Magyartanítás, 2006 (47. évfolyam, 1-5. szám)
2006 / 1 - Irodalom - Cs. Varga István: „A semmi ágán ülők”
Szigeti Lajos Sándor, akár Szőke György egymástól eltérő megközelítésű elképzelését vesszük alapul! —, ugyanis az anyahiány kozmikussá dagadása ezt a motívumot is szétfeszíti. Elképzelhetőnek tartom, hogy a faágon üldögélés az anyaölre történő, szimbolikus utalás a József Attila-i értékrendszerben. Hiszen az édesanya a költészetét átfonja, szinte minden versében előbukkan, még ha csupán mellékesnek tűnő, egyetlen mondat erejéig is. Például A Dunánál című művében: „A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának élén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém."'21' IV. Vallomás zárszóként Ezen esszém egy próbálkozás, sőt törekvés volt arra, hogy két olyan minőségi fokot jelentő alkotót, mint József Attila és Csokonai Vitéz Mihály a kifejezés, gondolkodásmódjuk és érzelemviláguk alapján összevessek. Ezenkívül igyekeztem elhelyezni mindkettejüket a szerteágazó, sokszínű irodalom szövevényes hálójában. Ugyanis számos esetben találtam találkozási pontokat más-más írókkal, költőkkel és alkotásaikkal kapcsolatban. Szerettem volna rávilágítani arra, hogy milyen csodálatosan fonódhatnak össze a különböző korokban született művek és szerzőik. Az eredetmotívumok keresése is inkább csak körkép jellegű. Hiszen nem állíthatom teljes bizonyossággal egyik variáció érvényességét sem. Viszont a feltevéseimet szeretném röviden összegezni. A költőpár költészete kapcsolódási pontjainak ismeretében, úgy gondolom, Csokonai Vitéz Mihály inspirációs hatást gyakorolt József Attila kifejezőképeire, filozófiai attitűdjére, önmegszólító verstípusára és a kozmikus egyedüllétés a széttöredezettség bizonytalan érzésére. A semmibe lógást bibliai eredetűnek tartom én is. Ám a faág motívumát az ősi hiedelemvilág világfájához, sámánfájához és faanyájához is kötöm, így tehát a XX. századi művész az őt ért hatások komplexumát formálta saját nyelvére, ötvözve a régmúlt hagyományainak, a különböző korok gyöngyszemeinek és a modern irodalomnak az értékeit. Mindezt hihetetlen gyönyörűséggel, egyediséggel, képzelő- és hatóerővel tette! Valójában az elsődleges szándékom az volt, hogy ezt az ámulatba ejtő, szomorú és tiszta szépséget mutassam be több nézőszögből, mind József Attila, mind Csokonai Vitéz Mihály és az irodalom csodálatos áradatának kapcsolódó pontjainak esetében! r IRODALOM 1. József Attila összes versei, szerk. Szabolcsi Miklós, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971. 2. Csokonai Vitéz Mihály versek. In: Nagy klasszikusok, szerk.: Vargha Balázs. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 3. Ady Endre összes versei, szerk. Domokos Mátyás, Budapest, Osiris Könyvkiadó, 2001. 4. Irodalmi szöveggyűjtemény I., szerk. Dr. Mohácsy Károly, Budapest, Korona Nova Könyvkiadó, 1998. 5. Dr. Szigeti Lajos Sándor: A József Attila- i teljességigény, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1988. 6. Dr. Szőke György: Úr a lelkem, Budapest, Párbeszéd Kiadó, 1992. 7. Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága, Budapest, Corvina Könyvkiadó, 1982. 8. Soproni Olivér: Az életfa és a madár a kerámián, Budapest, Múzsák Közművelődési Könyvkiadó,1987. 9. Jankovics Marcell: A fa mitológiája, Debrecen, Csokonai Kiadóvállalat, 1991. 10. Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály, Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1975. 11. Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 12. Vágó Márta: József Attila, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978. 13. Bóka László: Válogatott tanulmányok, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1966. 14. Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937. In: Irodalomtörténeti Könyvtár 41. kiadás. Szerk.: Czine Mihály. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1998. 15. „Miért fáj ma is”: Az ismeretlen József Attila. Szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Budapest, Balassi Könyvkiadó, 1992. 16. Barta János: Klasszikusok nyomában, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1976. 17. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt., 2001. 18. Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. Szerk. Dr. Karikó Sándor. Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Könyvkiadó, 2001.