Maros-Vidék, 1880 (10. évfolyam, 2-51. szám)

1880-12-16 / 49. szám

az undort kifejező és a veszélyt ismerő gyerme­keiket többé nem kínálják. „Mert kicsoda fiközi­l­­leték az ember, ki az ő fiának követ adjon, ha tőle kenyeret kér, és kígyót adjon, ha tőle halat kér!“ (Máté 7. 9.) E fontos tárgyról gondolatim menete önkény­­telenü­l Disraeli azon nagyjelentőségű mondásához vezet: „A nép közegészségügyének javítása azon társadalmi feladat, a melynek minden egyebet meg kell előznie, s a melynek valamennyi párt állam­­férfiai és politikusai figyelmét a legelső sorban kell foglalkoztatnia. Jó lakások, tiszta ivóvíz, rom­latlan tápszerek, tiszta levegő, azon követelmé­nyek, melyeknek létrehozása által az emberek jól­létét és megelégedését előmozdíthatjuk.. Nem lehet eléggé gyakran és erélyesen fejtegetni azt, hogyha a nemzet nagyságát és jelentőségét tart­juk szem előtt, legelőbb is annak egészségügyi viszonyait kell szemügyre vennünk. Képzelhetünk egy oly országot, a­mely el van árasztva a győzelmek diadal jeleivel, a­mely büszke mű­inté­zeteinek gazdagságára, s az emberi szellemi tevé­kenységének múzeumaiban és könyvtáraiban föl­halmozott kincseire; ha azonban ez országban a népszámlálás a népesség csökkenését tünteti fel, előre ki lehet mondani a nélkül, hogy tévedéstől kellene tartanunk, mikép ezen nép az ő nagy tör­téneti jelentőségét lassanként elveszti s maga is el fog enyészni.“ A mély gondolkodású nemes angol szavai után mi is fejezzük ki, hogy mily nagyon kívána­tos volna, hogy kormány és a közigazgatás többet minden lehetőt tenne meg népünk közegészségi viszonyainak javítására. Mily hasznos volna, ha tanítóképző intézeteinkben és iskoláinkban az egész­ségtan rendesen előadathatnék és ezáltal az őt körülvevő veszélyeket alig ismerő nép óvatossá téve, felvilágosítva nem vinné öntudatlanul ajkai­hoz, mint gyakran teszi, önkezével a lassan mér­gezés, lassú halál és elsatnyulás anyagjait Csak egy figyelmeztetést, egy jó tanácsot, eshetőleg egy adag házi orvosságot adjunk i. kartársak, s száza­­kat menthetünk meg ott, hol az isteni kegyelemre és a javasasszonyok kuruzslására, van hagyva né­pünk jobb fele. És különösen a számtalan gyer­mekbetegségeknél, melyeknek felismerésében s első sürgősebb kezelésében minden néptanítónak némi ismerettel kellene bírnia, mily nagy szolgálatot tehet a minden családnál házibarátnak tekintett tanító, ha igyekezett legalább annyit megtanulni, mennyit minden mivel több családapának tudnia kellene ? (Itt e helyen nem mulaszthatom el figyel­mekbe ajánlani Losonczi László és Mikler Sámuel nagy körösi tanárok által németből átdolgozott és „A t­a­n­­­t­ó mint orvos“ czimű jeles és, kü­lönösen nálunk, hol 30 — 40 községre esik egy orvos, megbecsülhetetlen munkát. Ára­­30 krajczár. Ebben megtaláljuk mindazon utasításokat, melyek a betegségek fölismerésénél, azok röktöni kezelé­sénél, a házi szerek készítésénél, mérges növé­nyek ragályos betegségektől való óvatosságnál szükségesek.) Mielőtt be­végezném felolvasásomat, becses fi­gyelmeket még csak egyre hívom fel, arra t. i. hogy azon hivatásának élő néptanító, ki iskolában és az iskola falain kívül ily sok­oldalú áldásos munkálkodást fejt ki, még egy magasabb rendű munkakörnek is lehet tevékeny részese, szolgál­hat a hazai tudományosságnak. Nem könyvek írá­sát értem ezalatt, hanem oly segédkezést a tudo­mány szolgálatában, melyet méltán várhatni min­den értelmes tanítótól. Hármat emelek ki különösen: 1. A régi­ségek megmentése és gyűjtése körü 1*) a tanítók, kiknek folytonosan módjuk és alkalmuk van a néppel érintkezni, nevezetes szolgálatot te­hetnek régészetünknek, mely újabb időben annyi nemzeti emléket mentett s hozott napvilágra, mint szép multunknak ékesen szóló jeleit. 2. Termé­szetrajzi tárgyak gyűjtése által, a vidékünkön ta­lálható szebb és ritkább természeti tárgyak feltű­nőbb képződmények fölkutatása, megőrzése s az illető tudománynyal foglalkozók kezébe, juttatása *) Römer Flóris „műrégészeti kalauz”­ e tekintetben kellő utasításokat ad. Lásd: Finály Henrik egyet, tanár felölt. „Mi minden telhetik egy lelkes néptanítóból." Csa­lád és Isk. 1880 évf. a nagyobb intézeteink gyüjtemnyéibe juttatása által és 3. népünk eredeti ősi dalainak, mondái­nak példabeszédeinek, regéinek gyűjtése s köz­romlása által betetőzik mindazon szép és magasztos tevékenységeiket, melyek által hivatva vannak a művelődés áldásait a nép között terjesztve előkészí­teni Lizánknak egy jobb jövendőt, mit adjon Isten a magyarnak! II 111 N­­O V A T. Maros-Vásárhelyit., 1880. decz. 10. * Az ünnepi előkészületek nagy mozgal­mat és forgalmat idéznek elő városunkban. A postaforgalom tetemesen emelkedett Kettőztetek postakocsik szállítják egy-egy vonatról a sok karácsonyi és újévi ajándékot. Kereskedéseinkben már sok angyalfia látható. Jövő számunkban igyek­szünk e részben is egy kis szemlét nyújtani­. A pénteki fillérestélyre a lapunk múlt számában bemutatott programra szép közönséget fog gyűjteni. Volt módunk és alkalmunk láthatni azt a sok nyugtalankodást és fáradságot, mely a rendezéssel szokott egybekötve lenni. Vajha a szellemi siker mellett, kedvező anyagi eredmény is jutalmazhatná a rendezők fáradságát! — A (b­ez. 17-én a Transylvania dísztermé­ben tartandó fillérestély rendező-bizottsága, bizott­sági elnök Kerekes Sámuelné szállásán és elnök­lete alatt, kedden délután ülést tartott, melyen a fillérestély sikere érdekében, a rendezésre meg­­kivántató szükséges elintézni valók részletesen meg­lettek vitatva. Nincs kétségünk, hogy a m.-vásár­­helyi tóz.­nőegylet házi szegényei és árvaház nö­vendékei a begyülendő fillérekből lényeges segély­ben fognak részesülni. Ezen jótékony szés mellett nem kevésbé fogja az a körülmény is elősegíthetni az estély sikerét, hogy a színházon kívül mai nap­­ság semmi szórakozás sem kínálkozott a közönség részére, s kivéve a ref. főt, fiatalság kitűzött bál­ját, még egyetlen egy tánczmulatság sincs a hosszú farsangra előírva. A programai után tánczmulatság következik. Kedvező alkatom a tánczkedvelők édes­getésére. * A maros­vásárhelyi polgári dalegylet és az ip. önképző- és betegsegélyző egylet kebelé­ből alakult dal- és tánczestélyt rendező bizottság elnökségének sikerült a dolgot úgy intézni el, hogy decz. 26-án az önk. és b. segélyző, jan. 2-án a polg. dalegylet tarthatja meg tervezett estélyeit a Transylvaniában. A szép kiegyezés a józan gondol­­kozású intézők polgári egyetértését bizonyítja. Mind­két estély igen látogatottnak ígérkezik. Külön nyomtatványok bővebben. *** A helyi korcsolya egylet elnökéül megválasztott: Gecző János kir. táblai tanács­elnököt, Tompa Gyula kir. közjegyző korcso­lya egyleti alelnök vezetése alatt, báró Szent­­kereszty Zsigmond, Bucher Károly és S­á­n­­d­o­r Kálmán választmányi tagokból álló küldött­ség­ kérte fel a közbizalom által adott elnöki ál­lás elfoglalására. Az elnök, habár szerénykedve, meg nem érdemlett kitüntetésnek nyilvánította e meg­tiszteltetést, elfogadta azt és az egyletet jóakara­táról és buzgóságáról biztosította. Pénztárnoknak: Bucher Károlyt; jogmesternek: K­r­a­f­f­t Ká­rolyt nyerte meg a választmány. Gondnoknak: I­s­t­v­á­n­f­i Antal; titkárnak (negyed ízben): S­á­n­­d­o­r Kálmán választatott meg. Választmányi ta­goknak a fenntebbieken kívül: Gáspár Antal, Tör­­pényi János, Kerekes Sámuel, Barkó Ákos, Görög József, ifjabb Fekete Károly, Csurgay Béla, Eck­­werth József, Dr Marosi Kálmán és ifjú Csiki Gerő választattak meg. Gratulálunk e szerencsés vá­lasztásokhoz ! *** Karácson­y ajándékot az árváknak és a városi szegényeknek szándékozik adni a helyi jó­tékony nőegylet és árvaház rendező bizottsága, Kerekes Sámuelné elnöklete alatt, a decz. 17-iki fillér estély jövedelméből. Ha a közreműködők a tavalyi, Öreg Márton-féle, idétlen hírlapi támadás daczára áldozatot hoznak a jó­tékony czélnak a közreműködéssel. Ja mit sokan épen e miatt megtagadta! Ignek is meg kell hoznia azon áldozata­ransilvania­dísztermét ezen, a böjt­­ig, egye­düli fíb­érestélyen — a jótékony czél érdekében — zsufolásig megtölti. „Öreg Márton“ álnév alatt irkáló zugfir­­kász legújabb ferdítéseire és nagy hangú el­­ménczkedésére „Borzas Jóska“ álnév alatt vá­laszt kaptunk, melyet, lapunk zártakor érkezvén, csak jövő számunkban közölhetünk. Ha szükség leend reá, majd mi is a körmére koppantunk az ifjú óriásnak, e félre ismert genienek, a­ki foly­tonos gáncsoskodásával s okvetetlenkedésével üti a nagy doboz s éktelenül kurjongat, csakhogy észre vegyék és reszkessék hatalmát; tudomást vévén róla, hogy az isteni gondviselés megfoghat­lak rejtelmes intézkedése folytán, tollat is forgat s egyedül csak ő van kijelölve és hivatva „ítélni elevenek és holtak felett;“ a „többi“ zugfirkász tekintetbe sem jöhet — véli ő; — ő reá meg senki se hallgat, véljük mi. *** A színház fűtése, a fagy beálltával, az eddiginél nagyobb mértékben, elkerülhetet­lenné vált; úgyszintén a színházi öltöző fűté­se, a­minek hiánya már is áldozatot követelt s az egész szinházi személyzet ki van téve hasonló szerencsétlenségnek, ha kellő fűtésről az ajtóra egy kilincsről s végre egy pár olasz falról az öl­tözőben is nem gondoskodik az igazgatóság. Eléggé sajnáljuk, ha a közönség és a nagy urak részvét­lensége miatt nem igen telik fára, (még ebédre is szűken), de folyamodjék mielőbb, sőt azonnal az igazgató úr a városi tanácshoz és képviselet­hez, mely minden évben négy öt tűzi­fát szokott egyedüli subventióképen megszavazni a színtársulat részére, ezt megadják most is bizo­nyára s ha nem is melegedhetik fel a magyar színészet négy öt fával való pártfogolás mellett, de hát ez is jobb a semminél. ,** Olcsóbb szik­ la­pot aligha nyomtatnak valahol e hazában, mint városunkban, Szabó Gyula nyomdájában, a­hol 450 darab szillapot és 20 nagy plakátot nyomtatnak naponta, papirossal együtt 2 írt 50 kr; annál kevésbbé értjük, hogy miért fukarkodnak oly nagyon a szinlapokkal, hogy mint több kereskedő nekünk panaszolta, még a keres­kedésekbe se visznek szinlapot, a­hol pedig, na­gyobb közönség fordulván meg, ott az igazgatóság saját érdekében is kellene vizessen. Remélljük az igazgatóság e felszólalás alapján még 50 szinla­­pot nyomatni annál kevésbbé nem fog késni, mert még pénzáldozatába se kerül, csupán a szinlapot nyomtató nyomdász részére kell egy szabad b­e­­menti jegyet adjon s ennyi figyelmet azért is megtehet, hogy legalább a kereskedésekbe min­­de­üvé lehessen szinlapot vinni. *** A jégpályán a jégmester és a jégpályaőr megkezdte működését s a korcsolya-egylet buzgó tisztikara intézkedéseket tett, hogy a fagy beáll­tával, a jégpálya azonnal használható legyen. A jégpálya megnyitását és használhatóságát a főtér szögleten kitűzendő egyleti lobogó fogja jelezni. *** „Janus“ lapunk tárczájában ismertetett kitűnő drámája, melyet a „Proletárok és Mukányi“ szerzője, Csiki Gergely írt s mely szombaton Dezső Andor tehetséges színész jutalomjátékául kerülend színre, újólag felhívjuk a közönség figyelmét. * Az iparostanonczok oktatása decz. elején kezdetét vette. Az ipartársulatok elnökei hivatalos felszólítást kaptak, hogy a tanköteles tanonczokat oktatásra kötelezzék. — Widder Antal jó nevű arany- és ezüst­­műves — nagy választékú karácsonyi és újévi aján­dékkal szolgálhat főtéri üzletében. Azonkívül a szakmakörébe vágó munkákat és megrendeléseket pontosan és jutányosan teljesiti. Ajánljuk a közön­ség szives figyelmébe! Szerkesztő postája. A „Kemény Zs. t.“ és a m­. t. megyei gazd. egy. szaküléseiről nyert tu­dósításaink, valamint több halálozási esetről ka­pott gyászjelentéseink s több későn érkezett hir­detésünk csak jövő számunkban lehetnek beoszt­hatók. Felelős szerkesztő: KEREKES SÁMUEL.

Next