Maros-Torda Vármegyei Hivatalos Lap, 1906 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1906-01-18 / 3. szám
A szabad közlekedés és forgalom követelményei természetesen kellő figyelemben részesítendők. 6. §. Az árusátrak illetőleg a vásári helyfoglalás sorrendjének megállapításánál irányadóul tekintendő, hogy a legelőnyösebb hely a helybeli kereskedőket és iparosokat illeti. Ezek után következnek csak a más községbeliek és pedig elsősorban a megyebeliek. A helybeli kereskedők és iparosok azonban sátraikat télen reggeli 9, nyáron pedig reggeli 8 órára felállítani tartoznak, mert a most jelzett időn túl, a helyfoglalás sorrendje tekintetében, a helybeli kereskedő és iparos minden kedvezményét elveszti s a vidékiekkel egy tekintet alá esik. Az állatvásárok kezdete télen reggeli 7, nyáron reggeli 5, vége pedig télen és nyáron egyaránt délutáni 5 órában állapittatik meg. 7. §. A helybeli kereskedők és iparosok elhelyezkedési sorrendjének megállapítása állandó jelleggel bír, s a megállapításnál egyedül az illetők iparigazolványának kelte a mérvadó, vagyis a régibb keletű igazolványnyal bíró megelőzi az újabb keletű igazolványnyal bírót. Minden szerzett, vagy vett jogra való hivatkozás tehát ezen szabálylyal szemben semmis, s a sorrend tekintetében ezen szabály alapján keletkezhető igény másra át nem ruházható. Ha a kereskedő vagy iparosok közül kettőnek, vagy többnek ugyan egy keletű igazolványa van, ahhoz az bir elsőséggel, akinek iparigazolványa kissebb számmal bir. Az elhalt kereskedő vagy iparos özvegye, özvegységének tartalma alatt elhalt férjének jogait tovább élvezi. Ezen szakasz rendelkezései kizárólag csak a helybeli iparosokra és kereskedőkre vonatkoznak. 8 §. A más községbeli és más megyebeli kereskedők és iparosok elhelyezkedési sorrendjének viszont egyedül az érkezés sorrendje dönt, azoknak a vásárokon való mikénti elhelyezése tehát mindig csak esetleges s további jogok az egyszerű helyfoglalásból egyátalán nem származhatók. Az egyszerre, vagyis a megszakítás nélküli egymásutáni kocsisorban érkezők között az érkezők iparigazolványának száma dönt, vagyis a régibb keletű iparigazolványnyal ...Ő megelőzi az újabb keletű iparigazolványnyal bírót, úgy mindazonáltal, hogy az egyszerre érkezők között a megyebeliek a más megyebeliek fölött föltétlen előnynyel bírnak. Minden szerzett vagy vett jogra hivatkozás ezen rendszabállyal szemben semmis. * Az előző szakaszban kimondott azon szabály, hogy ugyanegy keletű igazolványnyal bírók között az bir elsőbbséggel, akinek ugyanazon kelettel kissebb számmal bíró iparigazolványa van, az egyszerre érkezők között a megyebeliek és idegen megyebeliek között a fentebbiekben tett megkülönböztetés fenntartásával szintén érvénynyel bir. 9. §. Minden kereskedő vagy iparos egymás mellett, vagy egymással szemben csak egy sátrat állíthat fel, s ha többet kívánna felállítani, azt csak a sor végén teheti. 10. §. Úgy az országos, valamint a heti vásároknál lovak, szarvasmarhák juhok, kecskék és sertések csak a községen kívül fekvő körülkerített s szabályszerűen berendezett állatvásártéren bocsáthatók eladásra s az állatvásártéren kívül ily állatok eladásra sem egyenként, sem csoportokban fel nem állíthatók. 11. §: A vásártartásra jogosultak által, az eladásra szánt minden darab állat után megfelelő helypénz az állatvásártérre való felhajtás előtt szedhető. Az eladott adatok után helypénz, vásártéri illeték, vagy egyéb hasonló czímen illetéket szedni tilos. Ezen határozmánynyal meg nem egyező, de jelenleg érvényben levő községi határozatok (helypénzdíj szabályzatok stb.) egy fél éven belül módosítandók. 12. §. Az ezen szabályrendeletben foglalt rendőri tilalmak, illetve rendelkezések megszegése, amennyiben súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást képez