Mai Nap, 1989. szeptember (1. évfolyam, 172-196. szám)
1989-09-03 / 173. szám
Egy cseh ellenzéki: Bohumil Dolezal Vajon hány Budapesten született és élő magyar értelmiségivel fordult elő, hogy negyvenkét évesen gondolt egy nagyot, s gőzerővel nekifogott, majd meg is tanulta a cseh nyelvet? Az 1940-ben Prágában született Bohumil Dolezállal, neves ellenzékivel ennek az ellenkezője történt. Nevezetesen: 1982-83 fordulóján egy német-magyar nagyszótár segítségével elkezdett magyarul tanulni. Majd mindjobban előrehaladva nyelvünk elsajátításában, az élőbeszéd gyakorlása céljából keresett magának egy tanárt. Családjának egyetlen tagja sem magyar, s nem volt az senki felmenői, rokonai közül sem. „Akkor viszont honnan az indíttatás?" - tettem fel neki a kérdést egyik budapeti, a cseh nemzeti fejlődésről magyarul tartott előadása után. Kiderült, hogy mindennek a demokratikus eszmék, a reformer gondolkodás az oka. Országának két szomszédját, Lengyelországot és Magyarországot már akkor, a nyolcvanas évek elején is - elvbarátaival együtt - a követendő pédákat szolgáltató, demokratizálódás útján élenjáró államok közé sorolta. * * * Magányos harcosai korábban is voltak a közeledésnek: Németh László, Anton Straka vagy Dombossy László. Németh László, Tanú című lapjának egyik számában, csehiekről és magyarokról írta ezt a két elgondolkodtató sort: „Itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük, tejtestvéreinket...” Azóta lepergett néhány évtized, sorsközösségünk változalan, az egymás iránti ismerethiányos közömbösségünk alig változik. Meg nem állhatom, hogy fel ne idézzem végül Németh Lászlónak a Nagyvilág című folyóirat 1959 januári számában megjelent Az én cseh utam című írása egyik gondolatát: „A két nép erényei és hiányai nyilván kiegészítik egymást. Nálunk több a nyugtalanító (gyakran el is torzuló) zsenialitás, ott megbízhatóbb a műveltség, konokabb a szenvedély, kitartóbb a munka. Ha ezt a két népet valami szerencsés anyagcsere kapcsolhatná egybe! - éreztem már akkor is. - Ha én magam is egy kicsit csehebb lehettem volna! - teszem hozzá most, huszonöt év után.” S választhatunk akárhány hasonló idézetet Anton Strakától, a budapesti csehszlovák nagykövetség hajdani kulturális attaséjától, népeink barátságának elkötelezett hívétől is. Térjünk azonban vissza Bohumil Dolezalhoz! Középiskolai tanulmányit a cseh fővárosban végezte, s itt volt hallgatója a híres Károly Egyetem bölcsészkarának. Német és cseh nyelvet, valamint irodalmat tanult 1957- 62 között. * * * Diplomájának megszerzését követően egy könyvkiadónál dolgozott, szerkesztőként. Irodalomkritikával foglalkozó Tvar (Arc) című lapjának viszontagságos és rövid sors jutott. Megjelenését 1965-ben — igaz, ideiglenesen! - betiltották. Majd 1968-ban ismét engedélyezték, hogy a következő évben - immár végleg! - ismét betiltsák. Bohumil Dolezal pedig, aki lapját hol szerkeszthette, hol nem, egy ideig munkásként dolgozott. Végül megtanulta a számítógépprogramozást; most már több mint húsz éve ezen a területen dolgozik egy prágai vállalatnál. * * * Elvbarátai, egy évtizednél is régebben, mozgalmat hoztak létre, a Cseh Demokratikus Kezdeményezés. Kifejezetten politikai mozgalom ez, ellentétben a Charta 77-el, ami inkább erkölcsi alapon szerveződött, és kevésbé homogén, hiszen tagjai között a konzervatív katolikusoktól a marxistákig számtalan irányzat képviselője megtalálható. Politikai programjuk a cseh társadalom megújítását, demokratizálását tűzte ki céljául. Petíciókat fogalmaznak, ezekhez aláírásokat gyűjtenek, kiadnak két - egyenlőre nem hivatalos - lapot. Ő maga rendszeresen olvassa a magyarországi sajtót, igyekszik jól tájékozott lenni, együtt haladni az itteni eseményekkel, s mindenről tájékoztatni mozgalmuk tagságát és lapjaik olvasóit. Még akkor is, ha ezért időről időre „hivatalos meghallgatáson” kell megjelennie, még akkor is, ha időnként bevonják az útlevelét. Egyik legfőbb feladatának a magyarországi tapasztalatok hasznosítását tekinti. Dr.Polgárdy Géza I A HÍRADÁSTECHNIKAI GÉPGYÁR I felvesz: - pénzügyi előadót, - gyors- és gépírót, - könyvelőt, - építész műszaki ellenőrt, - utókalkulátort, - időnormást, - belföldi pótalkatrész-ügyintézőt, - anyagnormást, - elemző közgazdászt, - gyártásfejlesztőt, - elektromos anyaggazdálkodót, - NC-technológust, - elektromos anyagbeszerzőt, - gazdasági ügyintézőket, - gondnokot. Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet személyesen vagy telefonon. Cím: Híradástechnikai Gépgyár Bp. XI., Hunyadi J. u. 2. Tel.: 667-255/203 mellék___________________________________ 1989. szeptember 3., vasárnap . [ 10