Mai Magazin, 1986 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3. szám
kot adományozott a Budán felállítandó egyetemre, alkalmas tanárok szerződtetésére. A szécsényi vár védelmében hősi halált halt édesapja emlékére papnevelő intézetet alapított, anyja emlékezetére pedig harmincezer forintot adományozott, hogy a leendő budai egyetem mellé, világi ifjak számára, nevelőintézetet létesítsenek. Közben — miután eredményes egyházszervező tevékenysége mellett hatalmas magánvagyont szerzett — települt át a család Nyugat-Magyarországra. Széchényi György azonban nemcsak vagyont és tekintélyt szerzett családjának, hanem hosszú nemzedékekre alapvonásaiban meghatározta a család politikai arculatát azzal, hogy a maga ellentmondásokkal teli korában a nemzeti törekvések szolgálatát és koronás urához való hűséget igyekezett összeegyeztetni. Ennek a politikai magatartásnak Széchényi Györgynél is markánsabb képviselője volt unokaöccse, Széchényi Pál, a család második érseke (1642—1710). Mint kalocsai érsek, a Rákóczi-szabadságharc idején vállalt közvetítő, békéltető szerepet. Míg ő a békén fáradozott, Heister — labanc generális — elpusztította a birtokait, a kurucok pedig az ónodi országgyűlésen megfosztották a vagyonától. Élete utolsó éveit betegeskedve, a politikából kiábrándulva tengette. A szatmári békét már nem érte meg, 1710-ben Sopronban meghalt. A hagyomány szerint a császáriak mérgezték meg garzénnal. Mumifikált holttestét a sopronbánfalvai pálos kolostor kriptájából száz évvel később Széchényi Ferenc vitette át a család nagycenki családi sírboltjába. Ma is ott látható a közel háromszáz éves múmia az eredeti koporsóban. „Századunk elején — írja a község krónikása — még kivehetők voltak arcvonásai, megvolt fehér haja, szép fehér szakálla.” A század elején azonban a Széchényi-uradalom kertészsegédje betört a sírboltba, letépte az érsek-múmia gyűrűjét és a nyakában függő aranyláncot, a kereszttel együtt. A durva „beavatkozás” miatt megsérült múmiát a Magyar Nemzeti Múzeum konzerváltatta az 1960-as évek elején. (A hagyomány az érsek holttestének mumifikálódására alapozta az arzénmérgezés gyanúját.) A családi nevek írásáról annyit, hogy írták Szécsénynek, Szécsenyinek magukat, a 19. századtól jobbára Széchényinek, így két é-vel, de y-nal sohasem. Egyedül gróf Széchenyi István és leszármazottai a „Széchenyiek”. A grófi rangot Széchényi György, Pál érsek hét testvérének egyike szerezte, 1697-ben. Részt vett Buda felszabadításában a töröktől, majd Székesfehérvár, Kanizsa és Szigetvár visszavételében is. Nagycenk életében jelentős változást hozott, amikor Széchényi Antal 1741- ben — feleségével Barkóczy Zsuzsannával — a községbe költözött, ahol kezdetben egy emeletes majorház szolgált lakásukul. Rövidesen azonban nagy Apa és fia Kiscenket Széchényi Ferenc, a művelt főúr (1754—1820) tette a család igazi központjává, amikor Horpácsról (Sopronhorpács) könyvtárát és Sopronban őrzött nagy értékű gyűjteményeit fokozatosan Cenkre költöztette. Széchényi Ferenc nevéhez fűződik a kastély klasszicista stílusú átépítése 1800-ban, a klasszicista homlokzati rész kialakítása. (Ezt a homlokzati formát állíttatta vissza az Országos Műemléki Felügyelőség a kastély restaurálása sor. Széchényiek akik egyik ősét Szabó Mártonban látják, s úgy vélik, nem is volt nemes ember. Mások — maguk a Széchényiek is — a legősibb korból valónak vélik. (Bártfai Szabó László, a Sárvár-Felsővidéki gróf Széchényi-család története című terjedelmes munkájában a Széchényi-családot az ősi Zách nemzetségből származtatja.) A család szinte hihetetlenül gyors felemelkedése Széchényi György érsek nevéhez fűződik (1592—1695). Széchényi György — a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, Pázmány Péter tanítványa és pártfogoltja — hatalmas ívű pályát futott be életének 103 éve alatt. Pécsi, Csanádi, veszprémi, majd győri püspök. Az 1681. évi országgyűlés után a lengyeleknek elzálogosított Lubló várának és a 13 szepesi városnak a visszaváltására felajánlotta az országnak a zálogösszeget. Ezért a nagylelkűségért az országgyűlés törvényben mondott köszönetet. Már mint esztergomi érsek, 1687-ben Buda felszabadításának emlékére százezer forint értékű birto építkezésnek lehetünk tanúi. Széchényi Antal a szerény „castellumot” az 1750— 60-as években a kor igényeinek megfelelően átalakította. dieres