Mai Nap, 1992. augusztus (4. évfolyam, 205-233. szám)
1992-08-15 / 219. szám
Beszélgetés Duray Miklóssal, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom vezetőjével Legyen magyarlakta világok szövetsége A közeledés a szlovák vezetők részéről, a realitásra való ráérzés jele. Duray Miklós szerint a szlovák-magyar viszony nem választható el a szlovákiai magyarsághoz fűződő politikai elképzelésektől. Körültekintésre és józanságra van szükség. • A szlovákiai Szabad Újságban közölt interjújában megjegyzi, úgy látja: kezd megváltozni a szlovák politikai körök Magyarországgal és a szlovákiai magyarsággal szemben kezdetben megnyilvánuló nagyon kemény és militáns hangvétele. Miből gondolja, hogy a helyzet változik? • Elsősorban abból, hogy korábban Vladimír Meciarnak a szlovák televízióban elhangzott néhány olyan kijelentése, amely úgy próbálta láttatni, mintha Magyarország Szlovákiával szemben próbálna fokozott katonai készültségi szintre kerülni. Ezt most visszavonta, magyarázva, hogy az újságok rosszul interpretálták a szavait. Ugyanakkor a szlovák külkapcsolatok minisztere is igyekezett tompítani a kormányfő kijelentéseit. Politikai körökből elhangzott olyan vélemény is, hogy Szlovákia egyértelműen rá lesz utalva az együttműködésre, és ezért jó viszonyt kell fenntartania Magyarországgal. Tehát a kezdeti, mondhatni militáns hangvétel tompult, és mintha inkább a realitásokra való ráérzést tükröznék az elmúlt napok. Természetesen Szlovákiában eléggé nehéz megállapítani azt, hogy mennyiben józanodik a politika és mennyiben marad még a korábbi eufórikus állapotában. A felségjogi szuverenitási nyilatkozat, illetve a szlovák alkotmány előkészítése sok olyan hangot, megnyilvánulást vált ki, amelyek nem a józanságot tükrözik. Ugyanakkor az ország várható gazdasági problémái láthatóan megfontoltságra intik őket. • De miből érzi azt, hogy változik a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos álláspont? • Úgy gondolom, hogy Szlovákia Magyarországhoz fűződő viszonya nem választható el a szlovákiai magyarsághoz fűződő politikai elképzelésektől. Az igaz, hogy pillanatnyilag is a nemzetállami elképzelések vannak túlsúlyban, és a szlovák alkotmánynak néhány megfogalmazása centralisztikus és nemzetközpontú államigazgatást és politikai koncepciót tükröz. Ugyanakkor a politikai körökben kezdenek megbarátkozni azzal is, hogy a szlovákiai magyaroknak, illetve a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeknek joguk van az önkormányzat bizonyos formáihoz. Ez a korábbiakhoz mérten azt mutatja, hogy a kisebbségek helyzetének a megközelítését, valamint a Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulások enyhülését párhuzamba lehet hozni. • Hogy könyvének címével éljek, sokak szerint ön kutyaszorítóban érezheti magát a kettéváló Csehszlovákiában. Ám az is lehet, hogy a helyzet változik, s az örökké üldözött Duray Miklós nem lesz üldözött többé. • Nem erről van szó. A mostani politikai helyzet átmeneti, az a kemény politikai vonal, amely jelenleg Szlovákiában kormányon van, az nemcsak, hogy megenyhülhet, de jelentősen megváltozhat. Ha nem, akkor megbukik. A jelenlegi változások önmagukban még nem adnak egy kedvezőbb megoldást, de elvezethetnek egy megfelelő megoldáshoz. Ugyanis az egész átváltozás Közép- Európában, amely a térségre kényszerített versailles-i rendszert alakítja át, végül is azt jelenti, hogy szervesebb rendszer alakul ki, mint ami az eddigiekben létezett. Remélhetőleg kiegyensúlyozottabb hatalmi és polgári viszonyok lépnek az eddigiek helyére. A nemzeti és társadalmi feszültségek nem tarthatók fenn huzamosabb ideig. Hacsak nem erőszakkal uralkodnak a népen, a polgárokon. Ha valamennyire is működik a pluralista rendszer és politika, parlamenti demokrácia, akkor előbb-utóbb az alapvető kérdésekben megszületnek a megfelelő megoldások. • A szlovák kormány álláspontjának változása a magyar kisebbséghez, illetve annak politikai képviselőihez mennyire befolyásolhatja a magyar belpolitikai helyzetet, annak erős polarizációját? • Nem hiszem, hogy ilyen vetületben kellene tekinteni erre a kérdésre. Nincs meghatározó jelentősége annak, hogy melyik szlovákiai magyar párt melyik magyarországi csoportosuláshoz áll közelebb. Ráadásul, ahogy a szlovák, úgy a magyarországi politikai szerkezet is átalakulóban van. Itt nem a pártok közelségén vagy távolodásán van a hangsúly, hanem azon, hogy mely elképzelések alapján lehet reális és érvényes politikai konstrukciókat kialakítani. Végül is ez a döntő, nem az, hogy melyik pártot minek nevezzük, vagy melyikhez áll közelebb. • Ön a jövő héten a Magyarok Világszövetsége kongresszusának vendége lesz. Véleménye szerint mennyire befolyásolja a volt szocialista országok magyar kisebbségének életét az, hogy a Magyarok Világszövetsége már nem csak Nyugatra, nemcsak Amerika felé orientálódik? • Én ezt helyesnek tartom, végül is a világ magyarsága sokrétű, és amellett, hogy Magyarországon él a magyarok zöme, a második legnagyobb csoport a Magyarországot körülvevő országokban él. Ugyanakkor helytelennek tartanám, ha a korábbi nyugati irányultságot egy határ menti kisebbségi magyar orientáció váltaná fel. A Magyarok Világszövetsége az egész világ magyarságának szervezete, és nem egy-egy régióra szabott, kényszerített szövetség. A nyugati magyarság sokrétűsége és szellemi ereje következtében legalább olyan helyet érdemel a világszövetségben, mint a kisebbségi magyarság. • Hogyan értékeli azokat az eseményeket, amelyek a szervezet körül zajlanak, gondolok az elnökségválasztás körüli konfliktusokra? • Tőlem ez egy kicsit távol esik, mert ebbe nem kapcsolódtam bele. Ott voltam viszont a rendkívüli kongreszszuson. Arról nagyon rossz véleményem alakult ki. Úgy éreztem, nincs igazi szándék a világszövetség megújítására. Ugyanis az 1989-ben megválasztott vezetőség szerintem helytelenül képzelte, hogy be kell bizonyítania: ő a világszövetség megújításának a letéteményese. Ez alapvető tévedés. A világszövetséget csak azok újíthatják meg, akik széles körben magukénak akarják tekinteni. Nekem kialakult egy elképzelésem azzal kapcsolatban, hogy a világ magyarsága milyen megosztottságban, illetve milyen rétegeződésben él, és ennek a tükröződését tartanám helyesnek a világszövetség szerkezetében. Az lenne helyes, ha a világot a magyarlakta régiók szerint próbálnánk megjeleníteni a magyarok világszövetségében. Harminc-harmincöt ilyen magyarlakta régió van a világban. • Elvár-e valamilyen segítséget pártja számára? • Az Együttélés Politikai Mozgalom nem lép be a Magyarok Világszövetségébe, mivel nemcsak a magyarok, hanem németek, ukránok, lengyelek politikai szervezete is. Alapszervezetei persze beléphetnek. Az interjút készítette: Trenka Erika 1992. augusztus 15., szombat 5