Makói Népujság, 1947. június (3. évfolyam, 121-144. szám)

1947-06-01 / 121. szám

1947 júniusi „A felelősség a Kisgazdapártra hárul.. Farkas Mihály levele a Kisgazdapárt főtitkárához Farkas Mihály, az MKP főtitkár helyettese .e hó 12-én levelet intézett dr Balogh István államtitkárhoz, a Kisgazdapárt főtitkárához. A levél­hez mellékelte a kisgazdapárti kép­viselők vidéki gyűlés­eken tartott be­szédének kivonatát és közölte: ,,Ezekből megállapítható, hogy a Kisgazdapárt képviselőinek tekinté­lyes része a legsúlyosabb módon megsérti a kötött megáll­apod­ást és nemcsak a­ magyar demokrácia nyugalmát és rendjét borítják fel, hanem nyílt szovjetellenes propa­gandát folytatnak. Ez, — ha így folytatódik —, következménnyel jár­hat az egész országra." Miután Farkas Mihály levelére semmiféle választ nem kapott, má­jus 14-én az alábbi levelet küldte el dr Balogh Istvánnak: ,,Május 12-én küldtem át a Kis-,­gazdapárt központjába Nagy Fe­renc miniszterelnök úr és főtitkár úr címére a Zemplén megyében meg­tartott kisgazdapárti gyűléseken el­hangzott képviselői beszédek kívá­natét. Sajnos, mind a mai napig semmi­féle választ levelemre nem kaptam. Ezúton újabb kivonatokat kül­dök a Kisgazdapárt képviselőinek beszédeiből. Ezek az újabb tények világos fényt vetnek arra, hogy a Kisgaz­dapárton belül a hivatalos, koalíciós szellemben működő központi irá­nyítás mellet egy másik ideológiai központ is működik, amelynek fel­adata a kisgazdapárti képviselőket koalíció-, demokrácia- és szovjetel­lenes szellemben befolyásolni és ar­ra ösztönözni, hogy a Kisgazdapárt gyűlései­ ne­­ a hivatalos sillabusz szellemében, hanem e központ által kiadott irányelvek alapján beszél­je­nek. Nem kell hangsúlyoznom azt, hogyha ez így tovább folytatódik és a Kisgazdapárt Politikai Bizottsága nem számolja fel a­ második ideoló­giai­­központot és nem biztosítja azt, hogy a kisgazdapárti képviselők a megállapodás szellemében beszélje­nek, úgy ez előbb-utóbb a pártközi béke felbontásához vezethet, amiért természetesen a felelős­ség a Kisgazdapártra hárul. Tisztelettel: Farkas Mihály főtitkár­helyettes. “ FELHÍVÁS! :­ A MKP markói szervezetének pedagógus csoportja felhívja azokat a dolgozókat, akiknek anyagi körülményei sem eddig, sem most nem tet­ték lehetővé, hogy elvégezzék a 4 középiskolát, jelentkezzenek pártkü­­­lönbségre való tekintet nélkül június­­ig a MKP makói székházánál. Kerékgyártó elvtársná­l, mert teljesen ingyenes előkészítő tanfolyam kezdődik, amely után mindenki érvényes iskolai bizonyítványt szerezhet a­­ középiskoláról. MAKÓI NÉPÚJSÁG Indítsunk harcot a kártékony gyomok és rovarok ellen A második világháború után a­,­iga­eretét és felszerelését nagy százalékban vesztett mezőgazdaság a szántóföldi mű­veléssel az 1945—46. gazda­sági évben még megbirkózni nem tudott, aminek kö­vetkeztében az 1946. év tavaszán szántó­területünknek mintegy 50%-án gyomnö­vények burjánoztak. 1946-ban csodákat művelt ugyan a magyar parasztság, de a reá háramló feladatokat megoldani mégsem tudta, ennélfogva az 1947. év tavaszán már közfeladattá kellett tenni a parlagon maradt területek megműve­lését. Erre azért is szükség volt, mert az 1945—46. évi gyenge termés beigazolta, hogy a rossz termést nem annyira a razság, mint a gyomnövények és kár­tékony rovarok idézték elő. A szakem­berek megfigyelése szerint ugyanis azok a gazdák, akik vetéseiket gondosan ápol­ták, kielégítő terméseredményeket értek el, míg azok, akik a gyomnövényeket nem irtották, sok helyen még a vető­magot sem kapták vissza. Az 1945—46. évben parlagon maradt területeken főleg a rovarkártevők olyan mértékben szapo­rodtak el, hogy komoly veszedelmet je­lentettek mezőgazdaságunknak. Nyilván­való, hogy a rovarkártevők elsősorban a műveletlenül maradt területen szapo­rodnak, tehát ha a magyar mezőgazda­ságot meg akarjuk menteni, minden tö­rekvésünknek arra kell irányulnia, hogy a rovarkártevők szaporodásának lehető­ségét megszüntessük, tehát ne hagyjunk parlagon területeket. Jelenleg elmondhatjuk, hogy Magyar­­ország szántóföldi területének legalább 90%-a meg van művelve,és csupán 10% maradt parlagon. Ennek a 10%-nak a meg­művelésére irányuló közfeladatot kell előtérbe tolni, melyre vonatkozólag a földművelésügyi minisztérium az intéz­kedést immár folyamatba tette. A 90%-nyi megművelt területből mint­egy 5 millió kát. hold gabonával van be­vetve (búza, rozs, árpa, zab) és meg­állapítható, különösen a Tiszántúlon, to­vábbá a Tiszajobbpart egyes vidékein, hogy a gyomnövények annyira elhatal­masodtak, hogy még kedvező időjárás mellett is 15—20% terméskiesést ered­ményezhetnek. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy kedvező időjárás mellett 6 millió fá-val kevesebb gabonát takarít­hatunk be, mint amennyit kaphatnánk akkor, ha vetéseinkben a gyomnövények nem volnának annyira elhatalmasodva. Ha ezt a mennyiséget pénzértékben — 60, forintos áron számoljuk — 360 millió forint veszteséget fog szenvedni emiatt a magyar mezőgazdaság. Ez az összeg elegendő lenne arra, hogy Magyarország törpegazdaságainak felszereléseit kielé­gítő módon kiegészíthessük. A parlagon maradó területek vesze­delme az, hogy gyommagvakat termel nagy mennyiségben. A szél ezeket széj­­jelszórja és emiatt a kultúrnövényekben várható termésátlagokat nagymértékben csökkenti. Természetesen ott, ahol a gyomok ilyen hatalmas mértékben ők szaporodtak, nemcsak mennyise­n, de minőségi vonalon sem lehet megfelelő hintésről beszélni. Nyilvánvaló tehát, hogy a gyomnövé­nyek és kártékony rovarok elleni védel­met azonnal fel kell venni, ez a védt­em azonban nem tisztán gazdafeladat. Tavaszi Mezőgazdasági é­s Zöldhitelakció­k folyósítását megkezdtük úgy az új, mint a régi gazdák részére a­­ legelőnyösebb feltételekkel. Makói Gazdasági Hitelszövetkezet. | | ————a—M—ara—a * VIZSGÁLAT INDULT a kevermesi Csík-malom ellen Az októberben bevitt búzát ma sem adja ki a malom • A battonyai gazdasági rendőrség és a Közellátási Felügye­lőség átnézi a malom könyvvitelét Értesülésünk szerint a legutóbbi napokban súlyos kimenetelűnek vár­ható vizsgálat indult a, kevermesi c "sík malom ellen. A vizsgálat előz­ményei még 1946 októberére nyúl­nak vissza, amikor a malomtulajdo­­nos kidoboltatt­a a községben­, hogy mindenki üvöltesse le­ a fejada­got. A felhívásra igen sok kevermesi­­­, környékbeli gazdálkodó beszállítot­ta fejadagját a malomba, a beszállí­tott búzát azonban a malmos a mai napig sem adta ki az eröltetteknek. A gazdák türelme most végetért és néhány nappal ez­előtt telefonon értesítették a történ­­tek­ről a­­ battonyai járási kapitány­ság gazdasági rendőrcsoportját, amely azonnal megindította a vizi GONDVISELŐNEK elmenne középkorú özvegyasszony magányoshoz. Cím meg­tudható Megyeház­ u. 7. sz. női divat­terem. 2369 KITŰNŐ házikoszt kapható Verebes u. 39. szám alatt, Perneczkyinél. 2370 gála­tót karöltve­­ a közellátási fel­ügyelőséggel­­ a Csík-malom ellen. . Mint megtudtuk, a gazdasági rendőrség, illetve a közellátási fel­ügyelőség ellenőrei , átnézték a ma­lom könyvelését és tovább folytatják a vizsgálatot, mi történt a kevermesi dolgozók októberben beadott nagy­­me­nnyiségű búzájával. A vizsgálat eddigi eredményeiről, részletek még nem állnak rendelkezésre. Permetlé elkészítése Két kilogramm rézgálicot zsákba kötünk és" halogatjuk egy 50 liter vi­zet tartalmazó hordóba. Másik hor­dóba 50 liter vízbe balemosunk 2 és fél kilogramm oltótt szalonnát-­ me­szel, majd folytonos keverés közben ahhoz­ a mészohlathoz öntjük a réz­­gálicoldaitot. Ha ebben a keverékben rózsaszí­nű lakmuszpapírt mártunk és az enyhén megkékül, akkor az oldat jó, ellenkező esetben még adunk bele mész tejet mindaddig, amíg­­a próba sikerül, így készül a kettes oldat. Hígabb oldat készítésénél ez­t az arányt tártátok be megfelelően csak kerítve. A bordós lé frissen készt­va a leghatásosabb. Ha másnapra el­tenni kényszerülünk, akkor 100 lite­renként 1-2 kockacukrot, tegyünk hozzá, ami a halóképe­sséget la­­o­sít­ja. B. ,S. A nép újságja a nép bajainak felismerője és szószólója a Makói Népújság , hanem abba be kell vonnunk mindenkit, valamennyi hatósági közeget és intéz­mén­yt. Az 1894. évi X­. tc., valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott 43.000 — 1894. F. M. számú rendelet 50—53. sza­kaszai intézkednek a kártékony rovarok, állatok és növények irtásáról és a tör­vény, ill. rendelet szabályozza a köz­­igazgatás feladatát és az eljárást is. Tekintettel azonban arra, hogy külö­nösen az újgazdák nagy része nem ren­delkezik kellő szakértelemmel a gyomok elleni küzdelem felvételénél elsősorban felvilágosító munkával kell a kérdést megoldani, csak másodsorban kellene a törvény által megszabott eszközhöz nyúlni, ha az érdekeltek a kötelező gyomirtást nem végzik el. A földművelésügyi minisztérium a kö­zeljövőben rendeletileg hívja fel a köz­­igazgatási hatóságokat arra,, hogy a m­ezőőrök legerélyesebben­ oktassák ki a gyomok irtásának módjára a gyomos,te­­rületes földek tulajdonosait, bérlőit, ha­szonélvezőit. A mezőőrök, a termelési bi­zottság tagjai, dűlőbiztosok, figyelmez­tessék a gazdákat a gyomoknak virág­zás idején való feltétlen lekaszálására és irtására. A vasúti töltéseken, valamint a MÁV tulajdonban lévő, művelés alatt nem álló területeken­ a gyomnövények irtásáig közigazgatási hatóságok szor­galmazzák az állami és törvényhatósági utak melletti árkokban pedig az útkapa­­rók, útmesterek gondoskodjanak a gyo­mok irtásáról. A községi közterületeken, közlegelőkön felburjánzott gyomnövé­nyek irtását is elő kell inti, parlagterü­leteket tűrni nem­ szabad, az ugarterü­letek tulajdonosait kötelezni kell arra, hogy a gyomok elvirágzása után az ugarakat szántsák fel. Azok­ ellen, akik a­­káros rovarok, állatok és gyomnövények "irtásához fűződő nagy nemzeti érdert nem látják be és többszöri figyelmeztetés ellenére sem irtják­ földjeiken a, gyomokat a közigazgatási hatósá­gok járjanak el, indítsák meg a ki­­hágási eljárást és a rendőri­­büntető bíróságok a legszigorúbban ítéljék el őket, mert hanyagságukkal nem­csak önmaguknak, hanem környék­beli gazda­társaiknak, sőt országuk­nak okoznak felbecsülhetetlen kárt. Pokorn­indji Gyula. Biztos hatású! RATMU& Kipróbált! patkány méreg! Élő patkányokat vásároltunk és azokon kipróbáltuk. Eredmény gyors és hatásos volt.______ 2221 Bugyi drogériájában kapható. Gondtalanul csépel, k­­örül a béke­beli minőségű Emergé gumitextil Nem csúszik! Alig nyúlik! Hajlé­kony! Simulékony! Rugalmas! Rend­kívül tartós! Hó- és nedvességás­ló! A száj erőssége egész hosszában tel­jesen azonos marad és abba gyen­gébb minőségű darab nem kerülhet! A csapágyakat kíméli! Üzeme ezzel a legolcsóbb! Rendelje még ma meg a megyei képviseletnél: HORVÁTH EMIL ■műszaki üzletében, Makó, 2389 ELADÓ FÖLD: a várostól mintegy 3 km-re 3 kth. tanyával, gazdasági épüle­tekkel­ felszerelve, gyümölcsössel, gaz­dálkodónak és bolgárkertészetre is na­gyon alkalmas. Értekezni lehet Makó, Szegedi-u. 27-a, vendéglő. 2346 KISZOMBORON. Szegedi-u. 17. számú ház eladó. Ért. Halál Mihály vendéglős­nél, Kiszombor, Szegedi u. 62. 2382

Next