Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-10-28 / 194. szám

Szombat 194- szám. Pest, October 28. 1848. Nem kell táblabiró politika. A Marczius Tizenötödike politikai hírlap October—decemberi évnegyedre előfizethetni helyben egyedül a Kiadónál, 2 ft. 30 kr. postán mindennap borítékba küldve 3 frt. 30 kr. Egy hónapos előfizetést csak helyben egyedül a Kiadónál s a hónap első napjától számítva forintjával fogadunk el. Hirdetések egy háromszor hasábozott sorért, vagy ennek helyéért 25 kr. pp. fizettetek. Pest oct. 28. Derék, becsületes, s jólelkű magyar nemzetünknek mára jó hírekkel szolgálhatunk. Az egészből annyi tűnik ki, hogy a dynastia ügye a szó teljes értelmében kutya lábon áll. Halljuk csak sorba, miket tudunk, s mellyek igazságáról teljes okunk van meggyőződve lenni. Vagy öt hat adatka egymás után, de mellyek összeállítva a legfurfangosabb carricaturát képezik. Radeczki a császártól pénzt és katonát kér, mert a horvátok s magyarok közli kitört viszálkodások között a fegyverszünet eltelése után miről sem kezeskedhetik. Ez a mi malmunkra szól. A szökevény Habsburgok kopott bársonya székeiket Olmüczbe üték fel, innen akarnak egy új birodalmat teremteni. Hanem egy furcsa véletlen jött közbe. Az olmüsz vidéki nép nem olly tökkel ütött fejű, mint a miilyennek egyelőre gondolták. Mi jut eszökbe ? Kapják magukat tömegestül felkelnek, s az improvisált császári várost körülveszik, s sánczolni kezdik, mi természetesen a várban nagy botránkozásokra ad alkalmat. Morvaország egészen a bécsi revolutióhoz csatlakozott. Ezen dicsőséges hírt, Morvából jött, kereskedők hozták, s iránta a honvédelmi választmányhoz jelentést tettek. Már most ha Windischgrácz Bécset ostromolja, az Olmücziek ostromolni fogják a császári kastélyt, ad nótám. Ha te vered az én zsidómat, én is verem a tiedet. Tegnapi számunkban említettük bécsi ágyúzásról a honvédi bizottmány még nem kapott hivatalos tudósításokat, sőt gyanú van, mintha nem is Windischgrácz lövette volna Bécset, hanem a bécsiek Bem general vezérsége alatt kirontván, ők lőttek volna a schwarzgelbekre. Annyi bizonyos, hogy roppant ágyúzás volt, s éjjelre a tűz világát a posonyiak is látták, mint ezt nekünk szemtanuk beszélék. Meglehet, hogy nem Bécs égett, hanem valamelly falu, mellyet az ellenség megszállva tartott vagy tán a bécsi nép visszatolásból meggyujtotta a burgott. Sergeink tegnap reggel öt órakor ismét visszaindultak Austriába. Ez alkalommal harmadikszor, s ha sebesen mentek, még aznap délután találkozhattak Jellasics előöreivel , mellyek a szentistván toronyi vigyázók jelentése szerint csak nem Fichament vidékéig terjeszkednek. A schwarzgelb hadseregben a szabadság lelke nagyban terjeszti hatalmát. Kinek is volna kedve, a nép saját vére, a szabadság, egyenlőség , testvériség ellenében egy hitszegő, s csak pénznyeléshez értő család érdekéért vért és életet áldozni. Vége van már ezen időknek, még legfeljebb egy két confusio történhetik, de aztán tisztába jön minden. Ennyi comediák közöl nekünk árva pestieknek is jutott egy pár meglepetés. Tegnap este Ferdinandlitól, ezen szerencsétlen flótástól, egy iratot kaptunk. Ő császári s apostoli királyi szent felsége, mintha semmi sem történt volna, egy kegyelmes macskakaparás forma firkát küldött hű Magyarországa hadügyministeréhez. Az irat October 17-kéröl Olmüczból kelt, s ő felsége a jóváhagyása reményében kinevezett s felterjesztett katonai kinevezéseket méltóztatik határtalan kegyességgel megerősíteni, az egész kinevezési névsorozatot, a magyar hadügyminiszerhez a végett küldi le, hogy azt itten ellenjegyezvén , szokott módon az illetőknek tudtokra adassék. Nyájas olvasó, vedd zsebkendődet kezedbe, takard be arczodat, mert e nyilvánosan űzött szemtelenség barátot és ellenséget vérvörösre pirít el. Magyar hadügy ministerium! — A király mondja ezt, midőn egy nappal előbb Windischgrácz kinevezési oklevelében Magyarországot rebellis provincziának declarálja, midőn minket ostromállapotba helyhez s mindenhatóságot az egy Windischgrácz generalissimuson kivül megszüntetnek nyilvánít. Szégyen és gyalázat. Hanem az ember, ha visgálja a dolog velejét, átnézhet könnyen a cselszövényen. Ezen újabb botrány arra van számítva, hogy azon esetre, ha a democrata sereg megveri a schwarzgelbeket, mondhassák, hogy Ferdinand mindazokról, mellyek történtek, semmit sem tud, hogy gonosz környezete a magával tehetlen s bárgyú lelkű királlyal tett,a mit akart — s akkor azon gonosz lelkű tanácsosok elillanván, a habsburgok befészkeljék magokat újra a burgba, és várjanak jobb alkalomra, mellyben absolutisticus galád terveiket biztosabban kivihessék. Minő undok kétszínűség kell egy illy eljáráshoz. Egyik nap Windischgrácz teljhatalmú biztos, kívüle semmi hatóság az egész birodalomban, Magyarország lázzadó tartomány, s egy nappal később pedig hadügyminiszerünk, mint ollyan elismertetik , sőt felhivatik, egy oklevél törvényes ellenjegyzésére. Ez felülmúl minden képzeletet. Kit akarnak itt csalni ? Minket-e vagy Windischgraetzet ? A császári család annyira levetkőzött minden becsületességet , hogy kormányzásában ugyanazon ügyben két ellenkező iratot küld le. Egyet nyilvánosan, másikat titkon. Csalja a reactiót, csalja a democratiát, így tett Jellacsicscsal: mást írtak neki titkosan, más ellenkezőt nekünk nyilvánosan, így tettek minden időben, így tetek Caraffa vérengzése alatt is. Egy nyilvános iratban azt parancsolták neki, hagyjon fel a vérontással, titokban pedig az ellenkezőt mondták neki. Ilyen a mi dynastiánk. Ez álarczatlanul s leplezetlenül valódi képe az egész famíliának. Azért vigyázzanak magukra a schwarzgelbek, mert ők is pórul járhatnak. Ki tudja, mellyik órában jön ki egy parancs, mellyben ők declaráltatnak rebeliseknek. Senki sem bizhatik bennök, sem barát, sem ellenség, sem becsületes hazafi, sem az áruló czimbora. Tömegben kell e szörnyeteg lényeket elhagyni , mert illyen botrányos alávalóságokat még a história sem mutathat fel. Ezen leküldött irat már is egészen compromitálta a mi schwarczgelbjeinket. Puchner, Berger, Rukavina ez irat szerént a király ellen lázzadók, mennyiben a magyar hadügyministeriumot hatóságnak el nem ismerik. Azon hadügyministeriumot,mellyel a király még October 17-dikén is barátságos egyetértésben levelez. Schwarczgelb tisztek, mit mondotok ezekhez? Pest oct. 28. A csajkások kerülete békét kér s küldötte Pesten van. A béke egyik feltétele, István herczeg visszahívása. „Köszönöm zsidó, hogy e szóra megtanítottál,“ mondaná Shakespearre. És ha, jó volna a ráczoknak a gyönyörűséges czimbora. A ráczok kérik István herczeget! Bizon még megörjül e zavarokban egy pár becsületes ember.