Marosvidék, 1878 (8. évfolyam, 1-100. szám)

1878-05-16 / 37. szám

Vili. évfolyam. 32-ik *l­d-Vásárhelyit, 1878. május 16. Megjelenik hetenként csütörtökön és vasárnap. Májusi kilátásaink: Maros-Vásárhelyit, 1878. május 15-én. A napokban félve nyitották fel a napi­lapok hasábjait, részint a zava­ros politikai constellatiok, részint a pár év óta szokásos és már reánk nehezedett „májusi fagy krónika“ miatt. Fájdalmas szívvel vettük tudomásul, hogy a közelmúlt éjszakákon a szé­pen mutatkozó növényzet hazarészünk több részében a dér által le lett for­rázva s a termést részben vagy egész­ben megsemmisítette. Különösen a korai és kényesebb természetű növé­nyek és gyümölcsök hordozzák érez­hetően a bér bélyegét s még mindig félhetünk május 25-kéig (Orbán nap) a bekövetkezhető fagytól. Maros-Vásárhely és vidékének ha­tárán már évek óta a szőlő­munka s a gazdaság más ágában is nem for­dul meg a reá forditott költség. A mindennapi nyomasztó szükség, a ter­helő adórendszer több helyen ínséget idézett elő s különösen a mezőségi részekben igen lehangoló a köznép állapota. Nál­unk is látszik a múlt pénteki (május 10.) hideg nyoma. Ker­­teinkben és a mezőn is sok planta megsintette a hideget s a virágok po­­rodásn kiülő feketeség eléggé elárulja is-cuvezu tuusttitte ment­tu májusi KUH- tájaink eléggé kecsegtetők a nyári termésre nézve. A politikai állapotok színezését egészen mellőzve, társadalmi életünk­ben igen változatos programja mel­lett mutatkoznak májusi kilátásaink. Több czímen, több czélra mulatha­tunk nyilvános összejövetelek alkal­mával, melyekről sorrend szer­int a lap más rovata van hivatva megem­lékezni. Vajha időjárásunk kedvező színezetben tartaná fel meglevő gaz­dasági kilátásainkat, hogy lehangolt- T Á BÓ C­Z A. Tavaszi kép. Csillogó regg tündökölt a tájon, Illatár köztt ünnepelt a béke: Ragyogó csepp mindenik virágon, S mindenikben tiszta égnek képe. A kelő nap reszkető sugára Victoran egy rózsabimbón játszott, S szenderébe a nyíló virágnak Szőtt mosolygó szép reményről — álmot. Mozdulatlan fák hegyén a szellő Meglegyinté csendesen a lombot És susogva a kelő madárnak Uj örömről szép regéket mondott. Halk nyögésü méla csattogány dal Félve zendült a sürü bokorban, És beszélt egy titkos, édes vágyról — Egyre jobban, egyre hangosabban. Lányka mellett ült az ifjú némán. Egy remény élt mindkettő szivében. Mind akettő boldogan tűnődött A mosolygó, andall­ó képen. És a nyíló rózsabimbó álma, Röpke szellő megsúgott regéje, Csattogánydal titkos édes vágya Lett a két szív érthető beszéde. Pintér Kálmán: A NAGY NÉNI PRITSKE. Vig beszély. Dig D­I­YTÓL. (Folytatás.) Mint tiszta nyári napon az ég azúrja, olyan zavartalan volt az ifjak egymás iránti szerelme. De ez nem tarthatott sokáig ilyen zavartalan tisztaságban, mert a nagynéni aristokratikus hajlama, fürkésző vágya nem­sokára láttatni engedő a köd­foltokat, me­lyekből a szerelem tiszta egére nehéz felle­geket vont fel a születési ambitio. Órákig elbeszélgettek ifjaink a nagynéni jelenlétében közönyös és érdekes tárgyak­ról, de a születési kérdések, jövő tervezge­­tések nem kerültek tapetre, mely körülmény egész fúrni látszott a nagynéni oldalát, ki hosszas készülődés után nem állhatta meg, hogy azon kérdést ne intézze Gellérihez: — Mondja meg csak édes Gelléri, hová szándékozik utazni tanulmányai bevégzése után ? — Németországba, ismereteim gyarapí­tására ... — Miért nem inkább Angol-, Franczia­­vagy Olaszországba? — Mivel élet­ezé­jaim inkább a Német­országon szerezhető ismereteket igénylik. — És mik lennének azon czélok, ha sza­bad kérdezni ? — Az egyetemen valamelyik üresedésbe jövő tanszék elnyerhetése. — Miért nem készül inkább a keleti akadémiába ? Vagy miért nem kíván politi­kai ismeretek végett diplomatiai tanulmá­nyokat elsajátítani ? — Számot vetve körülményeimmel, igen messzire nem terjeszkedhetem ki, különben sem érezek hajlandóságot a diploma­tiára, mert oda sok minden kívántatik, hogy va­laki a szó szoros értelmében diplomata le­hessen. — Jaj, pedig a mai világban politika nélkül bajosan szerepelhetnek a férfiak. — Az egyetem bölcsészeti vagy termé­szettudományi tanszékén egészen elkerülhe­tem a magasabb politikát. — Nem volna jobb országgyűlési képvi­selőnek választatni magát ? — Erre még nem is gondoltam! Igen fiatal volnék hon­atyának, azonkívül hol is venném számomra a választó­kerületet? — Krasznavölgyi befolyásos egyén. Me­gyénkben eszközölhetne ki az ön számára is egy biztos kerületet. — Köszönöm nagyságnak előzékeny figyel­mét. Csókolom kezeit a magasztos gondola­tért, de elveim és meggyőződésem ellenére nem fogok tenni és lehetőleg megkívánok maradni kitűzött életczélom mellett. (Folyt. köv.) A Vocelka Ede síremléke javára rendezett hangverseny. Régen lehetett városunkban valamely hang­versenyen oly fényes közönség összegyűlve, mint május 12-én a Transylvania díszter­mében.

Next