Magyarság, 1943. november (24. évfolyam, 247-270. szám)
1943-11-03 / 247. szám
V ^Xiy. ÉVFOLYAM 248. (6566.) SZÁM KIADÓTULAJDONOS MAGYARSXg LAPKIADÓ R5 tjfa MM . . \ gm £m maps srawsiw x . FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIAD& |jl\ y^fje|j ^7 . RÁTTKAY R. KÁLMÁN |DR. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OIIVÉ& DR. 5 *^phihhhhhhhhhkshhhhk A Dnyeper-könyökbe - különösen Krivojvogéét északra - sikere a német ellentámadás A német légierő tovább bombázza London hadicélpontjait ■ V . Inönü: Szemben állunk minden olyan erőfeszítéssel, amely a civilizációt akarja elpusztítani . Amsterdam, november 2. (MTI) Az angol félhivatalos hírszolgálat hétfőn este közölte a moszkvai értekekről kiadott hivatalos közleményt, mégpedig azzal a bevezetéssel, hogy ez a szöveg megegyezik azzal, amelyet Londonban fognak nyilvánosságra hozni. A közlés szerint Moszkvában október 19-ike és október 30-ika között összesentizenkét ülést tartottak. A külügyminisztereken kívül még a következő államférfiak vettek részt az értekezleten: Az Északamerikai Egyesült Államok részéről W. Averell Harriman északamerikai nagykövet, John L. Deana vezérőrnagy, Green H. Hackworth, James C. Dunn és más szakértők; Nagybritannia részéről Sir Archibald Clark Kerr nagykövet, William Strang, Sir Hastings Ismay altábornagy és más szakértők; a Szovjetunió részéről K.E. Vorosilov tábornagy, A. Y., Visinszka, Litvinov külügyi népbiztos M. V. A. Szergejev kereskedelmi népbiztos, A. A. Grizlov vezérőrnagy, a vezérkar tagja, M. G. F. Szoksz, külügyi népbiztossági osztályfőnök és más szakértők. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy napirendre tűzték mindazokat a kérdéseket, amelyekről a három kormány tárgyalt. E kérdések közül egyes kérdésekben végleges állásfoglalásra jutottak. Más kérdésekben megbeszélték ugyan az elvi döntést, azonban tüzetesebb tanulmányozás céljából külön bizottságokhoz utaltak, vagy pedig diplomáciai úton való elintézés számára tartották fenn. Ismét más kérdéseket — mint a közlemény mondja — eszmecsere útján tisztáztak. _ Északarmerika, Anglia és a Szovjetunió kormányai — folytatja tovább a közlemény — szoros együttműködésre törekszenek mindazokban a kérdésekben, amelyek a közös háborús erőfeszítéseket érintik. Most történt azonban első ízben, hogy a három kormány külügyminiszterei abban a helyzetben voltak, hogy értekezleten találkoztak. Elsősorban a Németország és szövetségesei elleni háborús rendszabályokat vitatták meg. Végleges katonai hadműveleteket beszéltek meg,amelyekre nézve döntés történt és amelyeket máris előkészítenek, hogy megvessék az alapját a három ország közti legszorosabb katonai együttműködésnek a jövőben. A közlemény azután közli az északamerikai, brit, szovjet és csungking-kínai kor■ leányok közös nyilatkozatát. Kiemeli, hogy ez a nyilatkozat összhangzásban áll a szövetségesek 1942. január 1-i és későbbi nyilatkozataival, mint például avval, hogy a tengelyhatalmak ellen az ellenségeskeltéseket a „feltétlen fegyverletételig” kell folytatni. A közös nyilatkozat a következőket követeli: 1. A négy kormány közös cselekvését, amely az ellenségeik elleni háború folytatására irányul, továbbra is fenntartják a béke és a biztonság megszervezése és megóvása céljából. 2. A kormányok, amelyek a közös ellenséggel harcban állanak, az ellenség fegyverletételének és leszerelésének minden kérdésében közösen járnak el. Közös rendszabályokat hoznak abból a célból, hogy megakadályozzák az ellenségre rótt feltételek megsértését. A negyedik pont hangsúlyozza egy olyan nemzetközi szervezet fontosságát, amely valamennyi békeszerető állam szuverén minőségének elvén alapul és amelynek tagja lehet valamennyi ilyen állam, akár nagy, akár kicsi. Ennek a szervezetnek az a rendeltetése, hogy megóvja a nemzetközi békét és a nemzetközi biztonságot. Az ötödik pont értelmében a négy kormány az általános biztonság rendszerének bevezetéséig kölcsönösen kikér egymás véleményét. Szükség esetén e véleménycserébe a szövetkezeti nemzetek más tagjai is levonhatók. A hatodik pont kimondja, hogy a négy kormány az ellenségeskedések befejezése után katonai haderejét nem használja fel más államok területén belül, kivéve a nyilatkozatban felsorolt eseteket és csupán közös megbeszélés után. Végül a hatodik pont kimondja, hogy a négy kormány egymással együttműködve általános megállapodást dolgoz ki A háború utáni fegyverkezések szabályozása céljából. A közlemény ezután közli az északamerkai, a brit és a szovjet külügyminiszter megállapítását a szövetségeseknek Olaszország irányában követendő politikájáról. Ez a politika „a fasizmus tökéletes megsemmisítésén” nyugszik Több pont kimondja, hogy az olasz kormány a fasizmus ellenségeinek felvételével demokra,tikus arculatot fog nyerni, továbbá, hogy Olaszországban biztosítani kell a sajtó-, a vélemény- és a gyülekezési szabadságot, valamennyi fasiszta intézményt be kell szüntetni. A fasizmus vezetőit és a fasiszta hadsereg tábornokait ki kell szolgáltatni. A közlemény közli továbbá, hogy a Szovjet orosz, az északamerikai és a brit kormány megállapodott abban, hogy „Ausztria 1938. évi bekebelezését érvénytelennek és semmisnek” „egy szabad és független nyilvánítja el Ausztriát” állít fel. „Ausztriát azonban — folytatja a közlemény — emlékeztetik arra, hogy felelősség terheli, amelyet nem tagadhat le, mégpedig az a felelősség, hogy Németország oldalán részt vett a háborúban. ..Ausztriát felszólítják ezután, hogy „járuljon kosze felszabadításához!” Befejezésül a közlemény közli az értekező Lisszabon, november 2. A moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közlemény kiegészítéséül az angol hírszolgálat még a következőket közli: A moszkvai értekezlet megállapodott abban, hogy szervezetet létesít a három kormány közötti legszorosabb együttműködés biztosítására, különös tekintettel azoknak a kérdéseknek a vizsgálatára, amelyek a háború további alakulása során merülnek fel. Az értekezlet ezért elhatározta, hogy egy európai tanácsadó bizottság együttes javaslatokat tesz a három kormánynak. Az értekezlet ugyancsak elhatározta, hogy Olaszország ügyeivel kapcsolatban szintén tanácsadó bizottságot létesít. Ez a bizottság kezdetben a három kormány és a francia nemzeti felszabadítás bizottságának képviselőiből fog állani. Gondoskodás történik arról, hogy a bizottságban később helyet foglaljon Görögország és Jugoszlávia képviselője. (MTI)Élesen résztvett nemzetek nyilatkozatát, — amely szerint „mindazokat a német tiszteket, közkatonákat és párttagokat”, akik a megszállott területeken elkövetett „rémtettekért” felelősek — ideszámítandó atúszok, kivégzése” is — a fegyverszünet után az illető országokba szállítják, hogy ott ítélkezzenek felettük. (MTI.) Cordell Hull szerint az értekezlet megmutatta, hogy a „vezető” államok elhagyták az „elszigetelődéshez vezető magányos utakat”. Hozzátette még, a legfőbb ideje annak, hogy az olyan államok, mint Anglia, Szovjetoroszország és az Egyesült Államok, „ha egyáltalán együtthaladnak, akkor ezt tegyék meg, amíg nem késő”. Nyilatkozatának további, során Hull kifejtette, hogy fenntartás nélkül támogatják azokat a fáradozásokat, amelyek szorosabb nemzetközi együttműködés elérésére törekszenek mind a háború folytatásában, mind a béke felépítésében, s ennek megfelelően Csunking-Kína is csatlakozott a történelmi nyilatkozathoz. Mivel az elszigetelődés elve helyett immár az együttműködés elvét fogadták el, — mondotta — nem lesz nehéz, a különleges katonai, politikai, gazdasági és szociális kérdések tekintetében is haladást elérni. A gazdasági téren való együttműködés példájaként Hull utalt arra, hogy a Szovjetunió a jövőben képviselve lesz azoknál a nem formális megbeszéléseknél, amelyeket Washingtonban már megkezdtek az Egyesült Államok és Anglia között, így például a valutáknak háború utáni megszilárdítása kérdésében. Londonban európai tanácsadó bizottságot állítanak fel Ára 20 fillér a Times az „európai tanácsadó bizottság“ ietesit£s£ben látja a moszkvai Értekezlet legfontosabb eredményét Amsterdam, november 2. (MTI.) Mint az Exchange Telegraph jelenti, a Times a moszkvai értekezlet eredményeit latolgatva az értekezletnek messzire kimagasló legfontosabb gyakorlati eredményét abban látja, hogy a három hatalom Londonban közös európai tanácsadóbizottságot létesít. Eltekintve a Földközi-tengeri bizottságtól, melyet még nem szerveztek meg — az a bizottság az „egyesült nemzeteknek” első közös szerve. Helyes és szükséges az, hogy e szervnél csak az a három főhatalom van képviselve, amely a katonai részvétel főterhét hordja. „Reprezentatív természetű” szervek létesítésére még csak később fog sor kerülni. A Daily Telegraph annak a nézetének ad kifejezést, hogy a moszkvai értekezlet eredményei után nem feltétlen szükséges a kormányfők közötti értekezlet, habár a külügyminiszterek értekezlete eredetileg tulajdonképen ezt akarta előkészíteni. (MTI.) nehez difit a baromfi árusítását a közellátási szelvényre József Atilla, a kommunisták és a zsidók A komintern és a diplomaták Eden és null nyilatkozatai az értekezletről Mint a brit hírszolgálati iroda Moskkvából jelenti, Eden az ottani angol és amerikai újságírók előtt a moszkvai értekezlet eredményéről nyilatkozva, a következőket jelentette ki: — Meg vagyok győződve arról, hogy leraktuk az alapkövét a három szövetséges közötti együttműködésnek s megteremtettük az alapját annak a jövendő békeszervezetnek és külpolitikai gépezetnek, amely nélkül sok kívánságunk csak jó szándék maradna. , Washingtonban Roosevelt-Sztálin találkozóra számítanak Amsterdaim, október 31. (MTI) Mint az angol hírszolgálati iroda Washingtonból jelenti, az északamerikai fővárosban biztosra veszik, hogy Roosevelt a közeljövőben találkozni fog Sztálinnal. (MTI)