Mai Nap, 1989. szeptember (1. évfolyam, 172-196. szám)

1989-09-03 / 173. szám

Egy cseh ellenzéki: Bohumil Dolezal Vajon hány Budapesten született és élő magyar értel­miségivel fordult elő, hogy negyvenkét évesen gondolt egy nagyot, s gőzerővel neki­fogott, majd meg is tanulta a cseh nyelvet? Az 1940-ben Prágában született Bohumil Dolezállal, neves ellenzékivel ennek az ellenkezője történt. Neveze­tesen: 1982-83 fordulóján egy német-magyar nagyszó­tár segítségével elkezdett magyarul tanulni. Majd mindjobban előrehaladva nyelvünk elsajátításában, az élőbeszéd gyakorlása céljá­ból keresett magának egy ta­nárt. Családjának egyetlen tagja sem magyar, s nem volt az senki felmenői, rokonai közül sem. „Akkor viszont honnan az indíttatás?" - tet­tem fel neki a kérdést egyik budapeti, a cseh nemzeti fej­lődésről magyarul tartott elő­adása után. Kiderült, hogy mindennek a demokratikus eszmék, a reformer gondol­kodás az oka. Országának két szomszédját, Lengyelor­szágot és Magyarországot már akkor, a nyolcvanas évek elején is - elvbarátaival együtt - a követendő pédákat szolgáltató, demokratizáló­dás útján élenjáró államok közé sorolta. * * * Magányos harcosai koráb­ban is voltak a közeledésnek: Németh László, Anton Straka vagy Dombossy László. Né­meth László, Tanú című lap­jának egyik számában, cse­hiekről és magyarokról írta ezt a két elgondolkodtató sort: „Itt élünk egy sorsközösség­ben, egymásról mit sem tud­va. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük, tejtestvérein­ket...” Azóta lepergett né­hány évtized, sorsközössé­günk változalan, az egymás iránti ismerethiányos közöm­bösségünk alig változik. Meg nem állhatom, hogy fel ne idézzem végül Németh Lász­lónak a Nagyvilág című folyó­irat 1959 januári számában megjelent Az én cseh utam című írása egyik gondolatát: „A két nép erényei és hiányai nyilván kiegészítik egymást. Nálunk több a nyugtalanító (gyakran el is torzuló) zseni­alitás, ott megbízhatóbb a műveltség, konokabb a szen­vedély, kitartóbb a munka. Ha ezt a két népet valami szerencsés anyagcsere kap­csolhatná egybe! - éreztem már akkor is. - Ha én magam is egy kicsit csehebb lehet­tem volna! - teszem hozzá most, huszonöt év után.” S választhatunk akárhány ha­sonló idézetet Anton Straká­­tól, a budapesti csehszlovák nagykövetség hajdani kultu­rális attaséjától, népeink ba­rátságának elkötelezett hívé­től is. Térjünk azonban vissza Bohumil Dolezalhoz! Közép­iskolai tanulmányit a cseh fő­városban végezte, s itt volt hallgatója a híres Károly Egyetem bölcsészkarának. Német és cseh nyelvet, vala­mint irodalmat tanult 1957- 62 között. * * * Diplomájának megszerzé­sét követően egy könyvki­adónál dolgozott, szerkesz­tőként. Irodalomkritikával foglalkozó Tvar (Arc) című lapjának viszontagságos és rövid sors jutott. Megjelené­sét 1965-ben — igaz, ideigle­nesen! - betiltották. Majd 1968-ban ismét engedélyez­ték, hogy a következő évben - immár végleg! - ismét be­tiltsák. Bohumil Dolezal pe­dig, aki lapját hol szerkeszt­hette, hol nem, egy ideig munkásként dolgozott. Végül megtanulta a számítógép­programozást; most már több mint húsz éve ezen a te­rületen dolgozik egy prágai vállalatnál. * * * Elvbarátai, egy évtizednél is régebben, mozgalmat hoz­tak létre, a Cseh Demokrati­kus Kezdeményezés. Kifeje­zetten politikai mozgalom ez, ellentétben a Charta 77-el, ami inkább erkölcsi alapon szerveződött, és kevésbé ho­mogén, hiszen tagjai között a konzervatív katolikusoktól a marxistákig számtalan irány­zat képviselője megtalálható. Politikai programjuk a cseh társadalom megújítását, de­mokratizálását tűzte ki céljá­ul. Petíciókat fogalmaznak, ezekhez aláírásokat gyűjte­nek, kiadnak két - egyenlőre nem hivatalos - lapot. Ő ma­ga rendszeresen olvassa a magyarországi sajtót, igyek­szik jól tájékozott lenni, együtt haladni az itteni ese­ményekkel, s mindenről tájé­koztatni mozgalmuk tagsá­gát és lapjaik olvasóit. Még akkor is, ha ezért időről időre „hivatalos meghallgatáson” kell megjelennie, még akkor is, ha időnként bevonják az útlevelét. Egyik legfőbb fel­adatának a magyarországi tapasztalatok hasznosítását tekinti. Dr.Polgárdy Géza I A HÍRADÁSTECHNIKAI GÉPGYÁR I felvesz: - pénzügyi előadót, - gyors- és gépírót, - könyvelőt, - építész műszaki ellenőrt, - utókalkulátort, - időnormást, - belföldi pótalkatrész-ügyintézőt, - anyagnormást, - elemző közgazdászt, - gyártásfejlesztőt, - elektromos anyaggazdálkodót, - NC-technológust, - elektromos anyagbeszerzőt, - gazdasági ügyintézőket, - gondnokot. Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet személyesen vagy telefonon. Cím: Híradástechnikai Gépgyár Bp. XI., Hunyadi J. u. 2. Tel.: 667-255/203 mellék___________________________________ 1989. szeptember 3., vasárnap . [ 10

Next