Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1961-01-06 / 1. szám

2. oldal ca MAGYARSÁG , 1961. január 6. ‘‘MAGYARSÁG’’ — ’’HUNGARIAN PEOPLE” — AMERICAN - HUNGARIAN NEWSPAPER - A Hungarian Weekly Newspaper the Mining and Industrial area of the United States of America — Issued weekly September to June; the-weekly July and August — * Megjelenik hetenként szept.-től jun -ig; kéthetenként juL-aug.-ban * Eugene Szebedinszky, Editor & Publisher Szebedinszky Jenő szerkesztő és kiadó SZERKESZTŐSÉ­G és KIADÓHIVATAL,: 4753 Monongahela Street Pittsburgh 7. Pa. (A hazelwoodi Carnegie Library-val szemben) Szerkesztőség és Kiadóhivatal telefonszáma: Jackson 1-6566 Pannónia nyomda: 5403 2nd Avenue, Pittsburgh 7, Pa. Nyomda telefonszáma: Hozel 1-6544 Minden postai küldeményt erre a címre kérünk: All correspondence should be mailed to: “MAGYARSAG” — P. O. Box 5649, Pittsburgh 7, Pa. (“Special Delivery”: 4753 Monongahela Street, Pgh., 7, Pa.) — Cikkek, melyek íróik névaláírásával jelennek meg — nem egyeznek feltétlenül a Szerkesztőség álláspontjával. — Felkérés nél­kül beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Minden olyan levélhez, mely személyi vonatkozású és amelynek írója választ kíván, válasz-bélyeg mellékelését kérjük. — Akik címet változtatnak, idejében közöljék régi és új címüket! Előfizetés egy évre: $5.00 — Subscription rate, one year: $5.00 — Külföldre évi előfizetés: $6.00 — Légiposta példányonként Európába 45 cent; Délamerikába 30 cent Second-class postage paid at Pittsburgh, Pa. ERRŐL - ARRÓL HALÁLOZÁS, vitéz Sólymossy János, v. vezér­őrnagy december 26-án Milwaukeeben 76 éves korá­ban elhunyt. December 28-án temették nagy részvét mellett. Gyászolják: özvegye: Jussy; fia: Márton;­­ menye: Morly, unokái: József, László, Imre, István és számos jó barátja. Feltámadunk! * SZELECZKY ZITA “longplay hanglemeze” a le­grszebb ajándék! A magyar költészet legragyogóbb "■vöngvszemeit örökítette meg hanglemezen. A ma­gyar nemzeti imádságok: a Himnusz és a Hiszek egy orgonajáték aláfestéssel! Megrendelhető $5-ért a kö­vetkező címen: Magyar Múzsa Lemezek Co., P. O. Box 73533, Los Angeles 3, Calif. * MHBK BÁL lesz Clevelandban, holnap, szom­baton este 8:30- kor a Statler-hotelben. * “ CSERKÉSZBÁL lesz január 21-én, szombaton este Clevelandban, a Tudor Arms Hotelben. Az ame­rikai Magyar Cserkészek zártkörű bálját elsőbálozó cserkészlányok hosszú, fehér ruháikban nyitják meg. Mintegy harminc pár lesz. Ezután két gyönyörű te­remben, két kitűnő zenekarra megindul a tánc min­denki kedvére. Éjfélkor újból ismerős akkordokra figyelhet a vendégsereg: francia négyes! Tizenhat fiatal házaspár táncolja. Roósz László népszerű ze­nekara és meglepetésként egy új kitűnő zenekar muzsikál. Meghívó igénylés ezeken a clevelandi te­lefon­számokon lehetséges: WS 1- 7039 és CE 1-8724. ” RÓZSA”- RÁDIÓ CLEVELANDBAN. — Minden vasárnap este 9 órától fél 10-ig. A WADC- akroni rádió­állomásról, a 1350 m-es AM hullám­hosszról. Hallgassa Ön is minden vasárnap!!! Az MHBK pittsburghi csoportja január 14-én s­zombaton este 7 órakor tartja értekezletét a hazel­woodi magyar ev. egyház tanácstermében A HÁZI KÉSZÍTÉSŰ CSOKOLÁDÉT kaphat a lapunkban hirdetett FRANCES BAKERY-ben. — Mindenféle finom krém-csokoládé (grillás, rumos, foundant, mandulás stb.). — Rendeljen még ma! — Ára: $1.75 fontja! Tel.: L0­1­0702. • — Ezt a kis kocsit vegye meg! — mondja az eladó a skót vevőnek. — Egy kanál benzinnel akár 100 kilométert is megtesz. — Evőkanál ? Kávéskanál benzin kell hozzá ? (Folytatás az előző oldalról) latkozik meg és ide kell venni azt, hogy Kennedy tett­vágyához magasfokú szellemi képességei is társul­nak! — Ennek értelmében tehát a világ fokozott d­i n­a m i­z­m­u­s­s­al nézhet szembe. — — És a százmilliók Európában, a ki a jóléttől puhán, félve, ki rabszolgasorsának lerázását re­mélve várja máris a történelmi dynamizmus dübör­gését! — A magyar emigráció mit remélhet Kennedy elnökségétől ? — Semmi esetre sem kevesebbet, mint amennyit Eisenhoweréktől remélhetett. Az elesettek felemelé­se benne van Kennedy program­jában! Ezt a meghir­detett belső receptet a nem USA-állampolgároktól sem, lehet, megtagadni. — — Marad-e még hatása az új kormányban az 1956-os magyar szabadságharcnak­? — Az 1956-os magyar szabadságharc ,az USA államalapításának a hőskorára emlékeztet. Ez a hős­kor piedesztálja ma is az USA nevének és ez magya­rázza meg ma is azt a kivételes nagyrabecsü­lést, amit Amerika népe érez nemzetünk iránt. Ez a megbecsülés nem fog megtorpanni az állam­elnök Kennedy küszöbén sem. Minden emigráns ma­gyarnak ezzel tiszában kell lennie. — Mi most a legközelebbi és legfontosabb ma­gyar teendő ? — Az ipart a szájról az akaratra és tettre helyezni!— Ttel politikai vonatkozásokkal felhagyni! A klikk-érdekekkel szakítani. Ámultat, nem örö­kösen felhán­y­tor­gat­ni. — Aki tehát integer vir volt és az maradt, aki a történelmi múltat nem akasztja a szegre. Iwav idegen érdekek szándékos vagy aka­ratlan cselédig legven: aki nem alszik, amikor áldoz­nia kell, aki h h­i­s­z és hitet tett eddig is a magyar f­e­l­t­á­m­adás mellett s a nemzet örök érdekeit nem haszon élvezni, hanem, szolgálni akarja: a­z igaz magyart — azármelv hithez, várthoz vagy politikai eszméhez tartozzék is­ — a kézfogásra nem csak jogosult, hanem kötelezett is!!! — Milyen formában lehet a magyar célratörést a legeredményesebben szolgálni ? — Elismerést érdemel mindenki, aki egyéni éle­tének keretében téglát hord a­ magyar közjó épületé­hez. — T­e az egyéni munkát nem elég veeszíteni, — azt összhangba is kell hozni, hogy a közös erőlködés időtálló legyen! — Mi ennek a módja, lehetősége? — Ennek a munkának az elvégzésére szervezet­re van szükség. A népakarat formába­ öntés nélkül semmi más, mint fikció. — Szervezetet létrehozni az emigrációban, különösen most már, mikor annyi van, — sokszorosan nehéz. —­­Ezerféle érdek öklözi egymást s az emigráció megszavaztatása kivihetetlen, — megoldhatatlan technikai és pénzügyi fela­dat, melyhez hozzá sem lehet fogni. — Mi a legkézenfekvőbb tehát ! — Egy­szerű és komoly elhatározással keresztül­vihető! — Ezt az emigráció úgy érheti el, hogyha átnyúl a népakaratnak és megnyi­­lozási formájának alkotmányos, otthoni bázisához, az 1­9­3­9 - es országgyűléshez a magyar törvényeknek a jelen szükség­­helyzetben alkalmazható rendelkezéseihez. — Így az 1937. év­ 19. tc.-ben létesített Ország­­tanácshoz, illetve képviseletre jogosított tagjaihoz. Ez a tekintély alapját szolgálhatja. Amely a külföld felé feltétlenül kaput nyit és amelyet m­i­n­d­e­nrg jogtisztelő magyar ember ellenvetés nélkül elfogad­hat. — Én azt hiszem, a magyar emigráció ezen az úton járva szolgálhatja a legeredményesebben a ma­gyar jövőt! (Dr. T. K.) . Már megint...?! Sok szellemi élményt s örömet jelentő hivatás lehet az újságírói pálya, hiszen a lapokban való ‘cikkirogatás’ is­­mennyi szép lelki örömöt jelent! Egyszer az írónak, más­kor az olvasónak, olykor a szerkesztőnek, néha pe­dig mindnyájunknak. Felesleges mondani — más volt a ‘cikkirogatás’ régen és más manapság. A “régi” időkben ugye a ‘cikkíró” megírta, hogy “Hej, Gacsaj Pesta nagy legény volt. Nadrágszíja hét lyukra szólt...” Mire a nagy általánosságban nyájasnak tisztelendő be­cses Olvasók közül valaki felfortyant: ‘ ‘ Hogy mer ez a hibás ilyeneket állí­tani, hogy Gacsaj Pestá­­nak nadrágszíja hét lyu­kú volt, mikor ma már a Napnál fényesebben be­igazolódott, hogy ez csak falusi babona. — Gacsaj Pesta is csak amolyan 6 lyukú nadrágszíjat hor­dott földi életében!” Erre válaszolt a cikk­író, majd a viszon­válasz­ra viszontviszon­választ küldött, aztán a galamb­­lelkű szerkesztő pontot tett a vita végére. Ma megint másképpen van! A ‘cikkíró’ ír vala­mit, a nyájas Olvasó fel­­fortyan,­­ ha volt ideje a “pépért” elolvasni. El­határozza, hogy mind ő megírja annak a tintás­­ujjúnak a maga vélemé­nyét ! A legtöbb esetben a dacos elhatározás elhatá­rozás marad. Mert ma­napság a “time” az —­­“money” és a “pénz be­szél, a kutya ugat”. Vi­szont sok beszédnek sok az alja, — így jut is meg marad is a “kávére”, és a “színes televíziony” rész­letére... A ‘jelentéktelen’ cikk­írónak pedig alig-alig a­­kad kapcsolata olvasó­­közönségével. Hiszen ‘ré­gen’, ha az Olvasót két­oldali írásiszony gyötör­te, még akkor is el tudta mondani véleményét a cikkre vonatkozólag,­­ a vasárnapi serezés alkal­mával a sörházban. Dehát ugyebár a sidney-i i.­t. Olvasótól igazán nem le­het éppen úgy elkívánni, hogy vasárnapra sörözni menjen el Pittsburghba, mint ahogy a buenosaire­­si, caracasi vagy münche­ni cikkírótól sem. E hosszúra sikerült be­vezetésben korántsem kí­vánom azt állítani, hogy (Folytatás az 5. oldalon)

Next