Magyarság, 1944. január (25. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
I V“ «y-tf» ^ • Wrfi&A* ,^5AV. „«r. •r' f. V ^ •v-i—-J' TUNGSRAM k (S) Papén hosszabb megbesztitést folglatott a török hilltnminiszterrel Korcsula-szigetti meglisziilatják a parvnanskiói Ankara, december 31. Papén, ankarai hímet nagykövet csütörtökön látogatást tett Menemendzsoglu török külügyminiszternél és hosszabb megbeszélést folytatott vele. Zágráb, december 31. (V.TI)) A déldalmáciai Korcsula-snget jelentett megtisztításával kapcsolatban hivatalosan közüli, hogy a partizánok a tisztogatási harcokban 500 halottat és 200 sebesültet vesztettek. Kétszázhúsz partizánt elfogtak. A tisztogató csapatok ezenkívül nagy Ugyanakkor közölték, hogy Orbay londoni török nagykövet, akitjelentéstételre visszahívtak, rövidesen megérkezik a török fővárosba a Taurus expressen (TST) mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak, köztük 14 löveget, 14 aknavetőt és több, mint száz vízi járművet foglaltak le. E rendkívül sikeres műveletben a tizstofauto csapatokat csak csekély veszteség érti. " Orosz ejtőernősök német egyenruhában Berlin, december 31. A német képeslapok legújabb számában érdekes kép látható, amely német egyenruhába öltözött orosz ejtőernyősöket ábrázol. A képhez fűzött magyarázat szerint nemrégiben 150 főnyi szovjetorosz ejtőernyős csoportot sikerült ártalmatlanná tenni a német főellenállási vonal hátában. A kép a német SS-egyenruhát viselő hadifoglyok kihallgatását mutatja. A kihallgatást egy német SS-tiszt vezeti. Az orosz ejtőernyősöket a német SS-gránátosok fogták el, amint az ejtőernyősök éppen támadásra készültek egy német élelmezési raktár ellen. Előzőleg napokon át kóboroltak éhen-szóróján az erdőkben. Lezárult a svéd parlament idei második ülése A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Csütörtökön berekeszették a svéd birodalmi gyűlés ezévi második ülésszakát. Ebben az évben tartott először két ülésszakot a svéd parlament, mert egyébként évente mindig csak egy ülésszak van. A második ülésszakot a háborús viszonyokkal kapcsolatban megnövekedett törvényhozói munka tette szükségessé. QS E3®i 1 tny&CTARSil, Budapest, 1941. Jannir V NINCS BOCSÁNAT. Túlmélyeit már a sebek Európa testén! A „Magyarság" berlini szerkesztőségétől A német sajtóélet egyik kimagasló szeméélyiségével találkoztam és beszélgettem a minap. Leszürelsünk igan esedékes volt. Dr. W. rendkívül széles látókörrel író újságiró, aki tanulmányait és gyakorlati tapasztalatait számos kultöltán tett utazásával egészítette ksi, már e háború kitörése után 1941-ben fordult meg másodszor az Egyesült Államokban, és Délamerikában, végül pedig e£y esztendőt szolgált a keleti hadetáren, ahol maga is részt vett a keleti önkéntesek egy kötelékének felállításában. Arról beszélgetünk, hogy e háború legnagyobb vívmánya Európa egyesülése lesz Ehr, éppen a közös önvédelem adja meg a módot, adja meg az alapot és ma már, talán úgy mondhatjuk, legjobb úton is vagyunk Európa egyesülése felé. Óriási kérdéshalmaz ez, több oldalról igyekszünk megközelíteni. Európában csaknem minden korszaknak megvoltak a maga egyesülési törekvései — mondja dr. VV. Az első komoly kísérlet talán Napóleoné vált, ez azonban meghiúsult azon a tényen, hogy Európában, mint az egész világ vezető kontinensén, az egyes nemzetiek között sok volt az érdekessntét, azonkívül, hogy Európának komoly külső, számottevő (más kontinensbeli ellensége nem volt, amely a létét veszélyeztette volna. Ekkoriban Amerika mint ellenség számába sem jöhetett, különben is Amerika ekkor még tulajdonképpen adós állam volt és Anglia hleni függetlenségi harcával volt elfoglalva-Néhány évvel Napóleon bukása után pedig Monroe került az akkor már Egyesült Államok élére, aki 1817-1825 között állította fel a később elvvé vált híres tételét. Amerika az amerikaiaké. Ez a tétel természetesen az amerikaiakra nemcsak pozitív, hanem negatív értelemben is érvényes volt és míg 12 szakamerika az adós országból hitelező országgá nem vált, készségesen magáévá is tette a Monroe-elv variációját: Európa az európaiaké. Tovább az egyesülés felé A XIX. százd első felében az úgynevezett SzentSzövetség kísérelte meg az európai egyesítés létrehozását, később néhány európai kongresszus munkálkodott rajta, mindezek a törekvések azonban légüres térben mozogtak, mert nem volt meg tiszta és világos indítóokuk: a közös veszély. Európa tulajdonképen testvérháborúkban emésztette fel erejét, mialatt Anglia szép csendesen világbirodalma összekovácsolásán dolgozott és amennyiben Európában érdekei voltak, maga nem harcolt (hanem mással harcol tartott Talán paradoxonnak tűnik fél, de közvetve a történelem és politika szemszögéből bízvást megállapíthatjuk, hogy Nagy Frigyes tulajdonképpen Anglia kardja volt. Ugyanígy harcoltak az angolok által felállított európai egyensúlyelv érdekében közvetve. Angliáért, Ausztria, Magyarország sőt Oroszország is. Az újkor egyesítési törekvései közül talán még kiemelhetnék az első világháború utáni francia államfő, Briand komoly szándékát Európa egyesítésére és ezúton végleges megbékéltetésére. Az Európai Egyesült Államok gondolatát is Anglia torpedózta meg a maga egyensúly politikájával. Churchill víziói A napokban akadt ismét a kezembe Churchillnek egy 1029-ből származó könyve, — folytatta dr. W. Ebben Churchill szinte látomásszerűen megírja, hogy a bolsevizmus végleges győzelme Oroszországban már 1910-ben hőre vetette a veszély árnyékát. Ezzel kapcsolatban kifejti, hogy nyomban az első világháború bevégeztével a győzteseinek össze kellett volna hívniuk a három katonai győztest, Foch marsallt, Pershing amerikai tábornokot és Haig angol tábornokot és meg kellett volna kérdezni tőlük: — Végre tudnák e hajtani, akár katonai nyomással is, hogy a bolsevissta Oroszországot visszavezessék Európába? Churchill emlékezéseiben ugyanakkor felveti a kérdést, hogy vájjon mit szólt volna a legyőzött Németország egy európai biokhoz, amelynek létrehozásával ki lehetett volna küszöbölni a győzők és legyőzöttek közötti ellentétet. Természetes, hogy Oroszország visszavezetésének vágya az európai közösségbe, ugyancsak az argói egyensúly politikáját szolgálta, amelyre nézve éppen most az a Szovjetunió jelenti a döntő csapást, amely szövetségben ált az angol birodalommal. Valóságos irodalma van annak az erőlködésnek, amely azt igyekszik elhitetni az európai nemzetekkel, az angolszász szovjet blokk győzelme csupán gazdasági eltolódásokat és egyensúlyváltozásokat hozna létre Európában. Ma már ott tartunk, hogy nem vagyunk elméleti magyarázkodásokra utalva, hanem nyílt példákra mutathatunk rá. — Nézzük csak a francia úgynevezett felszabadító bizottság sorsát. Az angolok de Gaulleval, az amerikaiak először Darlannal majd ennek a Secret Service által való meggyilkolása után Girauddal operáltak. Algír jelenleg amerikai fennhatóság alá tartozik. A szövetség értelmében és a szövetséges jogán a Szovjetunió először jelképes részt kért az algíri kormányzatban, pusztán a későbbi együttműködés kihangsúlyozására. A Szovjet nyomban felismerte az amerikaiak tájékozatlanságát, politikai iskolázatlanságát, és mindjobban elterpeszkedett Algírban. Először Giraud-t állították félre és fogadták Moszkvában de Gaulle hűségnyilatkozatát. Ma már de Gaulle eltávolítása a cél. Először meggyengítették helyzetét a libanoni válsággal), most pedig Moszkva a kommunista-francia képviselőt Marty-t játsza ki de Gaulle ellen, azt a Martyt, aki egy ízben a francia tengerészeket lázadásra szólította fel. Algírban ma már olyan zűrzavar uralkodik, amelyben már csak a moszkvai politika ismeri ki magát, míg a tájékozatlan Kedves hirdetőinek Boldog Újévet kiván VÉRSÉGI hirdetővállalat VI., Andrássy út 74. T. 129-030, amerikai hatóságok ájultan figyelik az eseményeket. Senki sem csodálkoznék rajta ha Észak-Amerika egy szép napon katonai hatalommal csinálna rendet Észak-Afrikában. Már maguk az amerikaiak is hangsúlyozzák, hogy erre legégetőbb szükség volna és a megvalósítás útjában kizárólag Roosevelt elnök mai politikája áll, aki semmiképpen sem óhajt most ellentéteket Moszkvával. Európa sok országában ma még a baloldali elemek azzal, biztatjuk magunkat és másokat, hogy a Szovjet győzelme pusztán a liberalizmus és a demokrácia valamilyen formájának megerősödését hozza magával. A Balti-államokban láttuk, hogy ezeket a baloldali elemeket, akik a Szovjetunióval való barátkozást keresték, félreálitották, mihelyt a Szovjet megetette lábát, s azután a korlátlan bolsevizálás vette kezdetét. Ezt tulajdonképpen nem is lehet csodálni. Képzeljük magunkat a Kremlbe. Bármerre is nézzünk, beláthatatlan, óriás síkság. Kelet felé ott keresi szemünk a Csendes-óceánt, a Sárga-tengert,dél felé a Pamir-síkság, a Kaukázus, a Himalája, Nyugat felé ismét egy óriás síkság, majd a Kárpátok hatalmas hegyláncolatja, azontúl pedig Európa a civilizáció és kultúra forrása, a művelt talaj, a szakemberek, tudósok, művészek, technikusok és orvosok hazája. Mi akadályozhatná meg ezt a hatalmas orosz birodalmat abban, hogy a maga nagy területének és hatalmának tudatában rá ne fájlalja fogát erre az Európára, az Ígéret földjére. ,,Sokkal mélyebbek a sebek"... Arról beszélgetünk, volna-e még lehetősége. Angliával való valamilyen megegyezésnek, amely cak az volna a célja, hogy a szigetországot is beiktassa az egységes Európába. Sajnos, ez ma már csaknem lehetetlen. Abban az időben, amikor Németországnak a hatalmas győzelmek után minden ütőkártya a kezében volt, a német Vezér többízben békejobbot óhajtott nyújtani Angliának. A vezető politikusok elvakultsága folytán a kibékülés nem sikerült. Azóta Anglia szinte teljesen vakon olyan helyzetbe dolgozta be magát, amelyből nincs kiút. Angliában későn ébredtek rá, hogy amilyen nyíltan dolgozik ma már az amerikai imperializmus Európa ellen, éppoly erősen dolgozik Anglia ellen is. És különben is, ma már mindegy, hogy Berlint, a nyugatnémetországi városokat, Brüsszelt, Parist, vagy a Spalato-i Diocletion-palotát bombázzák-e az angol repülők, mindegy, hogy a békés holland parasztot géppuskázzák-e szántóföldjén Haris fogdmegyei, egyforma sebek ezek Európa testén. Igaz, a legnagyobb sebet Németországon ütötték. Novemberben véglegesen új helyzet állott elő. A sebek, amelyeket Európán és főleg Németországon ütöttek az angolok, olyan mélyek, hogy ennek ma már csak egyetlen megoldása van: a megtorlás. HUNT BÉLA