Mai Nap, 1993. február (5. évfolyam, 30-57. szám)
1993-02-16 / 45. szám
Miniszterjelöltek mérlegen A miniszterelnök nem hagyta sokáig bizonytalanságban az országot: kijelölte új reménybeli minisztereit. Eszerint Schamschula György 45 éves MDF-es parlamenti képviselő lenne az új közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, aki alapvető feladatnak tartja, hogy működésbe kell hozni az ország infrastrukturális beruházásait. Dr. Mádl Ferenc 62 éves, végzettségét tekintve jogász. Szakterülete a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogai és a nemzetközi magánjog. Korábban az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója volt, jelenleg tárca nélküli miniszter. Nem tagja egyetlen pártnak sem, Andrásfalvy Bertalan utódjának tekinthető. Dr. Latorcai János Miklós korábban a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. igazgatóságának elnöke volt. Őt valójában Szabó Iván javasolta ipari és kereskedelmi miniszternek. Dr. Gyurkó János MDF-es képviselő. A 41 éves építőmérnök korábban ismert környezetvédő, gyakran támadta elődjét, Keresztes K. Sándort erélytelensége miatt. Most - úgy tűnik - rá vár a Bős z) vitáktól sem mentes környezetvédelem feladata. Szabó János a harminchat tagú kisgazda frakció vezetője a földművelésügyi miniszterjelölt. Azt vallja, jelentős tőkebefektetéssel fel lehet támasztani az összeomlott magyar mezőgazdaságot. Dornbach Alajost, a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti képviselőjét, az Országgyűlés alelnökét arról kérdeztük, miként értékeli Antall József személyi döntéseit. - Nem szívesen minősíteném előre a miniszterelnök leendő munkatársait. Meglepő ugyan egyik-másik személy kiválasztása, de valójában az döbbentett meg, hogy a legprofibb minisztert, Kupa Mihályt eltávolította kormányából. Az ő szemszögéből persze ez érthető, hiszen a kormány semmit nem hagyott megvalósulni a Kupa-programból. Gellért Kiss Gábor, az MSZP ügyvivője így reagált a Mai Nap kérdésére.Mádl Ferenc kivételével a jelöltek már korábban is bebizonyították alkalmatlanságukat. Képtelenségnek tűnik, hogy a miniszterelnök őket jelölje a megüresedett tárcák élére. Gyurkó János Bős ügyében korábban szemellenzősnek bizonyult, bár ma reggeli nyilatkozatából az derül ki, rugalmas politikus. Tud alkalmazkodni a változó szélirányhoz. Dr. Latorcai János Miklós személyével kapcsolatban talán az a legbiztatóbb, hogy Szabó Iván jelölte ipari miniszternek. - A miniszterelnök úr döntése nem emlékezteti önt a kádári káderpolitikára? - Nem, mert Kádár legalább nagyobb körből választott, és hozzáértők véleménye alapján döntött. radosza Latorcai János Miklós Mádl Ferenc Schamschula György Gyurkó János Szabó János TÉRKÉPÉN A NYOMOR Az ország első „településdíjhátralék-térképével” ismertette meg ma délelőtt az újságírókat György István, Kőbánya polgármestere. Hogy miért éppen a X. kerületi önkormányzat büszkélkedhet e szomorú címmel? Azért, mert itt található Budapest legtöbb, hátralékkal rendelkező embere. A fővárosban a ki nem fizetett számlák értéke 1990 elején még „csak” 129 millió forint volt, ez egy évvel később 336 millió forintra nőtt, tavaly pedig már meghaladta a 2,6 milliárd forintot! Ennek a hatalmas összegnek a hiánya a közüzemi vállalatok működését veszélyezteti, sok embert pedig a víz gáz-villanyszolgáltatás megvonása, illetve a kilakoltatás fenyeget. A rendszer működőképességét az önkormányzatok különböző szociális támogatással tartják fenn. Persze örök kérdés, hogy jó helyre adják a segélyt. Az IKV nyilvántartása szerint több mint 15 ezer kőbányai csaknem 15 millió forinttal tartozik... A térkép szerint a legtöbben a kerület északi lakótelepének három körzetében, és a déli magas házak közötti tíz körzetben élnek. A legnagyobb gondok a lakbérrel vannak, 9,5 millió forint lakbért nem fizettek be. Ezt követi 4 millióval a víz- és csatornadíj-hátralék, s e kettőhöz képest elenyésző a lift-, a tévé és a kertgondozási díjhátralék összege. A szociális segélytérkép nagyjából igazolja a díjhátralék-térkép adatait. Ugyanis a lakbér-hozzájárulásért folyamodók főleg az említett északi és déli lakótelepi részeken laknak. (f. takács) ' Legfrissebb ITTHONRÓL \_______________________________________________/ A NÖVÉNYOLAJ ÁRA A mezőgazdaság privatizációjának néhány fonákságáról és azok következményeiről kezdődött lapzártánkkal egy időben sajtótájékoztató a Kereszténydemokrata Néppárt székházában. Mint ismeretes, a parlament illetékes bizottsága február elején megállapította, hogy a magyar növényolajipar privatizálása kifogásolható volt. Az olajmagtermelők ajánlata minden szempontból a legjobb volt, mégsem ezt fogadták el. A KDNP felkarolta az olajmagtermelők ügyét. Álláspontjuk szerint nem szabad belenyugodni a hibás döntések következményeibe, hiszen azok árát évtizedekig fizetni kell. -if- 1993. február 16., kedd LIBERÁLIS CIVODÁLOK A két parlamenti liberális párt, a Fidesz és az SZDSZ rendre megsértődik egymásra. Legutóbb Orbán Viktor, a fiatal demokraták első embere azzal „vádolta” Pető Ivánt és pártját, hogy az MSZP-vel baloldali blokkot készülnek létrehozni. Kuncze Gábor, az SZDSZ újdonsült frakcióvezetője mennyire tartja fontosnak a „Pető-Orbán” vitát? - Orbán Viktor saját magával vitatkozott. Megfogalmazott egy állítást, és utána azt keményen megbírálta. - Az állítás az SZDSZMSZP közeledésre vonatkozott... - így van, ezt ő Pető Iván nyilatkozatából vélte kiolvasni, ami pedig semmi erre való utalást nem tartalmazott. Nem következik az SZDSZ magatartásából ilyesmi, Orbán Viktor olyan dolog körül csinált tüzet, ami a valóságban nem létezik. Nem gondolom, hogy ez nekünk fontos kérdés lenne. Pető Iván mégiscsak válaszolt egy közleményben Orbán kijelentésére, bizonyos fokig tehát fontos az ügy.Valamilyen formában természetesen reagálni kell rá, nem maradhat úgy a dolog, hogy Orbán Viktor a tévedéseit világgá kürtöli, s azt elengedi az ember a füle mellett. De hát nem olyan kérdés ez, ami minket megzavarna. Hozzáteszem, hogy a Fidesz és az SZDSZ közötti kapcsolatot sem fogja megzavarni. Úgy ítéljük meg, hogy Orbán Viktor tévedett, ebből csak azt a tanulságot lehet levonni, hogy ez vele is előfordulhat. - Mit lehet tudni a rövidesen sorra kerülő SZDSZ-Fidesz tárgyalásokról? - Erről már korábban megállapodott a két párt, minden valószínűség szerint a jövő héten ülünk tárgyalóasztalhoz. Vagyis az apropót nem az Orbán-nyilatkozat adja, általában a két párt együttműködéséről lesz szó. - Milyen együttműködésről? Egy esetleges választási koalícióról? - A megbeszélés éppen azt célozza, hogy felderítsük az együttműködés terepeit, előzetesen ezért nem tudok részleteket mondani. - Más párttal is megbeszéltek már hasonló találkozót? - Nem. - Egyetért azzal az állítással, hogy az SZDSZ a Fidesz rovására erősödhet meg, és fordítva, hisz a két párt hasonló szavazótáborra épít? - Elképzelhető, hogy elhódítunk egymástól szavazatokat, viszont mindkét párt a liberális centrumot erősíti. (czg) _3___