Katolikus Gimnázium, Máramarossziget, 1877
9 — (egy részök nemes testőr,) képeztek egy irodalmi csoportot, s akkoriban példányszerű francia költészet remekeinek átültetésével, vagy azok utánzásával akartak nemzeti művelődésünknek lendületet adni. Egy buzgalom, de más irány vezérelte Révay Miklóst, Baróti Szabó Dávidot, Rajnis Józsefet és a „magyar Horatius”, Virág Benedeket, kik a görög és római irodalom örökszépségü termékeit vévén példányokat, a klaszszikai iskolát alapiták meg. Mind tárgyában, mind alakításában és alakjában a nemzetit s a vele járó népiest kereste az u. n. „népies iskola“, élén az irány megalkotójával, a magyar regény megteremtőjével, Dugonics Andrással. Utána gr. Gvadányi József, Horváth Ádám, Csokonai V. Mihály, Péteri Takács József, Kis János, Gyöngyösi János, Földi, Kovács, Kónyi, Popcs, Szalkay, Etédi, Perecsényi stb. Gyönyörűen jellemzi e három korszakot Szász Károly a Dugonicsszobor leleplezési ünnepélyére irt versében: Mig nagyjainknak fényes udvarában Szóban, ruhában német a divat: Koldus leányként állt az út sarkában Nyelvünk, pirulva rongyai miatt. Ti voltatok, bátor, nemes leventék, Kik szégyenéből s rongyiból kivették, S ráaggaták Nyugat legszebb díszét, Hogy lássa minden, mily kecses, mi szép. De idegen volt az uj ruha rajta, Nem bírt mozogni benne könnyedén; Tanult s feszes volt minden fordulatja, Érzelme hő bár, szóban oly szegény; A hangja selyp, arcán a rózsa, festve, Nem a tűzről pattant menyecske, Nem a piros-pozsgás alföldi lány, Mely „rózsafán nyit pünkösd hajnalán“. Meg más a kit lezbószi lant hevite, S Virgil s Horácznak édes dallami. Áldozatát a Kháriszoknak vitte S tudósoknak kívánt csak hallani. Megnyerte tapsaik’ .. . De nincs-e vájjon, A nemzetnek, a népnek a ki halljon, S magyar lévén érzése, hangjai, Magyar szivekhez tudjon szólani? Az uj ösvényen az első te voltál, Szeged szülötte, jámbor Dugonics ! A magyar néphez magyarán Te szóltál, Egyképi mulattal bár, avagy taníts........ * Alig van szó, kiben a költő és ember annyira összeforrt volna, mint Kisfaludy Sándorban. Műveit írójuk életismerete nélkül aligha érthetjük meg, s még kevésbbé méltányolhatjuk.