Mai Nap, 1993. május (5. évfolyam, 117-145. szám)

1993-05-06 / 121. szám

Eljárás Hitler ideológiai fő­művének román kiadója ellen A Mein Kampfért harcol az (Bukaresti tudósítónk­tól) Sajtóértekezleten pana­szolta el Oliviu Tocaciu ügyvéd, a főügyészség eljá­rást indított Adolf Hitler Mein Kampf (Harcom) című hírhedt könyvének kiadója, a Pacifica vállalat ellen. Ötezer példányt a szebeni Bolsik nyomdában foglaltak le, és a terjesztésre már átadott, má­sik ötezer példány is hasonló sorsra jutott. Mindössze 25 példánynak lett gazdája. Ismerni a múltat Tocaciu úr, a franciából fordított (?!) kiadás gondozó­ja, a demokrácia, az informá­ció szabadságának megsér­tését, az alkotmányosság megszegését véli felfedezni az ügyészség eljárásában, és persze erélyesen tiltako­zik. Szerinte az új nemzedé­keknek ismerniök kell a múlt politikai doktrínáit. Ezek sze­rint jobbról is, balról is ve­szély fenyegeti a demokrati­kus társadalmakat, csak ezeknek a szélsőséges ideológiáknak az alapos is­meretében lehet eredmé­nyesen harcolni ellenük. Csak véletlen Mező véletlennek tartja vi­szont, hogy Hitlernek, ké­sőbb a 2. világháborút kirob­bantó náci birodalom vezé­rének a műve éppen a washingtoni Holocaust em­lékmúzeum megnyitásakor jelent meg. A büntető törvénykönyv elavultságára hivatkozó ki­adó tapintatosan elhallgatta a vállalkozás kifizetődő ke­reskedelmi-pénzügyi olda­lát: egy példány árát hivata­losan 6500 lejben állapítot­ták meg. Az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a naciona­lizmus romániai megnyilvánu­lásainak jelentőségét írásban és szóban egyaránt lekicsiny­lő köröknek azonban a Mein Kampf körüli botrány olyan jól jött, mint üvegesnek a ha­nyatt esés. (­gh­) ügyvéd M. J. nagypapa lett No végre! Most már képes bizonyíték is van arra, hogy Mick Jagger nagypapa, íme első leányunokája, akinek nevét, sajnos, nem árulta el az Elle című lap. Talán neki sem sikerült kinyomozni? Mindenesetre a szülők - Jade Jagger és Piers Jackson arcán elégedett, büszke mo­soly honol. És a nagypapién? 1993. május 6., csütörtök Auschwitzban forgat az E.T. világhírű alkotója Embeth szép és törékeny Gyönyörű színésznő - állapította meg az igényes és kényes ízlésű amerikai rendező, Steven Spielberg. - Bár kis ideig haboztam, nem ismervén a nevét, aztán mégiscsak mellette döntöttem - mondta az E.T., a földönkívüli világhírű alkotója. Az ifjú hölgyet Embeth Davidtznek hívják (Davicsnak ejtik a nevét), és egyáltalán nem kíván semmiféle hangzatos művésznevet felvenni. Az éppen Auschwitz/Oswiecim közelében forgató Spielberg az új filmjéhez keresett női főszereplőt­­ és meg is találta Embeth kisasszony személyében. A rendező történelmi témát választott:­­ játékfilmet készít Oskar Schindler­­ német nagyiparosról, arról a férfiról, aki a legsötétebb náci időkben zsidók ezreit mentette meg a koncentrációs tábortól és a biztos haláltól azzal, hogy „hadiiparilag fontos” üzemeiben foglalkoztatta őket.­­ A Bunte magazin felvételén látható Embeth Davidtz Dél-Afrikából származik, egyelőre hajadon, apja vegyész, egyetemi tanár. A kisasszony otthon vezető színésze egy­­ színházi társulatnak. „És törékeny, mint egy porcelánbaba” - mondta róla­­ Spielberg. Látható a Betekintés Discovery - Betekin­tés névvel új tévéadó kezdi meg rövidesen működését az Astra 10 műholdról. A dokumen­tumműsorokat sugárzó állomást eredetileg nem júliusban, hanem jóval később kívánták üzembe helyezni. Csakhogy közvélemény­kutatási adatok szerint akkora iránta az érdek­lődés, hogy célszerű volt meggyorsítani a Discovery szervezését és a sugárzás műszaki feltételeinek a megte­remtését. Az adó tulaj­donosa a Sky-csoport. IVÁN NEM AZONOS Izraelben évek óta bírósá­gi per folyik az Amerikából kiutasított Ivan Gyemja­­nyuk ellen, akit első fokon azzal a váddal ítéltek halálra, hogy ő a náci koncentrációs táborok Rettegett Iván né­ven emlegetett ukrán hóhé­ra, aki sok ezer zsidót gyilkolt meg. Egyes adatok viszont arra mutatnak - s ezt állítja a védelem is - hogy Gyemja­­nyuk nem azonos, nem lehet azonos a tömeggyilkosssal és csak piti kis fasiszta volt. Sajátos érvrendszerrel kapcsolódott be a vitába a Lvovban (ukránul: Lvivben, németül: Lembergben, len­gyelül: Lwówban) megjelenő Za Vilnu Ukraina című na­cionalista újság. A Ruh, az ukrán népfront helyi aktívái nevében felhívást közöl az ukrajnai zsidó közösséghez. Eszerint Gyemjanyuk ártat­lan áldozat, akinek elítélésé­ért az ukrán­ zsidók a felelő­sök. Ezért kötelességük, hogy hassanak az izraeli bí­rákra Gyemjanyuk felmenté­séért. Ellenkező esetben a Ruh Ivovi tagjai „megfelelő intézkedéseket tesznek Iván Gyemjanyuk kiszabadításá­ra”. A Ivovi újság - állapítja meg ennek kapcsán az orosz fővárosban megjelenő Moszkovszkije Novosztyi - nem kevesebbet ajánl, mint azt, hogy térjenek vissza a kollektív felelős­ségnek a sztálini időben be­vett elvéhez, amikor is vala­kit csupán valamely közös­séghez való tartozásért bün­tettek - legyen az kulákság, az Ukrán Felszabadító Had­sereg vagy a görög katolikus egyház. (k. i.) 15

Next