Mai Nap, 1993. január (5. évfolyam, 1-29. szám)

1993-01-29 / 27. szám

« Lehetne gyorsabb, olcsóbb, udvariasabb... A KONVERTIBILIS FORINT­ urópai gyakorlat: a hasonló ■rtékű érmék igencsak aprócskák. Papírpénzeink viszont vi­­lgviszonylatban is a szele­­tek közé tartoznak, de ma már csak művészileg méltók országunkhoz - a gyártási achnológia alapján nem. Már sak azért sem, mert a forint Kelet-Közép-Európa vezető pénzei közé tartozik, ami a nemzetközi normák szigo­­rúb betartását követeli. Pe­­dig az elmaradott gyártási­echnológia miatt egyazon nemleten belül nincs két töké­­ntesen azonos nagyságú bankjegyünk. Az új pénz gyártásához viszont százmil­­ókért kell felújítani a bank­­agynyomdát, az erre kiírt ten­­der a napokban zárul le. Te­­hát eldöntött tény, hogy az új printokat idehaza nyomtat­­ik, de ehhez még egy-két év­­e szükség van. Jól tippelnek azok, akik úgy vélik, hogy a k­is bankjegy megteremtése­­ forint konvertibilitásával esik egybe. - Korábban a tízezerforin­­os megszületéséről is akad­­ak találgatások... - Amikor megtervezzük a két év múlva esedékes új bankjegysort, abban a tíz­­ezerforintosnak is meglesz a nagy színe és arcképe. De hogy ennek kibocsátására mikor kerül sor, azt a piac igé­­nyei döntik el.­­ A jegybank persze nem­­csak pénzkibocsátással fog­­alkozik: ad is belőle. Még­­azzá a gyengélkedő banko­dat segíti ki komoly pénzekkel - legutóbb épp a csődbe ju­­ott Iparbankházat hárommil­­iárd forinttal. Meddig tart még ez a szocializmusra emlékez­ető, „majd az állam megse­gít" tempó?­­ A jegybankot a bankok bankjának, vagyis az utolsó nentsvárnak is nevezik. En­­nek keretében Nyugaton is megsegítik a bajba jutott, de még működőképesnek vélt pénzintézeteket. Persze ez egy roppant diszkrét akció, amelynek során a központi bank megnyitja a nála tartott banki tartalékalapot, vagy ha kell, még hitelt is ad hozzá. A Magyar Nemzeti Banknak is­ontos, hogy ha egy bank iránt­i bizalom meginog, az még ne jelentse a bankrendszer iránti bizalmatlanság kezde­tét.­­ Vagyis nyugodtan alhat­nak a bankvezérek - akik végső esetben is többmilliós végkielégítéssel távoznak mert az MNB mindig meg­menti bankjukat. Tényleg, mindig? - Senkit nem buzdítanék arra, hogy a mi segítségnyúj­tásunkra építsen. A csődöt követő rendbetétel egyéb­ként is a hanyag bankvezetők cseréjével szokott kezdődni... Ráadásul az sem garantálha­tó, hogy az MNB mindig, min­den bankot kihúz a kátyúból: ha a pénzintézet menthetet­len, akkor nem fogunk presz­tízskérdést csinálni a csőd­ből. Mindemellett azt is látni kell, hogy a manapság gyen­gélkedő bankrendszer nem­csak egyes bankvezetők hi­bájából van bajban. A keres­kedelmi bankok már eleve nagy számjegyű, szinte be­hajthatatlan hitellel indultak útnak. Persze a pénz értéké­nek javulása az inflációs hasznot is megtépázta, ami az eddigieknél szigorúbb gazdálkodást követelne. Ilyenkor bosszulják meg ma­gukat a korábban nagyvona­lúan - kellő fedezet nélkül - kiadott hitelek és a hosszú tá­vú kötvényekre bőkezűen be­ígért kamatok. A tiszta lap megteremtéséhez az állam a hitelkonszolidációval - a ké­tes kintlévőségek átvállalásá­val - járul hozzá.­­ Bizonyára sokak számá­ra demagóg kérdésnek hat, de a nem túl rózsás hely­zetben néhány bank - kö­zöttük állami bank - háza táján mintha indokolatlan jólét uralkodna. Talán nem is véletlen, hogy az egyik nagybank első embere ma­ga kezdett takarékossági intézkedésekbe.­­ Az vitathatatlan, hogy gyakran ott is magasak a fize­tések, túlzott a létszám, ahol nem lenne ok a vigasságra. Ezt olykor én magam is szóvá teszem. De ez a folyamat vél­hetően csak átmeneti, hiszen a gyengék, a túlköltekezők úgyis kidőlnek a sorból. Összeolvadások is várhatók, miként az IBUSZ Bankot is megvették. A legnevesebb külföldi pénzintézetek is tér­nyerésre vágynak, ami nyil­ván ésszerű gazdálkodást hoz magával. Összességében tehát mégiscsak azt mondhatom, hogy a bankrendszer ugyan lehetne gyorsabb, olcsóbb, udvariasabb, közelebb az emberekhez - ezért is támo­gatjuk a vidéki bankrendszer létrehozását­­, és az elmúlt évek megrázkódtatásai is le­hettek volna kisebbek. A be­tétesek azonban jó helyen tartják a bankokban a pénzü­ket, az ő biztonságukra min­dig is vigyázni fognak. Érsek M. Zoltán 1993. január 29., péntek Királyi város A Hajdú-Bihar megyei „főváros” nagy napok elé néz ebben az eszten­dőben. Háromszáz évvel ezelőtt nyilvánították szabad királyi várossá a kálvinista Rómát. 1693. április 11 -e végleg beírta magát Debrecen törté­nelmébe. Az évfordulóra na­gyon készül a város. Egész éves ünnepi prog­ramtervet készítenek elő. A szervezők első­sorban a megyeszék­hely értékeire, hagyomá­nyaira, élni akarására, a benne rejlő fejlődési le­hetőségekre kívánják felhívni az ország, de a külföld figyelmét is. A háromszázadik év­forduló tiszteletére bi­zottság alakult, melynek elnöke dr. Hevessy Jó­zsef polgármester. A ta­gok között ott van Ko­csis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházke­rület­­püspöke, Virágh Pál címzetes államtitkár, de Szabó Magda írónő is. - weisz - 7 Jutalomstrapa a legszebbnek Eredetileg a szépségkirály­nőnek, Magyarország leg­szebb asszonyának és férjé­nek ítélték halmazati jutalom­ként a Srí Lanka-i (volt Cey­lon) utazást. Ha megfogta, hadd vigye, Katonáné Újváry Éva a legszebbnek találtatott és hites urával a szigetor­szágba utazhatott. Laptár­sunknak, a Rákosvidéknek azonban azt nyilatkozta a szépasszony: az utat valójá­ban nem is ő nyerte, hanem az őt kísérő tévéstáb. A nyárutón Mrs. Hungary Srí Lankán címmel vetített filmben láthattunk is szépet minden mennyiség­ben. Buddhista szerzetest, Bogyai Katalint, nagykövetet, aki bújt, aki nem, sőt, még maga a legszebb asszony is felvonult a képernyőn. Ami nem látszott a felvéte­leken, az még inkább szót ér­demel. A huszonnégy órás utazás után sajtófogadás, vá­rosnézés, protokollebéd, díszvacsora váltották egy­mást. Utána - ki tudja, a ven­déglátók vagy a forgatócso­port akaratára - egy röpke hatszáz kilométeres túrára akarták cipelni őket, alig tud­ták lemondani. Elvégre pihenni mentek , totál kiborultak. Hiába. Mindenhol jó, de legjobb otthon. Megérkez­vén, a fiatalasszony javallot­ta, kérte, hogy a XVII. kerületi otthonuk utcáját aszfaltozzák le. De világkiállításra készülő fővárosunk egyik szabadon választott képviselője erre azzal érvelt, még ha matema­tikaversenyt nyert volna. (vád) Katona Zita felvétele

Next