Magyarság, 1943. december (24. évfolyam, 271-296. szám)

1943-12-01 / 271. szám

2 ­ illetékes német bélg cáfolata a célzatos angol bekehiresztelésekről Azok a célzatos híresztelések, amelyeket Berlin kétszeri bombázása után az angol­szászok sal­ójában megjelentek, újabb szárnyat kaptak, amennyiben úgy London­ban, mint Washingtonban tovább terjesz­tik olyan formában, amelyből azonnal meg­állapítható, hogy az igazsághoz semmi k­ö­­zük sincs. Legújabban a Daily Mail angol lap ter­jeszti azt az amerikai hírt, hogy az Egye­sült Államokban a közeljövőben, — miként az MTI jelen­i — diplomáciai és politikai téren „nagyjelentőségű’­ kezdeményezésre van kilátás angolszász részről. Más szóval hangoztatják, hogy „rövidesen nagyjelen­tőségű esemény várható". Úgy mondják, hogy hivatalos nyilatkozat jelenik meg, amely él homályosig a még a legutóbbi moszkvai értekezletről kiadott nyilatkoza­tokat is. A várható esemény erősen megrö­vidíti a háborút. A Magyar Távirati Iroda Zürichen ke­resőül Londonból kelt jelentést közöl. Lon­donban eszerint egyáltalán nem erősí­ik meg a még mindig szállongó híreszteléseket, hogy a pápa erőfeszítéseket tesz a béke érdekében. Hangoztatják, hogy semmi rend­kívüli nincs abban, hogy a pápa diplomatá­kat fogad. A brit követ kihallgatása onnan ered, hogy az általános hadihelyzet követ­keztében egész sor olyan kérdés merül fel, amellyel kapcsolatban a pápát érdekelheti a brit felfogás. Ezzel kapcsolatban utalnak a nyilván küszöbönálló offenzívára Róma ellen,­­ami egymagában egész sor, a Vatikán szempontjából igen kényes kérdést vet fel. Illetékes német nyilatkozat |­­Berlin, november 30. Illetékes berlini helyen hétfőn délután a leghatározottabban leszögezték: német, ember vagy német tényező sem hivatalosan, sem félhivatalosan nem fordult a Vatikánhoz, vagy a Sze­nt-­­ atyához fegyverszünetért. Az erre vonatkozó híresztelések, amelyeket az angol hivatalos hírszolgálat terjeszt egyesült államokbeli forrásokra hivatkozva, a Wilhelmstrasse nyilatkozata szerint nem egyebek célzatos kitalálásnál s az a céljuk, hogy olyan színben tüntessék fel a dolgo­kat, mintha Berlin bombázása egészen más hajtát gyakorolt volna a német népre és a német vezetőségre, mint amilyent tényleg gyakorolt. Ugyanilyen kitalálásnak kell mi­nősíteni az angol hivatalos hírszolgálatnak azt az állítását, — amelyet egyébként egy svéd lap is megír —, hogy Papén ankarai német nagykövet repülőgépen a Vatikánba érkezett. A Wilhelmstrassen kijelentették az újságírók előtt, hogy Papén sem nem tartózkodik, sem nem tartózkodott leg­utóbb a Vatikánban, vagy bárhol másutt Olaszországban s nincs is szándékában odautazni. Papén ezidőszerint útban van Ankara felé, hogy újból átvegye az ottani német nagyköve­tég vezetését. Legutóbbi berlini tartózkodásának kizárólag az volt a célja, hogy beszámoljon a török politika alakulásáról, ami egészen természe­es, kü­lönösen most, a moszkvai értekezlet, vala­mint a kairói angol-török külügyminiszteri találkozás után. Mindazok az angol forrásból terjesztett híresztelések, amelyek szerint német részről fegyverszüneti lehetőségek iránt érdeklőd­nének, s ugyanígy az angol sajtóhangok is, amelyek a legyőzött Németországgal szem­ben tanúsítandó bánásmódról szólnak, ille­tékes német hely megállapítása szerint csak arra valók, hogy bebeszéljék az angol népnek, különösen pedig a há­borúba belefáradt angol népréegne­k, milyen döntő , jelentőségük van a há­ború befejezése szempontjából a Ber­lin ellen intézett légitámadásoknak. Angol részről talán abban is reménykednek, hogy egyik vagy másik semleges állam ezek­­után kételkedni fog Németország ellenálló erejében. A legfőbb azonban nyilván az, hogy hatást próbáljanak kelteni Moszkvá­ban s úgy állítsák be a dolgokat, mintha a Berlin ellen intézett légitámadások leg­alább is egyenrangúan lennének kiha­ásóik­ban a megígért, de meg nem valósított má­sodik arcvonallal. Egyelőre még nyílt kér­dés, milyen összefüggés áll fenn a hamis hírek mostani áradata és a Churchill­ Roosevelt-féle szándék között, amely a Sztá­linnal való találkozás egy év óta kovácsolt tervének mielőbbi megvalósítására irányul. A német sajtó éppoly kevéssé foglalkozik ezzel a tárgykörrel, mint az illetékes né­met tényezők. Közömbösen veszik tudomá­sul Berlinben azt is, hogy az angol lapok jelentése szerint a szövetségesek kiáltványt akarnak vi­szsá a német néphez s forrada­lomra és fegyverletételre akarják felszólí­tani. Mindez nem újság a­ német nép szá­mára, hiszen az angol repülőgépek már alig néhány héttel a háború kitörése után hasonló tartalmú röpcédulákat szórtak le- Illetékes berlini helyen leszögezik, hogy sem effajta röpcédu­lák, sem pedig bombák nem tudják összeroppantani a német nép idegzetét, ugyanúgy, mint ahogyan a múlt­ban sem tudták. null megcáfolta a békehíreszteléseket Zürich, november 30. (MTI) Washingtonból jelentik az United Press­­na­k. Hull államtitkár hétfőn a sajtóértekez­leten megjelent hírlapírók előtt nyilatko­zott, hogy a világban jelenleg terjesztett tékehiresztelést álhírnek kell minősíteni. Ezt a híresztelést valószínűleg azért hozták forgalomba, hogy a szövetséges , országok körében túlságosan vérmes reménykedőse támasszanak. Az ilyen túlzott bizakodás alkalmas arra, hogy a szövetségesek hábo­rús erőfeszítését károsan befolyásolja. Hull kijelentette még, hogy a Vatikánnal kezdett tárgyalások kizárólag azzal álla­nak összefüggésben, hogy a szövetségesek biztosították a pápát, a Vatikánvárost­ nem fogják bombázni. Hozzátette, hogy a Vatikán bombázására nincs a legcseké­­­­lyebb indok sem. Háromezer amerikaiban alig néh­ányszáz maradt meg a Gilbert-szigetekért folyó harcokban Zürich, november 30. (MTI) Pearl Harbourból jelentik: A Betto szigetért és a Tarawn-koralsziget­­ért vívott harc (Gilbert szigetcsoport) az amerikai haditengerészeti seregtest eddig leg­véresebb harcának bizonyul. Meritta ezredes, a támadás parancánok­­tisztje, közölte, hogy az első rohamokban két amerikai zászlóa­lt, azaz két-háromezer em­ber vett részt és néhány száz kivételével va­lamennyi elesett. A japánok több mint 500 beton, acél és fa­ kiserődöt építettek ki és összpontosított kereszttűzzel fogadták a tá­madó amerikaiakat. Az amerikai csapatok 700 métert sekély vízben gázolva tettek meg és kénytelenek voltak az egész lőszert ma­gukkal vinni,, miután a koralzátonyok miatt part­­szállási bárkák nem tudták a partokat megközelíteni. Az amerikaiak vesztesége kü­lönösen súlyos tisztekben. A Gilbert-szigeteknél a japánok újból cisil­l«c»ztettek egy ellenséges cirkálót Tokió, november 30. (MTI) - A japán tengerészeti légierő a Gilbert­­szigetek vidékén újból elsüllyessz­­ett egy nagy ellenséges cirkálót, egy másik cirká­lót, valamint egy szállító­hajót pedig sú­lyosan megrongáltak, — mondja a császári főhadiszállás egyik jelentése. A jelentés szerint a japán tengerészeti repülőgépek ezt a sikert akkor ért­ék el, amikor novem­ber 28-á­n este megtámadtak egy ellenséges hajókaravánt, amely a Makin-sziget egyik öblében horgonyzott. A súlyosan el­­lált el­lenséges egységek azonnal lángba borul­tak. A japánoknak nem volt­ semmiféle vesz­tesége. (MTI) Viktor Em­ánuel lemondott Abesszínia és Albánia Iróniáról Nápoly, november 30. — Berlinben hétfőn este bejelentették, hogy Viktor Emánuel ki­rály nem használja többé az „Abesszínia császára és Albánia királya címet és a jövő­ben csak Olaszország királyának címét viseli. A király a Bidoglio-kormány­ javaslatára ha­tározta el magát erre a lépésre. (NST) ft Szerda, 1943. december 1- A kisállamok tiltakoznak Moszkva terrortervei ellen Húsz éves szerződést köt Benes Sztálinnal . A volt lengyel külügyminiszter Lengyelország jogairól A moszkvai értekezlet óta a Szovjet kö­rül élő népek valósággal rettegésben él­nek, mert mind nyilvánvalóbbá válik hogy az angolszászok teljesítették a Szovjet kö­­veteléseket és teljhatalmat biztosítottak Moszkvának ebben a kérdésben. Ilyen kö­rülmények között sietett Benes is szövetsé­get ajánlani Sztálinnak. Úgy híresztelték, hogy Benes már Moszkvában is van. Újabb jelentés azonban arról számol be, hogy Be­nes még nem érkezett a szovjet fővárosba, de minden előkészület megtörtént a szerző­dés aláírására. A szovjet-cseh szövetségi szerződés, mint hírlik, elkészült s még ezen a héten aláírják Moszkvában. Az aláírás ünnepélyes külsőségek között tör­ténik meg Benes jelenlé­tben. Szovjet részről Molotov külügyi­népbiztos, cseh részről pedig a lora­­doni cseh emigrációs kormány megbízott­­jai írják alá a megállapodást. Benes, aki közel három héttel ezelőtt utazott el Ang­liából még nem érkezett meg Moszkvába, de minden pillanatban várják.­­ A szövetségi szerződés öt szakaszból áll és húsz évre szól, ugyanúgy, mint­­ az angol-szovjet szövetségi szerződés,­­­ amelyhez egyébként is teljesen hozzá­­idomul. Az egyik szakasz kimondja, hogy a szer­ződéshez harmadik államok is csatlakoz­hatnak. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy a szer­­ződést már a három nagyhatalom külügy­minisztereinek m­oszkvai értekezletén le­tárgyalták. Litván tiltakozás Moszkva tervei ellen Sahaulen (Litvánia), nov. 30. (NTI.) A litván­­ hivatásrendi szövetség által egybehívott nagyszabású gyűlésen az itteni lakosság tiltakozott Moszkva Hatal­mi tervei ellen. A szövetség nevében Schip­linas megnyitó beszédében hangoztatta, nem szabad közönyösen nézni, hogy mi­képpen kezelik Moszkvában Litvánia sor­sát. A bolsevisták Litvániának oly kárt okoztak, hogy Litvániában senki sincs, aki ezeket az időket mégegyszer visszakívánná. A gyűlés résztvevői azután egy percig néma csendben adtak kifejezést kegyele­tüknek a Szovjet által meggyilkolt vagy elhurcolt litvánok iránt Schaulen polgár­­mestere emlékezett meg a litván lakosság­nak a bolsevista uralom alatti szenvedé­seiről. Ily tapasztalatok után — mondotta Linkovisius polgármester — Litvániában nem akad senki sem, aki hitelt adna a moszkvai hazugságoknak. Ha a Szovjet betörni próbálna Litvániába, nem lesz egyetlen litván sem, aki ne volna kész harcolni ellene. Még több szórtak csatlakozott a lakosság nevében az elhangzott fejtegetésekhez és val­amennyien határozottan állást foglaltak a bolsevizmus ellen. (MTI.) : Römer kijelentései Lengyelország területi jogairól Züriche, november 30. “ (MTI.) Mint a Svájci Távirati Iroda je­­lenti, Römer lengyel külügyminiszter saj­tóbeszélgetés folyamán a többi között eze­ket mondotta: — A keleti arcvonalon folyó katonai műveletekkel kapcsolatban a lengyel kor­mánynak az­ az álláspontja, hogy Lengyel­­ország érdekeit biztosítani kell. — Kedvezőtlen körülmény azonban az, hogy Moszkvában az európai ügyek, s kö­zöttük a Lengyelországot közvetlenül ér­deklők is, nem jutottak határozott kifeje­zésre megoldási tervek alakjában, kivéve Olaszországot és Ausztriát. Ezek az ügyek ennek következtében további tárgyalások tárgyai, amelyeket most folytatnak vagy tanácsadó szervek útján meg fognak vizs­­gálni. Világos, hogy erre vonatkozó határo­zatokat csak az érdekelt államok részvé­telével lehet hozni. Mindezekben az ügyek­ben a lengyel kormány szoros érintkezés­­ben áll a brit és az amerikai kormánnyal, amelyekkel diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. Nem ez az eset a Szovjetunióval kapcsolatban és ez a körülmény kétségte­­len­ nehézségekkel jár sok olyan ügynek szabályozásában, amelyek az összes szövet­ségesekre fontosak különösen ha érintik azokat az alapokat, amelyeken együttmű­ködésük nyugszik és amely az Atlantic Chartában jutott kifejezésre. Ezeknek az elveknek minden módosítása kedvezőtlen hatással lenne az egyesült nemzetek közös érdekeire. A Free Europe a balti országok sorsáról Stockholm., november 30. (TP.) A londoni emigráns körökhöz kö­zelálló Free Europe című folyóirat éles bí­rálat alá veszi az angol közvélemény ma­gatartását a balti államok sorsa ügyében és kifogásolja, hogy az érdeklődés a balti államok iránt nagy mértékben csökkent. A szovjet természetesen arra igyekszik, hogy a demokráciákat meggyőzze arról, mindaz, ami annak idején a balti államokban tör­­tént, jogszerűen és a közös ügy érdekében zajlott le. Azonban lehetetlen hallgatással mellőzni, hogy milyen kíméletlenül bolse­­vizálták a három kis országot, az ott tözs­­gyökeres lakosság százait és ezreit miként gyilkolták meg, vagy hurcolták a Szovjet­unió távol eső részeibe, hogy a balti or­­szágoknak a térképről való eltűnését Sztá­lin katonai eredményei következményének fogadják el és igazolják. A folyóirat ezzel kapcsolatban rámutat arra a felelősségre,­­ amellyel Lengyelország e kis országokkal szemben tartozik, azonban mostanában a legszívesebben megfeledkezne róla. Santorin­ szigetén megadták magukat a Badoglto csapatok Berlin november 30. (NTI) Santorin szigetének badoglio,parti csapatjai a november 20-ára virradó éjszaka letették a fegyvert német tengerészeti egységek előtt. Santorin szigete az Égei-tengerben fekszik és a görög Cycland-szigetcsoport legdélibb tagja. Harmincegy négyzetkilométer kiterje­désű és húszezer lakosa van. (MTI) Churchill és Roosd­ell hír szerint már Kairói)*» van Zürich, november 30. (MTI) : Lisszabonból jelentik az United Présé­nek. Ideérkezett utazók közlése szerint Churchill és Roosevelt elnöke már néhány napja Kairóban tartózkodik. Sztálin úton van a hármas értekezletre és jelen­leg Teheránban tartózkodik. Valószínű, hogy a hármas értekezlet vagy Kairóban vagy Alexandriában fog lezajlani. Istan­buli találgatások Churchill és Roosevelt elutazásával kapcsolatban Istanbul, november 30. (TP): Az istanbuli lapok utalnak bizonyos jelekre, amelyek ar­ra engednek következtetni, hogy Churchill és Roosevelt elhagyták fővárosaikat, hogy vala­­hol Sztálinnál találkozzanak. Ezt a benyo­mást Washingtonban és Londonban hivatalo­san megerősítik. A továbbiakban azonban úgy tudják, hogy Sztálin még mindig Moszk­vában van, am­ire abból következtetnek, hogy a kommünikéket még mindig ő írja alá. Azt ugyan még nem lehet megállapítani, hogy a hármasértekezlet megkezdődött volna, a je­lek azonban erre mutatnak, írja az Istanbul című déli­ újság.

Next