Mai Nap, 1991. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
MINDKETTŐN TÚLADNÁNAK Az elmúlt fél esztendőben Mihail Gorbacsov nem mozdult ki Moszkvából, illetve csak külföldi úti kötelezettségeinek tett eleget. Most - bármennyire kössék is a Kremlhez valóban súlyos teendői - belorussziai körútra indult. Egyebek között olyan körzeteket keresett fel, amelyek máig is szenvednek Csernobil következményeitől. A szovjet elnök egyre nehezebben tud szót érteni népével - éppen ez késztette arra, hogy mégis a „nép közé menjen”. A szovjet államszövetség megújítását, jóváhagyását kimondani hivatott március 17-i népszavazáson nagyobb szüksége lesz a tömegek támogatására, mint valaha. A baltiak, a moldovaiak, a grúzok, az örmények - legalábbis törvényesen megválasztott parlamentjük, de minden jel szerint e köztársaságok lakosságának többsége is - nem kívánnak tagjai lenni az államszövetségnek, és eleve visszautasítják a népszavazásban való részvételt. Oroszországban legutóbb olyan politikusok is a nem szavazat mellett foglaltak állást, akik a közelmúltig a föderáció fenntartásának hívei voltak, és ellenkezőleg: az együttmaradás gondolata mellé álltak olyan radikálisok, akik pedig élesen szembenállnak a birodalmi gondolatot képviselő konzervatívokkal. A szovjet államfő, Gorbacsov és fő ellenlábasa, az oroszországi elnök, Jelcin között az elmúlt napokban jobban kiéleződtek az ellentétek, mint bármikor korábban. Immár leplezetlenül egymás lemondását követelik. Lesz-e konzervatív fordulat (a népszavazás előtt vagy után) a Szovjetunióban? Egyesek azt mondják: ez már meg is történt, de legalábbis megkezdődött. Akadályozzák a privatizációt, ismét szájkosarat próbálnak rakni a televízióra, az újságokra, és Gorbacsov személyén keresztül visszatérőben van a pártokrácia diktatúrája. Az államelnök - állítják e források - a tábornokok túsza. Mások úgy vélik: a konzervatív katonák nemcsak Jelcint gyűlölik, hanem Gorbacsovot is, aki - ha nem is teljesen következetesen, de mégis csak „fellazította” a Szovjetuniót, „elveszítette Kelet-Európát”. Ezek a bonapartista katonák - Alksnis ezredes népképviselő és elvbarátai - ha rajtuk múlna, mindkét államférfin túladnának. Eközben Szovjetunió-szerte rohamos ütemben nő a zűrzavar, az áruhiány, az infláció, a bűnözés. Nehezen kiszámítható, hogy ilyen körülmények között hogyan reagálnának a tömegek egy ilyen vagy olyan fordulatra, a „rend helyreállításának” kísérletére, ígéretére, jelszavára. Kulcsár István Tücsköt-bogarat összehord A legyek fura ura Párizs (DPA) Egy francia szakértő pazarlásnak tartja, hogy az Európában egyedüliként tenyésztett rovart, a selyemhernyót „eldobják”, miután elvégezte a rábízott munkát. Bruno Comby azt állítja, hogy táplálkozási szempontból épphogy a hernyóselymet kellene eldobni, és magát a hernyót hasznosítani, legalábbis az éhezőknek adni. Comby szerint egyáltalán nem meglepő, hogy Európán kívül a rovarok sokfelé keresett ínyencfalatnak számítanak. A furcsa ízlésű szakember különösen azon csodálkozik, hogy a rovarokat még az éhínség által sújtott fejlődő világ sok vidékén sem eszik meg, holott azok az élvezetes állati fehérje kimeríthetetlen és racionális forrását jelenthetnék. A poloskákat és tetveket, vagy a vegyszerrel szennyezett rovarokat nem tartja emberi fogyasztásra alkalmasnak. A jól megrágott méhek viszont az aromás mézeskalács ízére emlékeztetik, míg a hangyák petéi utóételnek kiválóak. A fenyőtobozokról leszedett rovarlárvák úgy olvadnak szét a szájában, mint a vajaskeksz, a legyek élvezeti értéke pedig egyenesen a kaviáréval vetekszik. Az általa ,a jövő konyhájának” minősített étrend iránt érdeklődőknek azt ajánlja, hogy addig is, amíg beindul Európában a rovarok étkezési célú nagyüzemi termelése, sparherten pirított tücsökkel, a rovarcsemegék netovábbjával próbálkozzanak. Egy mondatban: ♦ Az amerikai kormányzat illetékes vezetői ösztönzik a magyar-csehszlovák-lengyel együttműködést - ezzel a tanulsággal jártak Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter csütörtöki tárgyalásai a washingtoni külügyminisztériumban. ♦ A Mongol Népi Forradalmi Párt csütörtökön befejeződött kongresszusán Budragcsa Dasiondon személyében új elnököt választott a párt élére. Eddig 1163 AIDS-fertőzöttet vettek nyilvántartásba a Szovjetunióban, közülük harmincan már belehaltak a betegségbe - közölte csütörtökön a Trud című lapban Valentyin Pokrovszkij professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának elnöke. ♦ A japán Sinkanzen rakétavonat egyik új modelljével hazai sebességi rekordot állítottak föl: a Tokaido expressz óránkénti 325,7 kilométeres sebességet ért el a kijelölt útszakaszon. ^ 24 ÓRA 2 Izraeli farsang A rakétaveszély elmúltával első ízben engedélyeztek Tel Avivban tömegösszejövetelt. A mostani happeningen a purimot ünneplk az izraeli nagyváros lakói. AP MTI Külföldi Képszerkesztőség Napirenden a politikai rendezés Irak mindenbe beleegyezik (New York-i tudósítónktól) Egy nappal a tűzszünet meghirdetése után Irak közölte, hogy hajlandó teljesíteni az Egyesült Államok feltételeit. Az amerikai védelmi miniszter viszont kilátásba helyezte, hogy csapataik egy ideig még Dél-Irakban maradnak. Dick Cheney az NBC tévének nyilatkozott, és azt mondta, hogy mindaddig, amíg Irak hozzá nem kezd a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtásához, szükség van az amerikaiak jelenlétére. Elvben egyébként az irakiak már minden követelést hajlandók teljesíteni: az ENSZ-ben delegátusuk közölte, hogy elfogadják az összes BT-határozatot, és hamarosan szabadon bocsátják a hadifoglyokat. Iraki részről azt is tudatták Washingtonnal: Bush elnök felszólításának megfelelően katonai parancsnokokat jelölnek ki, akik az amerikai tisztekkel együtt kidolgozzák a tűzszünet technikai részleteit, a hadifoglyok elengedésének módját. Iraki fogságban mindössze néhány szövetséges katona van, főleg pilóták, míg a szövetségesek egy friss angliai jelentés szerint 175 ezer irakit fogtak el. A fogolycserét azonban nyilván bonyolítani fogja, hogy Irak állítólag többezer kuvaitit hurcolt el - a kuvaiti ENSZ nagykövet szerint 22 ezret - és az Egyesült Államok az ő szabadon bocsátásukhoz is ragaszkodik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma vitatja meg a háború utáni helyzetet, a hivatalos tűzszünet feltételeit, és nyilván meghatározza, hogy az eddigi 12 határozatból mit és hogyan kell Iraknak teljesítenie. Az amerikaiak által kidolgozott új határozattervezet magában foglalja, hogy amíg Szaddám Huszein uralmon van, fenn kell tartani a fegyverembargót. Szó van arról is, hogy a gazdasági szankciók is érvényben maradnak, ugyanakkor Washingtonban közölték, hogy humanitárius élelmiszersegélyt készek küldeni Irakba. Washingtonban már javában folynak a politikai rendezés előkészületei. Bush elnök szerdán Hurd brit külügyminisztert, csütörtökön Dumas francia külügyminisztert fogadta és ma találkozik a német külügyminiszterrel, Genscherrel. A francia politikus a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy szerinte a háború után a legsürgősebb a palesztin probléma rendezése, Genscher pedig a találkozó előtt egy nyilatkozatban kijelentette, hogy Irakot meg kell fosztani még megmaradt rakétáitól. A katonák után tehát a politikusoknak is sok dolguk lesz. Fazekas Erzsébet (Az Öböl-térségről szóló írásainkat lásd a 15. oldalon) 1991. március 1., péntek