Magyarság, 1995 (70. évfolyam, 2-6. szám)
1995-02-16 / 2. szám
Révffy László: A DEMOKRÁCIA Talán egyetlen szó sem volt a történelem folyamán annyira elcsépelve, mint a DEMOKRÁCIA. -- Lépten-nyomon halljuk, olvassuk, de valójában már nincs jelen egyetlen ország államvezetésében. Hogy miért? Ennek ezer oka és háttere van, de pillanatnyilag nem tartoznak bele a témába. A XX. században két eszme vívta élethalál politikai csatáját a nemzetek életében. A demokrácia és a marxizmus. Az utóbbi lett ismeretes kommunizmus néven. Pihenésre szendergett pár éve, de még nem múlt ki véglegesen. Ma is jelen van, sztaniol-papírba csomagolva és átkeresztelve. Mielőtt a szunnyadó marxizmusról is írnánk, szóljunk előbb a demokráciáról. A demokrácia szót helyesen NÉPURALOMNAK fordítják a magyar nyelvben és az eredeti görög szó is ezt jelenti. Ilyen értelemben a szó nem helyes, ha annak kifejező tartalmát elemezzük. A tartalom ugyanis az lenne, hogy a nép maga irányítja a sorsát és a vezetők a nép akaratát hajtják végre. Tehát inkább népi önkormányzat a helyes értelmezése a demokrácia szónak, mint a népuralom. Ennek ellenére van benne uralom is, de nem a szó értelmezése szerint. Ugyanis ez az uralom abból adódik, hogy a nép akarata mégsem egységes. A politikai programokat nem a nép alkotja, hanem egyes emberek, csoportok, pártok a nép számára és nem minden esetben a nép javára. A népet aztán különböző politikai pártok igyekeznek a maguk táborába toborozni és evvel már megbontották a népet. A sorra kerülő választásokon valamelyik párt elnyeri a többséget és annak az akarata érvényesül. A többi más, akarta ellenére is. Tehát például: a 60% uralkodik a 40%-on. Van olyan eset is, hogy a nép akarata a választásokon annyira megoszlik, hogy a legnagyobb párt sem képes abszolút többséget kapni. Ilyen esetben a koalíciós kormány elképzelhető, de nem minden esetben helyes megoldás, ami csak arra jó, hogy egyik párt se valósíthasson meg semmit az elképzelt programjából. Klasszikus példája a jelenlegi magyar kormányzás, ahol teljes két különböző felfogású párt akar közösen dolgozni, melynek beláthatatlan katasztrofális következményei lehetnek az elkövetkezendő időkben. Valójában a demokrácia sem nem ideológia, sem nem program.A demokrácia csak egy keret, melyet valamilyen politikai előnyös programmal szoktak megtölteni. Ez (Folytatás a 6. oldalon) Lejár: Muta tvanysza m . AMERICAN HUNGARIAN FNDT 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, NJ 08903 JOBBOLDALI SZELLEMI ÚJJÁSZÜLETÉS GERMÁNIÁBAN Átlendülve az új esztendőbe, az évforduló kapcsán megfigyelhetjük, hogy bizonyos tavalyi politikai jelenségeket sodor magával az idő. A közelmúltban a bolsi nyomor és a német nyelvtanítás térhódítása kapcsán rámutattam arra a hihetetlen anyagi felemelkedésre, amit a porig lerombolt és megalázott német birodalom félszázados újjáépítése folyamán elért. Érdemes elgondolkozni ezeken a tényeken és az okozati összefüggések keresése közben összehasonlításokkal rávilágítani a különbségekre. Miért van pl. elrettentő nyomor a természeti kincsekkel megáldott, nagy kiterjedéső Ukrajnában és az általa bitorolt, az Antall-társaságtól odaajándékozott, ésagyar örökségű Kárpátalján? Egyszerűen azért, mert vannak szorgalmas és lusta népek, törekvők és tanyák, amelyek nem tűrik, hogy a leigázottak [mint a kárpátaljai magyarok stb.] életszínvonala különb legyen az elnyomók szovjetizált nyomorúságánál. Amint az egyének, úgy a népek életében is, -ha szabadon fejlődhetnek - a törekvők a legmostohább körülmények ellenére is könnyíteni, javítani képesek sorsukon. Ez a szabad verseny a magángazdálkodású rendszerekben csodákat képes művelni. A szorgalmas természetű népek, mint a magyar és német, ragaszkodnak a magántulajdonhoz, miért is idegen áramlat számukra a bolsevizmus, a marxizmus bármilyen formája, hívjuk bár kommunizmusnak vagy bornféle cucilizmusnak. Ez utóbbinak elvtársai is Bonnba zarándokolnak azokért a márkamilliókért, amelyeket a háborús pusztítás poraiból feltámadott, hajdani nemzetiszocialista gyökerekből naggyá tett német közgazdaság tesz lehetővé. Ámde az anyagi jólét távolról sem biztosít tökéletes életet, szellemi javak, illetve igények nélkül. Itt, ezen a ponton kapcsolódik gondolatmenetemhez az előbb említett, múltból örökölt bolsi nyomor és a német “kapitalista” paradicsom. Örvendetes, hogy az 1989 év óta folyamatban lévő szellemi újjászületés térhódítása egyre nagyobb méreteket ölt, úgyhogy ma már az angol nyelvű sajtó is foglalkozik vele. Mivel a Republikánus párt novemberi fölényes választási győzelmével Amerikában is megkezdődött bizonyos szellemi földcsuszamlás, az 1995-ös esztendő előreláthatólag jelentős jobbra tolódást hozhat, amit csak tetézni fog a minden bizonnyal jobboldali elnököt választó francia szavazás. Az említett három hatalomnak világnézeti jobbrafordulása remélhetőleg pozitív hatással lesz a kárpátmedencei összmagyarság sorsánk alakulására is. "Németország új szellemi elitje előkelő megjelenésű, törekvő fiatalokból áll, akik csöppet sem félnek azoktól az értékektől, amelyek megrázkódtatnák középkorú szabadelvű szüleiket”, olvassuk a világsajtóban. A Pax Christians európai tömegei örömmel üdvözlik a német szellemi elit ébredezését és a többé-kevésbé közös hagyományokhoz való visszatérését. Akárcsak csen hazánkban és a nyugati társadalmakban, a politikai vonatkozású radikális úttörő munkát már évtizedeken át elvégezték abőrfejű néven ismert hazafiak, akik többnyire nem a szellemi elitből, hanem a fizikai dolgozókból kerülnek ki. Nos, ezek után az úttörő rohamcsapatok után, most színre léptek a szellemi honvédelem ugyancsak jobboldali csoportjai, amelyeknek (Folytatás a 7. oldalon) Kellemes meglepetéssel szolgálunk a MAGYARSÁG hűséges olvasótáborának: vitéz SERÉNYI ISTVÁN, a világhírű távgyalogló hősünk, lapunk régi-régi munkatársa, akinek tollából évtizedek óta számtalan remek riportját olvashatták, — most ismét hallat magáról, hogy mi minden történt vele... Most bécsi székhelyéről közénk látogatott, az USA-ba... v. Serényi István többhetes amerikai látogatása során elhangzott előadásaiban, interjúiban az otthon és ERDÉLYBEN tett utazásainak tapasztalatait ismertette. Ezek tanúságaként az emigráció előrendű feladataira mutatott rá. - Kiemelte, milyen nagy jelentőségű az otthoni és az elszakított országrészeken élő testvéreinknek - elsősorban is az ifjúság felé nyújtott segítségünk. - Módot kell találnunk, - mondta, - elsősorban a felekezeti iskolák, cserkészet, kultúr-és sportintézmények, rendezvények támogatására. Majd ismertette az elmúlt esztendőben kifejtett személyes törekvéseit. Miután a kitűnő Veszprémi Vegyeskart a világhírű SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOKON nemzetközi sikerhez juttatta, most a sárospataki ref gimnázium lelkes énekkarának otthoni és külföldi szereplését iparkodik elősegíteni. Kalotaszeg Megemlékezett az átala kezdeményezett ÜZEN A HARGITA c. vándorkiállítás veszprémi és keszthelyi sikereiről, mely a Székelyföld [Kovászna] páratlan népművészeti kincseit mutatja be. E kiállítások megnyitói során alkalma van újra és újra Erdély ügye felé fordítani a közfigyelmet. Szólott a veszprémi Kulturközpontban rendezett, nagy érdeklődéssel kísért előadásáról, és a megyei Sportigazgatóság által rendezett "Sport és Nemzettudat" c. előadásának örvendetes hatásáról, melyben bejelentette a (Folytatás a 6. oldalon) v. Serényi felvétele