Állami főgimnázium, Makó, 1937
Kovács Károly dr. 1875—1937. Szomorú nevezetessége volt iskolánkban az elmúlt karácsonynak. Elragadta tőlünk egyik régi, kedves kartársunkat, Kovács Károly dr.-t. Kovács Károly Újvidéken született s középiskolai tanulmányait ott, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte s utána egy évig a budapesti gyakorló gimnáziumban tanított. Azután 1897-ben Makóra került s itt tanított 1907-ig. Majd néhány hónapig Nagybányán s utána Újvidéken 1907—9-ig, s végül 1920—24-ig ismét Makón tanított. Innen ment nyugdíjba. Élénk részt vett a társadalmi és politikai életben is. Megyebizottsági tag volt Temesvárott s utóbb Makón. Ugyancsak tagja volt Makón az iskolaszéknek s ügyvezető igazgatója a revíziós ligának. Igen nagy gyakorlati érzékről tanúskodó cikkeket írt a lapokba. Iskolai működése s az iskolán kívüli szereplése egyaránt rokonszenvessé és népszerűvé tették, osztatlan szeretetben volt része mind tanítványai, mind kartársai és a társadalom részéről, mert ahol csak lehetett, mindenütt segítő jó barát volt. Kellemes, megnyerő modora, őszintesége, nyílt, vidám, élénk kedélye mindenkit barátjává tett, aki csak ismerte. Halála érzékenyen sújtotta a gazdatársadalmat is, amelynek annyiszor adott értékes ötleteket és tanácsokat. Könynyedségét, frisseségét, vállalkozó szellemét mindaddig megtartotta, míg alig egy évvel ezelőtt a lappangó kór rohamosan nem kezdte megtörni életerejét, hogy azután többé ne is engedje őt talpraállni. Hasson az ő emléke mindvégig mindnyájunkra felemelőleg, serkentőleg. Maros István.