Magyarság 1944. május-december (25. évfolyam, 107-284. szám)

1944-05-12 / 107. szám

4 A „Magyarországi Zs­dók Lapja“ legutóbbi számában „Új helyzet­ben új magatartás“ címmel hosz­­szabb cikket közöl a zsidóság munkalehetőségeiről és megálla­pítja, hogy a zsidóknak dolgoz­­niok kell, mégpedig kizáróan fizi­kai munkát kell végezniök. A zsidó nők helyezkedjenek el akár mint munkásnők, akár pedig — amiben nagy elhelyezkedési lehe­tőség mutatkozik­ — álljanak be háztartási alkalmazottnak. Egy másik cikkben tanácsot is ad a lap a zsidó nőknek, hol kell jelentkezniük, hogy cseléd­­könyvhöz juthassanak. A zsidó háztartási alkalmazot­tak ’-b án tényleg igen nagy a kereslet, mert a „Magyarországi Zsidók Lapjá“-ban három hasáb­nyi aprók.'__lésben keresnek zsidó háztartási alkalmazottakat, míg mindössze másfél hasáb jut az álláskereső zsidó bejárónők és más zsidó háztartási alkalma­zottak hirdetéseire. A ..Magyarországi Zsidók Lapja“ kö­zleményeiből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a zsidó csa­ládoknak még mindig bőven van mit aprítaniuk a tejbe és igen sokan engedhetik meg maguk­nak, honit háztartási alkalmazot­tat tarthassanak Tudjuk, hogy a zsidók fejenként havi 1000 pen­gő ver ki a bankokból és csak a 3000 pengőn felüli kész­­pénzösszegeket kell beszolgáltat­­niok, azonban ennek ellenőrzése is nagy nehézségekkel jár, úgy­hogy a zsidók széles rétegeinek anyagi helyzetét az eddigi rendel­kezések alig érintették. Ezért tarthatnak továbbra is háztartási ~~alkalmazottat a zsidó családok, míg ugyanakkor számos magyar család nincs ebben a helyzetben, jóllehet jobban rá lenne szorulva. Egyáltalán nem örvendetes jelen­ség, hogy a zsidó háztartási al­kalmazottaknak nagy konjunk­túrájuk van, mert ez csak azt bizonyítja, hogy a zsidók még ma is jobb anyagi viszonyok között élnek, mint a magyar társada­lom széles rétegei, márpedig a zsidóság, mint az országnak és a magyar népnek ellensége, azt sem érdemli meg, hogy olyan életszínvonalon éljen, mint az or­szág nemzsidó lakosságának leg­szegényebb rétegei. Ha a zsidók már maguk is belátják, hogy fi­zikai munkával kell a kenyerü­ket megkeresniök, semmiesetre sem élhetnek jobban, mint a ma­gyar fizikai munkások, akiknek háztartásában nem találunk ház­tartási alkalmazottat. Kassán nemzsidókhoz és zsidókhoz hi­vatalos helytől felhívást intéztek, amelyben a nemszidókról, mint keresztényfajú lakosságról em­lékeznek meg. Tekintettel arra, hogy sajtónk­ban is a nemzsidók megjelölésére gyakran a keresztény szót hasz­nálják, nem árt, ha rámutatunk, hogy a keresztények sorában ma már igen nagy számban találunk megkeresztelt zsidókat, három­negyedvér-, félvér- és negyedvér- zsidókat, úgyhogy a nemzsidók mintelötésére a keresztény szót alkalmazni nem helyénvaló és félreértésekre adhat alkalmat. A megkeresztelt néger, cigány és a zsidó is keresztény, de semmi­esetre sem magyar. Ha tehát nem­zsidóról van szó, leghelye­sebb, ha magyarokról beszélünk, avagy pedig olyan vidékeken, ahol a magyarok mellett más nem­zsidók is laknak, magyarokról és más népcsoportbeli nemzsi­­d­ó­ről írunk de semmiesetre sem keresztényekről. Keresztény faj éppoly kevéssé létezik, mint ahogy nem létezik mohamedán, buddhista, shintoista stb. fajta sem. WHOWBSjfi PÉNTEK, 1944 MÁJUS T. Vitéz Rátz Jenő lesz a tokajhegyaljai kerület országgyűlési képviselője Piukovich József országgyűlési képviselő bácskai főispánná tör­tént kinevezése folytán megürese­dett a tokajhegyaljai választó­­kerület mandátuma. A Magyar Megújulás Pártja vezetősége úgy határozott, hogy a kerületben vitéz Rátz Jenő helyettes miniszterelnök személyében állít képviselőjelöltet. Vitéz Rátz Jenő a jelöltséget el is fogadta. A Magyar Élet Pártja kerületi szervezete ugyancsak vitéz Rátz Jenőnek ajánlotta fel a man­dátumot. Természetesen ez nem változtat azon, hogy a helyettes miniszterelnök kifejezetten, mint a Magyar Megújulás Pártja jelöltje vállalja a mandátumot. Miniszteri biztosok az egyes kereskedelmi szakmák élén Kunder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a kereskede­lem átállításával kapcsolatos rend­kívüli feladatokat az átállítás szak­­szerűségének biztosítása céljából a magyar kereskedőtársadalommal leg­szorosabb együttműködésben kívánja lebonyolítani. Hogy a kereskedelmi kormányzat és a magyar kereskedő­társadalom között a megfelelő együtt­működés biztosítható legyen, az egyes kereskedelmi szakmák ügyeinek irá­nyítására miniszteri biztosokat neve­zett ki, akiknek feladatává tette, hogy az illető szakmákhoz tartozó magyar kereskedőkkel vegyék fel az érintke­zést és építsék ki azok szakmai szer­vezetét éspedig külön a nagykereske­dői és külön a kiskereskedői vonalon Az így szakmánként kiépülő kereske­delmi szervezetekből kívánja azután a miniszter a zsidóktól már teljesen megtisztított magyar kereskedelemnek kötelező tagsággal járó érdekképvise­leti szervezetét kiépíteni. A miniszteri biztosok munkájukat azonnal megkezdik és haladéktalanul érintkezésbe lépnek a gondozásukra bízott szakmák kereskedőivel. A miniszter elvárja a magyar ke­reskedőtársadalomtól és annak szer­vezeteitől, hogy a miniszteri biztosok munkáját mindenben­­ támogassák, mert az átállítás nagy munkáját jól elvégezni csak az érdekelt szakmák támogatásával lehet. 1mS 31 Vitéz Kiss Kálmán a Magyar Tűzharcos Szövetség ellenőrzésére kiküldött m­­iszteri biztos A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m kir. belügyminiszter a Ma­gyar Tűzharcos Szövetség alapsza­bályszerű működésének ellenőrzé­sére miniszteri biztosként vitéz Kiss Kálmán nyugállományú altáborna­gyot küldötte ki. A miniszteri biztos feladata a szövetség alapsz­abály­­szerte működésének fokozott ellenőr­zése és a harmonikus egyesületi élet biztosítása. Minden áldozatot meg kell hoznunk a győzelemért! — mondotta az új kolozs megyei főispán beiktató beszédében Kolozsvár, május 11. Varga Lajos dr.-t, Kolozsvár új főispánját szerdán iktatták be hi­­atalába. Ez alkalomra odaérkezett Ricsey Uhlarik Béla miniszteri­­osz­tályfőnök, a hadműveleti terület kormánybiztosa. A miniszteri osz­tályfőnök az új főispánhoz for­dulva kiemelte, hogy igen nehéz időben veszi át a város ügyeinek n­­ézését. Ebből a helyzetből csak úgy szabadulhatunk meg, ha meg­van a hitünk, a fegyelmünk és össze­tartásunk a szövetségeseinkkel. Az eskü szövegét Vásárhelyi László dr. polgármester olvasta fel. Utána az új főispán emelkedett szólásra. Beszéde elején hó­dolattal emlékezett meg a Kor­mányzó Úrról. A forradalmakkal szított és sárbatiport Magyarország felemelkedése,­­ valamint területi ispánja tölti be tisztét. ____ _ gyarapodása — mondotta többek között — elválaszthatatlanul össze­forrott a Kormányzó Úr személyé­vel. — Minden erőnket be kell vet­nünk — folytatta —, hogy megsza­badulhassunk ebből a világégésből, de nem akármilyen áron, hanem, hogy épen jussunk ki belőle. Er­délynek éppen olyan joga van a magyar életre, mint az ország más részének. Helyén van a szívünk, már nem csalhatnak meg bennün­ket megejtő szóval. Meg kell nyer­nünk a háborút, amelyért minden áldozatot meg kell adnunk nekünk is, itthon levőknek. A nagyhatású beszéd után a tiszt­viselők nevében Vásárhelyi László polgármester búcsúzott el Inczédy- Joksmann Ödön főispántól, aki a jövőben mint Kolozs vármegye fő­ A honvédelmi miniszter megszü­ntette az 1944. évre az általános bevonulásra szóló szolgálathalasztásokat Kik kaphatnak tanulmányi halasztást Minden zsidónak kivétel­ nélkül be kell vonulnia A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszter a hadvise­lés különös fontosságú érdekeire való tekintettel a szolgálathalasztá­sok engedélyezéséről szóló 1943. évi körrendeletét hatályon kívül helyezte és a következőket rendelte: Az 1944. évi általános bevonu­lásra és az ezután következő időre szolgálathalasztás általában nem en­gedélyezhető. E rendelkezés alól kivételképpen szolgálathalasztás a külön részlete­sen megjelölt előfeltételek mellett csak a következő célból adható: a) orvosi, állatorvosi, gyógysze­részi, mérnöki vagy bölcsészkaron, vegyészeti tanulmányok folytatásá­nak, illetőleg befejezésének, b) középiskolai tanulmányok be­fejezésének lehetővé tétele végett. Kisegítő szolgálatra kötelezettek (a zsidónak minősülő szolgálatköte­­lesek), mivel nem karpaszományo­­sok és nem is szerezhetnek kar­paszományt, szolgálathalasztást nem kaphatnak. Az a) pontban említett címen azoknak adható szolgálathalasztás, akik főiskolai oklevéllel még nem Jurcsek miniszter: A feketepiac a zsidóság teljes kikapcsolódásával megszűnik Székesfehérvárról jelentik: Fejér vármegye törvényhatósági bizott­sága csütörtökön ünnepélyesen ik­tatta be — Jurcsek Béla földműve­lésügyi miniszter és Baky László belügyi államtitkár jelenlétében — új főispánját, Toldy Árpád dr.-t. A főispán hangoztatta, hogy a szo­ciális igazságosság elvét kívánja ér­­vényre juttatni. Utána Jurcsek Béla miniszter be­szállt. Bejelentette, hogy a mező­gazda közeljövőben tapasztalni fogja, hogy termelésének megfelelő mértékben és módon hozzájut a nél­­külö­zhetetlen iparcikkekhez. A fa­­kérdésben is rendet teremtenek és biztosítják a faellátást. Aki nem tel­jesíti termelői kötelezettségét, azt az dönyökből kizárják. Ezek a feketepiacra sem számíthatnak, mert ez a zsidóság teljes kikapcsoló­dása révén megszűnik. Sióit ezután a frontharcosok földhözjtik. .­.ról. rendelkeznek, a karpaszomány vi­selésére jogosultak és az egyetemi tanulmányi rend értelmében az 1943/44. tanév végéig nem állott ugyan módjukban az oklevelet meg­szerezni, ezt azonban az 1944/45. tanév végéig, illetőleg amennyiben még a tanulmányi félévek után gyakorlati időt is kell tölteniök vagy vizsgázniok kell, oklevelüket legkésőbb az 1945/46. tanév végéig megszerezhetik. Még ilyen felt­ét­elek mellett sem részesíthetők halasztásban azok az orvos-­­és mérnökhallgatók, akik 28. életévük betöltése évének októ­ber elsejéig, továbbá a többi fel­sorolt fakultáson tanuló azok az ifjak, akik 26. életévük betöltése évének október elsejéig nem tudják oklevelüket megszerezni. Középiskolásoknál azok részére engedélyezhető szolgálathalasztás, akik az 1944. évben még nem töl­tik be 24. életévüket, az 1943/44. tanévben a középfokú iskola utolsó­előtti osztályát sikerrel elvégezték és ekként a tartalékostiszti kikép­zés előfeltételeként megkívánt vég­zettséget az 1945. évi általános be­vonulási időpontig megszerezhetik. Az egyetemi tanulmányok alap­ján halasztást kérőknek csatolniuk kell az egyetem által kiállított bi­zonyítványt, amely tanulmányaik minden mozzanatát feltünteti és igazolja a felsorolt előfeltételek fennállását. Középiskolai tanulók­nak az iskola igazgatója által ki­állított bizonyítvánnyal kell igazol­niuk, hogy megfelelnek az előírt feltételeknek. A szolgálathalasztási kérelmeket a sorozási­ hely szerint illetékes honvédkiegészítő parancs­nokságnál kell legkésőbb 1944. jú­nius 15-éig előterjeszteni. A rendelet arról is intézkedik, hogy mindazok a karpaszományo­­sok, akik tartalékos honvédorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, illetve mérnöki kiképzésre jöhettek volna figyelembe, de most e rendelet folytán­ szolgálathalasztásban nem részesülhetnek, nem az említett különleges (honvédorvosi stb.) ki­képzésre, hanem a rendes kar­­paszományosi szolgálatra hivatnak be. A miniszter az e rendelet alap­ján engedélyezésre kerülő szolgálat­halasztásoknak bármely okból, eset­leg szükségessé váló megvonását fenntartja a saját hatáskörében mint ahogyan a szolgálathalasztás engedélyezéséről is a­­ miniszter dönt. Meg fogja vonni ezt a szolgá­lathalasztást a tanulmányait el­hanyagoló személyektől és ilyen esetben a rendes korpaszományos­ként való azonnali bevonulásról in­tézkedni fog. Ez a rendelet nem érinti a csa­ldfenntartó­ kedvezmény feltételei­nek időleges fennállása esetén ad­ható szolgálathalasztást. Jövő héten pénteken polgármestert választ a főváros Keledy Tibor főpolgármester a főváros törvényhatóságának bizott­ságát május 19-én, pénteken dél­után fél­­ órára rendkívüli köz­gyűlésre hívta össze. Ezen a köz­gyűlésen választ­ják meg az új pol­gármestert. A választás után külön­böző előterjesztéseket tárgyalnak le. I­ezárták a polgármester választásra kiírt pályázatot A főpolgármesteri hivataltól szerzett hivatalos hír szerint a fő­város megüresedett polgármesteri állására Dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnok, a XII. ügyosztály veze­tője és Szebeny József dr. tanács­nok, az V. ügyosztály főnöke ad­ták be­ pályázataikat. (MOT.) Szebasztopol Amikor két évvel ezelőtt az ellenállhatatlan erővel ke­­let felé nyomuló német csa­patok rohammal elfoglalták a Szovjetunió büszkeségét, a feketetengeri orosz flotta fő­támaszpontját, Szebasztopolt, az úgynevezett szövetségesek propagandája sietett elhitetni a világgal, hogy Szebasztopol egészen jelentéktelen város, amely hadászatilag egyáltalán nem fontos. Természetesen a földrajzzal és a katonai tudo­mánnyal tisztában lévők meg­­propaganda-trü­kk Szebaszto­­pol jelentőségének lekicsiny­lése, mert az a szovjet had­vezetés számára életérdek, mint ahogy az azután követ­kező idők bebizonyították, hogy Szebasztopol nélkül az egész krími félsziget elveszett a­­Szovjetunió számára. *­­ Szebasztopol csupán a Szov­jet számára volt jelentős, mert hatalmas erődítményeivel, úgy látszott, fel tudja tartóztatni a német acélhengert. Termé­szetesen hiába, Szebasztopol elesett és a németek az erő­dítményeket földig lerombol­ták, úgyhogy nem maradt más,­ csak a nyílt város. Amikor a német hadmoz­dulatok következtében a krími félsziget feladására került sor, Szebasztopolban egyetlen meg­erősített hely sem volt, csu­pán ettől nyugatra néhány sziklába vájt harcállás, ame­­­­lyet a németek még ma is tartanak. Ezzel szemben a maroknyi német védőrség nem kevesebb, mint két teljes szovjet hadtestet tartóztatott fel, egy több mint ezer löveg­­gel rendelkező tü­zérhadtestet, számos páncélos hadtestet és a harci repülőgépek légióit. Ha ezeket a számokat figye­lembe vesszük, lehetetlen meg nem állapítanunk ugyanazt, amit Ob­erg ezredes állapított meg. Szebasztopol teljesítette hivatását és a bevonuló szov­jet csapatok saját városukat, saját tüzérségük által elpusz­títva találták. Az „Atya“ jelentéktelen, eddig soha­sem hallott figuráját a Sztá­linnál való kebelbarátság tette hirtelen ismertté. Egy lengyel nemzetiségű, Amerikában élő római katolikus lelkész Sztá­linnal való testvéri közösségé­ről kell írnunk vele kapcso­latban. Orlemansky „Atya“ kettős szerepet játszott a vi­lág színpadán, mégpedig egy­részt bebizonyítandó volt, hogy Sztálin nem az a rém­­séges, katolikus pap-evő vad, amilyen a híre, hanem szelíd és jóságos, jámbor és aláza­tos. Nem lepne meg senkit, ha a semleges állam­okban híradókban pergetnék le azt a jelenetet, amikor Sztálin a nagy nyilvánosság előtt áhí­­­tattal csókolja meg az „Atya“ kezét. Sztálin erre is képes, mint ahogy képes csókra nyújtani a kezét Orlemansky főtisztelendő úr is. Ennek ellenében Sztálin há­­­rom kis kérést terjesztett az Orlemansky által képviselt lengyelek elé: 1. A londoni emigráns lengyel kormány teljes átszervezése, a jelen­legi lengy­l haderő parancs­nokának elcsapatása és a szovjetbarátságáról hírhedt Berli­ng lengyel tábornok fő­parancsnoki kinevezése. Orle­mansky készséggel belement mindenbe, hiszen ez biztosí­tott számára útlevelet Mosz­kvába és menlevelet bontatla­nul visszatérnie onnan. (*-)

Next