi ilyen állam, akár nagy, akár kicsi. Ennek a szervezet­nek az a rendeltetése, hogy megóvja a nemzetközi békét és a nemzetközi bizton­ságot. Az ötödik pont értelmében a négy kor­mány az általános biztonság rendszerének bevezetéséig kölcsönösen kikér egymás vé­leményét. Szükség esetén e véleménycse­rébe a szövetkezeti nemzetek más tagjai is levonhatók. A hatodik pont kimondja, hogy a négy kormány az ellenségeskedések befejezése után katonai haderejét nem használja fel más államok területén belül, kivéve a nyi­latkozatban felsorolt eseteket és csupán közös megbeszélés után. Végül a hatodik pont kimondja, hogy a négy kormány egymással együttműködve általános megállapodást dolgoz ki A hábo­rú utáni fegyverkezések szabályozása cél­jából. A közlemény ezután közli az északame­­r­kai, a brit és a szovjet külügyminiszter megállapítását a szövetségeseknek Olasz­ország irányában követendő politikájáról. Ez a politika „a fasizmus tökéletes meg­semmisítésén” nyugszik Több pont ki­mondja, hogy az olasz kormá­ny a fasiz­­mus ellenségeinek felvételével demokra­,­tikus arculatot fog nyerni, továbbá, hogy Olaszországban biztosítani kell a sajtó-, a v­élemény- és a gyülekezési szabadságot, v­alamennyi fasiszta intézményt be kell szüntetni. A fasizmus vezetőit és a fa­siszta hadsereg tábornokait ki kell szol­gáltatni. A közlemény közli továbbá, hogy a Szov­­jet orosz, az északamerikai és a brit kor­mány megállapodott­­ abban, hogy „Ausztria 1938. évi bekebelezését érvény­telennek és semmisnek” „egy szabad és független nyilvánítja el Ausztriát” állít fel. „Ausztriát azonban — folytat­ja a köz­lemény — emlékeztetik arra, hogy fele­lősség terheli, amelyet nem tagadhat le, mégpedig az a felelősség, hogy Németor­szág oldalán részt vett a háborúban. ..Ausztriát felszólítják ezután, hogy „járul­jon kosze felszabadításához!” Befejezésül a közlemény közli az értekez­ő Lisszabon, november 2. A moszkvai értekezletről kiadott hivata­los közlemény kiegészítéséül az angol hír­szolgálat még a következőket közli: A moszkvai értekezlet megállapodott abban, hogy szervezetet létesít a három kormány közötti legszorosabb együttmű­ködés biztosítására, különös tekintettel azoknak a kérdéseknek a vizsgálatára, amelyek a háború további alakulása során merülnek fel. Az értekezlet ezért elhatá­rozta, hogy egy európai tanácsadó bizott­ság együttes javaslatokat tesz a három kormánynak. Az értekezlet ugyancsak elhatározta, hogy Olaszország ügyeivel kapcsolatban szintén tanácsadó bizottságot létesít. Ez a bizottság kezdetben a három kormány és a francia nemzeti felszabadítás bizottságá­nak képviselőiből fog állani. Gondoskodás történik arról, hogy a bizottságban ké­sőbb helyet foglaljon Görögország és Ju­goszlávia képviselője. (MTI)É­lesen résztvett nemzetek nyilatkozatát, — amely szerint „mindazokat a német tiszte­ket, közkatonákat és párttagokat”, akik a megszállott területeken elkövetett „rém­­tettekért” felelősek —­ ideszámítandó a­­túszok, kivégzése” is — a fegyverszünet után az illető országokba szállítják, hogy ott ítélkezzenek felettük. (MTI.) Cordell Hull szerint az értekezlet meg­mutatta, hogy a „vezető” államok elhagy­ták az „elszigetelődéshez vezető magányos utakat”. Hozzátette még, a legfőbb ideje annak, hogy az olyan államok, mint Ang­lia, Szovjetoroszország és az Egyesült Ál­lamok, „ha egyáltalán együtthaladnak, ak­­kor ezt tegyék meg, amíg nem késő”. Nyilatkozatának további, során Hull ki­fejtette, hogy fenntartás nélkül támogat­ják azokat a fáradozásokat, amelyek szo­rosabb nemzetközi együttműködés eléré­sére törekszenek min­d a háború folytatá­sában, mind a béke felépítésében, s ennek megfelelően Csunking-Kína is csatlakozott a történelmi nyilatkozathoz. Mivel az el­szigetelődés elve helyett immár az együtt­működés elvét fogadták el, — mondotta — nem lesz nehéz, a különleges katonai, poli­tikai, gazdasági és szociális kérdések te­kintetében is haladást elérni. A gazdasági téren való együttműködés példájaként Hull utalt arra, hogy a Szovjetunió a jövőben képviselve lesz azoknál a nem formális megbeszéléseknél, amelyeket Washingtonban már megkezdtek az Egyesült Államok és Anglia között, így például a valutáknak háború utáni megszilárdítása kérdésében. Londonban európai tanácsadó bizottságot állítanak fel Ára 20 fillér a Times az „európai tanácsadó bizottság“ ietesit£s£ben látja a moszkvai Értekezlet legfontosabb eredményét Amsterdam, november 2. (MTI.)­­ Mint az Exchange Telegraph jelenti, a Times a moszk­vai értekezlet eredményeit latolgatva az ér­tekezletnek messzire kimagasló legfontosabb gyakorlati eredményét abban látja, hogy a három hatalom Londonban közös európai ta­nácsadóbizottságot létesít. Eltekintve a Föld­közi-tengeri bizottságtól, melyet még nem szerveztek meg — az a bizottság az „egyesült nemzeteknek” első közös szerve. Helyes és szükséges az, hogy e szervnél csak az a há­rom fő­hatalom van képviselve, amely a ka­tonai részvétel főterhét hordja. „Reprezenta­tív természetű” szervek létesítésére még csak később fog sor kerülni. A Daily Telegraph annak a nézetének ad kifejezést, hogy a moszkvai értekezlet ered­ményei után nem feltétlen szükséges a kor­mányfők közötti értekezlet, habár a külügy­miniszterek értekezlete eredetileg tulajdon­képen ezt akarta előkészíteni. (MTI.) ne­­h­ez difit a baromfi árusítását a közellátási szelvényre József Atilla, a kommunisták és a zsidók A komintern és a diplomaták ­ Eden és null nyilatkozatai az értekezletről Mint a brit hírszolgálati iroda Moskk­vából jelenti,­ Eden az ottani angol és amerikai újságírók előtt a moszkvai érte­kezlet eredményéről nyilatkozva, a követ­kezőket jelentette ki: — Meg vagyok győződve arról, hogy leraktuk az alapkövét a három szövetsé­ges közötti együttműködésnek s megte­remtettük az alapját annak a jövendő bé­ke­szervezetnek és külpolitikai gépezetnek, amely nélkül sok kívánságunk csak jó szándék maradna. , Washingtonban Roosevelt-Sztálin találkozóra számítanak Amsterdaim, október 31. (MTI) Mint­ az angol hírszolgálati iroda Was­hingtonból jelenti, az északamerikai fő­városban biztosra veszik, hogy Roosevelt a közel­jövőben találkozni fog Sztálinnal. (MTI)

Next