Maros-Vidék, 1881 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1881-05-05 / 18. szám

XI. évfolyam. (j) MATAT JVAT J\f AT ATA/W MAT AA/WVA/V y I Egész évre ... 6 frt — kr ^ ^ Félévre.............. 3 frt — kr. N ^ Negyedévre ... 1 frt 50 kr ^ ^ Egyes szám ára 14 kr. | S'jwwv'/uW jvj\rsvj\rj\r /­ jvjvryvyvr./V'V/ 18-ik szám. Maros-Vásárhelyit, 1881. május 5. Maros-Vidék. | VA/'/V/’AAA/'AWArWWyV'ATJWV'^WVJ) Hirdetései dija: § Egy háromszor kilábozott? garmond sor,­­vagy annak | I térmértéke 5 kr. | Bélyegdíj minden beigtatás­a után 80 kr.­­ | Nyilttér soronként 25 kr. ^ .4 hirdetés- ét nyílttéri­­ dijak é­s előre fizetendők. | CpjvsfisJWvwJvwjyswMuvjvwArjwjv S Maros -Tordamegye és Maros-Vásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő szépirodalmi közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. Szixkesztói szállás : Szsilt-O­yttrg'jr utcza 109B. számu h­á­znál. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőséghez, pénzküld.,melyek a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal:­a. rám. k­a­th­. beaxiyisk­ola, kin.gyilyom.csajdbaxi. (Szent-György-utcza 1070 sz. a.) A közgyűlések termeiből. Maros-Vásárrhelytt, 1881. május 5. Maros-Tordavármegye és M.-Vásárhely szab. kir. város közházai és gyüléstermei a napokban a gyűlések egymásutáni sza­kadatlan lánczolatát tüntették fel. A vá­rosi törv. hat. biz. rendkívüli és rendes köz­gyűléseket tartott ápril havában s a jövő kedden tartja közig. biz. rendes havi ülé­sét. A megye közig. biz. ülése május 2-án folyt le főispáni vezetés mellett, a tagok csaknem általános résztvételével. A marosi ev. ref. papság május 3- és 4-ik napjain tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését a megyeház nagytermében a köri esperes elnöklete alatt. Május 4-én számonkérő­­szak­ülést tartott a főispán, mig május 5- ikére a m. t. megyei törvh. biz. tavaszi rendes közgyűlés van összehiva. Eltekintve a városi gyüléstermekben tartatni szokott egyleti és különböző szakülésektől, a me­gyeháznál folyamatban levő adófelszólam­­lási bizottsági s a rendes heti gazdasági egyleti gyűlésektől, bizony igen népesek és zajosak voltak mai napság központi gyűlést­erm­eink, mely az érdekeltség fényes tanújelének tekinthető. Különösen a marosi ev. ref. tractus közgyűlése olyan látogatott és érdekes volt, milyen egyházkörünkben is csak ritkán és kivételesen fordulhat elő. A megyei közgyűlés is igen érdekesnek ígérkezik, melynek főbb mozzanatairól — a mennyiben az 1852-ik évi sajtórendtar­tás korlátat megengedik — értesíteni fog­juk lapunk t. olvasóit. Ezen gyűlésre ösz­­szejött megyebizottsági tagokat szivesen üdvözöljük, a közgyűlés lefolyásához pedig higgadt tanácskozást, szerencsés kivitelt és üdvös eredményt kívánunk! Szerkesztő: TAMM, XvCárvosi vérvirág-sb­. I. — Feleségem emlékkköny­vébe. — Fellegekbe volt takarva Május hajnalán az égbolt... Életünk is felleges lett, Napsugarunk nagyon rég volt! Természet örök könyvében, Kikelet törvénye írva .. — Mért is száll hát annyi bimbó, Hervadtan, áléivá, sirba?! — II. Mily hideg van! Hadd tegyek még Egy hasáb fát fel a tűzre, Kandalló kell, a természet Hidegségét, hogy elűzze ... Hát az ember sziv-fagyának orvossága semmi sincsen ? ! Kapzsi érdek, rut irigység Sok szivet tart rabbilincsen! III. Zord hidegtől, sziv-fagyától Gyötrődést nem kapna lelkem .. Megnyugodnám, hogy a sorstól A mi jött megérdemeltem ... Csak ne volna, annyi kinja Annak a kis ártatlannak! Szivünk forrásából értté Vérző könycseppek fakadnak! Az „inkriminált czikkek."* Maros-Vásárhely tt, 1881. máju­s 4-én. A fővárosi és vidéki sajtót egyiránt bejárta saj­tóügyi zaklatásainknak hire. Nem akarunk a kérdés elvi feszegetésébe, pártszerű felfogásába elegyedni, gondoljon és ítéljen ki-ki úgy ezen kédésben , mint épen tetszik. Minthogy azonban lapunk 13 ik száma a sok érdeklődő részéről bitására ment, ide iktat­juk az “inkriminált czikkek“­et jobban czikkrész­­letecskéket, passzus töredékeket, hogy minden olvasó megláthassa milyen nagy vétséget (!) és kihágást (!!) követtünk mi el az 1852-ik évi sajtórendtartás 13 -ik IV. Könyeidnek harmatából Áztatod naponta arczod, Mig szegényke szenvedéssel küzdi még az életharczot. Kis fiaid mind hiába, Játszadoznak és nevetnek ... Szemeidben csillog gyöngye Az anyai szeretetnek.­ Maros-Vásárhely­et 1881. május 1-én. Kerekes Sámuel: CSAK EGY CIGARETTE. (Az ebé­nek vége; a fekete kávét fel­hordták m­ár. Az asz­taltársaság összenéz.) (Folytatás.) Darvas: Pepi barátunk fényesen ülte meg névnapi estéjét. Árpád: Folyt a „csöndes“ is bizonnyal? Darvas: Ezúttal nem kártyákkal, hanem szép asszonyok lángoló tekintetével játszottak, még pe­dig veszélyes játékot. Ha nem képzeld csak, az a szöszke Fanny, kinek oly csábító, csókra termett gyűszűnyi kis szája van, azt az ügyetlenséget kö­vette el, hogy férjét is magával hozta. Node nem madárijesztőül hozta ide ; ennek daczára ugyancsak körül rajongták a szép asszonyt, ki sietett is meg­nyugtatni Róbert barátunkat, hogy ne feszélyezze a férj jelenléte, „mert, férjem“ — így fejezte ki a csábító szép Fanny,­­ „nem fog zavarni; ő na­gyot hall, ha én úgy akarom.“ De a férj átható te­­kintete azért oly delejes hatást gyakorolt a nők kegyencre, Starcsay barátunk éber szemeire, hogy biz ez szokása ellenére elaludt a csábos szép asszony asztali szomszédságában; meglehet különben, hogy nem is a férj átható tekintete altatta el, hanem Kiss Imre szerelmes színészünk, — ki a szavakban oly gazdag, — szavallata, ki naiv ártatlanságában azt hivé, hogy egy szép asszonyt teljesen boldoggá tesz, ha szerelmes verseket szaval előtte s midőn a vers végsorában a szerelmes ifjú suttogó hangon boldogsága megkoronázásául egy csókot kér, oly szemérmesen elpirul... Árpád: A szép asszony? Darvas: Ah, de hogy! a naiv ifjú művész. Térey (belépve): Uraim / l’iha! mily füst!... egészen elfojt... uraim, a házi­asszony azt izeni... Szindey: Majd ha elvégeztük. Árpád: Szolgálhatok egy cigarettel, Téréi úr ? Térey: Lehetetlen! édes­anyja küldött önö­kért ... Jók azok a cigarettek ? Árpád: Manilla dohány! Téréi: Kérek hát egy kis tüzet. Árpád: Folytasd kérlek Darvas, ez estély igen érdekel. Darvas: Ah, ha láttátok volna Jankát, a szép háziasszonyt ragyogó gyémántjaival, melyeket sze­meinek varázs­fénye úgy elhomályositott; hercze­­gek, milliomosok versenyeztek egy mosolyáért s e szép ajk engedett végre... Inas (belép újra): Ő nagysága kéreti Árpád urat. Árpád: E perczben ott leszünk, még nem szívtuk el a cigarettet. (Az inas távozik.) (Vége következik ) pontja ellen! (Boldog Bach-Schmerling idők, hogy is kerültek szőnyegre a magyar alkotmány ezen di­cső korszakában!?!) A „Maros Vidék“ 13-ik szá­mát csípte nyakon a főügyészség. „Honvéd-gyűlés. Felirat.“ Ez az első inkriminált czikk, mely Bo­­rosnyai Pál (ismert kormánypárti képviselő) h. egyl. elnök, V. h. százados és Molnár Zsigmond, h. egyl. jegyző, V. h. hadnagy, aláírással jelent meg és a kormánypárti M. Zs. köz- és váltó-ügyvéd szelíd, jámbor és becsületes tollából eredett, mely a város­házában megtartott honvéd-gyűlés főbb mozzana­tait irta le és a képviselőházhoz intézett feliratot, minden reflexió nélkül közölte. — Borzasztó kihá­gás egy lefolyt gyűlés tényeit registrálni!­­ Mi te­szünk szemrehányást a törvényhozásnak az 1848 — 49 -ik évi honvédek sorsa biztosítása körül tanúsított mulasztás miatt, holott csak a közgyűlés tárgyalá­sairól tettünk említést! Hosszas lenne az inkrimi­nált czikket ide iktatni, de a Bem-szobor nemzeties szellemű, hazafias polgárságú városában, szégyelje meg magát bárki is ezen hazafias hangú felirat­­ miatt még szót is emelni a sajtó ellen! Mi már eléggé kiszenvedtünk a 48—49-iki honvédek ré­széről a Bem-szobor leleplezése előkészületei al­kalmával, s csak dicsőségünkre várhatik, hogy ha­zafias szellemű magatartásunkért az 1852-ik évi sajtórendtartás vádját (boldog Bach-korszak) akasztja nyakunkba a czensuráskodó főügyészség. Milyen ma­gas politika ! Hogy is vetemedhettünk annyira „cau­tio“ nélkül?!

Next