Március Tizenötödike, 1948 (2. évfolyam, 2-35. szám)
1948-01-09 / 2. szám
7 JEGYES OSZTÁLYOZÁS Más országokban az osztályozás iskoláiegészen másmilyen, mint nálunk. Míg külföldön 6—8 —10 jegyet is írnak a bizonyítványba, a magyar tanár négy jegy közül kénytelen választani s ez neki is rossz, nemcsak a diáknak. A magyar ifjúság éppen ezért már a felszabadulás óta követeli a tanügyi reformot. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium illetékes osztályán a következőket mondták a dologról: “ A minisztériumban már dolgozunk azon a tervezeten, amely a 7 jegyes osztályozás bevezetéséről szól. Az új osztályozásnak az az óriási előnye, hogy ezután az osztályzatok számítani közepeseiből fogják kiszámítani az általános tanulmányi eredményt, tehát annak a diáknak, aki bizonyos megadott számot elér (még ha egyes tárgyakból rosszul is áll), nem kell osztályt ismételnie. A legjobb osztályzat , a hetes, a leggyengébb az egyes lesz. Az utóbbit csak az a diák fogja kapni, aki hanyagságból egyáltalán nem tanul. Azok a diákok tehát, akiknek nincs érzékük bizonyos tárgyakhoz — de a tanár látja, hogy igyekeznek —, nem kapják a legrosszabb jegyet. — Komoly vita középpontjában áll a tervezetnek az a pontja, amelyik szerint diákönkormányzat megbízottja is részt venne az osztályozó konferencián, beleszólási joggal. Bár a tervezet körül hatalmas viták folynak, szinte biztosra vehető, hogy már az 19I9—10-es tanévben az ország összes középiskolájában bevezetik a 7 jegyes osztályozást. K. I. Vígopera Ezerkilencszáznegyvenhat tavaszán Endre Bála, lelkes, fiatal karmesterünk néhány fiatal énekessel, négy hegedűssel és egy zongoristával elkezdte sorrajárni a gyárakat és üzemeket. Az volt a célja, hogy megszerettesse a munkásokkal az úgynevezett „komoly“ zenét. Akiket azonban az elmúlt rendszer nyekergő valcereken és csapnivalóan rossz „slágereken“ nevelt zenei kultúrára, azok először idegenkednek a klasszikus muzsikától. Jót és könnyűt adni tehát, — ezt tűzte ki feladatául a fiatal együttes. Ezért játszottak könnyű, dallamos, de azért klasszikus értékű vígoperákat a munkáshallgatóknak a gyárak deszkadobogóin. A primadonna varrta a kosztümöket, a tenorista festette a díszleteket, az igazgatókarmester cipelte a kottaállványokat, és tologatta az üzemek jólrosszul hangolt zongoráit. S nem hiába. A munkáshallgatóság hálás publikumnak bizonyult, megértette Mozart, Donizetti, Méhus, stb. vígoperáit és sokat tapsolt nekik. 1946 decemberében jutott el a Vígopera odáig, hogy állandó otthont teremthetett magának. A Zeneakadémia színháztermében lépett a nyilvánosság elé, teljes zenekarral, színpadi díszletekkel, kosztümökkel. 1947 nyarán a Károlyi-kerti szabadtéri előadások tették népszerűvé a Vígoperát a budapesti közönség előtt. Ősszel a „Don Pasquale“-t és a „Szöktetés a szerályból“-t, legutóbb pedig a „Traviatá“-t mutatták be. Ha visszagondolunk a másfél esztendővel ezelőtti „vándorénekesekre“ megnézzük őket most is, csak dicséretstel illethetjük ezt a fiatal társulatot. Ötperces nyelvtanóra bánom én, hogy Goethe úgy csinálja, Hogy tempóz Arany ! Petőt, hogy istenül:' Hogy hangsúlyoznád ? Ugye, csinálja, Arany, istenül, ezek lennének a nyomatékos szók? Miért éppen ezek ? Okát adni már nem igen tudnád. Megszokásból. Mert mindenkit így hallasz szavalni, hátravetett hangsúllyal. Gondold csak meg. Mitháromén, ez egy szóba sűrűsödött indulat0» kifakadó*. Még a hogy is hozzácsapódik. Természetesen elöl van a hangsúlya: Mitbánoménhojjy. Most a Goethé.ra szintén indulatos nyomaték, következik egy ez magával is rántja végig az egész sort: Goethe hogy csnálja. Most jön a bökkenő. Az előző sorban Goethe neve volt a tromf, a bunkó, a nagyágyú. A második sorban már nem kerülhet megint egy név az élre. Ezt már Goethével megjátszottuk, az első sor rai «odist felében. De tempóz, hogy tempóz, ez a nagyon kifejező', szinte mozdulatot szemléltető ’ zó, ez megint előre hozza a súlypontot. Aki nagyon átvette a tempózás hangulatát, az már tudja is, hogy Aranyról van szó, éppen csak' róla. ’ülönösebb hangsúly nélkül a'.subauh” -nk a nevén. Tempóz, Itt tehát az állítmány volt a tromf, ezért most megint másféle szórend következik. „Hogy tempóz Arany s hogy istenül Petőfi“ — ez így unalmas lenne. Azért, hogy megint föleszméljünk, hogy el ne ringatózzunk a szabályosságon, megint egy név jön előre, Petőfié. Már így magában kimondva is ellentétet csap Arany nevéhez. Istenül, ezt szelíd gúnnyal rakta ide Ady, szavalásban adhatunk neki egy csöpp kis, fölényes hangsúlyt. Tehát gondolataink kibomlásának az a természetes rendje, hogy amit előbb nyomatékos helyen játszottunk ki, az a következő mondatban hátra marad. Beszédünk ritmusát viszont éppen a hangsúlyos, kiemelt szók adják meg: Mit bánoménhogy Goethehogycsinálja N ogy Umpózaranys Petőfihogyisteniil. ' 2---------------------- A terjesztési verseny nyertesei December hó 31-ével befejeződött a Március Tizenötödike terjesztési versenye. A legkiválóbb eredményt a következők érték el: 1, Brucker Szilárd, Pestszenterzsébet, Török Kóris utca. 2., t’sóry Józsefné tanár, Budapest, IX., Tóth Kálmán utca. 3, Debreceni László, Pécs, áll. Széchenyi gimn. 4, Tátrai Károly, Baja, Damjanichu. 20. 5. Karmath György tanár Mohács, városi gimn. 0, Kósa István tanár Tatabánya. 7, Krajcsovits Márton tanár, Budapest, Ill., Nagyszombat u. 19—21. 8, Dr. Kiss Ferencné Budapest, IfT., Andrássy-út 63—68,9, Romanovits Éva Bp., IV., Váci-u. 43. 10, Dr. Nábrády Mihály Debrecen, ref. gimn. 11, Nagymihály József tanár Keszthely, áll. polg. fiú és leányiskola. 12, Rábhy Zsigmond tanár Békéscsaba, Petőfi-u. 1. 13, Tóth Lajos tanító Szerencs, Rákóczi-út .11. 14, Dr. Takács György Srákospalota, Wagner gimn. 15, Dr Szőnyi Pál tanár Salgótarján, IC, Áll. kereskedelmi iskola, Szombathely, Zrínyi Honautca. 17, larkas József lg. tanító Győr, Gárdonyi Géza polg. 18, Király Zoltán Debrecen, Széchenyi-utca 58. 19, Kápolna* János tanító Bácsalmás, áll áll. és polg. iskola. 20. 1 r Ladomérszky Pál Budapest, Kendeffy-utca 12. 21, Lelkes Lajos Győr, Árpád u. 20. 22, Parlag Tibor tanár— Kaposvár. 23, Sárospataki ref. gimn. 23, Petőfi Sándor Népi Kollégium Pápa. 24, özv. Takács Ferencné tanár, Mátyásföld, áll. áll.iskola. A nyertesek ezeket a díjakat kapták: 1. Szabó Pál: Szabad népek hazájában c. útirajza, 2. A Valóság karácsonyi kiadása, 3 A Valóság ifjúsági kiadásának negyedéves előfizetése, 4. egy darab naptár. A nagy terjesztési versenyben az első díjat Petőfi Sándor Népi Kollégium Pápa, második díjat: dr. Ladomérszky Pál tanár, Budapest, X., Kendeffy u. 12. Széchenyi gimn. 648 pont, harmadik díjat: Fátrai Károly tanár, Baja 520 pont, nyerték. A verseny díjai: 1. 600 Ft-os vásárlási utavány egy budapesti vagy a nyertes által megjelölt vidéki üzletben, 2.) Egy Compultáras fényképezőgép, 3. 150 Ft. értékben bármilyen használati tárgy. Tekintettel a nagyszámú pályázó sikeres eredményére, terjesztési versenyünket a jövőben is megismételjük. középiskolás jégkorong-bajnokság Az ISK februárban a Városligeti műjégpályán megrendezi a középiskolások között a jégkorongbajnokságot. A csapatok nevezési határideje január 24. déli 12 óra. A csapatok tagjai csak KISE, illetve KISK fényképes igazolvánnyal ellátott tanulók lehetnek, akik 1928-ban és később születtek. Nevezési díj csapatonként 5 forint. Minden csapatnak gondoskodni kell felszerelésről,a nehezebben beszerezhető felszerelési tárgyakat azonban (kapusbot és védő) az ISK kölcsönözni fogja,