Maros-Vidék, 1880 (10. évfolyam, 2-51. szám)

1880-12-16 / 49. szám

az undort kifejező és a veszélyt ismerő gyermekeiket többé nem kínálják. „Mert kicsoda fiközilleték az ember, ki az ő fiának követ adjon, ha tőle kenyeret kér, és kígyót adjon, ha tőle halat kér!“ (Máté 7. 9.) E fontos tárgyról gondolatim menete önkénytelenül Disraeli azon nagyjelentőségű mondásához vezet: „A nép közegészségügyének javítása azon társadalmi feladat, a melynek minden egyebet meg kell előznie, s a melynek valamennyi párt államférfiai és politikusai figyelmét a legelső sorban kell foglalkoztatnia. Jó lakások, tiszta ivóvíz, romlatlan tápszerek, tiszta levegő, azon követelmények, melyeknek létrehozása által az emberek jóllétét és megelégedését előmozdíthatjuk.. Nem lehet eléggé gyakran és erélyesen fejtegetni azt, hogyha a nemzet nagyságát és jelentőségét tartjuk szem előtt, legelőbb is annak egészségügyi viszonyait kell szemügyre vennünk. Képzelhetünk egy oly országot, amely el van árasztva a győzelmek diadal jeleivel, amely büszke műintézeteinek gazdagságára, s az emberi szellemi tevékenységének múzeumaiban és könyvtáraiban fölhalmozott kincseire; ha azonban ez országban a népszámlálás a népesség csökkenését tünteti fel, előre ki lehet mondani a nélkül, hogy tévedéstől kellene tartanunk, mikép ezen nép az ő nagy történeti jelentőségét lassanként elveszti s maga is el fog enyészni.“ A mély gondolkodású nemes angol szavai után mi is fejezzük ki, hogy mily nagyon kívánatos volna, hogy kormány és a közigazgatás többet minden lehetőt tenne meg népünk közegészségi viszonyainak javítására. Mily hasznos volna, ha tanítóképző intézeteinkben és iskoláinkban az egészségtan rendesen előadathatnék és ezáltal az őt körülvevő veszélyeket alig ismerő nép óvatossá téve, felvilágosítva nem vinné öntudatlanul ajkaihoz, mint gyakran teszi, önkezével a lassan mérgezés, lassú halál és elsatnyulás anyagjait Csak egy figyelmeztetést, egy jó tanácsot, eshetőleg egy adag házi orvosságot adjunk i. kartársak, s százakat menthetünk meg ott, hol az isteni kegyelemre és a javasasszonyok kuruzslására, van hagyva népünk jobb fele. És különösen a számtalan gyermekbetegségeknél, melyeknek felismerésében s első sürgősebb kezelésében minden néptanítónak némi ismerettel kellene bírnia, mily nagy szolgálatot tehet a minden családnál házibarátnak tekintett tanító, ha igyekezett legalább annyit megtanulni, mennyit minden mivel több családapának tudnia kellene ? (Itt e helyen nem mulaszthatom el figyelmekbe ajánlani Losonczi László és Mikler Sámuel nagy körösi tanárok által németből átdolgozott és „A tantó mint orvos“ czimű jeles és, különösen nálunk, hol 30 — 40 községre esik egy orvos, megbecsülhetetlen munkát. Ára30 krajczár. Ebben megtaláljuk mindazon utasításokat, melyek a betegségek fölismerésénél, azok röktöni kezelésénél, a házi szerek készítésénél, mérges növények ragályos betegségektől való óvatosságnál szükségesek.) Mielőtt bevégezném felolvasásomat, becses figyelmeket még csak egyre hívom fel, arra t. i. hogy azon hivatásának élő néptanító, ki iskolában és az iskola falain kívül ily sokoldalú áldásos munkálkodást fejt ki, még egy magasabb rendű munkakörnek is lehet tevékeny részese, szolgálhat a hazai tudományosságnak. Nem könyvek írását értem ezalatt, hanem oly segédkezést a tudomány szolgálatában, melyet méltán várhatni minden értelmes tanítótól. Hármat emelek ki különösen: 1. A régiségek megmentése és gyűjtése körü 1*) a tanítók, kiknek folytonosan módjuk és alkalmuk van a néppel érintkezni, nevezetes szolgálatot tehetnek régészetünknek, mely újabb időben annyi nemzeti emléket mentett s hozott napvilágra, mint szép multunknak ékesen szóló jeleit. 2. Természetrajzi tárgyak gyűjtése által, a vidékünkön található szebb és ritkább természeti tárgyak feltűnőbb képződmények fölkutatása, megőrzése s az illető tudománynyal foglalkozók kezébe, juttatása *) Römer Flóris „műrégészeti kalauz” e tekintetben kellő utasításokat ad. Lásd: Finály Henrik egyet, tanár felölt. „Mi minden telhetik egy lelkes néptanítóból." Család és Isk. 1880 évf. a nagyobb intézeteink gyüjtemnyéibe juttatása által és 3. népünk eredeti ősi dalainak, mondáinak példabeszédeinek, regéinek gyűjtése s közromlása által betetőzik mindazon szép és magasztos tevékenységeiket, melyek által hivatva vannak a művelődés áldásait a nép között terjesztve előkészíteni Lizánknak egy jobb jövendőt, mit adjon Isten a magyarnak! II 111 NO V A T. Maros-Vásárhelyit., 1880. decz. 10. * Az ünnepi előkészületek nagy mozgalmat és forgalmat idéznek elő városunkban. A postaforgalom tetemesen emelkedett Kettőztetek postakocsik szállítják egy-egy vonatról a sok karácsonyi és újévi ajándékot. Kereskedéseinkben már sok angyalfia látható. Jövő számunkban igyekszünk e részben is egy kis szemlét nyújtani. A pénteki fillérestélyre a lapunk múlt számában bemutatott programra szép közönséget fog gyűjteni. Volt módunk és alkalmunk láthatni azt a sok nyugtalankodást és fáradságot, mely a rendezéssel szokott egybekötve lenni. Vajha a szellemi siker mellett, kedvező anyagi eredmény is jutalmazhatná a rendezők fáradságát! — A (bez. 17-én a Transylvania dísztermében tartandó fillérestély rendező-bizottsága, bizottsági elnök Kerekes Sámuelné szállásán és elnöklete alatt, kedden délután ülést tartott, melyen a fillérestély sikere érdekében, a rendezésre megkivántató szükséges elintézni valók részletesen meglettek vitatva. Nincs kétségünk, hogy a m.-vásárhelyi tóz.nőegylet házi szegényei és árvaház növendékei a begyülendő fillérekből lényeges segélyben fognak részesülni. Ezen jótékony szés mellett nem kevésbé fogja az a körülmény is elősegíthetni az estély sikerét, hogy a színházon kívül mai napság semmi szórakozás sem kínálkozott a közönség részére, s kivéve a ref. főt, fiatalság kitűzött bálját, még egyetlen egy tánczmulatság sincs a hosszú farsangra előírva. A programai után tánczmulatság következik. Kedvező alkatom a tánczkedvelők édesgetésére. * A marosvásárhelyi polgári dalegylet és az ip. önképző- és betegsegélyző egylet kebeléből alakult dal- és tánczestélyt rendező bizottság elnökségének sikerült a dolgot úgy intézni el, hogy decz. 26-án az önk. és b. segélyző, jan. 2-án a polg. dalegylet tarthatja meg tervezett estélyeit a Transylvaniában. A szép kiegyezés a józan gondolkozású intézők polgári egyetértését bizonyítja. Mindkét estély igen látogatottnak ígérkezik. Külön nyomtatványok bővebben. *** A helyi korcsolya egylet elnökéül megválasztott: Gecző János kir. táblai tanácselnököt, Tompa Gyula kir. közjegyző korcsolya egyleti alelnök vezetése alatt, báró Szentkereszty Zsigmond, Bucher Károly és Sándor Kálmán választmányi tagokból álló küldöttség kérte fel a közbizalom által adott elnöki állás elfoglalására. Az elnök, habár szerénykedve, meg nem érdemlett kitüntetésnek nyilvánította e megtiszteltetést, elfogadta azt és az egyletet jóakaratáról és buzgóságáról biztosította. Pénztárnoknak: Bucher Károlyt; jogmesternek: Krafft Károlyt nyerte meg a választmány. Gondnoknak: Istvánfi Antal; titkárnak (negyed ízben): Sándor Kálmán választatott meg. Választmányi tagoknak a fenntebbieken kívül: Gáspár Antal, Törpényi János, Kerekes Sámuel, Barkó Ákos, Görög József, ifjabb Fekete Károly, Csurgay Béla, Eckwerth József, Dr Marosi Kálmán és ifjú Csiki Gerő választattak meg. Gratulálunk e szerencsés választásokhoz ! *** Karácsony ajándékot az árváknak és a városi szegényeknek szándékozik adni a helyi jótékony nőegylet és árvaház rendező bizottsága, Kerekes Sámuelné elnöklete alatt, a decz. 17-iki fillér estély jövedelméből. Ha a közreműködők a tavalyi, Öreg Márton-féle, idétlen hírlapi támadás daczára áldozatot hoznak a jótékony czélnak a közreműködéssel. Ja mit sokan épen e miatt megtagadta! Ignek is meg kell hoznia azon áldozataransilvaniadísztermét ezen, a böjtig, egyedüli fíbérestélyen — a jótékony czél érdekében — zsufolásig megtölti. „Öreg Márton“ álnév alatt irkáló zugfirkász legújabb ferdítéseire és nagy hangú elménczkedésére „Borzas Jóska“ álnév alatt választ kaptunk, melyet, lapunk zártakor érkezvén, csak jövő számunkban közölhetünk. Ha szükség leend reá, majd mi is a körmére koppantunk az ifjú óriásnak, e félre ismert genienek, aki folytonos gáncsoskodásával s okvetetlenkedésével üti a nagy doboz s éktelenül kurjongat, csakhogy észre vegyék és reszkessék hatalmát; tudomást vévén róla, hogy az isteni gondviselés megfoghatlak rejtelmes intézkedése folytán, tollat is forgat s egyedül csak ő van kijelölve és hivatva „ítélni elevenek és holtak felett;“ a „többi“ zugfirkász tekintetbe sem jöhet — véli ő; — ő reá meg senki se hallgat, véljük mi. *** A színház fűtése, a fagy beálltával, az eddiginél nagyobb mértékben, elkerülhetetlenné vált; úgyszintén a színházi öltöző fűtése, aminek hiánya már is áldozatot követelt s az egész szinházi személyzet ki van téve hasonló szerencsétlenségnek, ha kellő fűtésről az ajtóra egy kilincsről s végre egy pár olasz falról az öltözőben is nem gondoskodik az igazgatóság. Eléggé sajnáljuk, ha a közönség és a nagy urak részvétlensége miatt nem igen telik fára, (még ebédre is szűken), de folyamodjék mielőbb, sőt azonnal az igazgató úr a városi tanácshoz és képviselethez, mely minden évben négy öt tűzifát szokott egyedüli subventióképen megszavazni a színtársulat részére, ezt megadják most is bizonyára s ha nem is melegedhetik fel a magyar színészet négy öt fával való pártfogolás mellett, de hát ez is jobb a semminél. ,** Olcsóbb szik lapot aligha nyomtatnak valahol e hazában, mint városunkban, Szabó Gyula nyomdájában, ahol 450 darab szillapot és 20 nagy plakátot nyomtatnak naponta, papirossal együtt 2 írt 50 kr; annál kevésbbé értjük, hogy miért fukarkodnak oly nagyon a szinlapokkal, hogy mint több kereskedő nekünk panaszolta, még a kereskedésekbe se visznek szinlapot, ahol pedig, nagyobb közönség fordulván meg, ott az igazgatóság saját érdekében is kellene vizessen. Remélljük az igazgatóság e felszólalás alapján még 50 szinlapot nyomatni annál kevésbbé nem fog késni, mert még pénzáldozatába se kerül, csupán a szinlapot nyomtató nyomdász részére kell egy szabad bementi jegyet adjon s ennyi figyelmet azért is megtehet, hogy legalább a kereskedésekbe mindeüvé lehessen szinlapot vinni. *** A jégpályán a jégmester és a jégpályaőr megkezdte működését s a korcsolya-egylet buzgó tisztikara intézkedéseket tett, hogy a fagy beálltával, a jégpálya azonnal használható legyen. A jégpálya megnyitását és használhatóságát a főtér szögleten kitűzendő egyleti lobogó fogja jelezni. *** „Janus“ lapunk tárczájában ismertetett kitűnő drámája, melyet a „Proletárok és Mukányi“ szerzője, Csiki Gergely írt s mely szombaton Dezső Andor tehetséges színész jutalomjátékául kerülend színre, újólag felhívjuk a közönség figyelmét. * Az iparostanonczok oktatása decz. elején kezdetét vette. Az ipartársulatok elnökei hivatalos felszólítást kaptak, hogy a tanköteles tanonczokat oktatásra kötelezzék. — Widder Antal jó nevű arany- és ezüstműves — nagy választékú karácsonyi és újévi ajándékkal szolgálhat főtéri üzletében. Azonkívül a szakmakörébe vágó munkákat és megrendeléseket pontosan és jutányosan teljesiti. Ajánljuk a közönség szives figyelmébe! Szerkesztő postája. A „Kemény Zs. t.“ és a m. t. megyei gazd. egy. szaküléseiről nyert tudósításaink, valamint több halálozási esetről kapott gyászjelentéseink s több későn érkezett hirdetésünk csak jövő számunkban lehetnek beoszthatók. Felelős szerkesztő: KEREKES SÁMUEL.