Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1961-01-06 / 1. szám
2. oldal ca MAGYARSÁG , 1961. január 6. ‘‘MAGYARSÁG’’ — ’’HUNGARIAN PEOPLE” — AMERICAN - HUNGARIAN NEWSPAPER - A Hungarian Weekly Newspaper the Mining and Industrial area of the United States of America — Issued weekly September to June; the-weekly July and August — * Megjelenik hetenként szept.-től jun -ig; kéthetenként juL-aug.-ban * Eugene Szebedinszky, Editor & Publisher Szebedinszky Jenő szerkesztő és kiadó SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL,: 4753 Monongahela Street Pittsburgh 7. Pa. (A hazelwoodi Carnegie Library-val szemben) Szerkesztőség és Kiadóhivatal telefonszáma: Jackson 1-6566 Pannónia nyomda: 5403 2nd Avenue, Pittsburgh 7, Pa. Nyomda telefonszáma: Hozel 1-6544 Minden postai küldeményt erre a címre kérünk: All correspondence should be mailed to: “MAGYARSAG” — P. O. Box 5649, Pittsburgh 7, Pa. (“Special Delivery”: 4753 Monongahela Street, Pgh., 7, Pa.) — Cikkek, melyek íróik névaláírásával jelennek meg — nem egyeznek feltétlenül a Szerkesztőség álláspontjával. — Felkérés nélkül beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Minden olyan levélhez, mely személyi vonatkozású és amelynek írója választ kíván, válasz-bélyeg mellékelését kérjük. — Akik címet változtatnak, idejében közöljék régi és új címüket! Előfizetés egy évre: $5.00 — Subscription rate, one year: $5.00 — Külföldre évi előfizetés: $6.00 — Légiposta példányonként Európába 45 cent; Délamerikába 30 cent Second-class postage paid at Pittsburgh, Pa. ERRŐL - ARRÓL HALÁLOZÁS, vitéz Sólymossy János, v. vezérőrnagy december 26-án Milwaukeeben 76 éves korában elhunyt. December 28-án temették nagy részvét mellett. Gyászolják: özvegye: Jussy; fia: Márton; menye: Morly, unokái: József, László, Imre, István és számos jó barátja. Feltámadunk! * SZELECZKY ZITA “longplay hanglemeze” a legrszebb ajándék! A magyar költészet legragyogóbb "■vöngvszemeit örökítette meg hanglemezen. A magyar nemzeti imádságok: a Himnusz és a Hiszek egy orgonajáték aláfestéssel! Megrendelhető $5-ért a következő címen: Magyar Múzsa Lemezek Co., P. O. Box 73533, Los Angeles 3, Calif. * MHBK BÁL lesz Clevelandban, holnap, szombaton este 8:30- kor a Statler-hotelben. * “ CSERKÉSZBÁL lesz január 21-én, szombaton este Clevelandban, a Tudor Arms Hotelben. Az amerikai Magyar Cserkészek zártkörű bálját elsőbálozó cserkészlányok hosszú, fehér ruháikban nyitják meg. Mintegy harminc pár lesz. Ezután két gyönyörű teremben, két kitűnő zenekarra megindul a tánc mindenki kedvére. Éjfélkor újból ismerős akkordokra figyelhet a vendégsereg: francia négyes! Tizenhat fiatal házaspár táncolja. Roósz László népszerű zenekara és meglepetésként egy új kitűnő zenekar muzsikál. Meghívó igénylés ezeken a clevelandi telefonszámokon lehetséges: WS 1- 7039 és CE 1-8724. ” RÓZSA”- RÁDIÓ CLEVELANDBAN. — Minden vasárnap este 9 órától fél 10-ig. A WADC- akroni rádióállomásról, a 1350 m-es AM hullámhosszról. Hallgassa Ön is minden vasárnap!!! Az MHBK pittsburghi csoportja január 14-én szombaton este 7 órakor tartja értekezletét a hazelwoodi magyar ev. egyház tanácstermében A HÁZI KÉSZÍTÉSŰ CSOKOLÁDÉT kaphat a lapunkban hirdetett FRANCES BAKERY-ben. — Mindenféle finom krém-csokoládé (grillás, rumos, foundant, mandulás stb.). — Rendeljen még ma! — Ára: $1.75 fontja! Tel.: L010702. • — Ezt a kis kocsit vegye meg! — mondja az eladó a skót vevőnek. — Egy kanál benzinnel akár 100 kilométert is megtesz. — Evőkanál ? Kávéskanál benzin kell hozzá ? (Folytatás az előző oldalról) latkozik meg és ide kell venni azt, hogy Kennedy tettvágyához magasfokú szellemi képességei is társulnak! — Ennek értelmében tehát a világ fokozott di na m izmussal nézhet szembe. — — És a százmilliók Európában, a ki a jóléttől puhán, félve, ki rabszolgasorsának lerázását remélve várja máris a történelmi dynamizmus dübörgését! — A magyar emigráció mit remélhet Kennedy elnökségétől ? — Semmi esetre sem kevesebbet, mint amennyit Eisenhoweréktől remélhetett. Az elesettek felemelése benne van Kennedy programjában! Ezt a meghirdetett belső receptet a nem USA-állampolgároktól sem, lehet, megtagadni. — — Marad-e még hatása az új kormányban az 1956-os magyar szabadságharcnak? — Az 1956-os magyar szabadságharc ,az USA államalapításának a hőskorára emlékeztet. Ez a hőskor piedesztálja ma is az USA nevének és ez magyarázza meg ma is azt a kivételes nagyrabecsülést, amit Amerika népe érez nemzetünk iránt. Ez a megbecsülés nem fog megtorpanni az államelnök Kennedy küszöbén sem. Minden emigráns magyarnak ezzel tiszában kell lennie. — Mi most a legközelebbi és legfontosabb magyar teendő ? — Az ipart a szájról az akaratra és tettre helyezni!— Ttel politikai vonatkozásokkal felhagyni! A klikk-érdekekkel szakítani. Ámultat, nem örökösen felhánytorgatni. — Aki tehát integer vir volt és az maradt, aki a történelmi múltat nem akasztja a szegre. Iwav idegen érdekek szándékos vagy akaratlan cselédig legven: aki nem alszik, amikor áldoznia kell, aki h hisz és hitet tett eddig is a magyar feltámadás mellett s a nemzet örök érdekeit nem haszon élvezni, hanem, szolgálni akarja: az igaz magyart — azármelv hithez, várthoz vagy politikai eszméhez tartozzék is — a kézfogásra nem csak jogosult, hanem kötelezett is!!! — Milyen formában lehet a magyar célratörést a legeredményesebben szolgálni ? — Elismerést érdemel mindenki, aki egyéni életének keretében téglát hord a magyar közjó épületéhez. — Te az egyéni munkát nem elég veeszíteni, — azt összhangba is kell hozni, hogy a közös erőlködés időtálló legyen! — Mi ennek a módja, lehetősége? — Ennek a munkának az elvégzésére szervezetre van szükség. A népakarat formába öntés nélkül semmi más, mint fikció. — Szervezetet létrehozni az emigrációban, különösen most már, mikor annyi van, — sokszorosan nehéz. —Ezerféle érdek öklözi egymást s az emigráció megszavaztatása kivihetetlen, — megoldhatatlan technikai és pénzügyi feladat, melyhez hozzá sem lehet fogni. — Mi a legkézenfekvőbb tehát ! — Egyszerű és komoly elhatározással keresztülvihető! — Ezt az emigráció úgy érheti el, hogyha átnyúl a népakaratnak és megnyilozási formájának alkotmányos, otthoni bázisához, az 1939 - es országgyűléshez a magyar törvényeknek a jelen szükséghelyzetben alkalmazható rendelkezéseihez. — Így az 1937. év 19. tc.-ben létesített Országtanácshoz, illetve képviseletre jogosított tagjaihoz. Ez a tekintély alapját szolgálhatja. Amely a külföld felé feltétlenül kaput nyit és amelyet mindenrg jogtisztelő magyar ember ellenvetés nélkül elfogadhat. — Én azt hiszem, a magyar emigráció ezen az úton járva szolgálhatja a legeredményesebben a magyar jövőt! (Dr. T. K.) . Már megint...?! Sok szellemi élményt s örömet jelentő hivatás lehet az újságírói pálya, hiszen a lapokban való ‘cikkirogatás’ ismennyi szép lelki örömöt jelent! Egyszer az írónak, máskor az olvasónak, olykor a szerkesztőnek, néha pedig mindnyájunknak. Felesleges mondani — más volt a ‘cikkirogatás’ régen és más manapság. A “régi” időkben ugye a ‘cikkíró” megírta, hogy “Hej, Gacsaj Pesta nagy legény volt. Nadrágszíja hét lyukra szólt...” Mire a nagy általánosságban nyájasnak tisztelendő becses Olvasók közül valaki felfortyant: ‘ ‘ Hogy mer ez a hibás ilyeneket állítani, hogy Gacsaj Pestának nadrágszíja hét lyukú volt, mikor ma már a Napnál fényesebben beigazolódott, hogy ez csak falusi babona. — Gacsaj Pesta is csak amolyan 6 lyukú nadrágszíjat hordott földi életében!” Erre válaszolt a cikkíró, majd a viszonválaszra viszontviszonválaszt küldött, aztán a galamblelkű szerkesztő pontot tett a vita végére. Ma megint másképpen van! A ‘cikkíró’ ír valamit, a nyájas Olvasó felfortyan, ha volt ideje a “pépért” elolvasni. Elhatározza, hogy mind ő megírja annak a tintásujjúnak a maga véleményét ! A legtöbb esetben a dacos elhatározás elhatározás marad. Mert manapság a “time” az —“money” és a “pénz beszél, a kutya ugat”. Viszont sok beszédnek sok az alja, — így jut is meg marad is a “kávére”, és a “színes televíziony” részletére... A ‘jelentéktelen’ cikkírónak pedig alig-alig akad kapcsolata olvasóközönségével. Hiszen ‘régen’, ha az Olvasót kétoldali írásiszony gyötörte, még akkor is el tudta mondani véleményét a cikkre vonatkozólag, a vasárnapi serezés alkalmával a sörházban. Dehát ugyebár a sidney-i i.t. Olvasótól igazán nem lehet éppen úgy elkívánni, hogy vasárnapra sörözni menjen el Pittsburghba, mint ahogy a buenosairesi, caracasi vagy müncheni cikkírótól sem. E hosszúra sikerült bevezetésben korántsem kívánom azt állítani, hogy (Folytatás az 5. oldalon)