Marisia - Anuarul Muzeului Judeţean Mureş 1. (2019)
János Orbán: Istoricul casei Hirschmann şi începuturile stilului secession maghiar la Tărgu Mureş
184 J. Orbán capitalei. Cele doua constructii reprezentative ale pietei centrale, incepute tot in 1905, casa fabricantului Hermann Farkas 171 si restaurantul lui György László (viitorul Hotel Royal),172 sunt marcate, mai degraba, de influenta secessionului vienez, prezenta la nivelul decorului. Aici amintim si fatada cladirii comandate de comerciantii de alcool Pál Milhoffer si Mór Kandersz pe strada Kossuth (Calarasilor).173 In domeniul constructiilor publice, tot in acest an, au fost incepute cele cinci scoli de stat, proiectate la Budapesta, de catre arhitectul Sándor Baumgarten (1864-1928), ale caror fatade tind spre un stil mai rigid, tot de inspiratie vieneza,174 in cazul scolii civile de baieti, din piata Bernády de astazi, intr-o forma mai exigenta.175 Aceste constructii, ale anului 1905, nu prezinta legaturi directe cu formele decorative ale secessionului maghiar (desi, concursul organizat in acest an, pentru realizarea planurilor primariei, a prevestit ascensiunea stilului, la cel mai inalt nivel in arhitectura orasului). Casa Hirschmann, insa, a fost conceputa integral sub influenta lui Lechner si poate fi socotita un exemplu elocvent al stilului, fapt demonstrat de structurile volumetrice ale cladirii, de aticul curbat, de liniile ondulate ale fatadei, de ornamentatia inspirata din arta populara, si, respectiv, de tamplaria ferestrelor existente intr-o forma identica la capodoperele arhitecturale ale maestrului. Aceste elemente inconfundabile sunt prezente si la alte realizari locale ale lui Keleti, care, astfel, devine un important actor al introducerii si statornicirii formelor lechneriene in oras. Asadar, micul edificiu al vaduvei Hirschmann poate fi considerat un pionier al acestui stil, realizat cu putin timp inainte de operele reprezentative, precum Primaria Veche (1906-1908)176 si Colegiul Reformat (1908-1909).177 Bodó 2013 Bodó 2015 Brunner 2012 BIBLIOGRAFIE P. Bodó, Sándy Gyula korai építészete, in: Zs. Kovács - J. Orbán (szerk.), Táguló horizont. Tanulmányok a fiatal művészettörténészek marosvásárhelyi konferenciájának előadásaiból (Marovásárhely-Kolozsvár 2013) 143-156. P. Bodó, Sándy Gyula (1868-1953). A pártázatok mestere, in: J. Rozsnyai (szerk.), Építőművészek Ybl és Lechner korában (Budapest 2015) 264-291. A. Brunner, Budapesti építészek Kiskunfélegyházán 1890-1904, Első SzázadXl/3,2012,245-279. Brunner-Mészáros-Veress 2017 A. Brunner - M. Mészáros - D. Veress (szerk.), Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet- és várostörténetéről (Kiskunfélegyháza 2017) Értesítő Ipartanoda 1885 K. Hegedűs (szerk.), Értesítő a budapesti Állami Közép Ipartanoda 1884-85. hatodik tanévéről (Budapest 1885) Értesítő Ipartanoda 1886 K. Hegedűs (szerk.), Értesítő a budapesti Állami Közép Ipartanoda 1885-86. hetedik tanévéről (Budapest 1886) 171 CONSILIUL ORASULUI 3005/1906. 172 Autorizatia de constructie a fost emisa in data de 9 mai 1905 (Consiliul orasului, 2418/1905). Proiectantul nu se cunoaste, executantul a fost maistrul local Pál Soós, vezi Székely Lapok 35,105 (9 mai 1905), 3. 173 Mai 2009,411,456. 174 Acte tehnice, XLIV-XLVII. 175 Fatada reproiectatä in 1906 de catre Sándor Radó. Mai 2015b, 268-269. 176 Oniga 2012,21-39. 177 Oniga 2013, 143-169.