Mai Nap, 1992. április (4. évfolyam, 85-113. szám)

1992-04-04 / 88. szám

Tábornokok megítélése Vorosilov a szovjet tisztek közt tisztogatott ★ Itt van április ne­gyedike. Negy­venöt esztendőn keresztül önkéntesen, kötelezően zártuk szí­vünkbe ezt a napot. Virágcsokrokkal adóztunk a hős szovjet katonák emlé­kének, dicsőítettük a felsza­badító csapatokat vezénylő tábornokokat, Malinovszkijt és Tolbuhint. Szerepük meg­ítélése természetesen első­sorban a történészek dolga és egyben kötelessége is. Ma viszont, amikor a Szovjetunió és az általa megtestesített to­talitárius rendszer már nem létezik, érdemes megismerni itteni megítélésüket. Vajon hogyan viszonyult hozzájuk és miként vélekedik ma róluk saját hazájuk és népük. A vá­lást Vitalij Ivanovics Fomin nyugállományú ezredes had­történésztől várom, aki hosszú éveken keresztül ta­nulmányozta a XX. századi magyar hadtörténelmet, és így talán a leghivatottabb az értékelésre. - Elöljáróban el kell mon­danom, hogy mind Tolbuhint, mind Malinovszkijt ismertem. A magyarországi harcokban a második, illetve a harmadik ukrán frontot vezették. Ta­pasztalt, és ami nem jellemző a Vörös Hadsereg akkori tá­bornokaira, rendkívül humá­nus parancsnokok voltak. Sztálin nem is kedvelte őket. ★ Tehát miközben élvez­ték katonáik szeretetét, po­litikailag kegyvesztettnek számítottak? - így talán nem monda­nám. Egy biztos, a nép sze­mében hősök voltak. A hon­védő háborúban jelentős népszerűség övezte Tolbu­hint és Malinovszkijt is. Talán érdemes megjegyezni, hogy ők viszont egymást nem ked­velték. ★ Hogyan értékelték ők a magyarországi hadművele­teket? Valóban felszabadí­tóként érkeztek?­­ Katonák voltak. Nem po­litizáltak. Egy célja volt ekkor mindenkinek: szét kellett zúz­ni a fasiszta Németországot. Berlin felé pedig Magyaror­szágon keresztül is vezetett az út. ★ Milyen volt a megítélé­sük a háború után?­­ Mindkettőjük a Szovjet­unió hőse, nevüket ma is tisz­telet övezi mind a nép köré­ben, mind állami szinten. A mai napig sok más hőssel együtt a Kreml falában nyug­szanak, és a róluk kialakult kép valószínűleg a jövőben sem változik meg. Nevüket ma is utcák és intézmények őrzik. ★ Talán érdemes még szólni Vorosilovról is.­­ Ő a harcokban nem vett részt. Vorosilov 1945-től a magyarországi szovjet ellen­őrző bizottságot vezette. A két említett marsalltól az ő személyiségének megítélése jócskán eltérő. Vorosilov dur­va, nagyon műveletlen, mondhatnám, faragatlan em­ber volt. Ezért lett Sztálin egyik legközelebbi munkatár­sa, s talán barátja is. Hihetet­len mítosz vette körül mint a 17-es polgárháború veterán­ját. Bugyonnijjal együtt szinte istenként tisztelte őket a nép. Pályája 1957-ben tört ketté, mikor bebizonyosodott róla, hogy milyen szerepet játszott a sztálini személyi kultusz fenntartásában. Kiderült, hogy az ő hozzájárulásával végeztette ki Sztálin a háború előestéjén tisztikarának egy jelentős részét. Tehát Vorosi­lov ma már nem számít hős­nek. Persze el kell ismerni, hogy a Vörös Hadsereg ve­zérkari akadémiája egészen 1990-ig az ő nevét viselte. Varga Levente Moszkva Pozsony fölött továbbra is őrködik a felszabadító katona • ÚJ SZEREPOSZTÁS AZ EMLÉKMŰNÉL Rendszerváltás ide, rend­szerváltás oda, megemlé­keznek április 4-ről Po­zsonyban. A 47 évvel ez­előtti eseményeket változat­lanul a szlovák főváros felszabadulásának tekintik, és ünnepük. A szovjet kato­na emlékművét, amely a vá­ros fölötti domb tetejéről te­kint le a hatezer elesett baj­társa sírjára, idén is, akár­csak évtizedek óta mindig, megkoszorúzza a városi elöljáróság. Ám ma már nem a főpolgármesteri hiva­tal, hanem a szlovák antifa­siszták szövetsége szerve­zésében. Az ünnepséget vi­szont két nappal korábban tartották. Bár koszorúznak Po­zsonyban, az Április 4-e tere visszakapta a régi nevét - Roland tér lett. És a szovjet hadvezérek vagy bolsevik politikushírességek nevét viselő utcákat is átkeresztel­ték. Pozsony mind a 17 ke­rületében változtak utcane­vek, a Pozsonyliget helyén fölépült lakótelep utcái és la­kói élték át a legtöbb tábla­cserét. Ma már mindenki ha­zatalál, hiszen a nagy válto­zások óta eltelt egy eszten­­dő. Az idén is sor kerül ilyen csinosításra három kerület­ben, ám csak július elseje után. A táblacserebere ugyanis bonyodalmakat okozhat a parlamenti vá­lasztások szervezésében. (te) 1992. április 4., szombat 17

Next